Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-02-03 / 179. szám
6. oldal Hirdetések - Gazdaság 1997. augusztus 2., szombat A Budapest Bank privatizációja az állam számára is jó üzlet Új üzleti kultúra és szolgáltatások Interjú Singlovics Bélával, a Budapest Bank vezérigazgatójával — Változott-e, változik-e a pénzintézet stratégiája? — Az elmúlt időszak történéseit a Budapest Bank életében két olyan nagy horderejű változás határozta meg, mint a privatizáció és egy korábban megkezdett átfogó belső szervezeti átalakítás. Köztudomású, hogy a bank részvényeinek többsége külföldi tulajdonba került az 1995 decemberi privatizáció során. A fő részvényesek: az EBRD 32,4-%-os, a General Electric Capital Corporation 27,4 %-os és a magyar állam 22,8%-os részesedéssel. A részvények 16,2 %-át birtokolják hazai és külföldi vállalkozók, 1,2 %-a magánszemélyek tulajdonában van. A privatizáció voltaképpen egy folyamat, amelynek végeredménye egy új üzleti kultúra kialakulása az ügyfelekkel, és a belső szervezeti felépítésben. Tavaly felállítottunk és működésbe hoztunk egy olyan új szervezeti rendszert, amelyben az ügyfél-orientáltság kapott döntő fontosságot. Regionális üzletközpontokat hoztunk létre, amelyek olyan szakmai centrumok, ahol a legjelentősebb ügyfeleink teljes körű kiszolgálására, egyedi igények kielégítésére nyílik lehetőség. Megerősítettük a kockázatkezelési tevékenységünket, mind know-how, mind szervezeti tekintetben. Kétes követeléseink kezelésére önálló szervezeti egységet működtetünk. Ezzel egyidejűleg lényegesen intenzívebbé vált a termékfejlesztési tevékenység, aminek első eredményei 1997 elejétől már mutatkoznak is. A közelmúltban megtörtént az első bankfiók átállítása arra az integrált számítástechnikai rendszerre, amely 1998 tavaszán előreláthatólag általánossá válik a bankban. Stratégiai célunk a Budapest Bank csoportjellegének erősítése. Új alapokra helyezzük a leányvállalatainkkal való kapcsolattartás formáit, és megkezdtük új leányvállalatok létesítését olyan fontos területeken, mint az autófinanszírozás, a gépek, berendezések finanszírozása, a lízing, a faktorálás, a lakosság számára kínált fogyasztási hitelezés, stb. Várhatóan a Budapest Bank következő éveit is a pénzintézeti közvetítői tevékenység különböző szegmenseiben való jelenlét erősítése fogja fémjelezni. — Milyen eredménnyel zárta az elmúlt évet a Budapest Bank? — Az elmúlt év különösen fontos eredménye, hogy a bank jövedelemtermelő-képessége lényeges mértékben erősödött. A Budapest Bank adózás előtti eredménye 1995-höz képest mintegy megkétszereződött. A bank mérlegfőösszege 225 milliárd forintra növekedett az előző évi 213 milliárdról. Az évközi egyenletes teljesítménynövekedést, és a tőkeerős, nemzetközileg elismert professzionális új tulajdonosok megjelenését ismerte el a piac a bank részvényeinek árfolyamában, ami az elmúlt év végére elérte a 150 %-ot és mostanra már megközelítette a 200%-os szintet. A bank eredményességének köszönhető az is, hogy 1992 óta először nyílik lehetőség arra, hogy a bank az 1996 évi eredmény után a részvényeseknek osztalékot fizessen. A részvényesek közgyűlése az összes részvényfajtát illetően 12%-os osztalék kifizetéséről határozott. — Melyek azok a legfontosabb szolgáltatások, amelyekkel általában, illetve speciálisan az ügyfelek rendelkezésére állnak? — A Budapest Bank teljes felhatalmazású kereskedelmi bankként működik, tehát mind a vállalati, mind a kisvállalkozói, illetve lakossági ügyfélkör számára teljes körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a hitelezéstől, számlavezetéstől kezdve a betétgyűjtésig, bankkártyaszolgáltatásig, deviza-ügyletekig stb. bezárólag. Az innováció a termékfejlesztés területén alapvető törekvésünk. Ennek jegyében született meg a Budapest Befektetési Kártya, amely úttörő módon ötvözi a hosszú távú befektetések kamat-előnyeit az EC/MC alapú kártyák rugalmasságával, és amely rövid idő alatt igen népszerűvé vált a lakossági ügyfelek körében. Ehhez a konstrukcióhoz hasonlít a vállalati ügyfeleknek kibocsátott Bonitas Kártya is, amely tulajdonosának magas hozamot biztosít, ugyanakkor a nagykereskedőknek kedvezményesen árusított POS-termi- nálok segítségével megkönnyíti a fizetést, s ezzel igen jó kész- pénzkímélő megoldást kínál. A közelmúltban megjelent a piacon a VISA Gold hitelkártya, a bank legnagyobb magánügyfelei számára. A Budapest Bank által kibocsátott bankkártyák száma 1996-ban 48 %-kal nőtt és az év végén megközelítette a 150 ezret. Ugyancsak az élvonalban foglal helyet a bank az elektronikus ügyfél-bank kapcsolat területén is. Az úgynevezett Bussines Terminál szolgáltatást ma már több, mint 1700 ügyfél használja rendszeresen. Az ügyfelek a szolgáltatáshoz tartozó programcsomag segítségével a saját irodájukból elektronikus úton adhatják le átutalási, beszedési és átvezetési megbízásaikat és naponta akár többször is hozzájuthatnak a számlájukkal kapcsolatos információkhoz. — Melyek a legújabb és esetleg még kevésbé ismert konstrukciók? — A Budapest Bank magánügyfelei részére egyedülállóan ügyfélbarát formáját alakította ki a tartós fogyasztási cikkek részletre történő megvásárlásának. A bank jelenleg az ország egyik legnagyobb lakossági fogyasztási cikkeket hitelező bankja és folyamatosan bővíti kiskereskedői partner-hálózatát. A konstrukció újdonsága abban áll, hogy a vásárlás helyszínén, mintegy 30 perc alatt történik a hitelek elbírálása, amennyiben a vásárló rendelkezik a hiteljóváhagyáshoz szükséges dokumentumokkal. Ugyancsak a gyorsaság és a kedvező árszínvonalú konstrukció az, amellyel a bank új autófinanszírozásra szakosodott cége, a Budapest Autófinanszírozási Rt. komoly üzleti sikerekre számíthat. A GE Capital világméretű autófinanszírozási tapasztalatára alapozva a lízing szerződések akár egy órán belül is megköthetők. A cég dealeri hálózatán keresztül a szolgáltatás az egész ország területén elérhető. — A bank privatizációja a politika kereszttüzébe került. Milyen hatással van mindez a bank életére? — A bank vezetői és külföldi tulajdonosai értetlenül figyelik azt a politikai indíttatású támadássorozatot, anjely szűnni nem akaróan kíséri a bank privatizációját. Ezeknek támadásoknak, vitáknak általában kevés közük van magához a bankhoz, illetve annak működéséhez, sokkal inkább az 1995 decemberi privatizációt megelőző döntésekkel, illetőleg privatizációs folyamtokkal kapcsolatosak. A mindennapos bírálatok kedvezőtlenül hatnak a bank ügyfeleire és munkatársaira is, hiszen a bank bizalmi üzletág, amelyben a szilárd pénzügyi háttér mellett a hírnév is meghatározó. 1995-ben elemi érdeke volt a a magyar pénzügyi vezetésnek, hogy egy olyan tőkeerős, a világ pénzügyi életében meghatározó szerepet játszó befektető, mint a GE Capital és az EBRD Magyarországra kerüljön. A magánosítás jóformán a bank konszolidációja közepén történt. Ennek ellenére felelősséggel állítható, hogy a Budapest Bank privatizációja az állam számára a jó üzletek közé tartozott. (X) Vállalkozói és bankközi kamatok Az elmúlt hónapokban lefékeződött az 1995 őszétől tartó kamatcsökkenési tendencia. Az éven belüli vállalkozói hitelek átlagkamata júniusban mindösz- sze 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb a márciusinál, és a betéteknél is csupán 0,6 százalék- pontos mérséklődés tapasztalható a négy hónappal korábban mérthez képest. A bankközi forintpiac forgalma júniusban 652,7 milliárd forintot tett ki, ami 4,5 milliárd forinttal marad el az előző havitól. Az összes kölcsönügylet 80 százalékát overnight és tomnext lejáraton kötötték. Az 1-2 napos hitelek 20,4 százalékos átlagkamata 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb a májusinál. Minderről a Magyar Nemzeti Bank jelentése számol be, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez. Júniusban a pénzintézetek vállalkozók felé érvényesített éven belüli lejáratú hitelkamata a májusi 22 százalékos szinten maradt, míg a megfelelő betéti kamat 0,3 százalék- ponttal 17,6 százalékra mérséklődött. A hitel- és betéti kamatok közötti különbözet ezzel kimozdult az eddigi mélypontról és 4,4 százalékpontra bővült. A bankrendszer átlagkamata az éven túli hitelszerződéseknél 0,2 százalékponttal 23,2 százalékra emelkedett, míg a betéteknél 2,1 százalékponttal 18,1 százalékra csökkent. A jegybank tájékoztatásában szerepel, hogy mindkét lejáratnál bővült a vállalkozások forinthitel igénye: az éven belüli hitelszerződések értéke több mint 30 százalékkal (33,7 milliárd forinttal), az éven túliaké pedig csaknem 25 százalékkal (15,8 milliárd forinttal) nőtt. ÀMSTEL Kérünk még egy kört! k M ISI m w B yy LU
