Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-29 / 201. szám
4. oldal Megyei Körkép 1997. augusztus 29., péntek — Konyhád Es Környéke Aratás után Milyen az idei gabonatermés? Ezt kérdeztük Hah- ner Ferenctől, a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági szövetkezet alelnökétől. — Szövetkezetünk 3300 hektár szántóterületen gazdálkodik. Idén 850 hektáron őszi búzát, 120 hektáron tri- ticálét, 40-40 hektáron pedig őszi és tavaszi árpát termeltünk. Az említett kalászosokon kívül 200 hektáron napraforgót, 1500 hektáron kukoricát a többi területen pedig silót, lucernát, egy nyári szálas növényeket termelünk. Ismeretes, hogy a július második és harmadik hetében lehullott sok csapadék megzavarta az aratási munkát, ugyanakkor a gabona minősége is romlott. őszi búzából 5,6 tonna/ hektár termésátlag , jött le”, ami jó közepes átlagnak felel meg. Mi 6 tonna felettire számítottunk. Köztudott az a tény is, miszerint a Dél- Dunántúlon a búza 25 százaléka érte csak el az étkezési minőséget. Közepes és jó minőségű búzából, közel 3 ezer tonnát értékesítettünk, emellett még ezer tonna értékesíthető, ám ezt a mennyiséget elraktároztuk a jobb ár reményében. Ennek az évnek az volt az érdekessége, hogy sok, viszont rosszabb minőségű gabonaféleség termett. Nagyban eltért a jó minőségű, étkezési búza (26-28 ezer forint tonnánként) a közepes és gyengébb árától (16-18 ezer forint tonnánként). Egyébként július végére végeztünk az aratással és 6 darab Class típusú kombájnnal dolgoztunk. Amennyiben az időjárás megfelelő, úgy 8 nap alatt befejeztük volna, jóval előbb az országosnál. — A napraforgót mikor kezdik el vágni? — A napraforgó repülőgépes desszikálása augusztus 19-én megtörtént és kedvező időjárás esetén a hét második felében kezdődhet a betakarítás a már említett típusú és számú kombájnnal. A gépek már átalakítva várják a „parancsszót”. A 200 hektárról 450 tonnát várunk és kimondottan nagy olajtartalmú étkezési fajtáink vannak. Nagy termésre nem számíthatunk az esőzések miatt. A kukoricatáblák betakarítását szeptember 15-e táján szándékozunk megkezdeni. Hunyadi Beszédes bútorok között Szálkán Helytörténet a kis faluban FOTÓ: ÓTÓS RÉKA Szálka község történetében is meghatározó szerepet játszott az ötven évvel ezelőtti kitelepítés. Erről az eseményről ma már úgy fogalmaznak az érintettek, a túlélők, hogy kiűzetés. Az itthon maradottak megőrizték egykori bútoraikat. Aki ma bekopogtat szálkai lakásokba, azt tapasztalhatja, hogy a lakáskultúra néhol a legmodernebb színvonalat jelzi. A lakberendezési tárgyak követik a kor divatját. így volt ez fél évszázaddal ezelőtt is. Erről tanúskodik az a szobabelső, ami a helytörténeti gyűjtemény egy részeként látható a faluközpont most felújított egyik épületében, a volt könyvtárban. A gyűjtés kezdeményezője az a kis csoport, amely a német nemzetiségi kisebbséghez tartozik, vagy a családtagjain keresztül kötődik hozzájuk. Amint fontossá vált számukra, hogy dalaikat továbbéltessék, úgy alakult ki az igény, hogy a tárgyi emlékeket is megőrizve, másoknak is láthatóvá tegyék a század 20-30-as éveinek szálkái ízlését tükröző eszközöket. Szekrények, ágyak, asztalok és székek, bölcsők, rokkák, sublótok között lehetett válogatni. Valamennyihez történeteket meséltek a tulajdonosok az eladó lányról, a pámahéjat díszítő nagymamáról, vagy éppen a falu asztalosmesteréről, aki a bútorokba álmodva valósította meg elképzeléseit is. Aki figyelemmel és szeretettel sétál a szálkai helytörténeti gyűjtemény között, tapasztalja, hogy a tárgyak megszólalnak és önmagukért beszélnek.-decsiSchwarz Tibor, a Merész Konrád-díjas A tanár legyen igényes és szigorú Az elmúlt héten adták át Bonyhádon a Merész Konrád-díja- kat. Múlt pénteki számunkban Rausch Jánossal, a Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola nyugdíjba vonuló igazgatóhelyettesével közöltünk interjút. Ma bemutatjuk olvasóinknak a másik kitüntetettet, akit olyan sokan ismernek a városban és azon kívül is, hogy nem is igazán szorul bemutatásra. Ő a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium egykori igazgatója, tanára: Schwarcz Tibor. — Nem volt egyszerű a taníttatásunk: apám meghalt a háborúban, anyám egyedül maradt a három gyerekkel. Igyekeztem jól tanulni, a gimnáziumban a jobbak közé kerültem, elsősorban a természettudományos tantárgyakból (matematika, fizika, kémia, ábrázoló geometria). A kémiát egyébként mindenki szerette, hiszen Merész Konrád tanította. Kedveltem a testnevelést is. Érettségi előtt tanakodtam, hogy mi legyek, aztán igazgatói ráhatásra Szegedre jelentkeztem egyetemre, beálltam a matematikusok közé. Tanár lettem a bonyhádi Petőfi Sándor gimnáziumban, huszonkét évig voltam vezető beosztásban. — Mi a tanári hitvallása? — A pedagógus legyen igényes és szigorú. Lehet, hogy így nem lesz olyan népszerű, mint „lazább” tanártársai, de nem népszerűségre kell törekedni. Merész Konrád például már a megjelenésével fegyelmezett. Lekötötte az embert, mestere volt a szakmájának. Megmutatta, hogyan kell megközelíteni egy tudományos problémát - és ez sokkal több, mintha egyszerűen teletömte volna a fejeket adatokkal. — Mit jelent az Ön számára a Merész Konrád-díj átvétele ? — Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elsőként kaphattam meg a tanáromról, osztályfőnökömről, kollégámról, és - talán azt is mondhatom a nagy korkülönbség ellenére, hogy - barátomról elnevezett díjat. Merész Konrád születésnapja egyébként szeptember elsejére esett, és minden évnyitón gratuláltam neki, hogy Koma, ma megint téged ünnepiünk. — A tanári pályafutása idejéről vannak-e kiemelkedő emlékei? — Természetesen nagyon sok mindenre emlékszem. Egyszer például üdüléskor találkoztam egy ismerős arccal, de nem tudtam hova tenni. Később panaszkodott az illető, hogy a tanár úr megismeri a jó és a rossz tanulókat, de az átlagosakat nem. Nagyon szégyelltem magam. Nyolc évig főhivatású nevelő voltam a kollégiumban, és legkellemesebb emlékeim a tanulókkal való beszélgetések. Nagyon jólesett, hogy az elmúlt évben visszahívattak tanítani azok a negyedikesek, akiket még elsős korukban oktattam. Azt is el kell azonban mondanom, hogy akik nem a képességeiknek megfelelően teljesítettek, azoknak kínkeserves perceket szereztem. Máté Réka Völgységi Tanévkezdő Lengyelen ingyen kapják a tankönyveket az általános iskolások. A középiskolások és a szakmunkásképzősök ötezer, a felsőfokú oktatásban részt vevők hétezer forint tanévkezdési támogatásban részesülnek. Mőcsényben az általános iskolások kétezer-ötszáz, a középiskolások háromezer forint iskolakezdési támogatásban részesülnek. Bonyhádon alanyi jogon kétezer forint támogatást kapnak a diákok. Szociális indokok alapján az önkormányzatnál további támogatás is kérhető. Ösztöndíj elnyerésére írt ki pályázatot a bonyhádi önkormányzat és a Colonia Alapítvány. Erre legalább másodéves egyetemi és főiskolai hallgatók aspirálhatnak, akik bonyhádi állandó lakhellyel rendelkeznek, az előző tanévben legalább 4,0- es tanulmányi eredményt értek el, a főtárgyakból legalább jeles vizsgát vagy négyes szigorlatot teljesítettek. A pályázaton félévenként 10 ezer forint nyerhető el. A pályázathoz szükséges adatlapok átvehetők a polgármesteri hivatalban és a BONYCOM Kft-nél. A pályázatokat 1997. október 1-jéig kell eljuttatni a hivatal címére (Széchenyi tér 12.) A pályázatokról október 25-ig döntenek. Aki tudja, hogy nincs lehetetlen A bonyhádi vasember Divatosak manapság az úgynevezett túlélési versenyek, ahol többnyire férfiak bizonyítják hihetetlen képességeiket. A sziklát mászó, folyót átúszó, barlangot felfedező, a természet erőivel megküzdő embereket különböző célok motiválják. Vajon a XX. század végén a civilizáció eme magas fokán kinek és mit szeretnének bebizonyítani? Mindenkinek van egy álma. Nyolcadik alkalommal rendezték meg Nagyatádon a Fuji Ironman Magyarország elnevezésű versenyt, amelyen a résztvevők 3800 m úszás után azonnal kerékpárra pattannak, hogy megtegyenek 180 kilométert, majd befejezésként lefutják a marathoni távot (42 km). Idén Magyarországon ösz- szesen 138 férfi és nő teljesítette ezt a kihívást - 9 vagy 15 óra alatt. Túlélték, a célszalagot valamennyiük szinte eufórikus állapotban szakította át és könnyes szemmel, büszkén húzta a vasemberek pólóját, viselte a babérkoszorút. Tamás Zsolt (28/167/67), aki harmadszor bizonyította be önmagának és családjának, hogy Ő igazi vasember, állítja, hogy a célba érkezés pillanata mindenért kárpótol. Az ember elfelejti a felkészülés nehézségeit, azt, hogy csak akkor ér rá edzeni, amikor gyakorlatilag már nulla. Ő akkor indul el futni, kerékpározni, amikor más a napi 10-12 órai munka után ledől pihenni. De, hiába - adott egy kihívás, amit el kell fogadni Tamás Zsolt és meg kell csinálni - mondja egyszerűen a halkszavú kétgyermekes családapa. Be kell bizonyítanom, hogy képes vagyok végigcsinálni. Én már tudom - nincs lehetetlen. Az ember szervezete mindenre képes akkor, ha elég nagy szív és nyugodt, rendezett agy (ész) hajtja. Zsolt élelmiszeripari középiskolába járt, a Budapesti Honvédnál igazolt ökölvívóként versenyzett. Az iskola után hazatért Bonyhádra, ahol nem volt lehetősége a box folytatására, így először csak futott majd négy éve tri- atlonozni kezdett. Most, hogy már háromszoros vasember, újabb álmokat dédelget. Például szeretne elindulni a Bécs-Budapest futóversenyen. Szeretne példát adni a most nyolc hónapos Attilának és az öt éves Dorottyának arról, hogy a kitartás mindig meghozza gyümölcsét. Barabás Éva Hat település egy képeslapon. A bátaapáti központtal működő Társadalmi Tájékoztató Ellenőrző Társulás a Paksi Atomerőmű Rt. kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladék- tároló megépítésével kapcsolatos kutatási munkálatokra szerveződött. Bátaszék, Bátaapáti, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény települések együttműködésének egyik bizonyítéka az a napokban megjelent képeslap, mely mind a hat település egy-egy jellegzetes épületét, utcarészletét műemlékét ábrázolja. A felvételeket Decsi Kiss János készítette. Rátaafáti Mozaik Bátaapátiban sétálva, megszólítva embereket, kirajzolódik a község hétköznapi arculata, amolyan beszédes mozaik. Szereti a rendhagyó feladatokat Hosszú János tizenöt éve él Bátaapátiban. Asztalos mester, aki Pécsről került a faluba. Az itt élőkről kialakult véleményét nem rejti véka alá. Úgy gondolja, más településeken össze- tartóbbak az emberek. Munkája során ajtókat, ablakokat készített leginkább. Apátiban a nyáron fejezte be a vezető óvónő tervei alapján azt a galériát, amiről örömmel beszél. A frissen lakkozott, térbővítést is szolgáló berendezés több funkciót is elláthat. Segíti a gyerekek térbeli mozgását, kreativitásukat is fejleszti, hiszen szerepjátékok helyszíne is lehet a félemeletnyi magas építmény. A bátaapáti asztalos a rendhagyó, nem mindennapos munkákat kedveli, amilyeneket például Székesfehérváron készített, ahol íves nyílászárókat kellett gyártani a megrendelő elképzelései alapján. Takarékoskodnak az iskolában Az óvoda és iskola konyháján a nyárvégén sincs szünet. Darabos Józsefné élelmezésvezető adott tájékoztatást: — A dolgozóink jelenleg tésztát készítenek. Ezzel is elősegítjük, hogy olcsóbban tudjuk előállítani az ebédeket majd. Savanyúságot teszünk el a következő napokban. A kistermelőktől vásárlóm a zöldségféléket. Csak azoktól vásárolhatok, akiknek van őstermelői igazolványa. így is lényegesen olcsóbban tudunk eltenni mindent, mintha piacról vásárolnám valamelyik városból. Klarinéttal a buszmegállóban Hoffercsik Endre hetedik osztályos tanuló és nemrégen kezdett klarinétozni. Mórágyra jár át rendszeresen egy kis barátnőjéhez, mert közös a hangszerük, Pünkösdkor már szerepelt a községi ünnepen és ez sok mindenre enged következtetni. Leginkább az a tanulság vonható le, hogy fontos a település életében minden tehetséget kibontó, megmutató kezdeményezés, ami az ízlésnevelést, közösségformálást is segítheti, hiszen Hoffercsik Endrének lehetnek jókedvű követői a bátaapáti diákok közül. Hadnagy uram édesanyja Sári Csaba kisgyermek korában szívesen játszott műanyag katonákkal. Az asztalos hadsereget olyan érzékkel mozgatta, irányítgatta, ami feltűnt szüleinek. A pályaválasztás idején nem volt kérdés, hogy merre. Idén augusztus 20-án avatták a Magyar Honvédség tisztjévé. Nem csupán a szűk családi körben büszkék a hadnagyi rendfokozatú fiatalemberre, de a szélesebb baráti kör, a rokonság is közel félszázan ünnepelte a hivatalos tiszti szolgálatba lépés napját. Mindezt az édesanyától, Sári Józsefnétől tudtuk meg, aki az ünnepségre nagy adag pudingport vásárolt a helyi áfész boltban. Decsi Kiss János