Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-22 / 195. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. augusztus 22., péntek Kisgazda bojkott. A Független Kisgazdapárt nem tesz eleget a belügyminiszter meghívásának, és nem vesz részt azon a hétpárti egyeztetésen, amelyet a választójogi reform ügyében hirdetett meg a belügyi tárca - közölte a sajtóval Pokol Béla tanácsadó, aki úgy indokolta a párt távolmaradását, hogy a kisgazdáknak nincs mit tárgyalniuk Kuncze Gáborral. Fogy a magyar. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint mintegy 21 300 fővel fogyatkozott a magyar népesség az év első hat hónapjában. Ezerhétszázzal kevesebb házasságot kötöttek, s 2600-zal kevesebb gyermek született, mint 1996 első felében. Az ország lakossága 1997. június 30- án 10 millió 153 ezer volt. Új vezérkarok. Egyes hírek szerint Preininger Ambrus vezérőrnagy lesz a szárazföldi csapatok és Kositzky Attila vezérőrnagy a légierő vezérkarának főnöke. A parlament nyári ülésszakán elfogadott törvény- módosítás értelmében szeptember 1-jétől megváltozik, s a NATO-felálláshoz hasonul a Magyar Honvédség felső szintű vezetési rendje, s létrejönnek a haderőnemi vezérkarok. Levél Medgyessynek. Tiltakozik a Vállalkozók Pártja az egyéni vállalkozók adóbevallását követő pótnyilatkozat ellen. A párt elnöksége nyílt levélben kérte fel Medgyessy Péter pénzügyminisztert a minisztériumi irányelv ajánlásainak visszavonására. A párt diszkriminatívnak és a személyiségi jogokat sértőnek nevezi a vitatott pénzügyminisztériumi irányelvet. Zászlógyalázás. Nagy felháborodást váltott ki Egerben, hogy augusztus 20-ára virradó éjszaka ismeretlen tettesek letépték a városbeli Római Katolikus Hittudományi Főiskola falára kitűzött nemzetiszínű lobogókat. Az egyik zászlót elvitték, a másikat az épület kapuja elé dobták. Üzleti stúdiók. A tervek szerint a jövőben önálló gazdasági társaságként működnek majd a Magyar Televízió Rt. körzeti stúdiói - közölte Belénessy Csaba, az rt. regionális és nemzetiségi főszerkesztőségének vezetője. Jelenleg öt nagyvárosban működik körzeti stúdió, amelyek összesen mintegy 150 munkatársat foglalkoztatnak. Medvék a rekettyésben. Medvemenhelyet létesít a Nóg- rád megyei Bércéi mellett az Állatvédelmi Világszervezet, ahol a gödöllői Kosa József húsz felnőtt medvéje a mostani szűk ketrecekből végre méltó körülmények közé kerülhet. tljabb menekülthullám Kambodzsában. Norodom Ranariddh volt társminiszterelnök erői csütörtökön visszaverték a kormánycsapatok támadását az ország északnyugati részén, a monarchisták utolsó bástyájának számító O'Smach városánál, fotó: feb/reutf.r Az „ötödik hatalmi ág” leszámolása a „negyedikkel” Ukrán újságírók tollal, fegyverrel Nem lehet százszázalékosan szavatolni az újságírók biztonságát egy olyan országban, amely gazdaságilag válságos állapotban van - jelentette ki Leonyid Kucsma ukrán elnök. Borisz Gyerevjanko, a népszerű délutáni lap, a Vecser- naja Odessza főszerkesztője alig néhány lépésre volt hivatalától, amikor egy feltehetően profi bérgyilkos sorozata kioltotta életét. Legalább nyolc szemtanú látta az esetet, de minden olyan hirtelen és meglepetésszerűen történt, hogy nem tudtak segítséget nyújtani a forró nyomot kereső ukrán rendőröknek az eltűnt gyilkos kézre kerítésében. Újságírókat 1996 januáija óta negyvenkétszer támadtak meg Ukrajnában a nyílt utcán, ebből tíz merényletkísérlet jutott Odesszára. Tavaly nyolc, az idén eddig három újságíróáldozata volt valamely merényletnek. Áz indítékokat illetően Gyerevjanko esetében nem kell messzire menni. Lapjában és saját cikkeiben nemegyszer tollhegyre tűzte a fekete-tengeri kikötőváros alvilágának viselt dolgait. Tagja volt a városi képviselő-testületnek, és többször vitába keveredett Eduard Hurviz főpolgármesterrel, akit a közvélemény az egyik keresztapának tart. Márciusban agyba-főbe verték saját lakásán a délutáni lap városházi rovatvezetőjét, mert szellőztette Hurviz panamáit. Arra célozva, hogy a sajtót gyakran emlegetik negyedik hatalmi ágként, egy kijevi lap ekkor azt írta: a maffia, az ötödik hatalmi ág, leszámol a negyedikkel. Leonyid Kucsma elnök most