Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-05 / 181. szám

6. oldal Erről - Arról - Utazóknak 1997. augusztus 5., kedd Ébenfekete szépség volt? Hol született Sába királynője? Festők múzsája Nem először és valószínűleg nem is utoljára lángol fel tör­ténészek és régészek között a régi, mindmáig megoldhatat­lannak tűnő vita: melyik or­szág vallhatja magáénak az ókor legendás nőalakját, a csodálatosan szép Sába ki­rálynőjét? Azt, hogy a hölgy létezett, senki nem vonhatja kétségbe, hiszen szó esik róla mind a Bib­liában, mind a Koránban. Je­men, Etiópia, Egyiptom, Irán és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt ragaszkodik ahhoz, hogy a nagy uralkodónő szülő­hazájaként hirdessék magukat az útikönyvekben. Az is biztos­nak látszik, hogy Sába városa a Krisztus előtti évezredben va­lahol Dél-Arábiában terülhetett el, minden jel szerint nagy ka- ravánutak mentén. A régészek közül viszonylag sokan hajlanak arra, hogy az etiópiai vallási központban, Axumban volt a sokat utazó ki­rálynő (egyik?) palotája. A néhai császár, Hailé Sze- lasszié szerint ehhez nem is férhet kétség, mert őt éppen azért nevezték Júda oroszlánjá­nak, mert családja „Salamon ki­rály és Sába királynője szent frigyéből” származik. Az etiópok Makedának, a jemeniek Balkisnak vagy Bil- kisnek nevezik a királynőt. Az utóbbiak azt mondják, bizo­nyítható, hogy az igazi szülő­hely az észak-jemeni Marib, ahol a Korán szerint az uralko­dónő nagy gátat is emeltetett. Egyelőre viszont csak az biz­tos, hogy Wendell Philips ame­rikai régész negyvenöt évvel ezelőtt, 1952-ben itt valóban feltárt egy szép palotát és egy Hold-templomot. Nem véletlen az sem, hogy a jemeni főváros, Szana legszebb szállodáját a királynőről nevez­ték el. Már csak azért is, mondják, mert amikor az ősi krónikák szerint az uralkodó nagy pom­pával bevonult Jeruzsálembe, „a tevéktől a kelmékig és a fű­szerektől a gyümölcsökig min­den jemeni volt”. Aki nem hiszi, járjon utána. És azt is próbálja kideríteni, amit megint csak az etiópok mondanak, hogy Sába király­nője ébenfekete, vagyis néger szépség volt. Ezt, mint csodálatosan szép műveikből, festményeikből, szobraikból is kiderül, mások mellett olyan festőóriások is el­hitték, mint Tintoretto. Utazás Szicíliára, a Nap szigetére (Folytatás az 1. oldalról.) Nálam ez a hagyomány igaz­nak bizonyult, mert két évvel ezelőtt dobtam pénzt a kútba, s lám visszatértem. Egy másik szökőkútban is gyönyörköd­hettünk, a Négy Folyó-kútjá- ban. A városnézés csúcspontja volt a világ legnagyobb kato­likus templomának, a Szent Péter-bazilikának a látványa. Néhányan - akik még bírtuk lábbal - felmentünk a kupo­lába, 320 csigalépcsőn. Felka­varó szépségű látvány tárult elénk: Vatikánváros palotái és kertje, s egész Róma panorá­mája. Utána már csak négyen maradtunk, akik még elgyalo­goltunk a fiatal rómaiak és külföldiek kedvenc találkahe­lyére, a Spanyol lépcsőhöz és Hadrianus császár magának emeltetett impozáns síremlé­kéhez, az Angyalvárhoz. A nyolcórás városnézés fi­zikailag és szellemileg is kifá­rasztotta a csoportot, ezért is nagyon jó ötlet volt, hogy Rómától 30 km-re egy