Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-18 / 218. szám

Világtükör Hazai Tükör 1997. szeptember 18., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Európai legyen a turizmus is A rendszerváltozás új feje­zet nyitott a magyar idegen- forgalomban is. Magyaror­szág - mint a vasfüggöny mögötti „legvidámabb ba­rakk” - elvesztette vonzere­jét. Ám ezt bőségesen ellen­súlyozza, hogy sokan kíván­csiak hazánkra, mint olyan országra, amely csatlakozni kíván a NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Gyakori vendégek lettek ná­lunk az európai ipari-pénz­ügyi élet vezetői is, mert sze­mélyesen is szeretnének ta­pasztalatokat szerezni az in­tegrálódni akaró magyar gaz­daságról. A nagyiparosok, bankárok közül most azok is eljönnek, akik korábban fenn­tartásokkal viseltettek velünk szemben. Ilyen körülmények között előtérbe kerülnek az idegen- forgalom minőségi követel­ményei. Korábban sokan megbékéltek a szolgáltatások alacsonyabb színvonalával, mert ezt ellensúlyozta a „dik­tatúra diszkrét bája”: a ven­dégek tudomásul vették, hogy az államilag vezérelt turizmus - enyhén szólva - gyengébb teljesítményekre képes. Ma viszont más a helyzet. A kormányzat is a minőségi turizmus híve és támogatója, a magánkezdeményezések, a privát vállalkozások pedig csak akkor tudnak megélni, ha kellemes vendéglátást, színvonalas programokat nyújtanak az érkezőknek. Az idegenforgalomnak is mindinkább szembe kell néz­nie az egységes európai köve­telményekkel, még ha e téren a szabályozás nem is annyira aprólékos. Az utasbiztonsági és a fogyasztóvédelmi előírá­sok a társult tagállamok szá­mára is megszívlelendők. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Kulcs a partnerekhez Ezzel a címmel jelent meg az ITD Hungary gondozásában az Európai Unióval kapcsolatos magyarországi információs for­rások kézikönyve. Az újbóli, negyedik kiadás indoka főként az, hogy fel kel­lett frissíteni, ki kellett bővíteni az adatokat. A cél az, hogy se­gítse a gazdasági élet szereplőit az integrációs elvek gyakorlati megvalósításában. A könyvből az is kiderül, hogy nemcsak minisztériumok, kormányszervek információs szolgáltatására támaszkodhat az érdeklődő, hanem igen sok cég, vállalkozói központ, regi­onális képviselet is szakszerű felvilágosítást nyújt. Az Euro Info Központ terü­leti irodáinak segítségével új üzleti partnereket is megismer­hetnek a vállalkozók. A csatlakozás növeli esélyeinket Hogyan ítélik meg az Európai Unióban mutatkozó esélyeket a magyar gazdasági élet főszereplői? Erről is tanácskoztak Budapesten a hazai ipar vezető képviselői, akik szemügyre vették az ágazat helyzetét az európai integrációs törekvések tükrében.- A nagy összefüggések is­mertek, ám a vállalatok infor­máltsága rosszabb a kelleténél és a lehetségesnél - mondta Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének el­nöke. - Márpedig a menedzse­reknek közelebb kell kerül­niük a piachoz, tudniuk kell, melyek a megoldandó felada­tok. Informáltságuk nagyban befolyásolja egész magatartá­sukat, rugalmasságukat az uniós kapcsolatokban. Éppen ezért nyugtalanító, hogy a vezetők mintegy fele kissé tájékozatlannak tartja magát, és csak kevesebb mint negyven százalék tartozik a jól informáltak közé. Nem könnyíti meg a dolgu­kat, hogy az Unió „mozgó célpont”: évente 30-35 ezer rendelkezés változik. Felmérések szerint a ma­gyar vállalatvezetők 85 száza­léka egyértelműen támogatja a az Európai Unióhoz való csat­lakozást, de átlagban minden nyolcadik még bizonytalan. Elenyésző kisebbség - mint­egy három százalék - viszont ellenzi a csatlakozást. Mivel indokolják álláspont­jukat a csatlakozás szószólói? Gazdasági fejlődést, felzárkó­zást várnak az egységes Euró­pától, integrációs lehetőséget, új piacokat és szabad kereske­delmet remélnek. Erre az utóbbi évek tapasz­talatai is alapot teremtettek, hiszen a magyar export nyolc­van százaléka kerül a közös piaci országokba. A GFK Hungária Piacku­tató Intézet több mint négy­száz vállalatvezetőt kérdezett meg a nyáron. A beérkezett válaszokból kitetszik: sokan bíznak abban, hogy az EU-tagság révén nálunk is le­szorítható az infláció öt száza­lék alá és kialakítható a korrupciómentes gazdaság. Egy 72 ipari szektorra kiter­jedő másik vizsgálat azt mu­tatta meg, melyek azok az ágazatok, amelyek fejlettsége okán nem „szegény rokon­ként” léphetünk be az Unióba. Ilyen a feldolgozóipar, a gép­ipar, a fa-, a papír- és a nyom­daipar, az élelmiszeripar, a közútijármű-gyártás és a táv­közlés. (toronyi) Ülést tartott a megyei Munkaügyi Tanács Döntés harminchat millió forintról Több mint harminchat millió forint támogatás oda ítéléséről döntött tegnap délelőtt a Tolna Megyei Munkaügyi Tanács a soros ülésén. A Munkaerő-piaci Alap Szak­képzési Alaprészre idén har­minckét pályázó - középisko­lák, szakmunkásképzők, szak­képzéssel foglalkozó vállalko­zások - nyújtottak be igényt az oktatási körülmények javí­tása érdekében. Volt, aki szak­ipari gépek vásárlásához, nyelvi labor kialakításához, számítógépek beszerzéséhez vagy fűtés korszerűsítéshez kért támogatást. A pályázatok közül 31 volt érvényes, az igények 54 százalékát tudták most teljesíteni. Csorna József, a Munkaügyi Tanács elnöke elmondta, hogy a tanács tagjai a gyakorlatban győződtek meg a kérelmek jo­gosságáról, valamennyi hely­színt meglátogatták. Az előter­jesztett javaslatokat a három oldal jelenlévő képviselői egyhangúan elfogadták. Mint dr. Brebán Valéria, a megyei központ igazgatója elmondta, mivel a Szakképzési Alapon befizetési többlet jelentkezett, az eredeti keret bővül, így akik megfeleltek a pályázati kiírás­nak, de most nem részesültek támogatásban, azoknak az igényei valószínűleg még idén kielégítésre kerülnek. Az ülés második felében a résztvevők tájékoztatót hallgattak meg a Munkaerő-piaci Alap Foglal­koztatási Alaprésze megyei keretének időarányos felhasz­nálásáról. A Munkaügyi Minisztérium szeptemberben megemelte a decentralizált Foglalkoztatási Alapot ötvenmillió forinttal - hangzott el -, ami módot nyúj­tott arra, hogy a megyei Mun­kaügyi Központ hetvenkét millió forint nagyságrendben pályázatot írjon ki munkahely­teremtő beruházások támoga­tására. Ezzel párhuzamosan került sor a munkahelyteremtő beru­házások támogatásának kiírá­sára is. Az idei kiírás az elmúlt évi­hez képest annyiban módosul, hogy 1997-ben nem csak a pá­lyakezdőkre, hanem a tartós munkanélküliekre is - az élet­koruktól függetlenül -, vonat­kozik a támogatás. Szó volt még az ülésen az alkalmi munkavállalói könyv bevezetésével kapcsolatos elő­írásokról. Ezzel kapcsolatban a tanács munkavállalói oldala meg­bízta a Tolna Megyei Munka­ügyi Központot, hogy folya­matosan tájékoztassák a mun­kavállalókat az alkalmi mun­kavállalói könyvvel kapcsola­tos legfontosabb tudnivalókról és tennivalókról. FKÉ Előtérben a gazdasági törvénykezés A cél az áttekinthetőbb piaci viszonyok megteremtése A késő éjszakába nyúló keddi népszavazási kötélhúzás után a tegnapi nap a csendes szakmai tárgyalás időszaka volt az Országgyűlésben. Ezúttal a gazdasági életre kiható törvény- tervezetekkel foglalkoztak a képviselők. A javasolt új jövedéki adótör­vény elsősorban a gazdasági, piaci viszonyok jobb áttekint­hetőségét hivatott elősegíteni. A tervezet bevezeti az adó­raktári engedély fogalmát, il­letve gyakorlatát. Megszerzé­séhez szigorú feltételeket kell teljesíteni és nagy összegű biz­tosítékokat kell letenni. Ez szükséges egyébként a jöve­déki termékek - dohányáru, alkohol, üzemanyagok - le­gális gyártásához, behozatalá­hoz is. A jövőben a jogszabály szerint jövedéki adózással, el­lenőrzéssel és elszámoltatással kapcsolatos minden hatósági teendő egy szervezetnél, a Vám- és Pénzügyőrség kezé­ben összpontosulna. Az üzemanyagok jövedéki adója a jövő esztendőtől há­rom elemből tevődik össze: a központi költségvetést megil­lető fogyasztási adóból, a környezetvédelmi termékdíj­ból és az autópálya-építések miatt az inflációnál nagyobb arányban emelkedő útalap­hozzájárulásból. Akar László pénzügyi államtitkár szerint a jövedéki adó révén a jövőben mintegy 9-10 százalékos ben­zináremeléssel számolhatunk. A gazdasági társaságokról, illetve a cégnyilvántartásról szóló törvénytervezeteket Vas- tagh Pál igazságügy-miniszter terjesztette elő. A gazdasági élet szereplői, a vállalkozások a mozgásterét kívánja kiter­jeszteni, de oly módon, hogy erősödjék a jogbiztonság. À cégnyilvántartási jogszabály legfontosabb célkitűzése a cégbejegyzések bírósági eljá­rásának gyorsítása. Ez bizto­síthatja, hogy csak az igazság­szolgáltatás által ellenőrzött cégek vehessenek részt a gaz­dasági életben. S. Á. Constantinescu a szélsőséges nacionalizmusról Magyar és román felelősök Elmarad Kovács László ma­gyar és Zdenka Kramplová szlovák külügyminiszter szom­batra tervezett budapesti mun­katalálkozója. Ezt a szlovák külügyminisztérium jegyzék­ben közölte Boross Jenő ma­gyar nagykövettel. A szlovák fél - úgymond - elégedetlen a. két kormányfő győri találkozó­jával, és ultimatívnak tartja az azóta elhangzott reagálásokat, ezért helyezkedett arra az állás­pontra, hogy a külügyminiszte­rek találkozójának semmi ér­telme. Boross Jenő a vádakat visszautasította. Dánia szerint az Európai Unió bővítése nem szenved ha­lasztást a belső átalakítások mi­att - mondotta Niels Helveg Pe­tersen külügyminiszter Kovács Lászlónak szerdán Koppenhá­gában. A magyar diplomácia vezetője befejezte kétnapos dá­niai látogatását. A Toyota cég elnöke nem zár­kózik el attól, hogy európai összeszerelő üzemének japán beszállítóit magyarországi be­fektetésekre ösztökélje. Ezt a tokiói üzletember - aki egyben a tekintélyes Gyáriparosok Szövetségének elnöke is - Medgyessy Péterrel tartott szerdai találkozóján mondta. Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank japán partnereivel folytatott tárgyalásokat. Életét vesztette szerdán egy közép-boszniai helikopter­katasztrófa következtében Gerd Wagner, Carlos Westendorp boszniai nemzetközi főképvi­selő helyettese. A szerencsét­lenségben összesen 11 ember halt meg. A tragédia oka a vizsgálatok első eredménye szerint a mostoha időjárás volt. Az oslói konferencia részt­vevői szerdán jóváhagyták a gyalogsági aknák betiltásáról szóló szerződés szövegét, az Egyesült Államok által javasolt módosítások nélkül. Előzőleg az amerikai delegáció bejelen­tette, hogy kivonul a több mint száz ország részvételével zajló értekezletről, miután kompro­misszumos javaslatait nem si­került elfogadtatnia. Olcsóbb lesz a telefon Fran­ciaországban. A France Télé­com szerdán bejelentette: októ­ber elsejétől a hazai hívások ta­rifája átlagosan 21 százalékkal, a nemzetközieké pedig 17,5 százalékkal csökken, emellett tarifacsomagokat is ajánl, és ingyen készíti el a részletes számlát. A társaság az idén má­sodszor csökkenti árait. Vizsgálják az aláírásokat. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szerdán 33 lezárt és hi­telesített csomagban átküldte az Országos Választási Bizott­sághoz azt a több mint 280 ezer aláírást, amelyet az ellen­zéki pártok gyűjtöttek össze a földtulajdonlással kapcsolatos népszavazás kiírása érdeké­ben. Az OVB-nek harminc nap áll rendelkezésére, hogy döntsön az aláírások hiteles­ségéről. Balatoni nemzeti park. Ünnepélyes keretek között hirdette ki szerdán Tihanyban a Balatonfelvidéki Nemzeti Park megalakulását Baja Fe­renc környezetvédelmi és terü­letfejlesztési miniszter. A nemzeti park területe 56 682 hektár, s felöleli a Tihanyi-fél­szigettől a Kis-Balatonig ter­jedő vidéket. Indul az RTL Klub. Októ­ber 7-én, azaz a koncessziós szerződésben foglalt 90 napos határidő leteltével megkezdi országos kereskedelmi adását az RTL Klub magántelevízió. Először napi 8 órát sugároz­nak, s október 27-től jelent­keznek napi 18 órás műsorral. Emil Constantinescu román államfő az Adevarul című bukaresti napilapban a ro­mániai szélsőséges naciona­lista megnyilvánulások elsza­porodásáért a román többség és a magyar kisebbség egyes - kevésbé jellemző - csoportjait egyaránt felelősnek tartja. „Egy probléma megoldásának első feltétele az, hogy elismer­jük létezését. Megerősítem, hogy az utóbbi időben egyes ultranacionalista megnyilvánu­lások felerősödtek. Amikor ezt mondom, a román-magyar kapcsolatokra is utalok” - hangsúlyozta a román elnök, aki elképzelhetőnek tartja, hogy a közelgő magyar választási kampány bizonyos kísérőjelen­Az állam számára tervezhe­tőbbé válik a bevétel, a do­hányipar pedig kiszámítha­tóbb környezetben működhet januártól, az új jövedéki adó­törvény nyomán. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség főtit­kára szerint várhatóan keve­sebb importcigaretta jelenik majd meg a szürkegazdaság­ban, miután az importált ciga­retták első útja ezentúl az adó­raktárba vezet. Innen már csak adózott termékek kerülhetnek ki. A cigarettás dobozokra jö­vőre nem zárjegy, hanem az adó, illetve az áfa megfizetését igazoló adójegy kerül. A költ­ségvetés így egy összegben, a Nagy-Britanniában az összes magánosítási akció közül a vasúté a legnépszerűtlenebb. Egy friss felmérés szerint a British Rail magánkézben lévő vonatainak jegyei immár a legdrágábbak a világon. Angol felkérésre most fejezték be ez ügyben a vizsgálatot egy független külföldi cég munka­társai. London a svájci bank- szövetség, az UBS szakvéle­ményére volt kíváncsi. A szakemberek megállapítot­ták: a brit vasúti jegyek ára a vi­lágon érvényes átlagos díjsza­básnak éppen a háromszorosa. A fordulópontnak 1995 te­kinthető, azóta negyvenhat szá­ségei is feszültséget keltenek az erdélyi románok és magyarok, sőt Románia és Magyarország között. „Az okok igen összetettek - folytatta. - Először is hatnak a belső küzdelmek azokban a magyar kisebbséget képviselő politikai alakulatokban, ame­lyek az RMDSZ-ben fogtak össze, továbbá azokban a ro­mán politikai formációkban, amelyek idén ősszel tartják kongresszusukat. Abban azon­ban biztos vagyok, hogy ezek nem érintik a mély, pozitív kapcsolatokat, amelyek a két ország között már érzékelhe­tők” - nyilatkozta a román el­nök, aki a demokratikus intéz­mények stabilitásának fontos­ságára hívta fel a figyelmet. gyáraktól kapja meg a jussát. A vevők számára jelent leginkább előnyt, hogy az új adójegyen feltüntetik a termék maximált fogyasztói árát is. Előrelátha­tóan a jövő év őszétől már nem a termékek gyári, hanem a kis­kereskedelmi ára után vonják a százalékos adót, a jelenleginél 10,5 százalékkal többet. A szövetség által elfogadott önszabályozó reklámkódexről szólva Patai András elmondta, hogy az összhangban van a jú­niusban elfogadott reklámtör­vénnyel, sőt néhány pontjában még szigorúbb is annál. Esze­rint tilos dohányterméket vi­deokazettán, CD-n, az Interne­ten, valamint tömegközlekedési járműveken reklámozni. zalékkal nőttek a vasúti jegy­árak. A bajt tetézi, hogy a ma­gasabb bevétel egyáltalán nem látszik meg a vonatok műszaki színvonalán, a sínek állapotán és az állomásokon. Korábban a svájci vonatokat tartották a legdrágábbaknak. Három évvel ezelőtt 200 kilo­méterért - átszámítva - mint­egy 14 ezer forintnak megfelelő összeget kellett leszurkolni a svájci jegypénztáraknál. Áz angoloknak ma ez persze sovány vigasz. John Prescott brit közlekedési miniszter érve viszont az, hogy a magánosítás előtt kétmilliárd fonttal kellett támogatni a brit vasutakat. Az adófizetők pénzéből. Önszabályozó dohányosok A világátlag háromszorosát kérik a jegypénztárak A legdrágább vasút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents