Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-22 / 195. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. augusztus 22., péntek Kisgazda bojkott. A Függet­len Kisgazdapárt nem tesz ele­get a belügyminiszter meghívá­sának, és nem vesz részt azon a hétpárti egyeztetésen, amelyet a választójogi reform ügyében hirdetett meg a belügyi tárca - közölte a sajtóval Pokol Béla tanácsadó, aki úgy indokolta a párt távolmaradását, hogy a kisgazdáknak nincs mit tár­gyalniuk Kuncze Gáborral. Fogy a magyar. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint mintegy 21 300 fővel fogyatkozott a magyar népes­ség az év első hat hónapjában. Ezerhétszázzal kevesebb há­zasságot kötöttek, s 2600-zal kevesebb gyermek született, mint 1996 első felében. Az or­szág lakossága 1997. június 30- án 10 millió 153 ezer volt. Új vezérkarok. Egyes hírek szerint Preininger Ambrus ve­zérőrnagy lesz a szárazföldi csapatok és Kositzky Attila ve­zérőrnagy a légierő vezérkará­nak főnöke. A parlament nyári ülésszakán elfogadott törvény- módosítás értelmében szep­tember 1-jétől megváltozik, s a NATO-felálláshoz hasonul a Magyar Honvédség felső szintű vezetési rendje, s létrejönnek a haderőnemi vezérkarok. Levél Medgyessynek. Tilta­kozik a Vállalkozók Pártja az egyéni vállalkozók adóbevallá­sát követő pótnyilatkozat ellen. A párt elnöksége nyílt levélben kérte fel Medgyessy Péter pénzügyminisztert a miniszté­riumi irányelv ajánlásainak visszavonására. A párt diszkri­minatívnak és a személyiségi jogokat sértőnek nevezi a vita­tott pénzügyminisztériumi irányelvet. Zászlógyalázás. Nagy felhá­borodást váltott ki Egerben, hogy augusztus 20-ára virradó éjszaka ismeretlen tettesek le­tépték a városbeli Római Kato­likus Hittudományi Főiskola fa­lára kitűzött nemzetiszínű lo­bogókat. Az egyik zászlót elvit­ték, a másikat az épület kapuja elé dobták. Üzleti stúdiók. A tervek sze­rint a jövőben önálló gazdasági társaságként működnek majd a Magyar Televízió Rt. körzeti stúdiói - közölte Belénessy Csaba, az rt. regionális és nem­zetiségi főszerkesztőségének vezetője. Jelenleg öt nagyvá­rosban működik körzeti stúdió, amelyek összesen mintegy 150 munkatársat foglalkoztatnak. Medvék a rekettyésben. Medvemenhelyet létesít a Nóg- rád megyei Bércéi mellett az Állatvédelmi Világszervezet, ahol a gödöllői Kosa József húsz felnőtt medvéje a mostani szűk ketrecekből végre méltó körülmények közé kerülhet. tljabb menekülthullám Kambodzsában. Norodom Ranariddh volt társminisz­terelnök erői csütörtökön visszaverték a kormánycsapatok támadását az ország északnyu­gati részén, a monarchisták utolsó bástyájának számító O'Smach városánál, fotó: feb/reutf.r Az „ötödik hatalmi ág” leszámolása a „negyedikkel” Ukrán újságírók tollal, fegyverrel Nem lehet százszázalékosan szavatolni az újságírók bizton­ságát egy olyan országban, amely gazdaságilag válságos ál­lapotban van - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán elnök. Borisz Gyerevjanko, a nép­szerű délutáni lap, a Vecser- naja Odessza főszerkesztője alig néhány lépésre volt hiva­talától, amikor egy feltehetően profi bérgyilkos sorozata kiol­totta életét. Legalább nyolc szemtanú látta az esetet, de minden olyan hirtelen és meg­lepetésszerűen történt, hogy nem tudtak segítséget nyújtani a forró nyomot kereső ukrán rendőröknek az eltűnt gyilkos kézre kerítésében. Újságírókat 1996 januáija óta negyvenkétszer támadtak meg Ukrajnában a nyílt utcán, ebből tíz merényletkísérlet ju­tott Odesszára. Tavaly nyolc, az idén eddig három újságíró­áldozata volt valamely me­rényletnek. Áz indítékokat illetően Gyerevjanko esetében nem kell messzire menni. Lapjában és saját cikkeiben nemegyszer tollhegyre tűzte a fekete-ten­geri kikötőváros alvilágának viselt dolgait. Tagja volt a vá­rosi képviselő-testületnek, és többször vitába keveredett Eduard Hurviz főpolgármes­terrel, akit a közvélemény az egyik keresztapának tart. Már­ciusban agyba-főbe verték sa­ját lakásán a délutáni lap vá­rosházi rovatvezetőjét, mert szellőztette Hurviz panamáit. Arra célozva, hogy a sajtót gyakran emlegetik negyedik hatalmi ágként, egy kijevi lap ekkor azt írta: a maffia, az ötödik hatalmi ág, leszámol a negyedikkel. Leonyid Kucsma elnök most Szimferopolban bejelen­tette, hogy a sajtó munkatársa­inak meggyilkolását ugyan­olyan súlyos bűnténynek te­kintik a jövőben, mint a rend­őröket érő, mind gyakoribb támadásokat. (réti) Ki megy, ki jön Kínában? Háromszázezer veszteséges cég vár a privatizációra Szeptemberben ül össze a Kínai Kommunista Párt kongresz- szusa. A tanácskozás minden bizonnyal megerősíti majd a szocialista fejlődésre vonatkozó téziseket, de a további hala­dás irányát alighanem az „árnyalatokon” mutatják majd. A Zsenmin Zsipao hasábjain megszaporodtak azok a cik­kek, amelyek Teng Hsziao- ping művének folytatása mel­lett szállnak síkra. A jelenlegi elnök, Csiang Cö-min is sűrűn áll ki a „bevált politika” mel­lett. A viták középpontjában - bár erősen kódolt formában - a privatizáció áll. Évek óta vissza-visszatérő probléma az országban, mi le­gyen a háromszázezer veszte­séges vállalattal. A magánosí­tás természetesen nehezen volna Kína számára elfogad­ható, ezért vetődött fel, hogy a „köztulajdont” elnevezést a „társadalmi tulajdon” váltsa fel. Magánszemélyek, gazda­sági társaságok, bankok sze­rezhetnének így részt a köztu­lajdonban. Mind több szó esik szemé­lyi változásokról is. Nem mintha általános fiatalítást tűz­tek volna napirendre, bár az ál­lamelnök 71, a miniszterelnök és számításba jövő utóda egy­aránt 69 éves. A jelek szerint legfeljebb a hetvenöt éven fe­lüliek lépnek majd le az aktív politika színpadáról, s az úgy­nevezett sanghaji csoport re­formbarát, 50-60 esztendős politikusainak is várnia kell még arra, hogy bejussanak a legfőbb vezetők közé. A leendő miniszterelnök­ként emlegetett, reformbarát Csu Zsun-csit valóságos le­gendák övezik. Személyesen kereste fel például a gabona felvásárlási ára miatt elégedet­len parasztokat, és rendezte velük a problémákat. A kínai vezetők most Pej- taho üdülőhelyen dolgoznak a kongresszusi téziseken, ame­lyek aligha lehetnek közöm­bösek a világ számára sem. Hiszen a tét az, merre haladjon a Föld legnépesebb országa. Hírháttér Hárman a csúcson Az előzetes megállapodásnak megfelelően ma Krakkóban tanács­kozik Václav Klaus cseh, Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel és Horn Gyula magyar kormányfő, természetesen elsősorban a leendő, teljes jogú NATO-tagsággal összefüggő kérdésekről. Ez a megbeszélés korántsem előzmény nélküli. A hivatalos mad­ridi meghívás óta Prága, Varsó és Budapest közt formálisabbá és rendszeresebbé vált p csatlakozásról természetesen korábban is megkezdett, de inkább a kulisszák mögött folyt egyeztetés. Az el­múlt bő másfél hónapban sor került már a védelmi minisztériumok illetékeseinek budapesti eszmecseréjére, majd júliusban a cseh fő­város adott otthont a három külügyminiszter találkozójának. A krakkói csúcs napirendjén nem kizárólag a Brüsszellel hama­rosan elkezdődő felvételi tárgyalások kérdéseinek áttekintése sze­repel majd, hanem - csaknem hasonló súllyal - az a dilemma is, milyen politikai irányvonalat kövessen a három állam a csatla­kozni akaró, ám az első körből (különböző okokból) végül is kima­radt szomszédaival. Szakértők szerint az is igen fontos, hogy a Brüsszellel kapcsolatos lépések mellett Prága, Varsó és Budapest közt kialakuljon valamelyes egyeztetés a majdani, esetleges fegy­verzetkorszerűsítési és -beszerzési döntésekről is. Tapasztalatok szerint ugyanis a közösen hozott és egyöntetűen képviselt vélemé­nyeknek komolyabb - s az árakban is érvényre juttatható - hatása van, mintha a három állam önállóan cselekednék. (szegő) Moszkvából indítható SS-23-asok Szlovákia, a titkos atomhatalom A SME című szlovák ellen­zéki lap magát megnevezni nem kívánó katonai forrásra hivatkozva azt jelentette csü­törtökön, hogy Moszkva ösz- szesen hat közepes hatótávol­ságú hordozórakétát állomá­soztál titokban Szlovákiában. Az SS-23-as rakétákat Moszkva azután titkolta el, hogy már eredményesen szor­galmazta a németországi Per- shingek leszerelését. A Práca című szakszervezeti napilap fő- szerkesztője szerint a májusban meghiúsult kettős referendum „politikai álnokság”, hiszen ép­pen a jelenlegi kormánykoalí­ció képviselői azért ellenezték - úgymond - Szlovákia NATO-tagságát, mert az atom­fegyvereket akar telepíteni Szlovákiába. Tették ezt akkor, amikor a szlovák hegyek között már és még ott bújtatták azokat az atomtöltetű rakétarendszereket, amelyek vezérlésének és ellen­őrzésének a kulcsa máig Moszkva kezében van. A Práca felteszi a kérdést: „a Szlovákia NATO-tagságával kapcsolatos népszavazás meg­hiúsításáról valóban a független szlovák kormány döntött-e? Nem lehetséges-e, hogy a szlo­vák állami politikát ellenőrző idegen hatalmak érdeke érvé­nyesült a referendum meghiúsí­tása által? Mert hogy azok jól tudják, honnan lehetne gyorsan előkapni a rakéták atomtölteteit vagy más tömegpusztító anya­gokat hordozó részeit. „Ki ellen? Magyarország, Lengyelország, Csehország el­len? Vagy talán más célponto­kat rejtenek a rakétákat vezérlő számítógépek? Milyeneket va­jon, és ki ismeri azokat? Kik és milyen szinten döntött mind­ezekről?” - kérdezi a Práca, és hozzáteszi: „ Vladimír Meciar a NATO és az Európai Unió szemében Karadzsics, Milose­vics és Kadhafi személyének egyfajta keveréke.” * Ijesztő részletekkel szolgál a szlovákiai Mohiban, Bécstől alig 145 kilométerre, a magyar határhoz is közel tervezett és félig felépült atomerőmű veszé­lyeiről az az osztrák kormány- jelentés, amelyet két évig titko­san kezeltek. Egy súlyos mohi erőműbale­set Ausztriát a csernobili ka­tasztrófához képest ezerszeres radioaktív sugárzással fenye­getné, amit a szél és a csapadék olyannyira súlyosbíthatna, hogy Bécsben ugyanolyan erős lenne a sugárzás, mint az erőmű 18 kilométeres körzetében. Az erőmű semmiben nem fe­lel meg a nemzetközi normák­nak. Mohi ráadásul földrengé- ses övezetben fekszik: a moz­gások főként a hűtőtornyokra lehetnek veszélyesek, hiszen összeomlásuk a reaktormag le­olvadását idézheti elő. A Meciar-kormány azonban ragaszkodik az erőmű felépíté­séhez, noha a szakértők szerint a négy éve álló rom helyreállí­tása és befejezése többe ke­rülne, mint egy új építkezés. Pozsony már 1998-ban üzembe akarja helyezni a 440 megawat­tos 1. és 2. blokkot. A fűtőele­meket és a már leszállított al­katrészeket 1993 óta a helyszí­nen tárolják, alig védett körül­mények között. Az önkormányzatok maguk határozzák meg a lármahatárokat Mikor zavar a hangzavar? Tegnap hajnalban befejeződött a Hajógyári-szigeten az ifjú­sági napok egyhetes programsorozata, amelyet meglehetősen „zajos” vita kísért. A zenekarok produkciói helyenként olyan hangerővel szólaltak meg - hangzott a zömmel idősebb kör­nyékbeliek panasza -, hogy csak füldugóval tudtak elaludni. Ennek kapcsán szakemberektől érdeklődtünk: orvosi és jogi szempontból a különböző hangerejű zajok milyen követ­kezményekkel járhatnak. Dr. Hajós Pál, a Péterfÿ Sán­dor utcai Kórház-Rendelőintézet adjunktusa elmondta: az úgyne­vezett fájdalomküszöb 130 deci­bel körül van. Ilyen szintű hang­hullámokat a hcüégsugaras repü­lőgép produkál fölszálláskor - közvetlen környezetében.- Ez még nem feltétlenül okoz maradandó halláskároso­dást, de aki gyakran kiteszi ma­gát ilyen hangatrocitásnak, an­nak számolnia kell komoly ár­talmakkal.- Gyakran lehetünk fültanúi hasonlóan nagy hangerőnek?- Szerencsére nem, bár pél­dául házibuliban egy-egy jobb hifiberendezés simán teljesít 100 decibelt. Forgalmasabb na­pokon főútvonalakon, csúcs­időben nem ritka a 80 decibeles zajszint.-Általában mikor sérti dob­hártyánkat a zaj?-Ez nagyrészt a pillanatnyi idegállapottól és a zajtűrő ké­pességtől függ. Van, amikor a folyamatos, 20 decibeles alap­zaj is „zongorázás az idegein­ken”, máskor a 60 decibeles is kellemes, megnyugtató. A lármás tevékenység gyak­ran nem orvosi, hanem jogi problémák forrása. Gergelics Zsóka, a BRFK szóvivője en­nek kapcsán elmondta: a „zaj- szennyezés” elleni fellépésről a szabálysértési kódex rendelke­zik, ám a még elfogadható zaj­határt az önkormányzatok ma­guk határozzák meg - rendsze­rint annak figyelembevételével, hogy egy-egy diszkó vagy más szórakozóhely, termelő üzem milyen környezetben, mely napszakokban, s mekkora hangerővel tevékenykedik. Szalóky Eszter Pokoli torony. Öt holttestet találtak a mentőalakulatok a délnyugat-franciaországi Blaye-ben felrobbant gabonasiló környékén. A 40 méter magas toronyban a felgyülemlett por robbant be, és az épület a szomszédos irodaházra zuhant. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents