Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-15 / 190. szám
4. oldal Megyei Körkép — Konyhád Es Környéke 1997. augusztus 15., péntek VÖLGYSÉGJÁRÓ Közhasznú munkások tartják rendben a Bonyhádvarasd határában álló hálaadó kápolna környékét. A másfél évszázaddal ezelőtt a tüdővész elmúltával emelt kápolnát nemrég » újították fel az önkormányzat, az egyház és a helyi polgárok összefogásával. fotó: ötös Nagy vej ke fennállásának 250. évfordulója alkalmából ünnepséget tartanak szombaton a faluban. A kétszázötven lelket számláló településen több, mint kétszáz vendégre számítanak, köztük sok németországira. Azokra, illetve utódaikra, akiket ötven éve a szinte teljesen németajkú faluból kitelepítettek. A program reggel kilenc órakor a kezdődik a művelődési házban. A német és a magyar himnusz elhangzása után a polgármester, Lovász Gáspár üdvözli a megjelenteket, majd az ünneplők átvonulnak a katolikus templomba, ahol Mayer Mihály pécsi megyéspüspök mutatja be az ünnepi misét. Ebéd után a művelődési háznál a Németországban élő elszármazottak nevében dr. Riedlinger Márton mond ünnepi beszédet, majd kezdetét veszi a zenés-táncos műsor. A program este bállal zárul. A faluban lázasan készülnek az ünnepre. Több köztéri alkotás is megszépült az alkalomból, így a képünkön látható feszület is, amely a templom mögötti temetőben áll. FOTÓ: ÖTÖS RÉKA Új iskolaigazgató Lengyelben A lengyeli képviselő-testület három pályázó közül Rakiczki Zoltánt nevezte ki a Wosinsky Mór Általános Iskola élére. Az igazgatói székért folytatott versengésben előbb öten vettek részt, ám ketten visszaléptek. Az új igazgató eddig a helyi mezőgazdasági szakközépiskolában dolgozott - immár 28 esztendeje - testnevelő tanárként. Agrárszövetség-NAP tisztviselők Tolnában Megyénkkel ismerkedett az Agrárszövetség Nemzeti Agrárpárt országos központjának igazgatója, Laubál László, a párt gazdasági igazgatója, Németh Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke, Oláh Sándor. A párt tisztviselői megyei szervezetüknél is tájékozódtak, különös tekintettel arra, hogy Agrárszövetség-NAP Tolnában képviselteti magát a megyei közgyűlésben és több települési önkormányzatban. A munkalátogatás a jövő évi választásokra való felkészülés jegyében zajlott le. A vendégek ellátogattak a bonyhádi Pannónia Mező- gazdasági Szövetkezetbe is. Filmek a könyvtárban A vakációzó diákokat újabb filmekkel várják a bonyhádi városi könyvtárban. „Az élet erőpróbái” sorozatból kedden a Tájékozódás, szombaton a Világrajövetel című részt vetítik. Hétfőn a Batman, csütörtökön a Dumbo, pénteken a Marslakó a mostohám című filmet mutatják be. Az előadások minden alkalommal délután kettőkor kezdődnek. Búcsúk a Völgységben Mucsiban augusztus 20-án, Aparhanton augusztus 24-én tartják a helyi katolikus templom búcsúját. 28-án ismét: Völgységi Magazin A Völgységi Magazin legközelebb lapunk augusztus 28-i számában jelentkezik. Kérjük, hogy amennyiben van olyan téma, amelyről szívesen olvasnának a magazinban, kérjük, hívják munkatársunkat, Hangyái Jánost a 455-239-es telefonon. Partnereink közül immár sokan tudják, hogy magazinunkban igen kedvező feltételekkel adhatják fel hirdetéseiket. Ennek részleteiről & 416- 211-es telefonon készséggel adunk felvilágosítást. Meggyűrűzték a kapitányt Arany pecsétgyűrűt adományozott a belügyminiszter dr. László Antalnak abból az alkalomból, hogy a bonyhádi rendőrkapitány a napokban töltötte be ötvenedik életévét. A magyar címert ábrázoló gyűrűt Bátorfi György ezredes, megyei rendőr-főkapitány adta át Bonyhádon. Az esemény kapcsán kérdeztük László Antalt. — Mondhatnám úgy is, hogy az életem egyik felét az iskolapadban, a másikat a rendőrségnél töltöttem, persze azért vannak átfedések - kezdi a visszaemlékezést a kapitány. — Itt a rendőrségnél végigjártam a ranglétrát: járőrként kezdtem, az utcán, majd körzeti megbízott lettem. A rendőrtiszti főiskola elvégzése után igazgatásrendészeti előadóként, majd osztályvezetőként dolgoztam. Közben 1982-ben a főkapitányságon titkárságvezető is voltam. Később két évig bűnügyi területen dolgoztam, majd a városi kapitányi státuszt 1991-ben pályáztam meg és nyertem el. — Mi tart nehéznek a munkájában ? — A legnehezebb, hogy folyton megújuló csapattal kell dolgozni. Arról már régóta beszélünk, hogy rendkívül nagy a fluktuáció a rendőrségLászló Antal FOTÓ: GK. nél. Tavaly - egy nyugdíjas találkozóra készülve - készítettem egy statisztikát az előző öt évben lezajlott változásokról. Megdöbbentő eredményt kaptam. A nyolcvanöt fős kapitányságról negyvennyolcán távoztak és hetvenegyen érkeztek. A különbség abból adódik, hogy közben volt létszámbővítés. — Mi az, amit szeret ebben a munkában ? — Ugyanazt, ami a nehézséget jelenti. Kihívást jelent számunkra, hogy ezekkel a megújuló összetételű csapatokkal miként lehet az elvárásoknak megfelelni. — Egy friss adat szerint Bonyhádon és környékén negyven százalékkal nőtt a bűnesetek száma. — Nem tulajdonítok ennek a számnak nagy jelentőséget, a mindennapi életben ez a növekedés nem érzékelhető. Az iktatott bűnügyeink száma alig magasabb, mint az elmúlt évben ilyenkor. A statisztika egyébként is tartalmaz átfedéseket, egyik évről a másikra átcsúsznak ügyek, olyanok, amelyeket nem sikerül befejezni. Ugyanakkor természetesen alapos elemzést fogunk végezni, hogy megtudjuk miből is adódik ez a negyven százalékos emelkedés. Hangyái A Székely Szövetség kutatóútja Észak-Erdélyben Bukovinai székelyek nyomában Nemrégiben érkezett haza Eszak-Erdélyből az a kutatócsoport, amely az ottani szórványban élő Bukovinából elszármazott székelységet kutatta. Az út eredményéről kérdeztük Potápi Árpádot, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium tanárát, a csoport vezetőjét. — Az közismert, hogy a Völgységben élő bukovinai székelyek több, mint ötven éve telepedtek meg mai lakóhelyükön. A székelységnek azonban volt egy korábbi kiáramlása is. — Igen. Bukovinában már a századforduló előtt megnövekedett a magyar falvak népessége. Volt spontán kiáramlás, de szervezett telepítés is az 1880-as évektől. Többek között az Al-Dunához, amely ma Szerbiához tartozik, illetve a századforduló után Déva, Vajdahunyad, Sztrigyszent- györgy településekre kerültek bukovinai székelyek és hozták létre telepeiket. A telepítésnek egyébként a túlnépesedésen túl volt egy másik oka is. Erdélyben már a XVI. században a románság javára mozdult el a nemzetiségi arány és a hivatalos magyar politika ezt szervezett telepítéssel próbálta a magyarság javára visszafordítani. Miután a székelyek az akkori Magyarország területén kívül éltek, ezért kapóra jött a visz- szatelepülésük. Köztudott, hogy a bukovinai székelyeknél sok gyermek született egy családban. — Eszak-Erdélybe hogyan kerültek bukovinaiak? — Az 1910-es években volt szervezett telepítés. A Dés és Beszterce között fekvő Betlen nevű kisvárostól délre fekszik egy falucska: Vice. Ebben a mezőségi magyar nemzetiségű faluban - amelyet román települések vesznek körül - egy telepes részt hoztak létre, itt kapott helyet vagy egy tucatnyi bukovinai székely család. Sokan továbbmentek Dévára, ahol akkor már éltek székelyek. A rokoni szálak és a gazdasági lehetőségek oda vonzották őket. Két idősebb házaspár él a faluban, Palkóék és Schmid- ték, a fiatalabbakkal együtt ma már csupán öt, Bukovinából származó család él a faluban. Az idősebb emberekkel életút-interjúkat készítettünk, a régi, még Bukovinában készült fényképeket lemásoltuk. A mai viceiek közül már senki sem született Bukovinában, ez meghatározza azt is, hogy sem szóhasználatban sem népviseletben nem őrizték meg a hagyományokat. Felkutatásuk ennek ellenére fontos, hiszen a Székely Szövetség - amely támogatja a kutatást - fel kívánja térképezni, hol élnek és milyen számban bukovinai székelyek. Jártunk Szamosújváron is, ahol sikerül az ottani magyar közösség legfontosabb fórumát, a Tékát megismernünk. A városban működik Erdély legnevesebb magyar népi együttese. Találkoztunk a vezetőjével Balázs Bécsi Attilával, akivel a Székely Szövetség hivatalosan is felveszi a kapcsolatot. — Hol lesz hozzáférhető az összegyűjtött anyag? — A kutatás során videofelvételeket készítettünk, ezeket - a tavalyi gyűjtéshez hasonlóan - bemutatjuk a Székely Szövetség közgyűlésén illetve a bonyhádi honismereti körben, valamint minden olyan közösségben, ahol ez érdeklődésre tarthat számot.- háj Szent István Ünnepe a Völgységben Nagymányokon már augusztus 19-én ünnepelnek. Az este hat órakor a művelődési ház mögötti szabadtéri színpadon kezdődő ünnepségen fellépnek a német tánccsoportok, a helyi ifjúsági fúvószenekar, Németh Tibor és Galluszné Hoffmann Anikó duója, valamint a bonyhádi Schreck Rita. Ezt követően kerül sor az új kenyér megáldására és megszegésére, valamint Teleki István polgármester ünnepi beszédére. Bonyhádon a hagyományos utcai felvonulással kezdődik az ünnep. 20-án, délután négy órakor menettánc indul a városi könyvtártól az ünnepi műsorban fellépő együttesek részvételével. À művelődési központ szabadtéri színpadán fél ötkor köszöntőt mond és az új kenyeret megszegi Oroszki István polgármester. Ezt követően lépnek fel a zenés-táncos műsor résztvevői: A Völgység Néptánc Egyesület Gyermek Tánccsoportja, a Bonyhádi Német Nemzetiségi Tánccsoport, a „Kék tó” Német Nemzetiségi Tánccsoport Szálkáról, a Zombai Hagyományőrző Népi Együttes valamint a Bonyhádi Ifjúsági Dalszínház énekesei. Az ünnepségen kerül sor a Virágos Bonyhádért akció eredményhirdetésére. Este nyolckor bál kezdődik az Ex együttes zenéjére. Aparhanton szerdán este hat órakor kezdődik a program, amelyben fellép a szászvári bányász zenekar, a mázai asz- szonykórus, a szekszárdi Big Band, az aparhanti hagyományőrző együttes valamint Németi Réka. Ezután kerül sor a hagyományos babgulyásra, amelyre az önkormányzat hívja meg a falu lakosságát. Este fél 11-kor Aradszky László Madarász Katalin Ihos József és Auth Ede közreműködésével szórakoztató műsor lesz, majd éjjel fél egykor tűzijátékkal zárul az ünnep. Váralján az evangélikus templomban tartják az ünnepséget 20-án délelőtt 10 órától. E napon kerül megrendezésre a helyi horgászegyesület néhai elnökhelyetteséről elnevezett Tormási horgászverseny. Az 1983 óta rendszeresen megtartott rendezvényen idén hat egyesület, köztük egy német- országi vesz részt. A polgármester nyitott szája Augusztus 4-en a Magyar Televízió egyes csatornáján közvetített Nyitott száj című műsorban hozzászólt Kita- nits Lajos, Tevel község polgármestere, ám nem ebben a minőségében, hanem mint az Országos Polgárőr Szövetség etikai bizottságának elnöke. — Túrós tábornok kérésére vettem részt a műsorban, amelyben eredetileg nem akartam hozzászólni. — Mégis elmondta a véleményét . .. — Igen, mert félkatonai szervezetként emlegették a polgárőrséget és én ezzel nem értettem egyet. Szervezetünk nem egy ideológia vagy egy párt, hanem a polgárok érdekében szerveződött. A becsületes embereket védi, akik szeretnék a megszerzett javaikat, családjukat és saját testi épségüket biztonságban tudni. — Meglehetősen feszült volt az adás hangulata. — A műsor kezdete előtt egy hölgy felállt a pulpitusra, a műsorvezető azonban határozottan megkérte, hogy fáradjon le és másoknak is adjon lehetőséget. Miután erre nem került sor, a hölgyet az adás közben kényszerítették távozásra. Engem ez a vita megerősített abban, hogy párbeszédet csak nyíltan, emberi emberi hangon lehet folytatni. Hunyadi