Szimferopolban bejelentette, hogy a sajtó munkatársainak meggyilkolását ugyanolyan súlyos bűnténynek tekintik a jövőben, mint a rendőröket érő, mind gyakoribb támadásokat. (réti) Ki megy, ki jön Kínában? Háromszázezer veszteséges cég vár a privatizációra Szeptemberben ül össze a Kínai Kommunista Párt kongresz- szusa. A tanácskozás minden bizonnyal megerősíti majd a szocialista fejlődésre vonatkozó téziseket, de a további haladás irányát alighanem az „árnyalatokon” mutatják majd. A Zsenmin Zsipao hasábjain megszaporodtak azok a cikkek, amelyek Teng Hsziao- ping művének folytatása mellett szállnak síkra. A jelenlegi elnök, Csiang Cö-min is sűrűn áll ki a „bevált politika” mellett. A viták középpontjában - bár erősen kódolt formában - a privatizáció áll. Évek óta vissza-visszatérő probléma az országban, mi legyen a háromszázezer veszteséges vállalattal. A magánosítás természetesen nehezen volna Kína számára elfogadható, ezért vetődött fel, hogy a „köztulajdont” elnevezést a „társadalmi tulajdon” váltsa fel. Magánszemélyek, gazdasági társaságok, bankok szerezhetnének így részt a köztulajdonban. Mind több szó esik személyi változásokról is. Nem mintha általános fiatalítást tűztek volna napirendre, bár az államelnök 71, a miniszterelnök és számításba jövő utóda egyaránt 69 éves. A jelek szerint legfeljebb a hetvenöt éven felüliek lépnek majd le az aktív politika színpadáról, s az úgynevezett sanghaji csoport reformbarát, 50-60 esztendős politikusainak is várnia kell még arra, hogy bejussanak a legfőbb vezetők közé. A leendő miniszterelnökként emlegetett, reformbarát Csu Zsun-csit valóságos legendák övezik. Személyesen kereste fel például a gabona felvásárlási ára miatt elégedetlen parasztokat, és rendezte velük a problémákat. A kínai vezetők most Pej- taho üdülőhelyen dolgoznak a kongresszusi téziseken, amelyek aligha lehetnek közömbösek a világ számára sem. Hiszen a tét az, merre haladjon a Föld legnépesebb országa. Hírháttér Hárman a csúcson Az előzetes megállapodásnak megfelelően ma Krakkóban tanácskozik Václav Klaus cseh, Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel és Horn Gyula magyar kormányfő, természetesen elsősorban a leendő, teljes jogú NATO-tagsággal összefüggő kérdésekről. Ez a megbeszélés korántsem előzmény nélküli. A hivatalos madridi meghívás óta Prága, Varsó és Budapest közt formálisabbá és rendszeresebbé vált p csatlakozásról természetesen korábban is megkezdett, de inkább a kulisszák mögött folyt egyeztetés. Az elmúlt bő másfél hónapban sor került már a védelmi minisztériumok illetékeseinek budapesti eszmecseréjére, majd júliusban a cseh főváros adott otthont a három külügyminiszter találkozójának. A krakkói csúcs napirendjén nem kizárólag a Brüsszellel hamarosan elkezdődő felvételi tárgyalások kérdéseinek áttekintése szerepel majd, hanem - csaknem hasonló súllyal - az a dilemma is, milyen politikai irányvonalat kövessen a három állam a csatlakozni akaró, ám az első körből (különböző okokból) végül is kimaradt szomszédaival. Szakértők szerint az is igen fontos, hogy a Brüsszellel kapcsolatos lépések mellett Prága, Varsó és Budapest közt kialakuljon valamelyes egyeztetés a majdani, esetleges fegyverzetkorszerűsítési és -beszerzési döntésekről is. Tapasztalatok szerint ugyanis a közösen hozott és egyöntetűen képviselt véleményeknek komolyabb - s az árakban is érvényre juttatható - hatása van, mintha a három állam önállóan cselekednék. (szegő) Moszkvából indítható SS-23-asok Szlovákia, a titkos atomhatalom A SME című szlovák ellenzéki lap magát megnevezni nem kívánó katonai forrásra hivatkozva azt jelentette csütörtökön, hogy Moszkva ösz- szesen hat közepes hatótávolságú hordozórakétát állomásoztál titokban Szlovákiában. Az SS-23-as rakétákat Moszkva azután titkolta el, hogy már eredményesen szorgalmazta a németországi Per- shingek leszerelését. A Práca című szakszervezeti napilap fő- szerkesztője szerint a májusban meghiúsult kettős referendum „politikai álnokság”, hiszen éppen a jelenlegi kormánykoalíció képviselői azért ellenezték - úgymond - Szlovákia NATO-tagságát, mert az atomfegyvereket akar telepíteni Szlovákiába. Tették ezt akkor, amikor a szlovák hegyek között már és még ott bújtatták azokat az atomtöltetű rakétarendszereket, amelyek vezérlésének és ellenőrzésének a kulcsa máig Moszkva kezében van. A Práca felteszi a kérdést: „a Szlovákia NATO-tagságával kapcsolatos népszavazás meghiúsításáról valóban a független szlovák kormány döntött-e? Nem lehetséges-e, hogy a szlovák állami politikát ellenőrző idegen hatalmak érdeke érvényesült a referendum meghiúsítása által? Mert hogy azok jól tudják, honnan lehetne gyorsan előkapni a rakéták atomtölteteit vagy más tömegpusztító anyagokat hordozó részeit. „Ki ellen? Magyarország, Lengyelország, Csehország ellen? Vagy talán más célpontokat rejtenek a rakétákat vezérlő számítógépek? Milyeneket vajon, és ki ismeri azokat? Kik és milyen szinten döntött mindezekről?” - kérdezi a Práca, és hozzáteszi: „ Vladimír Meciar a NATO és az Európai Unió szemében Karadzsics, Milosevics és Kadhafi személyének egyfajta keveréke.” * Ijesztő részletekkel szolgál a szlovákiai Mohiban, Bécstől alig 145 kilométerre, a magyar határhoz is közel tervezett és félig felépült atomerőmű veszélyeiről az az osztrák kormány- jelentés, amelyet két évig titkosan kezeltek. Egy súlyos mohi erőműbaleset Ausztriát a csernobili katasztrófához képest ezerszeres radioaktív sugárzással fenyegetné, amit a szél és a csapadék olyannyira súlyosbíthatna, hogy Bécsben ugyanolyan erős lenne a sugárzás, mint az erőmű 18 kilométeres körzetében. Az erőmű semmiben nem felel meg a nemzetközi normáknak. Mohi ráadásul földrengé- ses övezetben fekszik: a mozgások főként a hűtőtornyokra lehetnek veszélyesek, hiszen összeomlásuk a reaktormag leolvadását idézheti elő. A Meciar-kormány azonban ragaszkodik az erőmű felépítéséhez, noha a szakértők szerint a négy éve álló rom helyreállítása és befejezése többe kerülne, mint egy új építkezés. Pozsony már 1998-ban üzembe akarja helyezni a 440 megawattos 1. és 2. blokkot. A fűtőelemeket és a már leszállított alkatrészeket 1993 óta a helyszínen tárolják, alig védett körülmények között. Az önkormányzatok maguk határozzák meg a lármahatárokat Mikor zavar a hangzavar? Tegnap hajnalban befejeződött a Hajógyári-szigeten az ifjúsági napok egyhetes programsorozata, amelyet meglehetősen „zajos” vita kísért. A zenekarok produkciói helyenként olyan hangerővel szólaltak meg - hangzott a zömmel idősebb környékbeliek panasza -, hogy csak füldugóval tudtak elaludni. Ennek kapcsán szakemberektől érdeklődtünk: orvosi és jogi szempontból a különböző hangerejű zajok milyen következményekkel járhatnak. Dr. Hajós Pál, a Péterfÿ Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet adjunktusa elmondta: az úgynevezett fájdalomküszöb 130 decibel körül van. Ilyen szintű hanghullámokat a hcüégsugaras repülőgép produkál fölszálláskor - közvetlen környezetében.- Ez még nem feltétlenül okoz maradandó halláskárosodást, de aki gyakran kiteszi magát ilyen hangatrocitásnak, annak számolnia kell komoly ártalmakkal.- Gyakran lehetünk fültanúi hasonlóan nagy hangerőnek?- Szerencsére nem, bár például házibuliban egy-egy jobb hifiberendezés simán teljesít 100 decibelt. Forgalmasabb napokon főútvonalakon, csúcsidőben nem ritka a 80 decibeles zajszint.-Általában mikor sérti dobhártyánkat a zaj?-Ez nagyrészt a pillanatnyi idegállapottól és a zajtűrő képességtől függ. Van, amikor a folyamatos, 20 decibeles alapzaj is „zongorázás az idegeinken”, máskor a 60 decibeles is kellemes, megnyugtató. A lármás tevékenység gyakran nem orvosi, hanem jogi problémák forrása. Gergelics Zsóka, a BRFK szóvivője ennek kapcsán elmondta: a „zaj- szennyezés” elleni fellépésről a szabálysértési kódex rendelkezik, ám a még elfogadható zajhatárt az önkormányzatok maguk határozzák meg - rendszerint annak figyelembevételével, hogy egy-egy diszkó vagy más szórakozóhely, termelő üzem milyen környezetben, mely napszakokban, s mekkora hangerővel tevékenykedik. Szalóky Eszter Pokoli torony. Öt holttestet találtak a mentőalakulatok a délnyugat-franciaországi Blaye-ben felrobbant gabonasiló környékén. A 40 méter magas toronyban a felgyülemlett por robbant be, és az épület a szomszédos irodaházra zuhant. fotó: feb/reuter
