Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-31 / 177. szám
1997. július 31., csütörtök Decsi Magazin 5. oldal Sárközi hangulat Decset a népművészetéről híres Sárköz fővárosának is nevezik. Az impozáns, a század elején, vagy korábban épült házak magukon viselik az elmúlt évtizedek jegyeit. Ennek hangulatát örökítették meg Ótós Réka felvételei. Hivatása megszállottja A Sárköz népművészete - ha nem is mondják - jelentős részben „református” művészet. Decs a múlt század végéig színtiszta református községnek számított. Csécsy István református tiszteletes, a szeretetotthon vezetője elmondta, hogyan lett hivatásának megszállottja. Valahol gyerekségemben kezdődött. Amikor nekem azt mondták, menjek el konfirmálni, tiltakoztam. Az értelmemre igyekezett hatni az osztálytársam: legalább egyszer menj el és nézd meg. Többet nem tudtam távolmaradni a szombat esti bibliaórákról sem. Ebből nem következik, hogy lelkész legyen az ember, én sem annak készültem, mert atomfizikus szerettem volna lenni. A Korvin Mátyás Szakközépiskolában elektronikai műszerésznek tanultam. A katonaság döntő hatással volt rám. Ebből az időből Témák Csaba katolikus teológusra emlékszem leginkább - ma a püspöki kar titkára -, akivel nagyon sokat beszélgettem. Ekkor kristályosodott ki, hogy akarhatok bármit, az Úristen belőlem papot akar csinálni. A Szentírást olvasva megerősödött bennem. Három év kihagyás után öt év tanulás következett. Lehet, hogy egy lelkésztől azt várják, hogy megtérésekről meséljen, nálam lassabban munkálkodott Isten lelke, viszont nem egy pillanathoz köthetem, hanem állandóan érez- hetem, hogy velem van. A teológián ismerkedtem meg a feleségemmel. Mindketten Budapesten születtünk, ott is nőttünk fel, s mindenki megdöbbenésére, amikor harmadik gyermekünk megszületett, Tolna megyébe, Mözsre költöztünk. 1984 novemberében a decsi presbitérium és gyülekezet meghívott Decsre. Jónéhány dolgot sikerült a gyülekezettel véghez vinni, s jónéhányat nem. A köznépi hiedelem szerint a tiszteletesnek az a dolga, hetente prédikál, s aztán lehetőleg legyen csendes, s ne szóljon bele dolgokba. Ezzel szemben egy tiszteletesnek kell tudni véleményt alkotni és az életben mások véleményét is formálni. Figyelemmel kell lenni a legkülönbözőbb, úgymond szociális összetételre, egyszerre kell látni a gyülekezetei, ugyanakkor az egyes embert. Nem szabad csak gazdasági szempontból felépíteni a dolgokat. Nem ragaszkodunk csak a prédikációhoz, az isten- tisztelethez, hanem úgy gondoljuk, a kultúrát is ápolni kell, népművészeti eseményekhez is kapcsolódva. Ha templomi térítőinkét, - amiből kiállítás lesz a népművészet napján - nem mutatnánk meg másoknak, szegényebbek lennénk nemcsak mint egyház, hanem a környezetünk is. Decsi tarka-barka Tetőszigetelés az iskolánál Évek óta égető probléma volt, hogy az általános iskola lapos tetős szerkezete esőzéskor rendszeresen beázott. Az iskola és a tornacsarnok tetejének szigetelését együttesen terveztette meg az önkormányzat, de anyagi okok miatt most csak az iskola tetőszigetelésére kerülhetett sor. A csaknem másfél milliós beruházáson jelenleg is dolgozik a kivitelező. Az aszfaltozásra még várni kell A belterületen lévő egy, illetve kétoldalt beépített utcák közül még jónéhányban meg kell építeni a szilárd útburkolatot. Ez összesen 5100 méter hosszú utat jelent. Kedvező változásra ezekben az utcákban a lakók egyhamar nem is számíthatnak, mert amíg a szennyvíz- hálózat kész nem lesz, addig az utcákat nem aszfaltozzák. A villamoshálózat felújítása A községházán nemrégiben újították fel a villamoshálózatot. Erre a nagyobb energiaigény miatt volt szükség. Érdekességként megemlítjük, hogy az 1927-ben épült impozáns épület már eredetileg is községházaként funkcionált. Munkalehetőség, munkanélküliség Jelenleg főként a téeszből átalakult kft-kben, munkahelyeken foglalkoztatják a helybelieket. Néhányuk- nak a háziipari szövetkezet ad munkát. Ennek ellenére jövedelempótló támogatásban 159-en, rendszeres szociális segélyben 11-en, míg munkanélküli járadékban 93-an részesülnek. A vállalkozások területén sem rózsásabb a helyzet, mert a mezőgazdasági vállalkozók szinte valamennyien visszaadták a vállalkozói igazolványukat. Számukra az őstermelői igazolvány kedvezőbb lehetőséget nyújt. A 154 egyéni vállalkozó többsége a kereskedelemben, a vendéglátásban dolgozik. Az egyéni vállalkozók mellett 17 társas vállalkozás is működik. A Népművészet Napján Immár harmadik alkalommal ünnepük meg a Sárköz „fővárosában”, Decsen a Népművészet Napját. A rangos eseményre mindig gazdag, látványos programot kínálnak a rendezvényre érkezőknek. így történik ez az idén. Az alábbiakban az e hétvégi háromnapos népművészeti programot ajánljuk olvasóink figyelmébe. Péntek 15.00: Megemlékezés népművészeinkről Koszorúzás, Nagy Zoltán polgármester mond köszöntőt.- Közreműködik: Gyöngyösbokréta Csillagrózsa néptánccsoport, Citeraegyüttes Gárdonyi Zoltán református kórus A padlásmúzeumban: Farkas Lászlóné (Pál Bözsi) Baller Györgyné (Döme Éva) munkáiból látható kiállítás. A kiállítást Decsi Kiss János nyitja meg. A galériában: Váralja múltja, jelene A kiállítást Amrein István, Váralja polgármestere nyitja meg. 16.30: Viselet bemutató, Decs-Váralja Kalácska Zita, Domokos Attila Kalácskáné Farkas Ágnes, Marinkóné Baller Éva Marinkó Ákos, Baller Györgyné (Döme Éva) és a Váraljai Népviselet. Szombat 15.00: Menyasszonykikérés a tájháznál Lakodalmas menet Résztvevők: Gyöngyösbokréta, Csillagrózsa, Váralja, Tápió- szecső, Alsónyék, Érsekcsanád, őcsény hagyományőrző néptáncegyüttesek. 16.30: Néptáncegyüttesek fellépése (szabadtéri színpadon) 20.00: Bál a vendégegyüttesek részvételével. Vasárnap 10.00 Ünnepi istentisztelet a református templomban- Sárközi karikázó a templom előtt- Kiállítás úrasztal térítőkből, kegytárgyakból. Mi a különbség? Gyöngyösbokréta és Csillagrózsa között A decsi Gyöngyösbokréta, valamint a Csillagrózsa egyesületként működik. Ezen kívül mindkettő hagyományőrző néptáncegyüttes is. A Gyöngyösbokréta Egyesületben a tánccsoporton kívül énekkar is van. Mindkettőt jól ismerik szerte az országban, sőt határainkon túl is. Gyakran esnek hibába még azok is, akik nap-mint nap találkoznak e két elnevezéssel: a nevek összekeverednek. Most annak jártunk utána, hogy e két elnevezés mit jelent. Az Új Magyar Lexikon szerint a Gyöngyösbokréta századeleji mozgalmat jelöl. A népi hagyományok újjáélesztésére és színpadi bemutatására az 1930-as években életrekeltett mozgalom, amely Paulini Béla vezetésével falunként, településenként népi művészeti csoportokat szervezett. A harmincas években ezeket a csoportokat Bokréta szövetségbe egyesítették. A csoportok a helyi táncokat, továbbá táncos játékokat és népi dalokat élesztették fel és általában eredeti viseletben vitték színpadra. A hétvégi, Népművészet Napja rendezvény előkészületei során találkoztunk a faluház padlásmúzeumában a szekszárdi Komjáthiné Horváth Ágnes népi iparművészszel, aki a Csillagrózsa elnevezésre adott magyarázatot. A név szőttes motívumot jelent, szedett vásznon piros- fehér-fekete színnel szőtték. A régi, takácsok által szőtt mintákon is megtalálható e motívum, bonyolultabb formában. E motívumot átvették a Sárközben is, saját ízlésre alakítva. Többféle variációja létezik, sima, két- és négyoszlopos, s nem önállóan, hanem mint fő motívumot mindig tölgyfalevél, babafej, vízfolyás mintákkal közösen alkalmazzák. óvoda után - iskola előtt Hosszú évek óta gondot jelent az óvodának, a szülőknek, az iskolának egyaránt azoknak a gyerekeknek az elhelyezése, akik a tanköteles kor idejére nem érik el a megfelelő fejlettségi szintet. Míg néhány évvel ezelőtt évi 2-3, jelenleg 14-15 gyerekről beszélhetünk. Annak okait keresve, hogy miért nem érik el az iskolaérettségi szintet, a következőkről tájékoztatott bennünket Kern László iskolaigazgató. Már néhány hónappal a óvodába iratás után kiszűrhető, hogy évfolyamonként 4- 5 súlyos magatartászavarral, beszédhibával, enyhébb értelmi fogyatékossággal bíró gyermeket nevelnek. Az óvoda már a legkorábbi időszakban jelzi észrevételeit a szülőknek és a megfelelő szakvizsgálatokra küldi a gyermekeket. A heti 1-3 korrekciós foglalkoztatásnak van eredménye, a normál iskolát kezdheti a gyermek. A másik probléma, hogy a törvény csak 5 éves kortól teszi kötelezővé az óvodát, ez az 1-2 év nem elég a képességbeli hiányosságok pótlására. Az óvónők nagycsoportban felmérést végeznek, kik azok a gyerekek, akik várhatóan az év végéig sem érik el a szükséges fejlettséget. Őket független szakértői bizottság vizsgálja Szek- szárdon, a Nevelési Tanácsadóban. Az iskolában a kiscsoportos oktatás anyagi okok miatt nem megoldható, marad tehát egy más, egy újabb megoldás, az úgynevezett „0”. osztály. Az országban és megyénkben is több helyen működnek hasonlók. A decsi iskola fölvette az intézményekkel a kapcsolatot szakmai elméleti és gyakorlati tapasztalatszerzés céljából. Az induló osztálylétszámmal, a 12-13 gyerekkel Ende- liné Péter Szilvia tanító és Boda Irén óvónő foglalkozna váltott műszakban, egész napos oktatás keretében. Elengedhetetlen logopédus szakember alkalmazása is, a már évek óta dolgozik az óvodában dolgozó logopédus heti 3- 4 órában. Az intézmény a szükséges tantermet, a bútorzatot biztosítja az osztály számára. Szennyvízhálózat épül Már 1994-ben is érzékelhető volt, hogy többszáz milliós beruházást egyetlen kistelepülés sem bír elviselni egymaga. Decs és Őcsény összefogott, megragadva a települések társulása nyújtotta kedvező lehetőségeket először megpályázta a szennyvíztisztító építését, majd pedig a hálózatra adtak be pályázatot. Egy év különbséggel mindkettőt elnyerték. A két község között megépült tisztító teljes költségvetése 160 millió forint volt. A műszaki átadás is megtörtént, s ősszel rákötik azokat az utcákat, ahol elkészültek a hálózat kiépítésével. A két községben csaknem 30 kilométer csatorna épül meg. Ennek építését befolyásolja az évenként kapott céltámogatás. A társulás ugyanis öt évre kapta meg a hálózatra a céltámogatást. A beruházás összege 800 millió forint, aminek 40 százaléka céltámogatás, a vízügyi alapból 10 százalékot kaptak, míg a környezetvédelmi támogatásra minden évben pályázni kell. A költségeken 63-37 - a lakosság arányában osztozik Decs és őcsény. A lakossági hozzájárulás 13 százalék, 80 ezer forint lakásonként. A lakosság 69 százaléka igent mondott a beruházásra. A többieknek is kötelező a bekötés. Ha ezt valaki később teszi meg, addig köteles elszámolni, számlával igazolva, hogy a befolyt vízmennyiséget szennyvízként elszállíttatta. Amennyiben nincs számla, környezetvédelmi bírság is kiszabható. Már a rendszer sem az igazi? Mindig gond van a kábeltévével -jelezték telefonon szerkesztőségünknek. Nagy Zoltán polgármester szerint a kábeltévé kiépítése az elvárásoknak megfelel, de az ellen még ma sincs or- vossság, hogy illetéktelenek rákötését bárki meg tudja akadályozni. Jelenleg folyamatban van a teljes rendszer végleges üzembehelyezése. Most kilenc csatorna műsorát nézhetik a decsiek, a rendszer beüzemelését követően, várhatóan a nagyobb teljesítményű központnak köszönhetően a csatornák száma tizenhatra bővül. Ebből egyen a szerdánként a helyi tévé műsora nézhető.