nagyon kényelmes tranzitszállás várt bennünket. Reggelizés után kipihenten, jókedvűen, zenét hallgatva folytattuk utunkat Szicília felé. A messinai szo­roson keltünk át komphajóval, s érkeztünk meg a Földközi­tenger legnagyobb szigetére, a három tenger (Tirrén-Jón- Földközi-tenger) által határolt Szicíliába. Szálláshelyünkre, a Torre Lauro üdülőközpontba szom­baton, a késő esti órákba ér­keztünk. A minden igényt ki­elégítő, két ágyas apartmanok gyönyörű környezetben fogad­tak bennünket. A különböző szolgáltatások ingyenesek vol­tak. A 400 méterre lévő ten­gerparthoz - igény szerint - kisbusz, napernyőkkel, szé­kekkel szállította oda-vissza a fürdőzőket. Aki helyben akart lubickolni, az a kitűnő uszodát választotta. Itt vehettünk részt az üdülőközpont munkatársai vezetésével reggeli tornán, késő délután pedig vízitomán. A különböző nemzetiségű gyerekekkel együtt foglalkoz­tak: játszottak velük, tornáztat­ták, táncra tanították őket. Este pedig a bárban lehetett múlatni az időt, s megtanulni a tüzes tarantella táncukat. Ezeket az utazásokat úgy szervezzük (magam is rész ve­szek bennük), hogy a tenger­parti fürdés, napozás mellett, inkább a látnivalókra helyez­zük a hangsúlyt. így volt ez itt is. Természetesen aki ezekben a programokban nem kívánt résztvenni, az a szálláson ma­radt, illetve pihent, fürdött, napozott. Tapasztalatom sze­rint majdnem mindenki a lát­nivalók mellett döntött. Egynapi pihenés után egésznapos kirándulásra in­dultunk a fővárosba, Paler- móba. A várost történelme so­rán többen birtokolták, s az 1860-as felszabadítási har­cokban jelentős szerepet ját­szott a magyar Türr István és a hősi halált halt Tüköry Lajos ezredes. A város egy öböl mentén terül el, nagy hegyek távoli karéjával a háttérben. Egyéni jellegzetességét a normann uralom idejéből származó épületek stílusa és a spanyol hódítás korának ba­rokkja adja. Helyi idegenvezető ismerte­tett meg bennünket a város nevezetességeivel: Királyi pa­lota, Dóm, Kapucinusok te­metkezési helye, Monreali ko­lostor, stb. Másnap Agrigen- tóba, a Templomok-völgyébe látogattunk, amely a sziget legszebb fekvésű, szép pano- rámájú helyei közé tartozik. Csodálatos templomait - Héra, Juno, Concordia, Herku­les, Jupiter - az ókori görögök i.e. V. században építették. A különleges látnivalókat a kö­vetkező nap csak fokozta, amikor Európa legnagyobb működő vulkánjára, a 3343 méteres Etnára, kétezer méte­rig kapaszkodott fel a bu­szunk. Innen a bátrabbak sik­lóval és speciális terepjárókkal közelítették meg a csúcsot, ahol már a hegy morgása hall­ható, gázok szállnak fel, a talaj is meleg. Tudni kell, hogy a vulkán állandó működésben van, több mint száz kitörésről van tudomásunk. A jelentő­sebb vulkáni tevékenység 4- 12 éves időközönként ismét­lődik meg. Elcsodálkoztunk és meglepődtünk a hegység mé­retén: a szinte kör alakú bázi­sának átmérője 40 km, kerü­lete pedig 165 km. A vulkán megismerése után Szicília egyik legszebb táján fekvő Taorminába vezetett utunk. Magasan a Jón-tenger felett egy hegy nyúlványán fekszik a város. Már az ókorban is kedvelt üdülőhely volt. Leg­főbb nevezetessége a görög színház, amelyet az i.e. III. században építettek. A 170 méter magasan fekvő kilátó teraszáról csodálatos kilátás nyílik a tengerpartra és az Et­nára. Ez a táj, a görög színház látványa Csontváry Kosztka Tivadar több festményéhez adott ihletet. Utolsó előtti nap délelőttjén a közeli Cefeluba utaztunk, s a rövid városnézés után még le­hetőség volt a maradék líra el­költésére, vagy a helyi tenger­parti strandolásra. Az utolsó napon pihentünk, csomagoltunk, lubickoltunk a tengerben, napoztunk a stran­don. Szombaton reggel haza­indultunk, este a már jól is­mert tranzitszálláson aludtuk ki magunkat. Hazafelé még megnéztük a világ csodái közé tartozó Pisában a Csodák me­zeje néven ismert, ragyogó fe­hér márványból faragott szé­kesegyház, keresztelőkápolna, ferde harangtorony és a Cam- posantó (temető) vallásos épü­letek együttesét. Ez volt az utolsó állomásunk. Vasárnap késő délután indultunk haza és hétfő délelőtt érkeztünk meg. Visszagondolva a termé­szeti és műemléki látottakra, a csoport összetartására, az él­ményekre, a közös vacsorákra, esti összejövetelekre, baráti beszélgetésekre, az útitársak véleményére, biztosan mond­ható, hogy megérte ez a hosz- szú út. Maximálisan jól szer­vezett, felejthetetlen élményt, ismeretet nyújtó, vidám han­gulatú társasutazáson vettünk részt. Ehhez hozzájárult a két gépkocsivezető is, akik a biz­tonságos vezetés mellett egész úton kiszolgáltak bennünket teával, kávéval, üdítővel, hi­deg sörrel. Mint tavaly is, a buszon hazafelé megterveztük a következő évi utunkat, amely Dél-Spanyolországba, Andalúzába vezetne, s többek között az iszlám művészettel ismerkednénk. Remélem és bízom is benne, hogy ez is megvalósul. Pacsai László A görög színház Taorminánál Néhány (talán jó) tipp Ha nagy a meleg... Munkahelyen, strandon, otthon A hőgutát még az egészséges emberek is nehezebben vise­lik el. íme, a forró napokra való ötlettárunk, amivel meg- könnyíthetjük életünket, le­gyünk a munkahelyen, a strandon vagy otthon. Az ösz- szeállítást szakemberek készí­tették. 1. Nagy melegben vegyünk többször langyos zuhanyt, majd a levegőn száradjunk meg. Bár a jéghideg víz az első pillanat­ban üdítőnek hat, serkenti a vérkeringést. így ennek ered­ményeként még jobban izza­dunk majd. 2. Az izzadós tenyereket iz- zadásgátló kozmetikummal dörzsöljük be. Ezáltal a póru­sok összeszűkülnek és az izza- dás csökken. A hónaljizzadás- nak is így lehet elejét venni. 3. Délidőben, ha lehet, szi- esztázzunk egyet. Akinek lehe­tősége van rá, ne tegye ki magát a rekkenő hőségben nagy fizi­kai megerőltetésnek. 4. Ha izzad az arcunk vagy az orrunk, mossuk meg gyakran az arcunkat. 5. Viseljünk pamut és vászon ruhákat. A feszes ruha ránk ra­gadhat az izzadságtól. 6. Ha leégtünk, öntsünk a langyos kád vízbe 2-3 liter te­jet. Üljünk benne 20 percig. A tej enzimjei gyulladásgátlóak. 7. Ha a szemünk érzékeny a hőségre, borogassuk kamillával a szemhéjunkat. 8. Mossunk gyakrabban ha­jat, mert a nagy melegben a faggyúmirigyek hamar tönkre­teszik hajaL A samponban lehet frissítő adalék - mint pl. menta - is. 9. Ha nagyon melegünk van, vegyünk ki jégkockát a hűtőből és keblünket dörzsöljük be óva­tosan a jéggel. A hideg hatására a pórusok összehúzódnak és a bőr rózsás lesz. 10. Igyunk sok folyadékot. A nagy melegben a szervezetnek a szokásosnál is több ásvány­vízre és gyümölcslére van szüksége. Aki nagyon izzad, fogyasszon langyos gyógynö­vényteát. 11. Próbálja ki a hűsítő boro­gatást. A nedves törülköző jól hűti a halántékot és a nyakat. 12. Polcoljuk fel lábukat, ha fáradtnak és nehéznek érezzük. Csak jó masszírozás után állhat helyre a megfelelő vérkeringés. 13. Próbálja ki a hydro-zse- lét. Ez ápolja a bőrt, de egyben pótolja a bőr elveszített nedves­ségtartalmát is. 14. Nyáron hordjon jégbehű- tött zoknit. A felforrósodott lá­bakat remekül felüdíti. 15. Árasszuk el a szobát üdítő illattal. Mi is frissebbek leszünk tőle. 16. Ha azt hiszi, szétmegy az agya a nagy hőségben, tartsa karjait hideg víz alá. Végül az arcát is hűtse le. 17. Nyáron űzzön vízi spor­tokat. A nedves közeg közel­sége önmaga is üdítőleg hat. 18. A púder és a smink álta­lában nem bírja a meleget. Nincs kellemetlenebb, mint ha valakin folyni kezd az arcfes­ték. 19. Gondosan válogassa ki, milyen púdert vagy hintőport használ nyáron. Van, amelyik a bőrt is hűti. 20. A napozás után krémez­zük be bőrünket vagy készít­sünk arcpakolást. Ezzel meggá­tolhatjuk a bőr kivörösödését és a bőr sem szárad ki. 21. Aki szereti, időnként kapcsolja be a ventilátort. 22. Figyeljünk oda, ha valaki a nagy melegben rosszul lesz az utcán. Lehet, hogy leesett a vérnyomása vagy erősen vér­szegény. Azonnal hívjunk or­vost és gondoskodjunk hideg vízről! Spanyol - a hódító világnyelv A mexikói Zacetecas városban megrendezték a spanyol nyelv világkongresszusát. Ott hang­zott el, hogy négy földrészen összesen 345 millió ember be­szél spanyolul. Az régen köz­ismert, hogy az egyetlen portu­gálul beszélő Brazílián kívül gyakorlatilag egész Dél-Ame- rika spanyolul beszél, de ma már Európában, Nyugat-Afri- kában, Észak-és Dél-Ameriká- ban, valamint Ázsiában is elter­jedt. Ez utóbbiban gondoljunk a Fülöp-szigetekre, valamint Kö­zel-Keleten és más Földközi­tengeri térségekben a szefárd zsidók közösségeire. Északon, az Egyesült Államokban már az 1990-es népszámlálás 22 millió „hispanot” mutatott ki. Ebben a számban nem volt benne az il­legális bevándorlók azóta is gyorsan növekvő tömege. Mi­amiban egész városrészek be­szélik a spanyolt kubai, New Yorkban pedig portoricoi ak­centussal. Vagyis, mint a mexikói kon­ferencián megállapították, a spanyol világnyelv terjedőben van. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének egymástól jelentősen eltérő változatok, nyelvjárások, mint például kasztiliai, a galí­ciai, a baszk, a katalán, és a mallorcai. A többség a castella- not, vagyis a kasztiliait beszéli. Ügyeljünk a csomagjainkra! Ötletekben kifogyhatatla­nok a várótermek szarkái, sőt hiénái. Mindig új cselt találnak ki, hogy eredmé­nyesen „dolgozhassanak”. A következőket tanácsol­juk:- Csomagjainkat egy pilla­natra se hagyjuk látószögün­kön kívül: a reptéri, szállodai buszoknál a be- vagy kiszál­láskor pillanat alatt lába kel­het bőröndünknek.- Ugyanilyen kellemetlen meglepetés érhet bennünket akkor is, amikor a a nagy for­galmú repülőtársaság jegy­váltó irodájában magunk mellé tesszük a csomagjain­kat és nem figyelünk rájuk.- A reptéri biztonsági kapu sem mindig biztonságos: ott általában párban dolgoznak a tolvajok. Egyikük szándékkal valamilyen fémtárgyat rejt a kézitáskájába, és amíg a biz­tonsági emberek a csipogás okát kutatják, a társa leemeli a futószalag végéről az értékes­nek vélt első táskát, amelynek tulajdonosa még a sorban áll.- A repülőn se tegyük tás­kánkat közvetlenül a fejünk fölötti csomagtartó dobozba, mert nem láthatjuk, amikor „kedves utastársunk”, azaz idegen kéz kutat értékeink között. Célszerű a túlsó olda­lon, egy-két lépéssel előbbre elhelyezni a kézipoggyászt.- Reptéri tolvajok kedvenc területe a csomagokkal kö­röző futószalagkígyó. Főként mikor sok száz utassal lan­doló gépből rakják ki a sok bőröndöt, táskát. Álljunk a fu­tószalag mellé! Beszélgetőpartnerünk: Paudits Béla, aki két végén égeti a gyertyát Régi kuplékkal járja az országot A bennfentesek szerint az utóbbi évtizedek egyik legeredetibb színpadi tehetsége. Ám néhány évvel ezelőtt bejelentette, hogy felhagy a színészettel, Amerikában él majd feleségével és ék­szerész lesz. Azóta a szerelemből barátság lett, az ékszerészetet sem tanulta ki. Inkább hazajött. Paudits Béla mit sem válto­zott, csak egészsége nem a régi.-Régen kezdődött a baj: fára­dékony lettem és izomláz gyö­tört, fájt a hátam és a nyakam. Kiderült, hogy a gerincemmel, a nyakcsigolyámmal van prob­léma. A gyógyszerek mellékha­tásait nehezen viseltem. Toron­tóban találtam egy remek csontkovácsot: annak idején ezért is mentem el. Most itthon rászántam magam egy kivizs­gálásra. Csak részeredménye­ket tudok, azok jók. Az orvo­saim szerint az a bajom, hogy két végén égetem a gyertyát.- Ez alighanem régi „ beteg­sége”, hisz sok mindenbe bele­vágott már. A Színművészetire képzett asztalosmesterként ke­rült, néhány éve pedig vendég­látó-ipari diplomát is szerzett.- Ma sem bánom, hogy kita­nultam az asztalosmesterséget. Nagyapám is az volt, gyönyörű bútorokat faragott. Nemrég meghívtak az iskolába, ahol annak idején asztalos lett belő­lem: jól esett. Igazából belső- építésznek készültem. Most ezt is kipróbálhatom, hiszen nagy fába vágtam a fejszémet: házat építek. Aki pedig ebbe belevitt, az Paudits Emília Anna. Másfél éves és gyönyörű: szerencsére az édesanyjára hasonlít.- Közben vissza-visszatér a színpadra is.- Igen. Mikes Lilla hívó szava nyomán a Korona Pó­dium színpadára. Mi tagadás, eleinte nagyon izgultam. Sze­rencsére a közönség változatlan szeretettel fogadott. Azóta is régi kuplékat, békebeli slágere­ket énekelek, szerte az ország­ban.- CD-ról is hallhatjuk a jól ismert slágereket?- Igen, már be is fejeződtek a felvételek, s úgy érzem, egé­szen jól sikerültek.- Család, házépítés, fellépé­Összerakom magam fotó: feb sek. Jut idő' valamikor nyara­lásra is?- Következő műsorom cí­mével szólva: „összerakom magam”, azaz művészileg és egészségileg egyaránt igyek­szem teljes értékűvé válni. Sajó Yvette

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents