Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

4. oldal Megyei Körkép — Tamási, Simontornya És Környéke 1997. augusztus 26., kedd Az ősz előtt, Szakályban A falu felülről fotó: ótós Réka Nagykónyi hétköznapjaiból Csecsemőmérleg és gázcsonkok A csecsemőmérleg, ha hétköznapi szükségletként hiánycikk egy település életében és ennek beszerzése megnyugvást eredményez egy bizonyos szempontból, akkor azt mondhat­juk, hogy Nagykónyi jövője reményekkel teljes. Csató Iván polgármester ugyanis a fejlesztési feladatok, nevezetesen az egészségügyi ellátást szolgáló eszközök megteremtésekor szinte az első helyen említette, hogy pá­lyázat útján nyert pénzből cse­csemőmérleget is vásároltak. Nagyobb lélegzetvételű kö­vetkeztetéseket ne vonjunk le, de annyit mindenképpen, hogy igen is, van jelentősége ennek az eszköznek. Azon sem kell csodálkozni, hogy ez a pol­gármester büszkesége tárgyát jelenti, különösen amikor a statisztikák a születések szá­mának csökkenéséről árul­kodnak. Van a címben egy másik szó is: gázcsonkok. Többször hírt adtunk már Nagykónyi és a közvetlen térségéhez tartozó települések gázprogramjáról, napjainkban ez a racionálisnak vélt energiaváltás. Csató Iván is pontosan tudja, hogy pél­dául a község 130 házának fű­tése mit jelentett, amikor az olajtüzelésre álltak át az em­berek és mit jelent ma, amikor a gáz lett a sláger. A 130 ház­hoz családonként 90 ezer fo­rintos hitellehetőséget adtak, amiből 50 ezer forintot visz- szakaptak a szerződésben sze­replő családok. Ez a munka kezdetben nagyon vontatott volt a faluban. Most, amikor a szomszéd községekben befe­jeződtek már a gázhálózat munkálatai, most vesz na­gyobb lendületet Nagykónyi- ban is, mert ide csoportosíta­nak embereket, gépeket. így a tervezett határidő előtt még szeptember közepéig be is fe­jeződhet a gázcsonkokig való építés. A lakóházakon belül már az egyéni lehetőségek szerint halad tovább a munka. Ezek talán a hétköznapok legemlítésre méltóbb gondjai Nagykónyiban. Ezektől elvá­laszthatatlanok az ünnepek. Ilyen volt például a Sárdi Já­nosra emlékezés napja, vagy az öregek tiszteletére adott műsoros délután. Ilyenkor az iskolások lépnek színre és má­sokat is örvendeztetve pro­dukcióikkal maguk is láthat­ják, milyen tehetség lakozik ifjú kortársaikban. Például, hogy egy szál kötéllel is lehet művészit alkotni, közben a testmozgásuk is kulturáltabbá válhat. A nagykónyiak egyik büszkesége a kötélugró cso­port. Hasonló ünnepi pillanatok helyszínévé lehet a futballpá- lya öltözője, ami nem kimon­dottan a kispályás focistáknak áll rendelkezésére, de az isko­lások sportrendezvényeinek is. Ha folytatnánk az ünnepso­rolót Nagykónyiba, akkor a szentkúti kápolna felújítását, amit a vadászok végeztek, mindenképpen meg kellene említeni. Nagykónyiban a hét­köznapi eredmények akár ün­nepi alkalmakká is válnak, ha a benne szereplők annak szán­ják. Decsi Kiss János-------------------------------------------------------j-------------------------------------------­V isszapillantó Pergőbb programokat! Amikor Hőgyész felől Siófok irányába megpillantja az utazó Szakály látképét, a Ka­pós-völgye vezeti a tekintetet. A legszínesebb panoráma ősz­időn van. Évszakváltásra készül a táj. Arra a kérdésre kerestünk választ Szakály polgármeste­rasszonyánál, hogy az itt élők milyen gondokkal néznek a harmadik évszak elé? A község szűkös költségve­tésének nagy részét az iskola fenntartása viszi el. Az idei ősz beálltáig meg kell oldani az is­kola és a polgármesteri hivatal központi fűtésének átalakítását, a két kazánnal való üzemelte­tést, ami a gázzal való működ­Az augusztus 20-i ünnepség méltó zárásának bizonyult az az ünnepi hangverseny, amely Simontornyán, a római katolikus templom boltíve alatt csendült fel egy kora esti órában. Dolovainé Gyarmati Erzsébet irányítása mellett a Petőfi Sán­dor Művelődési Ház énekkara egyre szebben, tisztábban szó­lal meg, s ugyanakkor bonyo­lultabb „hangszerelésben”. Olyan nagyon nehéz művek több szólamú előadására is vál­lalkoztak, mint Győré Zoltán: Kun Miatyánk, Kodály Zoltán: Esti dal, hogy csak a számomra legkedvesebbeket említsem. A már hétéves énekkar au­gusztus végén meghívottként utazik Hollandiába, ahol négy alkalommal is bemutatkozhat­nak. Igyekeztek olyan dalokat összeválogatni, amelyek jelleg­zetesen magyarok, hogy meg­ismertessék az ottaniakkal a magyar kultúra dallamkincsét. Ebből is elénekeltek egy cso­tetést biztosítja. Vannak olyan gyalogjárdák, amelyek az idők során megrongálódtak. Felújí­tásuk elengedhetetlen. Két ut­cában megtörtént a burkolat úgynevezett felületkezelése. Mindezek mellé a munkanélkü­liek növekvő száma a költség- vetést terheli. Jegyzője nincs a községnek. Pályázat útján pró­bálták betölteni ezt az álláshe­lyet. A fogorvos Várpalotára költözött és az ő körzetéhez tar­tozik Regöly község is. Utódlá­sáról kell gondoskodni. Ilyen és hasonló gondokat sorol Balogh Árpádné polgármester-asszony az őszi hónapok elé, melyek sürgős megoldást követelnek. DKJ korravalót az odaadóan érdek­lődő közönségnek. Az áhítatot parancsoló, jó akusztikájú templomban külö­nösen erővel hatott a Honfogla­lás című film Kell még egy szó című dala, melyet a karvezető tanárnő férjével, Dolovai Bélá­val együtt adott elő. Doffkay Frigyes zenetanár orgonakísé­rete illetve két dal orgonára való hangszerelése is kiemel­kedően jól sikerült. A több éves együttműködés beérett gyümölcse volt ez az ünnepi hangverseny. Csak az egymást tisztelő, egymást meg­érteni akaró, s az éneklésben örömüket lelő emberek képesek ilyen szépen teljesíteni. Jó lenne, ha ez az ünnepi esemény hagyománnyá válna, ha minden év augusztus 20-án összejönnénk közösen ünne­pelni, emlékezni, hogy az együttlét segítsen hitünk, ma­gyarságunk, simontomyai mi­voltunk megőrzésében, meg­erősítésében. Tóthné Unghy Ilona A tamási lovassport egyesület idén a 38. alkalommal rende­zett nemzetközi meghívásos lovasversenyt. „A” kategóriás országos bajnokság és amatőr kettes fogathajtó verseny is volt. Az első versenyszámban a kezdő lovak versenyén Varga Balázs lajosmizsei versenyző győzött. A nyitott kategóriában Erdélyi István, a Pongófarm versenyzője a második ver­senyben, a Koppány díjugra­tásban az „A” kategória győz­tese ugyancsak Erdélyi István lett. A fogathajtók versenyében Simon Jenő döbröközi hajtó bi­zonyult a legjobbnak szomba­ton. Vasárnap ugyancsak döb­röközi hajtó, Fanyar János lett a győztes, ő kapta a vándordíját is. Simon Jenőnek a legered­ményesebb versenyző díját ad­ták. A Tolna megye legjobb hajtója dijat Szebény László kurdi versenyzőnek ítélték. A legszebb fogat elnevezésű díjat Litke Gábor mélykúti ver­senyző fogata kapta. A női fo­gathajtót, Gerencsér Máriát, Magyarkeszi versenyzőjét is különdíjban részesítették. A legfiatalabb versenyzőnek járó díjat ifj. Prancz Jenő, tolnai versenyző vette át. A verseny szünetében a sep­siszentgyörgyi néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget. Az SFOR alakulatok részéről ku- tyaengedelmességi és terepjáró gépkocsi bemutató volt. A díj­ugratás hármas versenyben az országos ifjúsági kategória győztese Pintér Lajos, a Pongó­farm versenyzője lett. Az or­szágos kezdő kategóriában Er­délyi István ■— ugyancsak a Pongó-farmot képviselve - győzött, ő lett a nyitott kategó­ria győztese is. A negyedik ver­seny tamási díját Herczeg Emil, kanti versenyző kapta. A Dávid Gyula emlékverseny A-kategó­riájában Csicska István, ceglédi versenyző lett a győztes. A szuperdíjat Bálint László, táci versenyző nyerte. A rendez­vény része volt a tamási búcsú is. Minden rendelkezésre állt a jó szórakozáshoz. Ennek elle­nére a rendezők - amint azt Fel­iinger Károlyné polgármeste­rasszonytól megtudtuk - na­gyobb érdeklődésre számítot­tak. Megfogalmazódott, hogy jövőre pergőbbé kell tenni a programokat. Több kulturális műsorszám bevonása látszik az egyik megoldásnak. A közel négy évtizedes hagyomány és a város lovassportot kedvelő kö­zönsége minden bizonnyal megtalálja a legmegfelelőbb öt­leteket a továbblépésre, a fejlő­désre. -decsi kiss­Kilenc településen A program: gázberuházás A határidő: év vége Simontomyai gesztorsággal szerződést írt alá a környeze­téhez tartozó nyolc település. Tolnanémedi, Pincehely, Ta­mási, Iregszemcse, Magyarke­szi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Nagykónyi települések közös gázberuházásra szövetkeztek. A térségben már javában foly­nak a gázhálózat kiépítésének munkái. A Tolna Megyei Területfej­lesztési Tanács és Simontornya város önkormányzata között létrejött támogatási szerződés­ben a fejlesztés költségelő­irányzataként 639 millió forint szerepel. A Belügyminisztérium, a Magyar Államkincstár útján a támogatott simontomyai ön- kormányzatnak és a szerződés­ben szereplő társulat települé­sek részére 63 és fél millió fo­rint összegű, úgynevezett terü­letkiegyenlítő támogatást ad. Ez az összeg vissza nem térí­tendő tőkejuttatást jelent. A tér­ségi gázberuházás munkáinak tervezett befejezési határideje: ez év vége.-dkj­A Tolnai Népújság hirdetés­felvevő helyei A Tolnai Népújság hirdetésfelvevő he­lyei Tamásiban és a környékén. T akarékszö vetkeze­tek: Hőgyész és Vi­déke, Hőgyész 7191. Iregszemcse, Felső­nyék és Vidéke Ireg­szemcse 7095. Nagykónyi Nagykónyi 7092. Pincehely, Ozora és Vidéke: Pincehely 7084, Ozora 7086, Nagyszékely 7085, Simontornya 7081. Tamási és Vidéke Tamási 7090, Szakály 7192, Regöly 7193. Szabó Gyuláné, Hő­gyész, Zrínyi u. 3., Tel: 488-378. Vércse Bori: 7192. Szakály, Szabadság u. 188. Üzenet a 74/416-211- es telefonon. Gyász­közlemények: PAN-HOL Tamási, Aradi u. 19. Egy lány az akadály felett fotó: bakó jenő Szent Istvánra emlékezett Simontornya Regölyi váltás „A gyermekek életem virágai” Talán még sokan emlékeznek azokra az évekre, amikor hiva­talos helyiségekben, így például iskolák osztálytermeiben is különböző tartalmú, de mindenképpen valamilyen motiváci­ónak szánt jelmondatokat, feliratokat kellett elhelyezni. Egy ilyenre szívesen emléke­zik Regölyben Szontag György pedagógus. Ez a mon­dat így hangzik: „A gyerme­kek életem virágai”. Ezt vallja pedagógiai hitvallásának Szontag György ma is, amikor éppen nyugdíjas éveit tervezi. Négy évtizeddel ezelőtt, min­den kényszer nélkül válasz­totta a katedrát. Azok közé tar­tozik, akik magukat boldognak mondják. Beszélgetésünknek éppen a nyugdíjba vonulása ad alkal­mat. Olyan eseménynek szá­mít ez Regölyben, amire Fehér Kálmán polgármester hívta fel a figyelmet. Ez így önmagában is elgondolkodtató. Szívesen állt a rövid vallomástételre a tanár úr. Mindig is azt a pedagógusi magatartást képviselte, ami a hátrányos helyzetű gyerekek megsegítését célozta. Változ­tak ugyan a rendszerekkel ezek a fogalmak, de a tenni­való mindig ugyanaz volt, és marad is. Erőt adni az erőtlen­nek, felsegíteni az elesettet. Ilyen és hasonló gondolatok áradnak belőle, amikor a negyvenkét évvel ezelőtti események közül a tanítóságá­nak kezdetére kalauzol. Ki tudja pontosan érzékel­tetni, mit jelent az a munka­hely, ahova gyermekként veze­tik be, majd ugyan innen veze­tőként bocsátják nyugdíjba? Ez történt vele is. Diósberény- ből - ez szülőfaluja - került a regölyi iskolába, mint kisdiák. Tanulmányait innen folytatta, ide tért vissza. Ez az a falu, ahol családi házat épített a környezethez igazítva elképze­léseit. A hétköznapi gondok, torzsalkodások, egymás ellen való vétkek bizonyára nem ke­rülték el őt sem! Szólni kell ezekről is. A megértésről, vagy meg nem értésről, sérté­sekről, megbocsátásokról és a többiről. Szontag György azért lép határozottan a nyugalomnak is szentelhető esztendők elé, mert látja és ma meggyőző­dése, hogy aki a stafétát átve­szi - Porga Ferenc fiatal kol­légája - hasonló módon gon­dolkodik mint ő. Biztosított­nak látszik a lelki, szellemi építmény megmaradása, amit a negyvenkét év alatt tett, tehe­tett ebben a faluban. A négy évtized alatt többszáz gyerme­ket indított a tudás megszerzé­sének útján. Olyan bimbókat gondozott, melyek a virágzá­sukkal mondanak köszönetét mindenért. Decsi Kiss János A címzett: a Tolna Tourist Kft. Tamási Egy optimista levél Geringswalde-ból Gyakran éri szó a vendéglátó- ipart, az idegenforgalommal foglalkozókat a hiányosságok miatt. Akad azonban, aki elégedett a nálunk nyújtott szolgáltatások­kal. A közelmúltban Ekkehard Ruder, németországi lakos Ta­másiban szerzett élményeiről kereste meg üdvözletével a Tolna Tourist Kft. tamási fió­kját. A már-már irodalmi ihletett- ségű gondolatok arról szólnak, hogy aki Tamásiba utazik, az orvosilag helyesen cselekszik. Itt ugyanis az ízületi bántal- makra, gyomorpanaszokra, májbetegségre, női bajokra or­voslást talál. Pajzánul hozzáte­szi a levélíró azt is, ha valaki­nek kedve támad egy csókra .. . szóval mindenre van orvosság itt Tamásiban, mert itt a mély­ből őserővel tör fel a forrás, mely minden kívánságra gyógyír lehet. Ettől az ízületek újra mozog­nak és a test olyan lesz, mint egykor Apollóé volt. A levélíró azt kívánja, hogy minden maradjon így, hogy száz év múlva is minél több ember jusson el Tamásiba, gyógyulni és megfürödni abba a természeti szépségbe, ami itt található.-decsi-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents