Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-04 / 154. szám
1997. július 4., péntek Gazdaság 5. oldal Tizenöt pályázat. Kedden lejárt a határidő, s a megadott időpontig összesen tizenöt pályázat érkezett az egyszerűsített privatizáció harmadik listáján meghirdetett cégekre - jelentették be tegnap az ÁPV Rt. vezetői. A befektetők mindössze hat cégre adtak le pályázatot a meghirdetett 19 közül. A hat társaság limitára 116 millió forintot tesz ki. Az ajánlatokról július 23-án dönt az ÁPV Rt. igazgatósága. Lobbyzni kell. A szövetkezetek még mindig nem kapnak tevékenységükhöz megfelelő támogatást. Működési feltételeik javítása érdekében a jövőben többet kívánnak lobbyzni - közölték a szövetkezeti ágazatok képviselői csütörtöki tájékoztatójukon. Arról is beszámoltak, hogy a 75. nemzetközi szövetkezeti nap hazai központi ünnepségeire pénteken Szolnokon kerül sor. Lezárult a jegyzés. Több mint 246 millió forint értékben jegyeztek a Hunnia Részvény Alap befektetési jegyeiből az érdeklődők a június 30-tól július 2-ig tartó jegyzési időszak alatt. Ha az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a következő napokban az alapot bejegyzi, a jövő hét keddjén a tervek szerint meg is kezdik a jegyek forgalmazását. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 315,49 Francia frank 31,87 Japán jen (100) 164,76 Német márka 107,36 Olasz líra (1000) 110,27 Osztrák schilling 15,26 Svájci frank 128,02 USA-dollár 188,40 ECU 211,27 A keleti országrészben borúlátóbbak Májusban is javult a lakossági bizalom indexe Újra bizakodóbbak lettek az emberek - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. májusi vizsgálatából. A megkérdezett családok a korábbinál optimistábban ítélték meg a gazdaság folyamatait, a közeljövőben helyzetük javulására számítanak. A most közreadott elemzés szerint jelentősen csökkent a családok által érzékelt infláció mértéke, a megkérdezettek az elkövetkező egy esztendőben az infláció további mérséklődésével számolnak. A korábbinál kedvezőbb a munkanélküliség jövőbeni alakulásának megítélése is, ami azt jelzi, a lakosság reálisnak tartja, hogy belátható időn belül kedvező mértékben csökkenni fog a munkanélküliek száma. Májusban Magyarország hat régiója közül ötben emelkedett a lakossági bizalmi indexének értéke. A dél-keleti térségben élő emberek várakozásai viszont jelentősen elmaradtak az országos átlagtól, ami némi területi aránytalanságra utal. A kormány gazdaságpolitikája iránti bizalom leginkább a keleti megyékben javult. Budapesten és környékén, a Dunántúlon, valamint az ország észak-keleti térségében élő családoknál az országos átlagnak megfelelően nőtt a bizalmi index mutatószáma. A legoptimistábbak az észak-keleti régióban és a Dunántúl északi részén élnek, míg az ország keleti részén Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun- Szolnok, és Szabolcs-Szat- már-Bereg megyékben, valamint Bács-Kiskunban, Békésben és Csongrádban, jóval kevesebb okot látnak a derűlátásra az emberek. U. G. Forrás: GKI Gazdaságkutató ^LBUS GRAFIKA A főváros és vonzáskörzete: Budapest, Pest megye Észak-Dunántúl: Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Vas, Veszprém megye ■él-iunántúl: Baranya, Semegy, Telna, Zala megye Bélkelet-Magyarerszág: Bács-Kiskun, Békés, Csengrád megye Kelet-Magyarerszág: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szelnek, Szadelcs-Szatmár-Bereg megye Eszakkelet-Magyarerszág: Négrád, Bersed-Abaúj-Zemplén, Heves megye Ritka a sűrű erdő Jelentős lemaradás a telepítésekben Hazánk területéből 1,7 millió hektárt borítanak erdők. Ezeknek több mint a fele - pontosan 59,4 százaléka - állami tulajdonú, 234 ezer hektáron egyelőre rendezetlenek a tulajdonviszonyok, a többi magánkézben van. Öcsödi Gyula, a Földművelés- ügyi Minisztérium helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján az erdőgazdálkodás időszerű kérdéseiről beszélt. Elmondta: a magánerdő-tulajdo- nosok száma meghaladja a negyedmilliót. A minisztérium hosszú távú, 1990-2000 közötti, erdőtelepítési programjában eredetileg évenként 17 ezer hektár erdősítést tervezett, amelynek költségei mintegy kétmilliárd forintot tesznek ki. Ám ezt az összeget tavaly a kormány - az ismert pénzügyi nehézségek miatt - csaknem a felére csökkentette. A szűkös keretből pedig a legtakarékosabb felhasználás mellett sem igen futja a korábbi években elkezdett és a folyamatban lévő telepítésekre, erdőpótlásokra, felújításokra, az állomány folyamatos gondozására. A legnagyobb területeken, az előző évekhez hasonlóan az idén is Szabolcs-Szatmár-Be- reg és Bács-Kiskun megyében ültettek erdőnek szánt facsemetét a tulajdonosok. A legtöbbet a magángazdák telepítették. A 2000-ig tervezett 150 ezer hektár telepítésből 1991 és 1996 között csak 30 700 hektárra kerültek növendék fák, a lemaradás 119 300 hektár, amit az ezredfordulóig pótolni kell. U. G. A VILÁG PIACAIN Itthon drágább a búza Megtorpantak az árak a nemzetközi gabonapiacokon, miután az észak-amerikai tőzsdéken hírek terjedtek el a betakarítás lelassulásáról, s az aratást akadályozó esőzésekről. Az Agrograin jelentése szerint a jegyzések jórészt az előző heti szinten maradtak, nem úgy az európai árak, amelyek folytatták mélyrepülésüket. Az eladók a hét végén már tonnánként 5-6 dollárral alacsonyabbam kínálták árujukat, ám erre sem reagáltak a vevők. A takarmánykukoricát is egyre alacsonyabban jegyzik, ennél a cikknél is csökkent az üzletkötési kedv. A Budapesti Árutőzsdén - a világpiaci tendenciáknak megfelelően - tovább csökkentek a búza] egy zések. A jelenlegi magyarországi búzaárak azonban még így is magasabbak a világpiaci értékesítési realitásoknál. A kukorica ára érdekes pályát járt be: némileg elszakadva a realitásoktól a júliusi határidős eladási pozíciózárások eredményeképpen erősödött a legközelebbi szállítási határidőre szóló jegyzés. Az árutőzsdén az étkezési búzát júliusra 20 180, októberre 21 100, decemberre 21 450 forinton jegyezték. Wágner Katalin Házikerti praktikák Július a házikertekben Péter-Pál napját követően elérkezett az ideje a fokhagyma kiszedésének és füzérbe fonásának. Fontos, hogy az őszi és tavaszi duggatásra a legszebb fejek külső gerezdjeit hagyjuk meg, mert ezekből számíthatunk kiváló jövő évi termésre. A dughagymának és étkezésinek vetett, duggatott vöröshagymát csak akkor szedjük fel, ha szánrészei teljesen elszáradtak. Ezt követően gondosan válogassuk, tisztítsuk, tároljuk szellős, száraz helyen. A letermett borsó, saláta és retekfélék helyére négyzetméterenként néhány dkg kombinált műtrágya bekapálása és beöntözése után vethetünk még bokorbabot, borsót, indátlan tököt, uborkát, cukkinit, céklát, de mivel a július a legmelegebb hónapunk, a sorközöket takarjuk magot nem érlelt kaszálókkal, vagy akár a letermett borsó és egyéb kerti növény egészséges szárrészeivel a talaj nedvességmegőrző képessége és a növények nagy hőtől való óvása érdekében. A kelést követően is, sose a növényekre, hanem szükségszerűen mindig a csak a takaró mulcsrétegre öntözzünk kannarózsával vagy kerti slaggal, permetezésszerűen. Ez a módszer igen kedvező a papri- kaágyásokban alkalmazva is. A gyepterületeken a nyári gyomok erőteljes fejlődésnek indultak. Célszerű egyenként kihúzgálni azokat, mert ha csak a gyeppel együtt kaszáljuk, a tőrózsás gyomok szaporodását segítjük elő. A gyep kaszálékot hagyjuk a terepen. Ugyanolyan fontos talaj szerkezet javító szerepe van mint a lombos erdőkben az avarnak. A málna letermett vesszőit tőből távolítsuk el és a jövő évi termővesszőket az új hajtásokból már most válogathatjuk. A szőlő csonkázásánál és lombgyérítésénél ügyeljünk arra, hogy elegendő levélfelület maradjon, mert az asszimilációs folyamatban a keményítő majd cukorképződés színhelye a zöld, egészséges levélzet és nem - mint sokan hiszik - a fürt és a bogyó. A szamóca legyökeresedett ostorindáit válaszuk le. A palántákon csak az apró szikleveleket meghagyva 20-25-ös kö- tegekben tegyük nylonzacskóba és 2-A C. fokon hűtőszekrényben tartja jarovizáljuk. Az így kapott un. frigópalánták augusztusban, szeptemberben kiültetve a következő évben már igen bő termést produkálnak. Az elvirágzott rózsa veszőit gyökereztessük úgy, hogy az előkészített talajból csak a legfelső levélhónaljrügyek legyenek a felszín felett, amit öblös befőttesüveggel letakarunk. Arról az üveget, amíg a hajtás növekedését nem gátolja, egyszer se emeljük le. Az öntözést is csak a fedőüveg körülöntözé- sével oldjuk meg, majd az új kis növényt a téli hidegtől avarra, szalmával történő takarással óvjuk meg. Mivel az elvirágzott burgonyában a tápanyagforgalom a szárrészekből a gumók felé irányul, óvakodjunk az erős mérgekkel való permetezéstől. Burgonyabogár ellen hatékony módszer a nylonharisnyába vagy aprólyukú szitába tett fahamuval történő beszórás, de hatásos a hangyasavat és egyéb szerves savakat bőven tartalmazó csalánlé kipermetezése is. Szakái László „Amíg igény lesz rá, megtermelődnek a borhamisítás feltételei” Alacsonyak lesznek a szőlőárak? Az elmúlt napokban tartotta országos ülését a Hegyközségi Nemzeti Tanács. Megyénket Nagy István (bátaszéki tsz) és Módos Ernő (Aliscavin Rt) képviselték, mint a szekszárdi történelmi borvidék küldöttei. Módos Ernőt az országos ülés után kérdeztük. — Két fő témát tárgyaltak meg a küldöttek, az egyik a hegyközségi törvény aktuális változásait vette sorba, a másik pedig a kialakulóban lévő bortörvényt. A bortörvényt talán őszig meg is tárgyalja, illetve ezt követően, elfogadja majd az Országgyűlés. Több fordulóban már eddig is megvitatásra került az új törvény minden egyes eleme, a Hegyközségi Nemzeti Tanács tagjai most megpróbálták a javaslatokat összefogni. — Milyen új kiegészítőket kértek eddig a szakemberek? — Több mint 170 javaslat érkezett be. Ezekből csak néhány jellemzőt emelnék ki: a történelmi borvidékeket és a jó bort termő helyeket szabályozó pontokhoz érkeztek kiegészítő javaslatok. Többek között a paksi jó bort termő helynek a szekszárdi körzethez való csatolását is kezdeményeztük, a Paks környéki gazdák kérésére. Bízunk benne, hogy a javaslatunk elfogadást is nyer majd. A másik nagyobb témakör volt a bor minőségére vonatkozó megállapítások, mi tekinthető különleges minőségi bornak, mik az asztali bor kritériumai? A lényeg azonban az, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa úgy döntött, hogy július 20-ig összegzi a hegyközségek véleményét, az Országgyűlés elé tehát már a javaslatokkal kibővített új bortörvény tervezete kerül majd, amit várhatóan még az ősz folyamán meg is vitatnak a honatyák. — A tanácskozáson szóba kerültek-e a hamis borok, illetve az, hogy ebből adódóan jelentős mennyiségű készletek maradtak bent, ami nagy valószínűséggel nehezíti majd a szőlőfelvásárlást? — Természetesen minden ilyen tanácskozáson ez a téma szóba kerül. Biztató, hogy az új bortörvény ezt majd szigorúan szabályozza, és lehetővé válik jelentős összegű büntetés kiszabása is. A hegybíróknak megnő a feladatuk ebben a témában. Természetesen szóba került az is, hogy a borhamisítást a jelenleginél sokkal szigorúbban kérjék számon. Több évi börtönbüntetéssel, milliós nagyságrendű bírságok bevezetésével valószínű, hogy nagyobb visszatartó hatást lehetne elérni, mint a jelenleg alkalmazott eljárásokkal. — Több olyan nyilatkozat is elhangzott már, hogy a tavalyinál rosszabb szőlőfelvásárlási árakra lehet számítani éppen a bentragadt készletek miatt. Árakról esett-e szó? — A Mátraalja vidékéről érkezett egy konkrét jelzés, miszerint 100 ezer hektós nagyság- rendű eladatlan borkészlet van, ami döntően fehér bor. Ennek az okát a piacot elárasztó hamis, olcsó borokban látják. Egyben kérték a Nemzeti Tanácsot, hogy a hamisításokkal szemben fokozottabban fejtse ki a hatását. Biztos, hogy van összefüggés a hamisítás és a bent maradt készletek között, de van egy óriási probléma. Ma Magyarországon a fizetőképes kereslet sajnos az olcsóbb árfekvésű borokra van. Pedig a termelők, sőt talán a vásárlók többsége is tudja, hogy 60-70 forintért nem lehet szőlőből bort előállítani. És bizony ez az igény amíg létezik, megteremti a hamisítás feltételeit is. Lehet ezt nagyon szigorúan szabályozni, hiszen felmerült a lepárlás vagy az államnak az évjárat kiegyenlítő szerepe, ami köztudomású, hogy az Európai Közösség országaiban már megoldott. De ahhoz, hogy az eredmény kézzelfogható legyen a termelőknek is sokkal ativab- baknak kell lenni (a hegyközségeknek is). Azonban ma azt mondani, hogy emiatt olcsóbb lesz a szőlő, én azt hiszem még korai lenne, de a tendencia valóban ebben az irányban hat. — Konkrét szőlőárak szóba kerültek-e, hiszen sokfélét hallani, például, hogy a múlt évi felvásárlási árak alá mennek majd a feldolgozók? — Konkrét árakról nem esett szó a tanácskozáson. A találgatások természetes, hogy mind a termelőket, mind a felvásárlókat foglalkoztatja. Az biztos, hogy a fehérszőlő pozíciója rosszabb, mint tavaly volt. — Véleménye szerint menynyi idő fog még eltelni addig, mire a borhamisításokat sikerül felszámolni, vagy háttérbe szorítani és ezt követően végre a szőlő és a bor az elvárható piaci pozícióját elfoglalja? — Amíg általános igény mutatkozik az olcsó, hamis borok iránt, addig ennek a teljes felszámolását nehéz lesz megvalósítani. A hathatós ellenőrzések azonban jelentősen csökkenthetik a borhamisításból élők számát. Véleményem szerint a jövő évben már érezni lehet az intézkedések hatását. Mauthner „Westel 900 Akadémia” a Műegyetemen A kultúra és a sport értékeit immár három éve nagyvonalúan támogató Westel 900 GSM Mobil Távközlési Rt. sokat tett és tesz az oktatás és a kutatás felkarolójaként is. A piacvezető társaság mecenatúrájának jelentős mozzanata volt az az 1995-ben létrejött megállapodás, amelynek értelmében a Westel 900 - több lépcsőben - világszínvonalú GSM laboratórium létrehozásához biztosított anyagi és szakmai segítséget a Budapesti Műszaki Egyetemen. A 25 millió forintos támogatással létrehozott „Westel 900 GSM laboratórium” hathatósan támogatja a mobil távközlés ismereteinek oktatását az egyetemi alapképzés keretein belül. Az egyedülálló laboratórium szolgáltatásai tették lehetővé, hogy a mobil hírközlés témáját a Híradás- technikai Tanszék önálló szakirányként hirdethette meg. A támogató számára is előnyös együttműködés folytatásaként a Westel 900 a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara, valamint a BCN Kft. bevonásával újabb megállapodást kötött, amely zöld utat biztosít a „Westel 900 Akadémia” megalapításához. Az alapítók olyan magas szintű tanfolyamrendszert alakítanak ki, amely alkalmas a mobil távközlési cég belső továbbképzési igényeinek kielégítésére, emellett lehetőséget biztosít a nem GSM specifikus mobil kommunikációban érdekelt szakemberek továbbképzésére és az egyetemi oktatás támogatására.
