Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-27 / 199. szám

8. oldal Dvnatöldvári Magazin Merengés a strandfürdőről Meghitt hangulat A dunaföldvári strandfürdő sok vihart élt már meg fennál­lása, működés során. Az utóbbi évtizedekben többször be akarták zárni, korszerűt­lennek, az egészségügyi előí­rásoknak nem megfelelőnek titulálták. A működtetők is váltották egymást, mert vala­hogy senkinek sem volt meg­felelő haszna belőle. Ennek ellenére, mint ahogy ezt az augusztus 20-án készült ké­pek is tanúsítják, a fürdőven­dégek azért mindig látogatták, látogatják — hol többen, hol kevesebben. Volt olyan idő­szak, amikor egyeduralkodó volt a környéken a földvári strand, és egy-egy forró nyári hétvégén megközelíteni is nehéz volt a sok parkoló autó­tól, nemhogy helyet találni a zsúfolt strand területén. Jöttek aztán rosszabb idők, mikor gyérebben szállingóztak a vendégek — tán elment az emberek kedve a fürdéstől, tán a pénztárca lett laposabb — nem lehet tudni. Hogy nem a strand volt az oka az biztos, hiszen az rosszabb nem lett — igaz jobb sem. Az még ma is olyan, mint évtizedekkel ezelőtt: meszelt falú medence, vízcsere 2-3 naponta. Nem mondható a legkorszerűbb­nek, de hát ez van. Hiába hir­dette meg a város az idei sze­zon előtt hosszútávú haszno­sításra a fejlesztés fejében, komoly érdeklődő nem akadt. Maradt tehát olyan, amilyen volt, jelenleg a Városgazdál­kodási Kft. üzemelteti a sze­zon végéig. Most ismét elindul egy próbálkozás, tudtuk meg a polgármester asszonytól. A fürdő téli üzemeltetését sze­retnék oly módon megoldani, ahogy a város többi intézmé­nyénél is — áttérni a gázfű­tésre. így, egy olcsóbb fűtés­sel a téli üzemeltetés gazda­ságosabban megoldható. Mi­vel a földvári termálvíz köz­tudottan jó hatású, szeretnék megteremteni annak lehető­ségét, hogy minél többen lá­togathassák a fedett fürdőt. Ezért készülnek egy felhívást közzétenni, hogy aki támo­gatni szeretné a fedett fürdő korszerűsítését, az fürdője­gyet vásárolhat, melynek húsz százalékát úgymond „lefü- rödheti”. Ezzel a kis ösztönzéssel ta­lán sikerül elérni, hogy a földvári és vidéki idős, gyó­gyulni vágyó emberek újra birtokukba vehessék a fedett fürdőt. A kinti strand nyilván jövőre is üzemelni fog, hiszen igény van rá. Hogy korszerű­sítésre lesz-e pénz, ki tudja?-pataki­A földvári strandon FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY „Földvár” fflQS: Gumiipari Szövetkezet 7021 Dunaföldvár, Tilosi dűlő ‘Tornacipők23-47 méretig * textil felsőrészű gumitalpon * házi és utcai cipők 23-47 méretig * posztócipők 36-46 mértéig valamint * általános rendeltetésű és * munkavédelmi gumilábbelik 36-47 méretig Raktárunkból azonnali, gyors kiszolgálás POSTAI UTÁNVÉTES SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK. Postacím: „Földvár” Gumiipari Szövetkezet 7021 Dunaföldvár, Pf.: 57. Telefon: 75/343-032, 343-811. Telefax: 75/343-057. _________________________________________________________________________________(18395) Százhúsz év Szent Flóriánnal A jelenlegi Flórián utcában — amelyet akkor még nem így hívtak — 1858. június 24-én, a Schrauf vendéglőben meggyul­ladt a salátaöntéshez használt zsír. A láng pillanatok alatt lángba bontotta a tetőt, és on­nan a viharos szél hatására ha­mar tovább terjedt a tűz a kör­nyező házakra. Akkor 695 em­ber maradt hajlék nélkül Duna- földváron. 1862-ben a reformá­tusok és evangélikusok közös épületei égtek le, 1871-ben 67 ház és egy kápolna, 1876 au­gusztusában két ház vált a tűz martalékává. Ezt az esetet az akkori megyei újság rendkívül kiélezte. Hivatkoztak a korábbi tűzesetekre és arra, hogy mű­ködnek már a megyében önkén­tesen szervezett tűzoltóságok. Miért nem védekeznek Földvá­ron is? A képviselő testület 1877. májusában foglalkozott az ügy­gyei, június 24-én már meg is tartotta alakuló ülését a tűzoltó egyesület. Az akkori belügymi­niszter 1877. szeptember 14-én hagyta jóvá az egyesület alap­szabályát. Azóta — éppen 120 éve — működik a Dunaföldvári Önkéntes Tűzoltóegyesület. Az első elnök Szévald Mór, az első parancsnok Reitter József volt. Az egylet működését úgy ol­dotta meg a város, hogy „tűzi adót” vetett ki, mely szerint az emeletes házak után 5 forintot, a földszintes cserép, pala, vagy bádogtetős házakért 3 forintot, a nádtetősökért 2 forintot, a cse­lédházakért 50 krajcárt kellett fizetni. Az így befolyt összeg­ből vásárolták az első lóvonta- tású kéziműködtetésű fecsken­dőt. Az akkori egylet, más tele­pülésekhez hasonlóan Földvá­ron is főleg iparosokból alakult. A képzésük úgy történt, hogy a parancsnokoknak tartottak me­gye szinten oktatást, ő aztán to­vább adta a többieknek. Az biz­tos, hogy 1880-tól már jogsza­bály rendelkezett a tűzoltóe­gyesületek működéséről, a tűz­oltás hogyanjáról. A riasztás itt is, mint máshol a hagyományos módon történt: a tűz észlelését követően félre verték a harangot. Ez egészen addig így volt, míg meg nem épült a gőzmalom. Utána már a malom dudajelzéssel adta hírül ha tűz volt. Négy kerületre volt osztva a város, így a tűzoltók a dudajelzések számából tudták, hogy a város mely területére kell vonulni oltani. Abban a korszakban, mikor a lóvontatású fecskendő volt használatban a lovasgazdák ad­tak ügyeletet, lovaikkal együtt, hogy a fecskendő mindig me­netkész legyen. Erre főleg az aratás idején volt szükség, hi­szen a cséplésnél használt gőz­gépek sokszor okoztak tüzet. Közben persze fejlődött a technika, 1932-ben már volt a városnak komoly járműve, mely több funkciót látott el, lo­csoló és tűzoltóautó is volt egyben. Ez az autó a II. világ­háborúban eltűnt, úgy hogy vissza kellett térni egy időre a lóvontatású fecskendőhöz. Az 1950-es évekre nagyon visszaesett az egyesület műkö­dése. Mindössze öt-hat ember maradt, akik az ügyeletet ellát­ták. Az ebben az időszakban uralkodó politikai légkör nem kedvezett az önként szerveződő csoportosulásoknak, tulajdon­képpen lehetetlenné volt téve működésük. 1958-ban azért ka­pott a város egy kiszuperált tűzoltóautót, amely olyan taka­rékosan működött, hogy mire fölért Pestre a műszaki vizs­gára, elfogyott a tartályból a 60 liter benzin. Ezt később egy va­lamivel jobb Csepel típusú au­tóra cserélték, mely azért szin­tén egy állami tűzoltóktól leve­tett autó volt. Ezután szinte megváltás volt, mikor vásárolt a város egy Zsuk típusú tűzol­tóautót, mely mindennel fel volt szerelve amivel kellett, csak víztartály nem volt benne. Ezért csak ott lehetett igazán hatékonyan használni, ahol tű- zicsap volt, Földváron azonban akkoriban még nem volt min­denhol kiépítve a rendszer. Ezért átalakították az autót olyan módon, hogy építettek bele egy tartályt, így már köny- nyebben lehetett vele dolgozni. A 70-es, 80-as években 30-35 fővel működött átlagban a tűz­oltóság. Jellemző volt az elöre­gedés, a fiatalok nem érdeklőd­tek az egyesület iránt. Rövid történeti áttekintés után elérkeztünk a mához. A tűzoltóság legújabb kori törté­nete a dicső múltat idézi. Az egyesület jelenlegi létszáma 32 fő, ebből 18 rendelkezik a most már kötelező szakvizsgával, és van négy újonc, akik vizsga előtt állnak. A jelenlegi techni­kai ellátottság száz százalékos­nak mondható. Három autóval rendelkeznek, ebből kettő Mer­cedes típusú tartályos tűzoltóa­utó, melyeket ajándékba kapott a város Németországból. Az egyiket a testvérvárostól, a má­sikat a tűzoltóegyesület kapcso­latainak köszönhetően egy má­sik német városkából. Van eze­ken kívül még egy jármű, mely a személyeket és a technikát szállítja. Természetesen lenne mit fejleszteni, hiszen az egyes számú autó (szaknyelven az „egyes szer”) technikai feltöl- töttsége csak 60 százalékos. Többek között szükség lenne légzőkészülékekre és védőru­házatra. A meglevő technika — noha 30 éves — maximálisan megfelel az előírásoknak. Talán ennek is köszönhető, hogy a fiatalok jobban érdeklődnek a tűzoltóság iránt, így megoldott­nak látszik az utánpótlás kér­dése. Az utóbbi években csök­kent a tűzesetek száma a város­ban és ez annak köszönhető, hogy a megelőzésre sokkal na­gyobb gondot fektetnek, mint korábban. Míg a rendszerváltás előtt 30-40 tűzeset volt évente, az utóbbi években csak 10-12 esethez riasztották a tűzoltókat. A dunaföldvári lánglovagok nagy utat tettek meg a lóvonta­tású szivattyútól mostanáig, mikor a riasztástól számított 5- 10 percen belül a város bármely részén meg tudják kezdeni az oltást. Méltán lehetnek büszkék magukra és rájuk a város lakos­sága. Igazán megérdemlik az ünneplést, melyet a Szüreti Fesztivál keretén belül tartanak, majdnem pontosan 120 évvel a megalakulás után - szeptember 13-án szombaton délelőtt. Berényi József tűzoltópa­rancsnok elbeszélése nyomán lejegyezte: Pataki Dezső' MTZésT-25 Alkatrész Szaküzlet DUNAFÖLDVÁR, Paksi út 99/A. TELEFON: 06-60/380-999, 06-30/453-670. ******************************* Kedvező vásárlási lehetőségek! ******************************* NYITVA: hétköznap 8-12, 13-16.30, szombaton 8-12 óráig. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! .............(18394) ' ! Bútordiszkontajánlata! KEDVEZŐ ÁRON VÁSÁROLHAT NÁLUNK, KÖZVETLENÜL A GYÁRTÓTÓL: * különböző formájú ülőgarnitúrákat (sarok 3-21-, ill. 3-1-1 kivitelben) * fotelokat, körfranciákat * méretre készítünk heverőket, franciaágyakat Ezen kívül * szekrénysorok, melyek elemenként is megrendelhetők (szín- és formaválasztékkal) * konyhabútorok * kiegészítő kisbútorok * román étkezőgarnitúrák. Bútorszövet mintákból kiválaszthatja és megrendelheti bútorát. SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK EGYEZTETÉSSEL OTP hitellehetőség már 20% befizetéssel Nyitva: hétköznap 9-17, szombaton 8-12 óráig. Telefon: 75/342-401. Diszkontunk szeretettel várja önöket Dunaf öld váron, Ságvári u. 131. sz. alatt, a balatoni út mellett. (A régi MÉH telep területén). ........................................................................................« .. 19 97. augusztus 27., szerda A győztes halászlé E magazin terjedelme lehe­tőséget nyújt arra, hogy visszatekintsünk egy kicsit az augusztus 20-i esemé­nyekre. Az egész napos ren­dezvényről csak legfelső fokban lehet beszélni és a szervezők még ezt is felül tudták múlni az esti tűzijá­tékkal. A várakozás óriási volt, annyi embert még biz­tosan nem látott együtt a vén Duna-part, amennyien a tűzijátékra összegyűltek. Nem kellett csalódniuk, a tűzijáték igen színvonalas, látványos és változatos volt, megkoronázva a hídról le- omló görögtűzzel. De tulajdonképpen nem is ez az apropója a 20-i visz- szatekintésnek, hanem az idén első alkalommal meg­rendezett halászléfőző ver­seny. A szervezők felhívása nem talált süket fülekre, és mindjárt elsőre tizenkét bá­tor jelentkező akadt, hogy összemérje tudását e nemes lé elkészítésében. A halat a szervezők biztosították (fe­jenként 5 kg ponty), a többi titkos adalékot a versenyzők szállították. A tizenkét ver­senyző közül a zsűri (mily kellemes feladat) Tóth Imre helyi lakos halászléjét ta­lálta a legfinomabbnak. Megkértük a győztest, avas­son be titkaiba. — Kérem szépen, ugyan­úgy főztem a halászlét, mint máskor, ugyanúgy beleszólt a feleségem, mint máskor. Lehet hogy attól ilyen jó? Én csak otthon szoktam fő­ző getni a családnak, nem is ekkora mennyiséget, hanem kevesebbet. Hogy mi ered­ményezte az első helyet, azt nehéz lenne megmondani. Mindenkinek vannak bizto­san egyéni fogásai. Jártam én olyan helyen, ahol még zsírt is tesznek a halászlébe. Én személy szerint zsírt még a halászlé közelében sem szeretnék meglátni. Ha ha­lászlé akkor legyen halászlé, ha zsír van benne, le gyep pörkölt. Én úgy főzöni, ahogy a családnak ízlik, te­szek bele többféle dolgot, ami az idők során kialakult. De például sosem csinálom csípősre, most sem, hogy az unokák is tudjanak enni be­lőle. Aki erősen szereti majd szétnyomja a belefőzött cse­resznyepaprikát. Eddig egyébként nem indultam ilyen versenyen, most is csak véletlenül kerültem ide, mert az egyik versenyzőnek eltört a lába és szóltak, hogy ugorjak be helyette. Hát úgy tűnik, jól sikerült beugrás volt. A halászléfőző verseny sikerét látva biztos, hogy ennek folytatása lesz. „Földi” Vaskereskedés Telephely: 7020 Dunaföldvár Baros dűlő 60. Telefon: 75/343-240 egész nap, 20/584-282. Nyitva: hétköznap: 8-12, 13-16, szombaton 8-12 óráig ■ ZÁRTSZELVÉNYEK, ■ NÉGYZETVASAK, LAPOSVASAK, ■ SZÖGVASAK, ■ KORACÉLOK, ■ LEMEZEK, ■ ELEKTRÓDÁK, ■ LÁGYHUZALOK, ■ KERÍTÉSDRÓTOK, ■ VÍZ- ÉS GÁZCSÖVEK. _________________________________(18393)

Next

/
Thumbnails
Contents