Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-30-31 / 202. szám

14. oldal Hétvégi Magazin 1997. augusztus 30., szombat Rejtett értékeink Az első kerékpáros megyebajnoki versenyek „A Szegzárdi Kerékpáros Egyesület vezetősége hatalmas munkát végezett a lefolyt év­ben, nyugodtan, önmegelége­déssel hajthatja fejét pihenésre a hosszú őszi és téli hónapok alatt” - írta 1898. október harmadikén - főleg -az előző hónap eseményeire büszkén - a Tolnamegyei Közlöny. S ami meglepő: a korabeli cikkíró nem túlzott, valóban megyei sporttörténetet írt az akkori né­hány lelkes vasparipász, azaz kerékpáros. Az 1880-as években meg­honosodó sportot fakerekű, méregdrága gépeken kezdte néhány lelkes fiatalember. Hosszabb-rövidebb kísérletei­ket rokonszenvvel figyelte szinte mindenki, mert ez már nem afféle úri vadászsport volt, a résztvevők többnyire hivatalnokok és iparosok, akik céljuk eléréséért sok port nyel­tek, tengernyi sárt dagasztot­tak. Mások mint különös tü­neményt megdobálták őket, kutyákat uszítottak rájuk (ez utóbbi ellen még alispáni ren­delet is született!), de akadt olyan találékony versenyző is, aki az őt megtámadókra fenye­getően ráfogta pumpáját, mire azok megfutamodtak. A tech­nika az 1890-es években nagy­ban segítette a haladást. Mi­után John Boyd Dunlop skót állatorvos 1887-ben feltalálta a ma is használatos gumitömlő közvetlen elődjét, a nagy- és dédapák is könnyebben és szí­vesebben birkóztak meg hosz- szabb távokkal is. Akadt erre jó példa Tolna megyében szép számmal, de az első igazi hosszútávú versenyek 1897. szeptemberéhez fűződnek. Kísérletképpen 1897. június 29-én, többszöri halasztás után tette meg a Szekszárd-Bony- hád-Bátaszék-Szekszárd közti 60 kilométeres távot négy ifjú vállalkozó, akik közül a máso­dik 40 kilométert fél kormány­rúddal gyűrt le, de így is 2 óra 41 perc alatt! A sikeren felbá­torodva meghirdették az első megyebajnoki versenyt, még­hozzá a Szekszárd-Dunaföld- vár-Szekszárd közötti 120 ki­lométeres távon, azzal a kikö­téssel, hogy díjra csak az ér­demes, aki hat órán belül teszi meg az utat. Szeptember ötö­dikén reggel fél hétkor így látta őket a Tolnamegyei Közlöny tudósítója: „szakadó esőben indultak el a versenyzők a Szegzárd Szálló elől a hosszú útra, bátor elszántsággal, meg- edzett izmokkal. Délelőtt 9 óra felé megjött a távirat Paksról, hogy szerencsésen oda érkez­tek versenyzőink a szakadó eső dacára 1 és 3/4 óra alatt. Ez oly kecsegtető jelentés volt, hogy biztosra vették az intéző körök, déli 12 órára Keplinger, a ver­seny favoritja befut”. Az ek­korra összeverődött hatalmas közönség azonban hiába várt. „Még a cigányok is hazamen­tek, kik zenével, a Rákóczi in­duló vidító hangjaival akarták fogadni az előre láthatólag ki­tikkadt versenyzőt. Végre 1 óra 20 perckor feltűnt Keplin­ger hatalmas alakja. A gyér közönség éljenzéssel fogadta a sárral borított versenyzőt...” A négy induló közül még egy érkezett be, Ellmann Béla, a harmadik oda-, a negyedik visszafelé adta fel. Mindez nem zavarta az ünnepelni vá­gyó közönséget abban, hogy este ún. virágkorzónak örüljön. (Ilyen alkalmakkor a kerékpárt és a versenyzőt virágokkal dí­szítették föl s az így kerekezett a sokaság előtt). Három hét múlva azután felavathatták végre az első bajnokot is, mert „szeptember 26-án teljes pompájában buk­kant fel a nap a tiszta égbolton, hogy a bajnoki versenynek kedvezett az idő s így sikerült oly eredményt elérniök a ver­senyzőknek, mely számottevő és szép”. Adjuk át azonban a szót a Cajus álnevű tudósító­nak: „Délelőtt 10 órakor öt versenyző jelentkezett a Szeg­zárd Szálló előtt: Keplinger Géza, Dömötör Miklós, Ell­mann Béla, Jilk László és Ta- ubner Ármin (Tolna). Keplin­ger és Dömötör volt a favorit, kaszinóban s mindenfelé arról beszélgettek, hogy most e kettő közt az igazi mérkőzés, ezen versenynél fog elválni, ki a derekabb legény. Ellmann Bélát a harmadik helyre jelöl­ték, csak a beavatottak, jóbará­tai ismerték erejét és számítot­tak erősen, hogy a vörös dress lesz az, amely föl fog először tűnni. Keplinger és Dömötör nem mérhették össze erejöket, szegény Miklós barátomat utolérte most is, mint minden versenynél az átkozott pech, hogy eltört a kereke. Délután 3 órakor szép számú közönség gyűlt össze .., még Jilk László szaladt be 4 óra 50 perckor tel­jesen jó erőben”. Este a szállóban kicsiny, de lelkes csapat ünnepelt a ban­ketten: „Ellmann Béla bajno­kot szívélyesen üdvözölték sporttársai. Surányi Viktor pe­dig az elnöki felavató csók után feltűzte vállára a csinos vállszalagot s mellére a remek aranyérmet”. így avatták me­gyénk első kerékpárbajnokát. Dr. Töttó's Gábor Texasban kutatott, Bonyhádon tanítani fog Aki jól érzi magát a világban Jakab Tamás fotó: ótós Réka Jakab Tamás az új tanévben kezd matematikát és angolt tanítani Bonyhádon, a Petőfi Sándor Evangélikus Gimná­ziumban. Az iskola egykori diákja a szegedi egyetem után Amerikában posztgraduális képzésen vett részt, melynek keretében egy biológiai prob­léma matematikai megoldá­sát vizsgálta. Sokan emlékeznek rá, hogy Ja­kab Tamás - még diákként - a bonyhádi gimnáziumban dara­bot írt és rendezett. Számára azonban nem okoz fejtörést, hogy a humán vagy reál szférát részesíti-e előnyben. Matema­tika-angol szakos egyetemista­ként Szegeden is rendezett da­rabokat. E széles érdeklődés birtokában láthatóan jól érzi magát a világban. — Nálam ez úgy van, hogy a két terület kölcsönösen kiegé­szíti egymást - mondja, majd magyarázza: — Az olvasás kikapcsoló­dás a matematikából és for­dítva. — Szerette az egyetemet? — Igen. Jó kemény évek voltak. Huszonegyen indultunk a csoportban és mindössze né­gyen kaptunk diplomát. — Úgy tűnik, Önnek kedvére van, ha teljesíteni kell. — Valóban, a követelmény erősen motivál. Persze, nekem is át kellett állnom az egyete­mista tanulási módra. — A kudarc inspirálja? — Jól tűröm. — Eddig nem sokat kellet elszenvednie.. . — Szerencsére. — Miért döntött úgy, hogy pedagógus lesz? — Fontos szempont, hogy a szüleim tanárok és itt, a tanul­mányaim során tanított néhány kiemelkedő tanár egyéniség, akikről példát vehettem. Ame­rika egy kis kitérőt jelentett, hi­szen ott - amellett, hogy taní­tottam - egy kutatásban vettem részt. — Hogyan került az álla­mokba ? — Az amerikai egyetemek posztgraduális képzéseire lehet innen, Magyarországról is je­lentkezni, bár erről viszonylag kevesen tudnak, nekem Szege­den, az egyik tanárom hívta fel e lehetőségre a figyelmemet. így pályáztam meg a Texas ál­lambeli Lubbock város Texas- Tech egyetemén egy posztgra­duális képzést. Odakint a tanu­lás mellett - ahogy ez szokás - tanítottam az egyetemistákat matematikából. Az egyik ottani képzés egész más, mint az eu­rópai. Minden egyetemista ta­nul valamennyi matematikát. Elég gyenge az alapképzettsé­gük. Az ottani csoportommal olyan szintig kellett eljutni, mint amilyent az itteni közép­iskolai harmadikos követelmé­nyek előírnak. — Miféle kutatásban vett részt? — Ez nagyon érdekes volt. Miután odakerültem, a második héten az egyik tanárom meg­kérdezte, hogy van-e kedvem részt venni egy programban. Elmondta, hogy egy csapat egy izgalmas probléma megoldásán dolgozik. Nevezetesen: arra a jelenségre keresnek magyaráza­tot, hogy azok az emberek - például sportolók, katonák - akiknek a lába az átlagosnál in­tenzívebben terhelésnek van ki­téve, gyakrabban törik el a lá­bukat, mint mások. A kutatók ezt próbálják kiküszöbölni. — Ez egy biológiai prob­léma .. . — Igen. Amit ebből én ku­tattam, az a csontvázizmok működésének idegi kontrollja, erre próbáltam matematikai modellt felállítani és azt ele­mezni. Természetesen ebből írtam a szakdolgozatot, amit egy kon­ferencián is bemutattam Dal­lasban. Ott egy matematikai fo­lyóirat szerkesztője felfigyelt rá. Most ott tart a dolog, hogy meg kellene írni a dohból a cikket... — Milyennek látta Ameri­kát? — Érdekes ország, szeret­tem. Nem mondanám, hogy jobb vagy rosszabb, mint Ma­gyarország. Más. Az életkö­rülmények nyugodtabbak. Ab­ból a pénzből, amit ott heti ti­zenkét óráért és a kutatásért kaptam, jól meg tudtam élni. Még arra is futotta, hogy kirán­duljak, két év a alatt elég jól megismertem az Egyesült Ál­lamokat. — Mit érdemes tudni Lub- bockról, ahol élt? — Ez a város az úgyneve­zett Biblia-övezetben található. Erősek ott a protestáns hagyo­mányok, tartja magát a puritán életmód. Ebből következően például a város üzleteiben nem árultak alkoholt. Aki ott szesz­hez akar jutni, ki kell utaznia a város határain kívülre, vagy beülhet egy bárba. Az ottaniak­tól tudom, hogy a polgárok többször szavaztak a kérdésről és mindig úgy döntöttek, hogy a város „száraz” marad. Van­nak máshol is hasonló korláto­zások, de a lubbocki példa még ott is ritkaság. Egyébként azon a vidéken nincs szabadosság, az ott élők prűdebbek, mint az eu­rópaiak, igen erős a munkaer­kölcsük. — Úgy tudom elképzelni, hogy Ön a diákoktól sokat kö­vetelő' tanárként fog dolgozni. — Igen, szeretnék a mun­kámban nagyon következetes lenni. Most ismerkedem az itt­honi tananyaggal és érdeklő­déssel várom a tanév kezdetét. Hangyái A fiatal tenorista bravúros beugrása Bravúros beugrással mentette meg csütörtökön este az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok záró­előadását a fiatal amerikai tenor, Robert Smith. Wagner A nürn­bergi mesterdalnokok című ope­rája szerepelt műsoron és a Wal­ter Stolzingot alakító Peter Seif- fert hirtelen támadt indiszpozí­ció következtében nem volt ké­pes a harmadik felvonásban színpadra lépni. Az ünnepi játé­kok vezetője és az opera rende­zője, Wolfgang Wagner a szü­netben bejelentette a szereplő­változást és a közönség elnézé­sét kérte. A fiatal amerikai teno­rista bravúros teljesítménnyel megmentette az előadást és kü­lönösen a híres Versenydallal aratott megérdemelt sikert. Allergia Az Európai Unió lakosai közül hamarosan minden második valamilyen aller­giában fog szenvedni, ha­csak nem történnek hatha­tós megelőző intézkedések - figyelmeztetett a brit UCB Institute of Allergy. A különféle allergiában szenvedők, különösen a gyermekek száma minden tíz évben megkétszereződik. Az intézet az allergiáról készült első uniós jelentésnek az Eu­rópai Parlament elé téveszté­sével kapcsolatban ismertette az európai helyzetet. A 120 oldalas jelentésből - amely 21 vezető európai allergoló- gus vizsgálatain alapul - az derül ki, hogy jelenleg az unió országainak minden harmadik polgára szenved valamiféle allergiában, kezdve az asztmától a széna­náthán, az állatallergiákon át a különféle élelmiszer (első­sorban a tejtermék, tojás, földimogyoró) és gyógyszer­intoleranciákig. A jelentés valóban drámai képet fest, mind az államokra nehezedő kezelési költségek, mind pe­dig a népesség egészségi ál­lapota tekintetében. Becslé­sek szerint a közvetlen - pél­dául a gyógyszer és orvosi - költségek, valamint a közve­tett - például a kieső munka­napokból származó - kiadá­sok jelenleg 43 milliárd dol­lárra rúgnak az Európai Uni­óban. Az allergia okai össze­tettek. Nagy részük kétségtelenül az iparosodott életmóddal függ össze. Bár sokan a fő kiváltónak a szennyezett le­vegőt tekintik, érdekes - mu­tat rá a jelentés -, hogy a ke­let-európai volt kommunista országokban, ahol kisebb gondot fordítottak a levegő­szennyeződés feltartóztatá­sára, kevesebb az ilyen jel­legű allergiás panaszok száma, mint Európa nyugati felén. A jelentés készítői át­fogó Európai Allergiamege­lőző Program beindítására szólítanak fel, amely az egyéni akcióktól - mint a gyermekek szoptatása, a do­hányzás és a passzív do­hányzás kerülése, különösen a terhesség alatt, a lakóépüle­tek jobb átszellőztetése, a szőrös házi kedvencek kitil­tása - a közösségi kampá­nyokig terjedne. A szakértők a nyilvános helyeken követe­lik a dohányzás betiltását, ha­tékony tájékoztató kampá­nyok megindítását, továbbá azt is, hogy az allergiakutatá­sokra és az orvosképzésre különítsenek el pénzalapo­kat. Jó hír A mélységből kiáltok hozzád, Uram! Uram, halld meg szavamat,... Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged. Lelkem várja az Urat, jobban, mint az ó'rök a reggelt, Zsoltárok 130-ból S okfajta mélység van, amit egy-egy ember megjár. A legna­gyobb mélység a bűn fog­sága, mert „aki bűnt cselek­szik, a bún szolgálja”. (Jn. 8,34). Iszonyatos valóság ez, amelyben az ember az Istentől teljesen elszakadva él. Ki vigasztalja meg az Is­tentől elszakadt embert? Van annál nagyobb sötét­ség, kilátástalanság, ha nem találunk vigaszt, ha nincs semmi reménység? Ha az­zal kezded Uram, hogy a bűnöket számon kéred, ak­kor nincs ember a talpán, aki meg tudna állni előtted. Amikor az ember idáig jut, akkor kiált az Istenhez, és aki az Urat várja, annak van némi fogalma, hogy mit je­lent Isten az ember szá­mára. Nagyon kevés az, ha szorongató, nehéz helyze­tekben kiáltunk hozzá! Ne elégedjünk meg azzal, hogy ezt, vagy azt kérjünk tőle a szükségünkben! Sokkal többet jelent, ha ő maga ér­kezik hozzánk! ő soha nem jön üres kézzel. Nála van a legszükségesebb mentőfel­szerelés, a bűnbocsánat! Nincs más menekvés az ember számára, ha belesza­kad sem tud önerejéből szabadulni. Ott van szaba­dulás, ahol az ember őszin­tén megáll Teremtője előtt és vall. Vallja: „ . . . annyi baj vett engem körül, hogy megszámlálni sem tudom ókét, / bűneim büntetése utolért engem, áttekinteni sem tudom ókét, / számosab­bak hajam szálainál, és a szívem is elhagyott engem. ” / Kérhetem „Légy kegyelmes, Uram, és ments meg, Uram si­ess segítségemre! (Zsoltárok 40,13-14). Isten szívét egy dolog égeti, hogy segíthessen. Tudja már ezt a zsoltáros, ezért várja az Urat jobban, mint az őrök a munka lejártát, a reggel megérkezését. Az Úr olyan bizonyosan megérkezik, mint a reggel! Nincs olyan mélység, ami elzárhatna az Istentől! „ . . . nincs messzire egyikóhktól sem ”. ApCsel. 17,27. Jön és vele jön szaba- dítása is ! N ála kegyelem van, gazdag, meg tud és meg akar váltani, hogy élhess egy teljes és gazdag életet. Csernák Erzsébet Istentiszteletek Szekszárd Római katolikus szentmi­sék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kál­vin tér, (gyermekistentiszte­let), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30. Metodista istentisztele­tek. Szerda: 17.30 óra Mun­kácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekis­tentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmi­sék. Jézus Szíve Nagytemp­lom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Va­sárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11:15 óra.

Next

/
Thumbnails
Contents