Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02-03 / 179. szám

1997. augusztus 2., szombat Megyei Körkép 3. oldal Román csalókat fogtak el Sztriptíz Bonyhádon, a Perczel kertben A bonyhádi Perczel kertben meztelenre vetkőzött egy román nő, akit a rendőrök igazoltatni akartak. Alapos volt ugyanis a gyanú, hogy az asszony kilencedmagával hamis aranyat árult a vá­rosban és környékén. A bonyhádi rendőrök nem véletlenül csaptak le a négy román nőből és öt férfiból álló csapatra. Majosról érke­zett a bejelentés, hogy román személyek azzal a trükkel ál­lítják meg a kocsikat, hogy elromlott az autójuk. A segí­teni akaróknak közben aranynak látszó gyűrűket kí­náltak eladásra. Némelyik tárgyban még az aranypróbát utánzó jelzés is volt. A rend­őrök a Perczel kertnél érték el a három kocsival érkezett románokat, akik magyarul nem beszéltek. Az igazolta­tónak közül egy nő anyaszült meztelenre vetkőzött és be­tegséget színlelt. Rendőri kí­sérettel kórházba szállították, és közben levetett ruháját is átvizsgálták. Negyvenhat da­rab, aranyként árult, ám ér­téktelen gyűrűt találtak benne. A kilenc személyt előállították a városi rendőr- kapitányságra, ahol egy má­sik hölgy ismét vetkőzni kezdett, és társaival együtt nagy lármát csapott. A ro­mánok ellen csalás kísérleté­vel elkövetett tulajdon elleni szabálysértés miatt indítanak eljárást. A rendőrség felhívja a figyelmet, hogy ne vásárol­junk utcán kínált ékszert, még ha biztosnak véljük is, hogy aranypróba van ben­nük. Hangyái Kettőt várnak Fügetlen Kisgazdapárt: startra kész jelöltek A Független Kisgazda Párt Tolna Megyei Szervezeté­nek elnöksége csütörtökön ülésezett. A testület dr. Tol­lár Tibor elnök előterjeszté­sében az FKGP megyei vá­lasztási körzeteire vonat­kozó képviselőjelölt-állítási feladatokat tárgyalta meg. A jelölteket döntő mértékben a helyi szervezetek és a kör­zeti ülések résztvevői java­solták, majd az országos el­nökség véleményét figye­lembe véve a megyei elnök­ség minden egyes választási körzetben három személy mellett voksolt. Ezen szemé­lyek az országos elnökség mellett működő választási bizottság jóvoltából felkészí­tésen vesznek részt, s az érin­tett három fő közül a legfel­készültebb, legalkalmasabb lesz egy-egy körzet kisgazda jelöltje. Ezen tisztségért való küzdelem, a felkészülés - mutatott rá dr. Tollár Tibor - jó hatást gyakorol a jelölt széleskörű szakmai és politi­kai elhivatottságára, az FKGP méltó képviseletére. Az érintettek már át is adták pályázatukat és önéletrajzu­kat a megyei elnöknek, aki azokat továbbította az orszá­gos választási bizottsághoz. Az FKGP képviselő-jelölt­jei közül tizenhárom sze­mélyt a helyi alapszerveze­tek, két személyt pedig a párt megyei elnöksége mellett működő polgári tagozat je­lölt. Dr. Tollár Tibor a vá­lasztások várható végered­ményével kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy két kis­gazda országgyűlési képvi­selő megválasztását várja Tolna megyében.-SZÁ­Eltemették Csalog Zsoltot Utolsó útjára kísérték pénte­ken a Fiumei úti sírkertben barátai és tisztelői Csalog Zsoltot. A József Attila-díjas író, szociológus, a Roma Saj­tóközpont volt elnöke ravata­lánál Rajk László, Tarr Sán­dor író és Kaiser György, a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivője mondott beszédet. A sírnál Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője búcsúzott az elhunyt­tól. Kutyás tábor Őcsényben. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Szekszárdi Ön­álló Jogú Szervezetének Kutyakiképző Iskolája az idén már harmadik alkalommal szervez nyári kutyás tábort. Az őcsényi repülőtéren huszonötén sátoroznak péntektől vasárnapig. A prog­ramban szerepel nyomkövetés, fegyelmező és őrző-védő gyakorlatok tanítása és gyakorlása. Emellett még sok egyéb, vidám program is vár a résztvevőkre. A tábor meghívott vendégei: Beckerer Károlyné kétszeres magyar bajnok, Somogyvári József, a pécsi kutyakiképző iskola oktatója és Stummer József, a MEOE sportbizottságának titkára. fotó: gottvald károly Fogfájós betegek, szabadságon lévő orvosok Továbbra is lesz hétvégi ügyelet Ki ne ismerné az érzést, amikor kezdetben tompán, majd az ember füléig sugároz ki a fájdalom, mely a fogból indult el. A legrosszabb időzítés, amikor éjszaka vagy a hétvégén jelentke­zik. Nincs mit tenni, az éjszakai fogorvosi ügyelet már 6-7 éve megszűnt, és most a hétvégi ügyelet is veszélybe került. Dr. Selényi Juditot, a megyei kórház szakfőorvosát a rende­lések felöl kérdeztük. — Az alapellátással kapcso­latban több ismerősöm is me­sélte, hogy ez a gyakorlatban úgy zajlik: a fogfájós beteg el­megy a rendelőbe, sorban áll, majd az orvos megvizsgálja és közli, hogy húzni, tömni kell, vagy más kezelést javasol. En­nek megfelelően kap egy csek­ket a fájdalomtól bénult beteg, azzal elsétál a postára, sorban áll, befizeti, visszamegy a ren­delőbe, újból sorban áll vagy ül, majd végre a fogorvos el­végzi a munkáját. Volt, aki csak másnap került sorra, mert mire visszaért a rendelőbe, már nem volt rendelés. Miért van ez így? — A szakellátásnál dolgo­zom, tehát nem tudok a kérdé­sére válaszolni, de valóban, én is hallottam hasonló története­ket az alapellátásról. A szakel­látásra beutalóval érkeznek a betegek, tehát ott a rendelés a beteggel egyeztetett időpontban zajlik, fölöslegesen nem kell senkinek várakoznia. — Sokat hallani arról is, hogy célszerű a fogorvostól igazolást kérni, hogy jártunk nála és ellenőrizte a fogaink ál­lapotát. Mire való az igazolás? — Valóban célszerű, ha a pácienst ellátó orvos kiadja ezt az igazolást, mert ebben szere­pel az, hogy évente legalább egyszer ellenőrizteti a fogai ál­lapotát. Aki rendelkezik ezzel az igazolással, az a következő évben a támogatott fogászati el­látást ingyen megkapja. Korábban igazolás helyett egészségügyi könyvecske be­vezetését tervezte a tárca, de pénzügyi szűkösség miatt ma­radt a kézzel írt igazolás. Ennek hiányában azonban teljes árat kell fizetni. Véleményem sze­rint azonban az igazolások be­vezetése sem oldja meg a hely­zetet, hiszen nem lehet köte­lezni a pácienst arra, hogy a fo­gait meg is csináltassa, tehát elég, ha elmegy a fogorvoshoz és megkéri az igazolást. Evek­nek kell eltelni ahhoz, hogy az emberek felismerjék a saját ér­dekeiket. — Több nagy városban au­gusztus 1-től megszűnik a hét­végi fogorvosi ügyelet, mert olyan kevés pénzt biztosítottak rá, hogy nem éri meg a fogor­vosoknak ügyeletet tartani. Mi a helyzet Szekszárdon ? — A hétvégi ügyeletet au­gusztus 1-ig a Fogorvosi Kft. biztosította, ez azt jelentette, hogy szombaton és vasárnap is 8 órától 14 óráig láttak el bete­get. Eddig az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár finanszí­rozta a hétvégi ügyletet. A tá­mogatás mértéke augusztus 1- től jelentősen csökken. Nem tudom, hogy a jövőben vállalja- e ezt a feladatot a Fogorvosi Kft, ezt tőlük kellene megkér­dezni. Megkérdeztük dr. Ványi Gyu­lát, a Fogorvosi Kft. egyik ve­zetőjét is: — Augusztusban és szep­temberben változatlanul üze­mel a hétvégi ügyelet. Október­től azt tervezzük, hogy egy órá­val rövidebb ideig, tehát reggel 8-tól 13 óráig fogadjuk a hoz­zánk fordulókat. Azt azonban a szakmával is egyeztetni kell, hogy mi legyen az, ami ügyeleti ellátást igényel és ingyenes, és mi az, amiért fizetni kell. Ugyanis a tapasztalat az, hogy sokan a már hetek óta elhanya­golt fogászati gondjaikat kíván­ják a hétvégén lerendezni. Az ügyelet azonban nem erre való. Én örülök, hogy a pénzügyi ne­hézségek ellenére is meg tudtuk oldani a hétvégi ügyletet, mert több nagyvárosban, például Szegeden, nem vállalták a kol­légák. Mauthner Hírek Bátai táncosok Portugáliában Hazaérkezett Portugáliából a bátai Sárköz Hagyomány- őrző Egyesület tánccso­portja. A 33 fiatal Lubiczki János vezetésével nemzet­közi néptáncfesztiválon vett részt. Portón kívül három másik városban is sikerrel mutatták be repertoárjukat. Szabad idejükben megnéz­ték, hogyan készül a híres portói bor, és ellátogattak a fatimai kegyhelyre. Össze- sep vagy 7.500 kilométert tettek meg autóbusszal a bő két hét alatt. Legközelebb augusztus 19-én Tamásiban, 20-án és 21-én pedig Száz­halombattán szerepelnek a bátai lányok, legények. Karambol Jánosmajomál Nem az útviszonyoknak megfelelően vezette gépko­csiját tegnap délelőtt Já- nosmajornál egy személy­autó vezetője, áttért az út menetirány szerinti bal olda­lára, ahol összeütközött a vele szemben közlekedő te­herautóval. A balesetnek há­rom könnyű, egy súlyos sé­rültje van. Az anyagi kár 350 ezer forint. Dolgoztak a szivattyúk Ha eső, akkor vízszivattyú­zás. A pénteki esőzést köve­tően „menetrendszerűen” riasztották a tűzoltókat elön­tött alagsorok vízteleníté­sére Tolna megyében. Dombóváron a 3. utcában egy pincéből 20 köbméter vizet, míg Szekszárdon, a Kisbödőben 30 köbméter vizet távolítottak el. Késleltetett bejelentés Késői bejelentést tett a szekszárdi rendőrkapitány­ságon egy fiatalember. Az ifjú elmondása szerint a Csörge-tónál tartott rock­fesztivál alatt egy punk el­vette tőle 40 centi hosszú, 6 gramm súlyú aranyláncát. Ismeretlen módszer Eddig ismeretlen módszer­rel törtek fel Szekszárdon, a Béla király téren egy Wart­burg személygépkocsit. Míg a tulajdonos a közeli bankba ment, az ismeretlen elkö­vető eltulajdonította a sze­mélyautóban hagyott táskát, iratokat, jogosítványt, for­galmi engedélyt. Kinek van erre energiája? A kommunális energiafelhasználás harmada megtakarítható Tizenkét hónap után • • Öreg bakák búcsúztak Leszereltek tegnap azok a sorkatonák, akik az elmúlt év augusztusában vonultak be a laktanyákba katonai szolgá­latra. A leszerelők között - a Tolna Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság illetékes tiszt­jének tájékoztatása szerint - háromszázharminchét Tolna megyei fiatal van. A most távozó „öreg ba­kák” az 1996. novemberében bevonultakhoz hasonlóan még 12 hónapig katonáskod­tak. Azoknak a fiatalembe­reknek viszont, akik idén öl­töttek bakaruhát, már csak ki­lenc havi szolgálatot kell tel­jesíteniük. Spórtervet javasolt a Tamási környéki településeket össze­fogó társulásnak Németh Já­nos, a Simontornyai Bőrgyár energetikusa: egy térségi energiahatékonysági iroda felállítását, amely racionali­zálná a lakossági és közületi energiafogyasztást. A társu­lás nemet mondott az aján­latra.- Az energiahatékonysági irodákat a fejlett gazdaságú nyugati országok komoly ál­lami preferenciával működte­tik az olajválság óta. Ott észre­vették azt, amit nálunk a kor­mányzat nem akar észrevenni: az egyik legnagyobb fogyasztó a lakosság, és az önkormány­zati intézmények - hívja fel a figyelmet Németh János. - Gyakorlatilag Magyarorszá­gon a hatvanas-hetvenes évek­ben egy nagyon jól működő energetikus rendszer létezett, ez mintául szolgált a volt szo­cialista országoknak is. De senki nem figyelt arra, hogy a kommunális intézmények mennyit fogyasztanak, mert ez az összes energiafogyasztás mintegy 15-20 százaléka volt. Mindenki a szocialista nagy­ipar és a mezőgazdaság felé fordult. Az 1989-es fordulat után az ipar leállt, a mezőgaz­daság is agonizál, ennek foly­tán az ország energiafogyasz­tásának szerkezete megválto­zott, a lakosság és az intézmé­nyek 30-35 százalékkal része­sednek. Ezzel már valamit le­hetne kezdeni. Azoknak a me­chanizmusoknak a tapasztala­tait kellene átvenni, amelyek már Nyugaton beváltak.- Van ilyen energiahaté­konysági iroda ma Magyaror­szágon?- Igazából nincsen. Jel­lemző, hogy nem állami, ha­nem társadalmi szintű a koor­dinálás. Az állam azt mondja, fizesse meg a dolgozó az ener­giahordozót és kész. A ME- TESZ az, amelyik ezt kezdet­ben felvállalta, és Miskolcon az első irodát elindította. Itt ül egy hölgy, és ha valaki „bee­sik”, megadja neki egy szak­értő nevét, akihez fordulhat. Azt az aprómunkát, hogy el­megy miden önkormányzat­hoz, és felméri az energiafo­gyasztást, gyakorlatilag nem végzi el. Vannak magánvállal­kozások is, de ezek is csak nyűglődnek az értetlenség mi­att. Az önkormányzatoknál nincs pénz, a kevés pénzt is be kell osztani, és a polgármester azt mondja, hogy „jó, adok, de mit kapok érte?”- Amit azért okkal vetnek fel ...- Igen, de ez nem az ön- kormányzatoknak lenne a gondja, hanem az államé. A vi­lág leggazdagabb országaiban jól kialakult rendszerek mű­ködnek, az állam vigyáz arra, hogy a dolgozó ne fecsérelje az energiát. Állami direktívák vannak, államilag pénzelt iro­dákkal figyelik a felhasználást.- Hat és fél millióba ke­rülne egy évben egy regionális iroda fenntartása, nyilván en­nél nagyobb hasznot hoz. Megbecsülné a megtakarítás összegét?- Tízmillió forintos évi energiaköltség az, ahol egy energetikus foglalkoztatása megtérül. Simontomya 1995- ös energiaköltsége volt 9,8 millió forint, a térségben hu­szonöt település körülbelül száz millió forintot költ ener­giára. Hat százalékot nem kunszt, de véleményem szerint harminc-negyven százalékot is könnyedén meg lehet takarí­tani. (tf)

Next

/
Thumbnails
Contents