Tolnai Népújság, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

1997. szeptember 11., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal A pénz nem boldogít, de . . . / Eles vita a hálózatokról (Folytatás az 1. oldalról.) Telkes József neuralgikus­nak nevezte az emberek pénzhez fűződő viszonyát. Mint mondotta: a boldogság alapja, ha az ember kitelje­síti önmagát és saját magá­val szembe tud nézni. Ugyanakkor szerinte termé­szetes, hogy a pénz és a bol­dogság kapcsolódik egymás­hoz. — Számomra - fogal­mazott - addig volt fontos a pénz, amíg nem volt. A mintegy egy órán át tartó vita után olvasták fel Kuncze Gábornak a tanácsko­záshoz írott levelét. Ebben a belügyminiszter rámutatott: a gazdaság átalakításával járó átmeneti elszegényedés, a munkanélküliség növekedése, a megélhetésért folytatott ál­landó küzdelem tovább ron­totta a magyarság mentálhigi­énés állapotát. Mindezt fo­kozta a közbiztonság hirtelen romlásával járó állandó ve­szélyérzet. A politika feladata ebben a helyzetben Kuncze szerint az, hogy mérsékelje ezen tendenciákat, teremtsen olyan körülményeket, amelyben a polgárok bizton­ságban, nyugodtan alkothat­nak. Hódosán Rózsa országgyűlési képviselő egy kérdésre vála­szolva azt mondta, hogy mint politikus 1989-90-ben volt boldog, mert akkor úgy tűnt, vége van valaminek, amit már nagyon nem szerettünk és kezdődik valami, amire rég­óta vágytunk... Dr. Kereszty Éva, a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára szerint az egész­ségügy sokkal fontosabb annál, hogy pusztán az or­vosokra bízhassuk. Óvatos optimizmussal beszélt az or­szág egészségi állapotáról. Biztató jelnek tartotta, hogy nem növekszik tovább a szív és érrendszeri megbe­tegedések aránya, ugyanak­kor a daganatos megbetege­dések számának növekedése nem állt meg. A konferencia utolsó elő­adását dr. Fekete György egyetemi tanár, akadémikus, országgyűlési képviselő tar­totta A kultúra örömei cím­mel. Érzelemdús beszédé­ben Fekete György beszélt azokról a munkáiról, ame­lyeket mint belsőépítész végzett, s amelyek nagy örömöt jelentettek számára. A konferencia végén a résztvevőknek útravalóul a helyi és a bonyhádi zeneis­kolások adtak koncertet. Hangyái Kilencven fordulónyi hulladék Temetői szemétmentesítés Megoldódni látszik a tol­nai temető rendjének problémája, miután a vá­ros átveszi a nyughely üzemeltetését. Az - egyházi tulajdonú - temető rendjével kapcsolat­ban (különösen a sok sze­métre való tekintettel) az utóbbi években számtalan lakossági panasz vetődött fel. Több társadalmi kezde­ményezés is történt a rendte­remtésre, ezek azonban leg­feljebb fél sikerrel jártak. Mivel az egyháznak nem volt apparátusa az előírá­soknak megfelelő temető­üzemeltetésre, egyfajta megnyugtató - ugyanakkor a város számára jelentős költségekkel járó - megol­dást az önkormányzat által finanszírozott üzemeltetés jelenthetett. A nyughely át­vételéről a képviselőtestület júliusban döntött. A temetési szolgáltatások elvégzésével a Pantheon Kft-t bízta meg a város. Az erről szóló szerződést ma ír­ják alá. A terület rendbetéte­lét, karbantartását, gondozá­sát az önkormányzati tulaj­donban levő Kommunális Kft végzi. A temető egyszeri rendbe­tételére 1,5 millió Ft-ot sza­vaztak meg a városatyák. A nyár folyamán a Kommuná­lis Kft. a közmunkások se­gítségével elvégezte a szük­séges bozót- és cserjeirtás nagy részét. Nemrégiben megtörtént a „durva” terep- rendezés, valamint az évek során felhalmozódott sze­mét elszállítása. (90 fordu­lóval, 360 köbméter hulla­dékot távolítottak el.) A kft. vezetője elmondta, hogy az egyszeri rendezésre szánt összegből további szemétgyűjtő edényeket szeretnének vásárolni. (Je­lenleg egyetlen konténer áll rendelkezésre a temetőben.) A kft. - a rendszeres, hosszú távú gondozás költ­ségeivel kapcsolatos áraján­latát - a szeptemberi testü­leti ülésen tárgyalják.-es­Emlékek az ókori Egyiptomból Az egyiptológia, tehát azt a tu­dományág, mely az ókori Egyiptommal foglalkozik, Na­poleon kezdeményezésére jött létre a XIX. század elején. Ha­zánk viszonylag későn, a XX. század elején, 1907-ben kap­csolódott be ennek a tudo­mányágnak a művelésébe, Back Fülöp révén. A gazdag kereskedő saját zsebből finan­szírozta azt a feltárást, melyet a lengyel nemzetiségű Smo­lensky professzor vezetett Kö- zép-Egyiptomban. Az itt kiásott régészeti leletek egy része Bu­dapestre, a Szépművészeti Mú­zeumba került, azok meghatá­rozásában a harmincas években Mahler Ede, Dobrovits Aladár és Wessetzky Vilmos orienta­listák játszottak úttörő szerepet. Ezután évtizedekig nem járt magyar régész Egyiptom föld­jén: az első kutatók egyikeként a 60-as évek közepén az a dr. Kákossy László professzor jut­hatott el a fáraók országába, aki tegnap Szekszárdon, a régi vármegyeházán tartott óriási érdeklődéssel kísért előadást egyiptológusi élményeiről és munkásságáról. A nemzetközi hírű tudóssal együtt érkezett Budapestről, a Szépművészeti Múzeumból Tolna megye székhelyére az a vándorkiállí­tás, mely a vármegyeháza Liszt-termében tekinthető meg. A látogatók az ó-és középbiro­dalom jellegzetes - három­négyezer éves - leletanyagával, istenszobrokkal, állatfigurák­kal, ékszerekkel, amulettekkel és más tárgyakkal ismerked­hetnek meg. Egyiptom egyéb­ként - ahogyan azt dr. Kákossy László előadásában hangsú­lyozta - a rengeteg ásatás elle­nére még sok titkot rejt magá­ban. A turisták százezrei évtize­deken át tapostak a luxori temp­lom udvarának kövein: csak nemrég, 1989-ben derítették ki a régészek, hogy néhány méterrel lejjebb a földben egy szobrokkal teli üreg található .. . -szú­Árvízvédelmi gyakorlat és bemutató (Folytatás az 1. oldalról.) Mint tegnap délután a város­házán, a gyakorlatot értékelő megyei és városi védelmi bi­zottsági ülésen Szabó Mátyás, a vízügyi igazgatóság igazgatója elmondta, az 1956-os jeges ár­víz 47 napját szimulálták nyolc óra alatt. Kiderült, hogy az árvízvédelmi számítógépes in­formációs hálózat beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ma már sokkal gyorsabb lehetne a védelem megszervezése. A rendszer a gyakorlat hét hely­színét kötötte össze a budapesti országos műszaki irányító törzstől a bogyiszlói gátőrhá­zig. Ma szerencsére a gátak is jobb állapotban vannak, mint annak idején. Sokat tanultunk egymástól, vonta meg a tapasz­talatok legfontosabbját a víz­ügyi igazgatóság igazgatója. A városi védelmi bizottság tagjainak jelentéséből kiderült, hogy egy katasztrófahelyzet­ben, amikor helyi rendkívüli ál­lapot kihirdetésére, 12340 em­ber kitelepítésére is szükség van, mennyi szervezet, intéz­mény és ember összefogása kell az eredményes védekezés­hez. Ki gondolna hétköznap arra, hogy a szállás, élelmezés megszervezése mellett bizton­ságba kell helyezni a legértéke­sebb műkincseket, iratokat, gondoskodni a gyógyszerellá­tásról, az elhullott állatok be­gyűjtéséről, a menthetők levá­gásról és tárolásáról. Meg kell akadályozni, hogy a mérgező anyagok, mint például raktáro­zott növényvédő szerek a vízbe jussanak. A tűzoltók feladata a szokványos munka mellett, hogy megakadályozzák a vil­lamos és gázrobbanásokat, tü­zeket. A szekszárdi helyi vé­delmi bizottság a lakosság fo­lyamatos tájékoztatására meg­alakította a média bizottságot, a megyei nem. Ugyanakkor Bach József, a megyei közgyűlés és ezért a védelmi bizottság elnöke el­mondta, hogy nem áll sem a bi­zottság, sem a vízügy, sem a polgári védelem rendelkezésére gyorsan mobilizálható pénz­összeg. Márpedig 10 napon be­lül rendkívüli élelmezési, szállí­tási, és ki tudja még milyen költségek biztosan felmerül­nek. Javasolta kisebb kitelepí­tési gyakorlat megszervezését is. Dr. Hajós Béla, a KHVM he­lyettes államtitkára minden résztvevő szervezetnek gratu­lált az eredményes együttmű­ködéshez, s elmondta, hogy jogi lehetőség már van. Azt is el kell érni, hogy a költségvetés általános tartalékában legyen katasztrófa esetére elkülönített alap. Az árvízvédelem helyze­téről majd ma tart előadást. A délelőtti konferencián szó lesz még vészhelyzetek jogi szabá­lyozásáról, a védelmi igazgatás és polgári védelem feladatairól rendkívüli helyzetekben. Délután Domboriban techni­kai bemutató és gyakorlat lesz. Ihárosi Ibolya Hírek Testületi ülés Kocsolán Tegnap délután rendkívüli ülést tartott Kocsola község önkormányzati képviselő testületé. Az ülés fő témája a település két tervezett be­ruházásához kapcsolódó esetleges hitelfelvétel volt. A testületnek arról kellett döntenie, vegyenek-e fel 1 millió forint hitelt 50 száza­lékos önrész megléte mellett kedvező kamattal az orvosi szolgálati lakás tetőtér re­konstrukciójához, illetve hasonló feltételek mellett további 1,8 milliót az iskola fűtésének korszerűsítésé­hez. Támogatás a bátai gyerekeknek A bátai önkormányzat beis­kolázási segély címén a mostani tanévben közel 500 ezer forinttal támogatta a 280 tanulót. Az általános is­kolásoknak 1200, a közép- iskolásoknak 2000, míg az egyetemen, felsőfokú in­tézményben tanuló diákok­nak 5000 forint beiskolázási segélyt fizetett. Ezen kívül az általános iskolásoknak és óvodásnak december 31-ig a napi étkezési térítési díjá­hoz 15 forinttal járult hozzá az önkormányzat. Sióagárdon a diákokért A tanévkezdési támogatás­ról döntött nemrégiben a sióagárdi képviselőtestület. Az általános iskolások 2500, a középiskolások 3000 a felsőfokú tanulmá­nyokat folytatók pedig 3500 forint támogatásban része­sülnek. A Szekszárdra járó hatodik, hetedik és nyolca­dik osztályos tanulók 500 forint havi béreltéből ötszáz forintot térít kormányzat. Az óvodások szüleinek pe­dig nem kell fizetniük az uzsonnáért. Alisca '97 bélyegkiállítás A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége fennál­lásának 75. évfordulója al­kalmából Alisca '97 elneve­zéssel III. osztályú bélyegki­állítást és vásárt rendez Szekszárdon, a Babits Mi­hály Művelődési Házban. Az egy hétig megtekinthető kiál­lítást szeptember 12-én, pén­teken 11 órakor Kocsis Imre Antal polgármester nyitja meg, ünnepi beszédet mond Kurdics Sándor, a MABE- OSZ elnöke. Három megye kórházainak pályázata Sok minden nem megy egyedül, így többek között a Világbank által a hazai kórházaknak nyújtandó kölcsönökre is csak regi­onális pályázatokat fogadnak el. A Tolna Megyei Kórház ezért a két szomszéd megyével - Baranya, Somogy - közösen készíti el az egészségügyi intézmények pályázati projektjeit. — Miről van szó, mire nyújt lehetőséget ez a pályázat -, er­ről kérdeztük dr. Deák Sán­dort, a Tolna Megyei Kórház igazgató-főorvosát. — A Népjóléti Miniszté­rium megállapodást kötött a Világbankkal a hazai kórházak szerkezeti átalakításának fi­nanszírozására. Az augusztus 20-án megjelent kiírás szerint régiók pályázhatnak csak kö­zös projektekkel. A feltételek között szerepel, hogy az el­képzeléseknek minimum 900 ezer lakosra kell szólniuk és jó ha van a térségben egyetem, klinika és valamilyen már mű­ködő regionális központ. — Mikkel lehet pályázni? — Három terület kapott prioritást, a kórházi ellátás ki­váltása más fajta ápolással, a másik a betegutak rövidítése, a harmadik terület pedig a kór­házi ellátás minőségének és hatékonyságának növelése. Egy régió minimum négy, ma­ximum hat pályázati tervet ad­hat be. — Mit értsünk a kórházi el­látás kiváltásán? — Ez azt jelenti, hogy a le­hetőségekhez képest csökken­teni kell a beteg kórházban töl­tött idejét akár ápolásiotthoni ellátással, akár otthoni ápolás­sal, járóbeteg kezeléssel. — Hogyan képes három megye több egészségügyi in­tézménye közös pályázatot ké­szíteni? — A pályázati kiírás vezé­relve, hogy betegségcsopor­tonként kell elkészíteni a pro­jekteket. Ez adott esetben azt jelenti, hogy például agyi ér­rendszeri elváltozások eseté­ben a pályázatnak tartalmaznia kell a megelőzést, a korai fel­ismerést, a megfelelő kezelést, a korai rehabilitációt és a teljes utókezelést, méghozzá úgy, hogy ne kelljen „lerokkantosí­tani” a beteget, hanem illesz­kedjen be ismét a társada­lomba, nyerje vissza a munka­képességét. Ennek természete­sen vannak pénzügyi vonzatai, javítani kell a műszerezettsé­get, meg kell oldani a betegek utaztatását és számos egyéb szervezési feladatot kell elvé­gezni. Mindezt körzetesítve érdemes végrehajtani, bizo­nyos diagnosztikai műszerből elég egy a régióban, mondjuk az egyetemi klinikán, ugyan­akkor Tolna megyében például a Dombóvári kórházban, il­letve Gunarason folyó rehabi­litációs munkát kell fejlesz­teni. — Mekkora összegekről van szó? — A tét nagy, egy—egy projekttel 200 millió forinttól 2 milliárdig terjedő kölcsönt lehet szerezni a Világbanktól. /. kováts A tüzek napja Tolnában A tüzek napja volt tegnap Tolna megyében. A dombó­vári önkormányzati tűzoltók három esetben vonultak ki menteni. Kapospula és Nak között ki­lyukadt egy autó üzemanyag- tartálya. Mintegy 40 méteren 40 liter gázolaj csörgött az útra. A tűzoltók a Közútke­zelő Kht. segítségét kérték, az út megtisztítását ők fejezték be. A nagykondási sertéstelep mellett begyulladt a szalmás trágya. A Gyár utcában, a volt be­tonkeverő elhagyott épületé­ben, amely jelenleg alkalmi szállásként „üzemel”, egy emeleti helyiségben papír és más hulladék gyulladt ki, ami az egész épületet veszélyez­tette. Dunaföldvár határában a szép nevű Alsó-Burgundia dűlőben a löszfal tövében lévő egyik szurdikban nagy területen, mintegy 1 kilométer hosszan égett az aljnövényzet és a bozót. A paksi és a duna­újvárosi hivatásos tűzoltók, valamint a dunaföldvári ön­kéntesek együttesen győzték le a lángokat. Négy vízsugár­ral és kéziszerszámokkal dol­goztak. Hogy a helyzet még rosszabb legyen, három tűz egy időben pusztított. Miközben a paksi és a dombóvári tűzoltók a terepen dolgoztak, Ozora határában is meggyulladt az avar és a bozót. A két hektáron égő tűz nem­csak az erdőt, hanem a szélső lakóházat is veszélyeztette. A tüzet a sárbogárdi hivatásos tűzoltók fékezték meg. ’ -ihi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents