Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-06 / 182. szám

1997. augusztus 6., szerda GAZDASAG 7. oldal Házikerti praktikák Augusztusi tennivalók a házikertekben Nagy tömegben keletkez­nek ilyenkor nyár végén a szerves kerti mellék- termékek. Ne égessük el, hanem felaprítva azonnal a komposztálórakatba- vagy gödörbe rakjuk. Célszerű, ha a felszabadult területen már most meg­kezdjük az ásást, a mély­kapálást az előző évi kom­posztált anyagok bedolgo­zásával, de az idén benne bőségesen előforduló cse­rebogárpajorokat előzőleg rostáljuk ki és semmisítsük meg. Vethetünk még téli ret­ket palántázhatunk a rövid tenyészidejű karalábéfajtá­kat, őszi szedéshez a salá­tát, de mivel a saláta rövid­nappalos növény, áttele- lésre a salátamagot csak a hónap végén vessük és ok­tóberben kerüljenek végle­ges helyükre a palánták. A szamóca indáin nőtt palán­tákat a hónap közepén ül­tessük jól előkészített és fertőtlenített talajba, mert a cserebogárpajorok nagy kárt tehetnek benne. A pa­jorokat már a talaj-előké­szítés során ásóval, vékony szeleteket fogva irtsuk, mert a jövő tavasszal bo­gárrá fejlődő gyökérpusz­tító kövér pajoijaik most a felszín közelében károsíta­nak és mindent megrágnak. Fordítsunk kiemelt fi­gyelmet a gyomirtásra, még a letakarított területe­ken, kertszéleken is, mert a legveszedelmesebb gyom­féleségek (parlagfű, be- tyárkóró, disznóparéj, szu- lák) augusztusban kerülnek a magérlelés stádiumába. Irtásukkal, az idei táp­anyagrablásuk megakadá­lyozása mellett már a jövő évet szolgáljuk. Az idei rendkívüli csa­padékos nyár miatt külö­nös gondossággal kell a be­takarított vörös- és fok­hagymát szárítani, válo­gatni, mert a sűrűn válta­kozó száraz és esős idő­szakok miatt réteges rotha­dásuk is előfordulhat. Ezt az állapotot a szárvég álla­potából állapíthatjuk meg legbiztonságosabban. Ahol elbamult köröket látunk, vagy nyálkásan kocsonyás a szárvég, az csak gyorsfo­gyasztásra alkalmas hagyma. Az őszibarackfajták ská­lája széles. Termésbetaka­rítás után ne mulasszuk el a hajtásválogatást. Ritkítsuk a lombot a termőágak és rügyek jobb beéredése ér­dekében is. A szőlőültetvényekben a fürtzónabéli levélritkítások ne fajuljanak kopasztássá, mert a bőnek ígérkező ter­més beérleléséhez, a cu­korképződéshez átalakító (asszimiláló) levélfelületre van szükség. A cél a fürt és a fürtzóna szellőssé tétele legyen, mert az ilyentájt kárt okozó betegségek csakis az ár­nyas, dunsztos, párás mi­liőt szeretik. Szakái László lllilÄtl Bor, származási bizonyítvánnyal (Folytatás az L oldalról.) A származási igazolás országo­san egységes nyomtatvány, a hegyközségeknél beszerezhető, majd a felvásárló ezzel az iga­zolással a birtokában kérelmezi a hegyközségtől a származási bizonyítvány kiadását. Bor fel­vásárlása esetén pedig a bor származási bizonyítványát kell kérelmezni, de ehhez csatolni kell a feldolgozott szőlőre vo­natkozó származási bizonyít­ványokat is. — Ugyancsak a földműve­lésügyi miniszter rendelete az is, hogy a hegyközségeknek adatokat kell szolgáltatnia a Hegyközségek Nemzeti Taná­csa felé. Ettől sok termelő' meg­ijed, mert attól fél, hogy ez egy­ben az adózás alapja is lehet. Miért van szükség adatokra? — Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk alapvető elvá­rása, hogy a kulcsfontosságú te­rületen - ilyen a szőlészet, bo­rászat is - összesített országos adatokkal rendelkezzünk. Te­hát nem kell attól félni, hogy ezeket az adatokat bárhol fel­használnák, de egy országos képet csak úgy kapunk, ha tisz­tában vagyunk azzal, hogy az adott térségben mekkora szőlő­terület van, mennyi a feldolgo­zási kapacitás, hány évesek az ültetvények, milyen szőlőfajtá­kat telepítettek, milyen tám- rendszert használtak, a bor táro­lására milyen eszközöket hasz­nálnak, mekkora tárolótérrel rendelkeznek, borászati mellék­termékek felhaszná­lásáról, stb. Nagyon fontos kérdés, hogy mekkora szőlő-bor kapacitással csatla­kozunk az Európai Unióba, mert ha „le­felé csalunk”, nem pontosak az adata­ink, mert a termelők féltek azt bevallani, előfordulhat, hogy rosszul járunk. Ugyanis elkép­zelhető, hogy a többi tagország ér­dekei miatt támoga­tást fizetnek egy- egy ültetvény fel­számolására. De ami nincs bevallva, azt nem lehet támo­gatni. De az is elképzel­hető, hogy tudomá­sul veszik az adata­inkat, de egy adott időszakra nem engedélyezhető telepítés. Ami viszont nincs „be­vallva”, az a gyakorlatban nem működhet. Pontos, megbízható adatokra van tehát szükségünk. Mauthner Győrffy Sándor a kertbarátoknál Jó hír érkezett dr. Győrffy Sán­dortól, a TV kertészeti műsora­inak vezetőjétől a 20 éves jubi­leumukat augusztus 18-20 kö­zött közös termékkiállítással ünneplő szekszárdi és tolnai kertbarátokhoz. Sanyi bácsi forgatócsoportot is hoz magá­val, megörökíteni és közreadni a kertészkedők szorgalmas munkájának gyümölcsét és a termelés néhány helyszínéről az előállítás módszereit is. Augusztus 18-án 18 órakor megnyitja Szekszárdon a Ba­bits Művelődési Házban, a márványteremben a termékkiál­lítást. Szaktanácsokkal szolgál az ott jelenlévő kiállítóknak, érdeklődőknek. A kiállítással kapcsolatos bármely felvilágo­sítást, tájékoztatást a 74/316-722-es telefonon Bu­cher Flórián ad az azon részt venni kívánóknak. A kiállítás anyagának átvétele augusztus 18-án, 7-11 óra között lesz. A kiállítás díjazott termékeit bemutatják Kaposvárott, szep­tember 5-én az „Alpoktól az Adriáig” című nemzetközi kiál­lításon és vásáron is. Szakái László Agrár Hírek Napraforgó fajtabemutató Bölcskén, augusztus 8-án (pénteken), 10 órakor kez­dődik a napraforgó fajtabe­mutató. A rendezvény szer­vezői az Asgrow Magyaror­szági Kft. és a Monsanto Kereskedelmi Kft. Hely­szín: a 6-os számú főútvonal Dunaföldvár és Paks közötti szakaszán, a 100-as kilomé­terkőnél, közvetlenül az út melletti tábla. (Bölcskei tsz földterülete.) Szántóföldi fajták bemutatására kerül sor, valamint tippek és lehe­tőségekről esik szó a napra­forgó és a kukorica desziká- lásával kapcsolatban. Szekszárdi piaci és bolti árak Burgonya 40-45 Ft/kg, fe­jeskáposzta 40-50 Ft/kg, kelkáposzta 55-60 Ft/kg, karfiol 70-110, sárgarépa (csokor) 20-30, petrezse­lyem (csokor) 30-45, vörös­hagyma 70-120, uborka 45- 110, tök 15-35, paradicsom 120-140, zöldpaprika 60- 120, őszibarack 70-140, nyári alma 45-90, dinnye 56-87, szilva 110-160. A növényvédelem tézisei Elfogadta a kormány a nö­vényvédelem szabályozási téziseit. Ennek alapján dol­gozzák ki (1998. március 1- ig) a növényvédelmi tör­vényjavaslatot, melynek célja, hogy biztosítva legyen a fogyasztók védelme. A tervek szerint az új irányító szervezet a Növényegész­ségügyi Iroda lesz. ébredező bankszámlák. Eddig 587-en érdeklődtek a svájci alvó bankszámlákról az igényeket összesítő Emst and Young Ltd. budapesti irodájánál. Legtöbben, 346- an Magyarországról hívták az irodát, a többiek Kelet-, Közép-Európából, illetve a Balkánról keresték meg a céget. Svájcban, ismert nemzetközi szaktekinté­lyekből és választott bírák- ból, már létrehozták az igé­nyeket elbíráló testületet. Vadászkamara. Megala­kult az Országos Magyar Vadászkamara előkészítő bizottsága. Az érdekképvi­seletek megállapodása alap­ján a testület tagja lett töb­bek közt - az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylet részéről - Suchman Tamás, a Rábaközi Vadász Szövet­ség nevében pedig Nagy Imre. Tőzsdei bevezetés. Csü­törtökön bevezetik a tőzs­dén a Pannon-Flax alap­tőke-emelésből származó csaknem 180 ezer, 1000 fo­rint névértékű részvényét. A cég új papíijai a már tőzs­dén lévő Pannon-Flax törzs- részvényekkel azonos jogo­kat testesítenek meg. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 324,67 Francia frank 31,57 Japán jen (100) 168,02 Német márka 106,51 Olasz líra (1000) 108,76 Osztrák schilling 15,13 Svájci frank 130,22 USA-dollár 199,22 ECU 210,32 Sértené az esélyegyenlőséget a különtámogatás Gazdaságok üzleti kapcsolatban Magyarországon csak üzleti alapon szerveződő integrációnak van helye és jövője. Ebben a folyamatban szükségtelen és az esélyegyenlőséget sértő lépés lenne a kormány beavatkozása — jelentette ki lapunknak a földművelésügyi miniszter. Nagy Frigyes elmondta: a me­zőgazdaságban jelentős azok­nak a földtulajdonosok­nak, magángazdálkodóknak a száma, akik sem eszközökkel, sem forgótőkével nem rendel­keznek, termelésük finanszíro­zása nincs megoldva, s nehezen jutnak hitelhez. A tapasztalatok szerint ugyanakkor jelentős számban vannak már olyan szervezetek is, amelyek készek részt kérni ezeknek a gazdaságoknak a működtetésében. A meglehető­sen széles kínálat nyomán a gazdálkodóknak már szinte a válogatásra is lehetőségük van a partnerek között, kiválasztva azokat, akik a legkedvezőbb, legelőnyösebb feltételekkel bo­csátják rendelkezésre a mező- gazdasági gépeket, a termény- tárolókat, és közreműködnek a felvásárlásban. A pénzügyi nehézségekkel küszködő gazdaságokat, vállal­kozásokat nyilvánvalóan csak tőkeerős gazdaságok tudják in­tegrálni. Ehhez azonban - a miniszter véleménye szerint - teljesen szükségtelen az állam segítsége. Nagy Frigyes az esélyegyenlőséget sértő hibás lépésnek tartaná, ha az úgyne­vezett integrátorok a kisgazda­ságok segítéséhez a költségve­tésből még külön állami támo­gatást is kapnának. Ezek a gazdaságok - hangsú­lyozta - csak olyan támogatásra formálhatnak jogot, amelyek bármely mezőgazdasági tevé­kenységet folytató gazdálkodó­nak, vállalkozásnak a rendelke­zésére állnak. Megkülönbözte­tésük, esetleges monopolhely­zetük ellentétes lenne az Euró­pai Unióban szokásos gyakor­lattal.- Magyarországon csak az üzleti alapon, szektorsemlege­sen, az állami beavatkozástól mentesen működő integráció­nak van létjogosultsága - hang­súlyozta a miniszter. U. G. Pénztári rajt szeptembertől Alaposan meg kell fontolni a választást Szeptember 1-jétől megala­kulhatnak a magánnyug­díjpénztárak, de a jogsza­bály szerint tagdíjat csak 1998. január 1. után szed­hetnek. A nyár elején elfogadott új nyugdíjtörvény értelmében a munkavállalók meghatározott köre a jövő évtől tb-járuléká- nak negyedét magánnyugdíj­pénztárakba köteles befizetni. Erről szólva Radnai György, az Önkéntes Kölcsö­nös Biztosító Pénztárak Fel­ügyeletének elnöke javasolta: az állampolgárok választásu­kat alaposan fontolják meg, hiszen ez hosszú távon kama­tozó és bizalomra épülő piac. A felügyelet a döntést segí­tendő országos ügyfélszolgá­lati hálózatot kíván kialakí­tani. Ezekben az irodákban arra is megbízható választ ad­nak, hogy a választásra jogo­sultak közül kinek érdemes és kinek nem az új nyugdíjrend­szerbe belépni. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügye­lete szeptember 1-jétől átala­kul állami pénztárfelügye­letté, amely a magán- és az önkéntes nyugdíjpénztárakat egyaránt ellenőrzi. Egyénre lebontott nyilvántartást is ve­zetnek majd a nyugdíjpénztár­tagokról, hogy követni lehes­sen a befizetéseket, és figyel­hessék a pénzek sorsát. Baktériumínvázió Több fronton támadnak a növényi kártevők Az almafák tűzelhalásos be­tegsége miatti veszteségekért az agrártárca nem tudja kár­talanítani a gazdákat; erre az érvényes jogszabályok sem adnak lehetőséget. A súlyos növényi fertőzés okozta kártételeket az idén is, jövőre is a vállalkozói kockázat részének kell tekinteni - kö­zölte tegnapi tájékoztatóján az FM növényvédelmi főosztály- vezetője, Eke István. A sok termelőt érzékenyen érintő bejelentést azonban ki­egészítette azzal: a kormányzat nem hagyja magára a gazdákat. A segítség az idei tapasztala­tokra alapozódik, hogy tudniil­lik megfelelő növényvédelmi előrejelzéssel kombinált pre­ventív védekezési technológiá­val megvédhetők a tűzelhalás betegségre fogékony gyümöl­csösök. A növényvédelmi hatóság ezért jövőre a fertőzés szem­pontjából legkritikusabb idő­szakban, tehát virágzás idején, az egész ország területén mű­ködtetni fogja az idén helyen­ként már eredményesen alkal­mazott, Amerikából vásárolt előrejelzési rendszert. A véde­kezés megszervezése és végre­hajtása azonban a termelők kö­telezettsége marad. Sajnos, pusztít egy másik ve­szedelmes kártevő, az amerikai kukoricabogár is. Első hírnökei már 1995-96-ban Baranyában, Bács-Kiskunban felbukkantak, s az idei megfigyelések további térhódításukról ta­núskodnak. A szakemberek szerint elszaporodá­suk megakadályo­zásának leghatáso­sabb módja a vetés­forgó alkalmazása. Kórokozók tá­madták meg a diny- nyéseket, a zöldség­féléket, s Győr-Mo- son-Sopron, Hajdú- Bihar, Csongrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a paradicsomot. A be­tegségek gyors ter­jedésében nemcsak a csapadékos időjá­rás ludas, hanem a termelők szakmai felkészületlensége, az ellenőrizetlen eredetű vetőmag használata is. Újvári Gizella A tűzelhalás-betegséggel fertőzött területek 1996-97-ben Megye Felderített terület (ha) Fertőzött terület (ha) 1996 1997 1996 1997 Baranya 5361 7510 690 270 Bács-Kiskun 53180 53600 11817 6 Békés 8436 328 1650 82 Borsod-Abaúj-Zemplén 5438 3308­23 Csongrád 7712 900 367 9,6 Hajdú-Bihar 1210 2097­4 Heves 1375 360­1 Somogy 480 320­0,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21801 12800­309 Jász-Nagykun-Szolnok 1957 1957­3 Tolna 344 500­0,1 Veszprém 953 582­0,5 Zala 1364 12000­391 Összesen 109611 96262 14524 1099

Next

/
Thumbnails
Contents