Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-09-10 / 185. szám

BÁRÁNYFELHŐK A JUHÁSZAT EGÉN (5. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORN Y A, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. AUGUSZTUS 9-10. SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 185. SZÁM Ismét késik a fizetés a konzervgyárban Munkatársak munka nélkül A paksi konzervgyár dolgozói a tegnapi fizetésnapon ismét üres zsebbel távoztak, de en­nek már - sajnos - nincs hír­értéke. Hír az lesz, ha meg­kapják bérüket, a jövő hétre ennek van esélye. Ha pénz nem is, levél érkezett bőven a munkásoknak címezve. A legfrissebb a tulajdonos, Gombos László volt, ő már csü­törtökön elfaxolta üzenetét. Maga a megszólítás is szívet melengető, egy tőkéstől (ná­lunk még) szokatlan: „Tisztelt munkatársaim!”. Értékét legfel­jebb az csökkenti, hogy erre a tónusra Gombos úr akkor lelt rá, mikor már másfél hónapja nincs munka a gyárban, to­vábbá, hogy az udvarias meg­szólítás után kénytelen beval­lani, a béreket egyelőre nem tudja kifizetni. Ez természete­sen nem rajta múlott - folytató­dik a levél - hanem a hitelező bankon és a sajtón, a televízión, akik tevékenységükkel „nem segítették elő” a helyzet meg­oldását. (Kétségtelen, mi is megírtuk a tényt, hogy Gombos úr cége sok száz millióval tar­tozik a Külkereskedelmi Bank­nak, ám a hitelek felvételénél és elköltésénél nem voltunk jelen. Az mindenesetre örvendetes, hogy Gombos úr Ausztriából hazatérve, hamar beletanult a magyar valóságba és egyes po­litikusokhoz hasonlóan a ban­kot és a sajtót tartja a bajok fó okozójának.) A levél végén nem maradnak el a már meg­szokott ígéretek, lesz majd pénz is, munka is. Pénteken újabb két fax érkezett a gyár szak- szervezeti tanácsához. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank tá­jékoztatta a munkásokat, hogy megegyezett Gombos László német tulajdonostársával, We­igl úrral (fele-fele a tulajdonré­szük), hogy az kész átvenni a gyárban tárolt árukészletből annyit, amennyi fedezi a bérek kifizetését. Kéri a szakszerve­zetet, hogy a fizetések összegé­nek felvételénél legyenek jelen „tekintettel a Sigma-Ex Kft.- vel kapcsolatosan kialakult helyzetre”. A másik levél Né­metországból érkezett a Weigl Holding cégtől, amely megerő­síti a bank állításait és közli, hogy máris átutaltak Magyaror­szágra 38.001 német márkát, a bérek fedezetére. A jövő héten tehát lesz fizetés a paksi kon­zervgyárban. Rákosi Gusztáv Százkét ország küldöttei a kálvinista Rómában Református világtalálkozó A debreceni nagytemplom Rákóczi harangjának hangja jelezte tegnap, hogy megkez­dődött a Református Világ- szövetség XXIII. nagygyűlése. A találkozón 70 millió keresz­tyén képviseletében 102 or­szág 221 tagegyházának kép­viselői vesznek részt. A küldöttek együtt vonultak be a nagytemplomba. A menet élén a vizsolyi Bibliát vitték. Az apostoli köszöntés után Abival Pires da Silveira brazil lelkész a Református Világszö­vetség (RVSZ) egyik alelnöke tartott istentiszteletet. Jane Dempsey Douglass, az RVSZ elnöke megnyitójában emlékez­tetett arra, hogy pontosan 120 esztendővel ezelőtt tartották meg szövetségük első nagygyű­lését, s most először találkoz­nak a küldöttek egy kelet-kö- zép-európai államban. A vendéglátó ország nevé­ben Bölcskei Gusztáv, a Tiszán­túli Református Egyházkerület püspöke, a Magyarországi Re­formátus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, majd Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke szólt az egybegyűltek­hez. Hangoztatta: elismerésnek tekinti, hogy a 120 éves szövet­ség Magyarországot választotta tanácskozása színhelyéül. „El­ismerést jelent mindenekelőtt a magyar reformátusságnak, de joggal feltételezhetem, hogy annak a demokratikus fejlődés­nek az elismerését is jelenti, amely végbement hazánkban” - mondta a politikus. Álba megyei gyerekek táboroznak Domboriban. A romániai Álba megyéből - megyénk testvérmegyéjéből - nyaral tizenhat gyerek Domboriban, a gyermek- és ifjúsági alapítvány táborában augusztus 1-jétől. Itt-tartózkodásuk ideje alatt kirándultak Buda­pestre, a Várba, jártak az állatkertben, elmentek a Balatonra, Siófokra. A gyerekek jól érez­ték magukat, sokkal jobban, mint remélték. fotó: gottvald károly Riadót fújnak az egészségügyi szakemberek Parlagfűből igen jó Az ország déli területein megjelent a parlagfűpollen. Ez a so­kak számára „vészjósló” jelentés az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem mérőállomásairól származik. Az allergológus orvosok több­éves tapasztalat alapján már számítottak rá, és készültek az augusztusban emiatt várható megnövekedő betegforga­lomra. A gyógyszertárak is felkészültek a rohamra. „A környezeti ártalmak megsoka­sodtak, az emberek immun­rendszerét óriási terhelés éri, így sokkal több az allergiás beteg, mint akár egy-két évti­zede” - állítják az orvosok. A parlagfű pollenjének fehérjéje a legagresszívebb allergének közé sorolható. Terjedésének visszaszorításában a leg­egyszerűbb módszer a földte­a termés! rületek gyommentesítése lenne. Az időben elvégzett ka­szálással ugyanis megakadá­lyozható a további virágzás, a magok beérése. Különösen aratás után bur­jánzik el a parlagfű a fel nem szántott táblákon, és roppant könnyen terjed. Hazánkban egyébként Tolna, Baranya, Somogy, Zala, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg és Pest megye a legfertőzöttebb terü­let. Országos erdészeti vándorgyűlés A balassagyarmati Ipoly-parton felvert óriássátorban kez­dődött meg pénteken a 138. Országos Erdészeti Vándorgyű­lés. A 131 éve alakult Országos Erdészeti Egyesület rendez­vényének a balassagyarmati Ipoly Erdő Rt. adott otthont. A kétnapos összejövetel nyi­tónapján mintegy 700 erdész jelenlétében tartották meg az Országos Erdészeti Egyesület éves közgyűlését, melyen a munka értékelésén túl szakmai díjakat is átadtak. A közgyűlés keretében avatták fel az Or­szágos Erdészeti Egyesület ál­tal állíttatott Kondor Vilmos emléktáblát. Ma cserháti ba­rangoláson, börzsönyi gyalog­túrán, városnézésen, valamint az ipolytamóci természetvé­delmi terület bejárásán vesz­nek részt az országos vándor- gyűlés résztvevői. Röviden Az Ifjú Szív Német Nemzeti­ségi Néptáncegyüttes felnőtt tánccsoportja augusztus 11-én, hétfőn Szekszárd romániai testvérvárosába, Lúgosra uta­zik. A IV. Nemzetközi „Ana Lugojana” folklórfesztiválon vesznek részt. A fesztivál prog­ramjához kapcsolódóan szere­pelnek a város utcáin tartandó népviseleteket és népi táncokat bemutató felvonuláson is. Az egy hét kint-tartózkodásuk alatt idegenforgalmi nevezetességek megtekintésére is sor kerül, fo­gadja a csoportot Lugos pol­gármestere és részt vesznek a lugosi búcsú látványos rendez­vényein is. Városvédők javaslatai. A te­lepülések hagyományainak is­kolai oktatását ajánlja a telepü­lésfejlesztők és műemlékvédők országos szervezete. A Város és Faluvédők Szövetségének tanácskozásán az egybegyűlt szakemberek több ajánlást is megfogalmaztak az Országgyű­lés, valamint az önkormányza­tok számára. Erőfölény? A Gazdasági Ver­senyhivatal vizsgálatot indít a PB-gázpalackok forgalmazását végző három gázszolgáltatónál, a Prímagáz Rt.-nél, a Totálgáz­nál és n Shell Gas Hungarynél erőfölénnyel való visszaélés miatt. A vizsgálatot a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség kez­deményezte. Csúcsforgalom a határon. Tegnap megkezdődött a Forma-1 Magyar Nagydíjra ér­kezők tömeges beutazása. A ha­tárőrök 70-80 ezer turista érke­zésére számítanak. A külföldi látogatók többsége a hegyes­halmi határátkelőt veszi igénybe, emiatt ott hosszabb várakozási idővel kell az autó­soknak számolniuk. A Pincehelyért Egyesület szombaton este hat órai kezdet­tel műsoros estet rendez a mű­velődési házban. Bemutatkozik az egyesület tánccsoportja, de ott lesznek a hőgyészi, a szá- razdi, a majsa-pusztai, a kesző- hidegkuti, a karádi és a cecei táncosok is. A bálozóknak Ig­nác György és társa muzsikál. Elutaztok a német vendégek. Tauberbischofsheim 16 éves labdarúgói ma hajnali elutazásuk előtt egy hétig vendégeskedtek megyénkben. (Folytatás a 7. oldalon.) fotó: ótós „Nem kell megváltoztatni a másikat” Egy évforduló kapcsán visszaperegnek a évek, melyek az öröm mellett persze szomorúságot is hoztak, de ezekről soha nem be­szélünk szívesen. Az élet egyik legszebb pillanata a találkozás a másikkal, aki végül társunk lesz, jóban-rosszban kitart mellet­tünk. A 77 éves Till Lőrinc és felesége, a 72 esztendős Szélig Éva e hét végén ünnepük 50 éve megkötött házasságukat. Ismerték egymást, de nem egy úton jártak. Az akkor alig hu­szonöt esztendős Lőrinc bácsi a legényegyletben, a húsz éves Éva néni pedig nővérével az iparosbálban szórakozott. A háború alatt a parasztkörbe, szüreti mulatságra jött össze az itthon maradt fiatalság. Éva néni akkor vette észre először Lőrincet, aki nagyon megtet­szett neki. — Milyen volt Lőrinc fiata­lon? - kérdez vissza Éva néni, majd válaszol: - A színjátszó körben szerepelt, táncos komi­kus volt. Többször meghívott egy-egy előadásra. Akkor még nem vettem komolyan az ud­varlását, inkább csak „nézeget­tük” egymást. A szüreti bál után kísért először haza, aztán találkozgattunk, beszélgettünk. Kereskedő tanuló voltam, Báta- széken a legnagyobb üzletben dolgoztam. Délután mindig megkértem a főnökömet, had vigyem én a postára a pénzt, ez azért történt, mert Lőrinc a posta melletti épületben mázolt. Aztán rendszerint hosszúra nyúltak ezek az eltávozások, mert Lőrinc mindig az ablak­ban volt, megállított, aztán el­beszélgettük az időt. Volt téma, amiről társalogni lehetett, mert hol Éva néni, hol meg Lőrinc bácsi apját vitték a frontra. Lő­rinc sem kerülhette el, a román frontra került. A háború elle­nére is nagyon szép volt abban az időben fiatalnak lenni, pedig zaharinnal édesítettek, a kenyér barna volt, cukrot, sót csak cse­rélni lehetett. — Nagyon szép lány volt Éva - mosolyog huncutul Lő­rinc bácsi -, még most is az, pedig megöregedtünk. Egy­forma volt az érdeklődésünk, jól megértettük egymást. Mindketten sváb, iparos csa­ládból származtunk. Kerestük egymás társaságát, sokat jár­tunk moziba, s amikor elvittek a frontra, rendszeresen levelez­tünk. (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents