Tolnai Népújság, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-01 / 178. szám

HIABA KERNEK A BÖRZSÖNYI SPORTBARÁTOK (4. oldal.)

1997. AUGUSZTUS 1. PÉNTEK ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM

Günter Schlégel a szavát adta

Hamarosan fizet a Metraco?

Mint ismeretes, e hét elejére útlezárást hirdettek az állattartó gazdák Tolna megyében, a Szekszárdi Húsipari Rt. körül, ha a tulajdonos, a Metraco Rt., nem fizeti ki a felvásárolt sertések árát. Szóba került egy tegnapi blokád lehetősége is.

Hétfőn tárgyalt egymással a két fél, akkor a gazdáknak megígérték, hogy a pénzt megkapják, de ennek részleteit szerdán, Budapesten, a Metraco központi irodájában tárgyalják majd meg. A gazdák többsége hitte is meg nem is az ígéretet, de mivel egy bírósági feljelentés legjobb esetben is csak 2-3 év múlva hozna ítéletet az ügyben, elfogadták az újabb tárgyalási ajánlatot.

Öt fős képviselettel (némettolmácsot és egy jogászt is vittek magukkal) érkezett meg Budapestre az érdekképviselet. A Metraco Rt. központjában a tárgyalásokat követően szűkszavúan csak annyit közöltek, hogy megegyeztek a termelők képviselői és a Metraco Rt. vezetői.

Sztronga Zoltánt, az állattartók képviselőjét a hazaérkezés után a részletek felöl kérdeztük.

— Négy és fél órás tárgyá- lás után abban maradtunk, hogy a két héten belül minden érintett megkapja a pénzét. Günter Schlégel úr azért kérte ezt a haladékot, mert olyan bevételre számít a közeljövőben, amelyből fedezni tudja a gazdák felé fennálló tartozását. Schlégel úr erre a szavát adta, és adott mellé 2 millió forintot, melyből a hazaérkezésünk után nyomban ki tudtunk fizetni 21 gazdát. Azok kapták meg elsőként a pénzüket, akiknek a legrégebb óta (múlt év decembere) tartozott a Metraco Rt. A hátralévő összeg 7 millió forint körül van. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy emberséges hangnemben tárgyaltunk, megpróbáltunk az indulatainkon uralkodni. Az állattartókkal abban maradtunk, ha esetleg augusztus 15-éig nem kapjuk meg a pénzünket, akkor megtartjuk az útlezárást és már nem lesz helye a tárgyalásoknak. Bízunk abban, hogy erre nem kerül sor.

Mauthner

Fellélegezhet sok városlakó

Az elmúlt evihez hasonlóan a dombóvári önkormányzat az idén is jelentősebb összeget nyert el a foglalkoztatási alapból pályázati úton rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatására. A 47 fő foglalkoztatott, korábban segélyezett csapat egy része a városban parlagfű irtást végez.

A jövedelempótló ellátásból kiesett, aktív korú dolgozók fél éves foglalkoztatását biztosítja a pollen-program, aminek szakmai vezetője Völvedi Má- tyásné. Mint megtudtuk, a parlagfű Dombóváron komoly gondot jelent. Olyannyira, hogy irtásáról önkormányzati rendelet is született. Ennek értelmében a tizennégy fős brigád a város közterületein irtja a növényt.

A munka a városközpontban kezdődött, de jelentős munkát végeznek a Gunarasi úton, a kertvárosi városrészben is. A program június közepén indult, s résztvevői számára nehéz volna más munkát biztosítani. A pollen-programban dolgozó brigád tagjai így rendszeres, 17-18 ezer forintos havi jövedelemhez juthatnak.

Remélhetően jövőre is sikerül erre a célra központi pénzhez jutni a városnak, hiszen a pollen-program eredményeként nem csak a nehéz sorsú emberek, hanem az allergiás dombóváriak is fellélegezhetnek. ni

Lesz-e helye az újbornak? - teszik fel a kérdést egy hónappal a szüret előtt a szőlőtermelők. Közismert, hogy a borhamisítás, a nem megfelelő minőség miatt az idén sok borfeldolgozó rosszul járt, mert nem tudott megszabadulni, vagy csak áron alul, a készleteitől. Nem tartozik ezek közé a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., amelynek Liszt Pincészetében egy nagyobb külföldi szállítmányhoz palackozzák a bort. (Folytatás az 5. oldalon.) fotó.- gottvald

Utak, hidak, megyék

„Nem lehet hirtelen ötletek alapján fejleszteni”

Ami a Dél-Dunántúlon áthaladó autópályákat illeti, szép elképzelésekben nincs hiány. Azonban valamennyi koncepciónak van egy közös tulajdonsága: az, hogy csak a rajzasztalokon létezik. S ezek az utak a képzeletben néha nagy kitérőket tesznek, annyira, hogy nehéz azokat követni.

Nemrég több napilap is hírt adott arról, hogy a 6-os út fejlesztése helyett egy új - Komáromtól Pécsig, majd onnan a déli határig vezető - autópálya építését javasolta a kormányzatnak a Dunántúli Autópálya Kft. Ez az út a térkép szerint éppen, hogy érinti Tolna megyét, s nem Szekszárdnál, hanem Mohácsnál csatlakozna egy ott épülő Duna-hídra.

— Ez valóban régóta létező terv - erősítette meg Bach József, Tolna Megye Közgyűlésének elnöke. — Sőt, az EU közlekedési minisztereinek értekezlete is fontosnak minősítette. Csakhogy: akik most ezt az észak-déli utat erőltetik, elfelejtik, hogy a tanácskozás legalább ennyire fontosnak ítélte a 6-os út fejlesztését.

(Folytatás a 3. oldalon.)

Megnézik, mennyire beteg Hidas

Elképzelhető, hogy négymilliárd forintba kerül a hidasi környezeti károk megszüntetése. Szili Katalin Bonyhádon, a helyi vezetőkkel folytatott megbeszélés után hangsúlyozta, hogy az adat a probléma jelenlegi ismerete alapján érvényes.

Orvosi hasonlattal élve a környezetvédelmi államtitkár elmondta, hogy a „diagnózist” szeptemberig állítja fel a környezetvédelmi felügyelőség, utána állapítják meg, hogy a kinek mi a teendője. Jeszták Lajos, a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója elmondta, hogy laboratóriumi mérésekkel kontrollálják a Budapesti Vegyiművek Rt. adatait. A vegyiművek 1997. december végéig kapott végső

határidőt a környezetszennyezés megszüntetésére. Ameny- nyiben ez nem következik be, szigorúan megbüntetik a céget - mondta Szili Katalin.

Az államtitkár ugyanakkor kitérő választ adott a kérdésre, hogy a kormányzat milyen részben vállalna szerepet a jelenleg négymilliárdosra becsült környezeti kár elhárításában. Hangyái

Röviden

Kábeltelevízióról Regszemcsén. A helyi televíziós kábelrendszer kiépítéséről is tárgyal az iregszemcsei képviselő-testület ma 14 órakor kezdődő ülésén, amelynek fő napirendje a község költségvetésének első féléves teljesítéséről készült beszámoló.

Beiskolázási támogatásról döntenek a gyönki képviselők augusztus 4-i, hétfői ülésükön. A község népjóléti bizottsága javaslatot készít elő a tankönyvvásárláshoz nyújtott támogatásra. Hétfőn tart ülést a gyönki általános iskola intézmény- irányító társulása is.

Budapesti kirándulást

szervez a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége és a Népbolt Nyugdíjas tagozata tagjai számára. Az augusztus 15-i kirándulás programjában a Parlament, valamint a Pólus Center megtekintése szerepel. Az utazásra augusztus 8-án és 11-én délelőtt 9 és 12 óra között lehet jelentkezni Szekszárdon, a Szak- szervezetek Háza 401-es szobájában Töröknénél.

Véradás Szekszárdon. Intézeti véradónapot tartanak Szekszárdon, a véradó állomáson augusztus 4-én, hétfőn. A véradásra 8-15 óra között várják az egészséges, 18 és 60 év közöttieket.

Bogyiszlón mindenképpen szükséges a szennyvízcsatorna-beruházás megvalósítása — foglalt állást a bogyiszlói képviselőtestület. A község vezetői kijelölték a projekt lebonyolító szervezetét. Választásuk az OTP Consulting Rt-re esett.

A dombóvári városi könyvtár három hetes nyári szünet után hétfőtől, vagyis augusztus 4-től ismét látogatható a szokásos nyitva tartási rendben, s a könyvtár dolgozói szeretettel várják türelmes olvasóikat.

Hamis lista az élelmiszer adalékanyagokról

Szigorú a magyar szabvány

Időről időre megjelenik egy lista a „düsseldorfi egyetem gyermek rákkutató klinikájának” közléseként. Ez az élelmiszer adalékanyagokat „gyanús, veszélyes, egészségkárosítót és rákkeltő” csoportba sorolja.

Mi az igazság a híresztelésekből kérdeztük dr. Bezerédy Mártát, az ÁNTSZ megyei intézete igazgatóhelyettesét.

— Sajnos, az ilyen minden tudományos alapot nélkülöző információk bizalmatlanná teszik az embereket, pedig a lista nyilvánvalóan hamisítvány. Ilyenek, vagy ehhez hasonlók húsz éve forognak közkézen Európában, általában elismert egészségügyi intézetekre, kórházakra hivatkozva. Előfordult, hogy maga az intézet volt kénytelen közleményben elhatárolni magát az ügytől.- Magyarországon melyek a szabályai az adalékanyagok felhasználásának.

— Nálunk éppúgy, mint a fejlett országokban, felhasználásuk nagyon szigorú feltételekhez kötött. Törvény írja elő, hogy adott célra milyen, a népjóléti miniszter által engedélyezett anyagokat szabad alkalmazni, amelyek az egészségre bizonyítottan ártalmatlanok és alkalmazásuk technológiailag indokolt, valamint a fogyasztó érdekeit szolgálja.

— Egyáltalán miért kell ilyen anyagokat felhasználni?- Az antitoxidánsok a zsírok avasodását, a zöldségek, gyümölcsök elszíneződését gátolják. Az emulgeáló anyagok, habképzők, stabilizátorok, sű- rítők, zselésítő és szilárdító anyagok az élelmiszerek kedvező állagának kialakítását, fenntartását segítik. A tartósító szerek késleltetik az élelmiszerek romlását. Általában nagyon kevés kell belőlük a kívánt hatás eléréséhez, mennyiségük az élelmiszerekben ez- red-tízezred résznyi. Legtöbbjük természetes, vagy természetes eredetű, vagy ahhoz hasonló szerkezetű. Az élelmiszerekben felhasználható adalékanyagoknak bizonyítottan nem lehet rákkeltő hatásuk.

— Semmilyen panaszt nem okozhatnak?

— Esetleg allergiát kiválthatnak, éppúgy, mint maguk az élelmiszerek, a tej, a hal, a szója, a mogyoró, az eper, a különösen érzékeny emberekben. Ezért az adalékanyagok jelenlétéről a csomagoláson a fejlett országokhoz hasonlóan nálunk is kötelező tájékoztatást adni. Rá kell írni a címkére az adalékanyag fajtáját, kémiai nevét, vagy az úgynevezett E számát. Hogy ez mit jelent, arról intézeteink az érdeklődőknek szívesen adnak tájékoztatást.

— Mi lehet az oka a félrevezető listák felbukkanásának?

— Ezek nyilvánvalóan sokat árthatnak a gyártóknak, amelyeknek a termékeit példaképpen megemlítik. Nem lehetetlen, hogy konkurencia harcok állanak a félrevezető közlések terjesztésének hátterében. Ihárosi Ibolya

Ma búcsúztatják Csalog Zsoltot

Csalog Zsolt írótól, szociológustól, a Roma Sajtóközpont elnökétől pénteken délután 15 órakor vesznek végső búcsút családtagjai és tisztelői a budapesti Fiumei úti temetőben - tudatta a Roma Sajtóközpont az MTI-vel. A József Attila-díjas író, az SZDSZ alapító tagja életének 62. évében hosszan tartó, súlyos betegség után július 18- án hunyt el.

Csalog Zsolt 1935-ben, Szekszárdon született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelem-néprajz-régészet szakán szerzett diplomát 1960- ban, majd Szolnokon helyezkedett el régészként. 1966-tól négy éven keresztül a Néprajzi Múzeum munkatársa volt, a 70es évek elejétől pedig számos szociológiai munkában vett részt. 1985-től 1991-ig New Yorkban élt. Hazatérése után a Raoul Wallenberg Egyesület ügyvivőjévé, majd 1993-ban elnökévé választották. Számos szépprózát, novellát, irodalmi szociográfiát írt, de jelentek meg néprajzi, régészeti, történelemtudományi és szociológiai publicisztikái is. 1989-től a Magyar Napló, 1990-ben az Igazság című lap munkatársa volt, később szabadfoglalkozású íróként, újságíróként dolgozott. Munkáját számos elismeréssel jutalmazták: 1991-ben Déry Tibor-díjat, 1992-ben József Attila-díjat, 1995-ben pedig Pulitzer-emlékdíjat kapott.