Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-30 / 176. szám

1997. július 30., szerda Gazdaság 7. oldal Házikerti praktikák Lótetűinvázió? Kedves kertbarátaim többen megszólítottak, hogy a tavalyi komposzttelepek megbontása­kor, azokban igen sok lótücsköt (népi nevén: lótetű) találtak. Ezen a nyáron a sok csapadék, nedves talajok hatására főkép­pen a frissen trágyázott vagy komposztált területeken sok kárt tettek a felszín alatti furká- lásukkal, a kultűmövények gyökereinek elrágásával. Mit tegyenek ellenük? Mivel a cink-foszfid, vagy metil-paration tartalmú szerek szétszórása, bedolgozása vege­tációs időszakban nehézkes is és nem biztos a várt hatékonyság, javasolom már a jövő évet érintő megelőzést. Már benne vagyunk a kerti vetemények mellékter­mékei komposztálásának idő­szakában. Kísérleti eredmények bizonyítják, hogy a lótetű nem tudja elviselni a bodza jelenlétét a komposztált anyagban, a talaj­ban, ezért a terepbe rakott zöld növényi melléktermék közé adagoljanak bodzalevelet. Ha pedig tavasszal a kertben felfe­dezzük járatait - vagy akár most is, ha van olyan veteményünk amelyben kárt tesz -, bodzahaj­tásokból eresztett, leszűrt és hí­gított trágyalevet öntözzünk a kultúrnövények közé. Szakái László Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 319,97 Francia frank 31,68 Japán jen (100) 166,84 Német márka 106,86 Olasz líra (1000) 109,64 Osztrák schilling 15,19 Svájci frank 129,58 USA-dollár 196,17 ECU 210,84 A vegyiművek és Bonyhád kormányzati beavatkozást vár Segítenek a méregfaló baktériumok? Méder György, a Hidasi Vegyiművek Rt. Bonyhádi Gyár­egységének vezetője bízik a természetben. Nevezetesen ab­ban, hogy egy biológiai kísérlet segít megszüntetni az évtize­des környezetszennyezést. Ohnmacht György a bonyhádi önkormányzat környezetvédelmi bizottságának elnöke szkeptikusabb, abban azonban egyetértenek, hogy mindket­ten kormányzati beavatkozást sürgetnek a baj elhárítására. Mint azt olvasóink tudhat­ják, a 70-es évektől a 80-as évek elejéig Bonyhád déli vízbázisától mintegy két és fél kilométerre volt a Buda­pesti Vegyiműveknek egy tárolója, ahol különböző klórbenzol származékokat tároltak. A 38 ezer hordót azóta elszállították, de előtte egy részük kilyukadt és belő­lük a mérgező anyag a ta­lajba, illetve a talajvízbe ke­rült. A szennyezés a vízben lassan de biztosan halad Bonyhád felé, mostanra 500- 1000 méterre közelítette meg a a város déli vízbázisát. Méder György gyáregység­vezető elismeri ugyan, hogy a szennyezés veszélyezteti a vá­ros ivóvízét, ugyanakkor sze­rinte a probléma abból is adó­dik, hogy a bonyhádi vízbázis igen sérülékeny. Ohnmacht György ezzel szemben emlékeztet: amikor a vízbázis épült, hivatalosan nem lehetett tudni erről a ve­szélyről. A rendszerváltás előtt ugyanis mindenki ho­mokba dugta a fejét. Igaz, nem hivatalosan mindenki sejtette, hogy baj van. E dokumentumok nem régóta hozzáférhetők. Belő­lük megállapítható immár, hogy a talaj szennyezettség háromezerszerese, a víz­szennyezettség ezerszerese a megengedettnek. Pillanatnyilag jó ugyan a bonyhádi ivóvíz, de össze kell fogni - szólít fel Ohn­macht György -, hogy azt ne veszélyeztesse semmi. Méder György az előzmé­nyekről érdeklődésünkre el­mondta, hogy a BV fővárosi telepein 1968-ban kezdtek el egy benzolklórozási techno­lógiát, elsősorban tetraklór- benzol intermedier gyártá­sára. (Ezen alapanyagokból - főleg külföldön - különféle növényvédő szereket gyártot­tak. A szerk.) Ennek az üstmaradéka a klór­benzolokat tartalmazó elegy, amely nagy mennyiségben 1970-es években került Hi­dasra, majd a ’80-as évek ele­jén Garéba a szennyezett talaj­jal együtt. — A környezetvédelmi ha­tóságok 1994-ben kötelezték Önöket a szennyezés megszün­tetésére. Mit tettek eddig a probléma elhárítására? - ér­deklődtünk a gyáregység-veze­tőtől. — Lokalizációs útrend­szerrel tisztítjuk a vizet, ezt újabban UV-oxidációs keze­léssel egészítjük ki. A Völgy- ségi patakba csak tisztított, az előírt értékhatárnak megfelelő vizet engedünk, ezt a környe­zetvédelmi hatóságok ellenőr­zik. Sajnos a szennyezett talaj elégetésére nincs Magyaror­szágon alkalmas égetőmű. Most egy biológiai tisztítóren- deszer kikísérletezésén fára­dozunk. — Miért csak most fogtak hozzá? — Szakmailag ez egy egyedi feladat, arról nem is beszélve, hogy az ehhez szük­séges erőforrások korlátozot­tan állnak csak rendelkezésre. A módszer lényege egyébként, hogy a kitermelt földet két­fajta biológiai kultúrával olt­juk be. — Tehát „méregfaló bak­tériumokkal etetik fel” a szennyeződést? — Mondhatjuk így is. A garéi területről mikrobioló­gusok izoláltak olyan bakté­riumtörzseket, amelyek nem egészségkárosítók. Ezeket továbbszaporítva alkottak egy olyan baktériumkonzor­ciumot, amely a klórbenzolt mint tápanyagot használja fel. A laboratóriumi eredmé­nyek biztatóak. A kísérlet­ben most a hatvanadik napon járunk, én türelmet kérek, szeptemberre okosabbak le­szünk. Ohnmacht György kevésbé bizakodó: — Az, hogy ők kísérleteket folytatnak, nem nyugtat meg, én jobban szeretném, ha a föl­det eltávolítanák és elégetnék a benne lévő szennyező anya­got. De majd meglátjuk, ér­deklődéssel várom a szeptem­beri eredményeket. Amiben nincs vita Ohnmacht György és Méder György kö­zött, az az, hogy állami részvé­tel mellett kellene megoldani a szennyezés felszámolását. Hangyái Az igazgató első vidéki útja Fundamenta Zombán is A Fundamenta Magyar-né­met Lakás-takarékpénztár Rt. ügyvezető igazgatója, Othmár Derowski hétfőn délután Zombára látogatott. Az ügyvezető igazgatót első vidéki útjára elkísérte Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének el­nöke is. A vendégeket a pol­gármesteri hivatalban Szuli- mán Ferenc, a község polgár- mestere és dr. Antal György, a Zomba és Vidéke Takarék- szövetkezet elnök-igazgatója üdvözölte és fogadta. A polgármester ismertette a vendégekkel a község történe­tét, múltját, beszélt jelenéről, gondjairól és megfogalmazta a várható jövőt, amit napjaink változásai jelentenek a telepü­lés életében. Dr. Antal György a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet életének, munkájának bemuta­tásakor külön hangsúlyozta azt a szerepet, amit a mező- gazdasági vállalkozók és a la­kásépítők szolgálatában, fi­nanszírozásában eddig végzett (lakásépítésre évi 100-120 millió forint). Zombán örömmel fogadták azt a lehetőséget - hogy a Fundamenta Rt-vel együttmű­ködve - a pénzintézet tovább bővítheti szolgáltatási palettá­ját a lakosság érdekében, ami további építési kölcsönök he­lyi igénybevételét is jelent­heti. Ennek tulajdonítható, hogy a Zomba és Vidéke Ta­karékszövetkezet az elsők kö­zött írt alá együttműködési szerződést a Fundamenta Ma­gyar-Német Lakás-takarék­pénztár Rt-vel. Othmár Derowski első vi­déki - egyben zombai - láto­gatása a két vezetővel kiala­kultjó kapcsolatának és annak köszönhető, hogy személye­sen kívánt meggyőződni a szerződéskötési lehetőségek­ről és arról az igényről, amely Zombán és vidékén, a taka­rékszövetkezet működési terü­letén a lakás-előtakarékossági szerződések értékesítése terén jelentkezik. Az ügyvezető igazgató tá­jékoztatást adott a Funda­menta Lakás-takarékpénztár megalakulásáról, eddigi mű­ködéséről és eredményeiről. Elmondta, hogy Németor­szágban piacvezető pozíció­ban van az Rt., ami annyit je­lent, hogy 34 takarékpénztár közül 25 százalék pénzrésze­sedés az övék és 1 millió elő- takarékossági szerződést köt­nek évente. Ez a vezetőszerep elmondható Németországon kívül Csehországban, Szlová­kiában, s a Fundamenta veze­tése reméli, hogy ez elmond­ható lesz Magyarországon is. A Fundamenta Rt. magyaror­szági biztató indulása is ezen remény megvalósulását erősíti meg, ami jelenleg már 40 ezer lakás-előtakarékossági szerződés megkötését jelenti. Az ajándékként átadott két Fundamenta-jelkép - a kis róka és mini tégla - jelenti a Fundamenta alapot, melyre építhet Zomba és a környező községek lakossága, a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet ezirányú új szolgáltatásán ke­resztül. Végezetül Othmár De­rowski ügyvezető igazgató megköszönte vendéglátóinak a meghívást és a szívélyes vendéglátást, majd Zomba községgel ismerkedett. Témer Csökkenőben a munkanélküliség Kelendőbbek a férfiak Az esztendő második ne­gyedévében az országban 367,5 ezer volt a munkanél­küliek száma. Ez azt jelenti, hogy az előző negyedévinél 4,6 ezerrel, az egy évvel ko­rábbinál 31,8 ezerrel voltak kevesebben azok, akik nem kaptak munkát. A KSH legfrissebb adatai sze­rint a munkanélküliségi ráta a második negyedévben 8,6 százalékos volt, 0,1 százalék- ponttal alacsonyabb az előző negyedévinél és 0,6 százalék- ponttal maradt el az előző év azonos időszakától. A férfiak körében számított munkanélküliségi ráta 10, a nőknél 7 százalék. Mindez azt jelzi, hogy az előző negyed­évhez képest a férfiaknál csökkent a munkanélküliség, a nőknél pedig növekedett. A tartósan munkanélkü­liek, vagyis azok, akik egy éve vagy annál régebben munkát keresnek, 172 ezren vannak az országban. Ők al­kotják a munkanélküliek tá­borának 49,4 százalékát. A fiatalok, a 15-24 évesek a munkanélküliek 28,8 száza­lékát képviselik, ez a korcso­port az EU-országok átlagá­ban 21 százalékot tesz ki. A foglalkoztatottak lét­száma a második negyedév­ben a megelőző három hó­naphoz képest 11,5 ezerrel növekedett. _______________HÁZUNK TÁJÁN______________ H a nem szoptat az anyanyúl Folyamatosan ellenőrizzük a kisnyulakat, hogy elegendő tejhez jutnak-e. A jól táplált nyúlfióka bőre feszes, hasa telt, napról napra észrevehe­tően fejlődik, nyugodt, nem sír, nem ugrál. Ha nem ezt tapasztaljuk, akkor azonnal közbe kell avatkoznunk. A leggyakrab­ban előforduló gond az, hogy az anya nem tudja tejjel el­látni a kicsinyeit, ilyenkor dajkaságba kell adni őket. Ha nincs olyan anyaállat, akihez dajkaságba adhatnánk a kisnyulat, akkor vagy az anyát kényszentsük rá a szop­tatásra, vagy próbáljuk mes­terségesen, tehéntejjel táp­lálni a kicsinyeket. A legjobb megoldás az, ha megpróbál­juk rávenni az anyanyulat a szoptatásra. Ellenőrizzük csecsbimbóit, s ha egészsé­gesnek látszanak, fogjuk meg az állatot és tartsuk az alom fölé úgy, hogy a kicsik szop­hassanak. Lehet, hogy néhány alkalom után az anya magától is szoptat. Ha viszont a csecs­bimbók gyulladtak, akkor fel­tétlenül mutassuk meg orvos­nak, ugyanis kitűnő, gyorsan ható szerek vannak ilyen ese­tekre. Amíg az állat meggyó­gyul, tartsunk lehetőleg más­más anyanyulat szoptatás cél­jából az éhes, elárvult alom fölé. Ha nem mindig ugyan­azzal a nyúllal szoptatunk, nem zsákmányoljuk ki túlsá­gosan az anyát és a kicsik is megmaradnak. L. Z. Közkedvelt a kamattámogatás A kormányzat a kis- és középvállalkozások fejlődését különféle eszközökkel támogatja. Összesen 47 támogatási forma létezik, közülük nyolcat a Földművelésügyi, négyet a Pénzügy-, kilenc pályázatot az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium (IKIM) hirdetett meg. Az IKIM által kiírt egyik pá­lyázat a kis- és középvállalko­zások beruházásait kamattámo­gatással segíti - tudtuk meg tegnap T. Asztalos Ildikótól, a tárca államtitkárától. Az IKIM ez év februárjában hirdette meg az ez évre vonat­kozó pályázatot, amely az előző évhez képest nagyobb kamat- támogatást ígért. Tavaly 5 évre 25-25 százalékost kaptak a pá­lyázatot elnyerők, az idei pá­lyázat nyertesei az első évben 40, majd a további négy évben 5-5 százalékkal kevesebb tá­mogatást élveznek. A júliusig beérkezett mintegy 150 pályá­zatból június 1-jéig 100-at bí­ráltak el, s közülük csak 3-at kellett elutasítani. A sikeres pályázók összesen 9,6 milliárd forint értékű beru­házás megvalósítását tervezik, s ezekhez 6,3 milliárd forint hitel kapcsolódik. A kamattámogatást elnyert vállalkozások 60 százaléka 50- nél kevesebb dolgozót foglal­koztat, a mikrovállalkozások - azaz a tíznél kisebb létszámúak - aránya 31 százalék. A hátrányos helyzetű me­gyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár- Bereg) vállalkozásai a pályáza­tok 12 százalékát nyerték el és az átlagnál 10 százalékkal több támogatást kaptak. Azt is megtudtuk, hogy a vál­lalkozások 67 százaléka ipari tevékenységük fejlesztésére, 12 százalékuk építőipari tevékeny­ségre, 10 százalékuk járműjaví­tásra, 11 százalékuk szálláshe­lyek bővítésére kért hitelt és kapott hozzá kamattámogatást. A beruházások kamattámo­gatására 1997-2001 között ösz- szesen 1,3 milliárd forintot ter­veznek, amelyből az idén 500 millió forint osztható szét. Ed­dig 316 millió forintot ítéltek oda, s ennek alapján nagyon va­lószínű, hogy az év végéig a tervezettnél többnek is lenne keletje. Koós Tamás Nonprofit egyletek biztonsága A mezőgazdaságot ért károkat három szempont szerint cso­portosítják a szakemberek: biztosítható, nehezen biztosítható és nem biztosítható. Ez utóbbi kategóriába tartoznak az aszály, az árvíz és a belvíz okozta veszteségek, amelyeket Európa- szerte a katasztrófaalapból fedeznek. A nehezen biztosítható kategóriában keletkezett károk esetén jól szolgálhatják a ter­melők érdekeit a nonprofit biztosító egyesületek. Magyarországon a nonprofit biztosító egyesületek az Argosz Biztosító közreműködésével végzik tevékenységüket. Dr. Erent Gábortól, a társaság PR- igazgatójától megtudtuk: a biz­tosított mezőgazdasági - nö­vénytermesztési és állat - va­gyon értéke a tavalyi 4,3 milli- árdról az idén 6,2 milliárd fo­rintra nőtt. A legtöbben szántóföldi nö­vényekre kötnek biztosítást. A növénytermesztési ágazatban 71 ezer hektár területen csak­nem 5 milliárd forint értékű va­gyont biztosítottak az idén a gazdálkodók tűz, jég, vihar és homokverés ellen. Egy önkén­tes „biztosító” kizárólag a bo- gyósgyümölcsűeket veszélyez­tető tavaszi fagykár mérséklé­sére alakult. Az állatbiztosításra szövetkezett három nonprofit egyesület 7000 szarvasmarhát, 223 tenyészsertést és 14 lovat biztosított be, mintegy 360 mil­lió forint értékben. A nonprofit biztosítók száma a tavalyi tizenháromról hu­szonháromra emelkedett. Eb­ben nagy része van a félmillió forintos állami támogatásnak. Ennyivel járul hozzá ugyanis az állam a termelők és a szövetke­zők által létrehozott nonprofit egyesületek alapítási költségei­hez. (Ilyen szervezetet legalább tíz jogi, vagy nem jogi személy alapíthat. A szerk.) Ezenkívül a tagok a növénytermesztési biz­tosítási díjuk harminc százalé­kát is visszaigényelhetik a földművelésügyi tárcától. Önkéntes biztosítóegyletet eddig Nógrád, Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Veszprém, Győr-Moson-Sop- ron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyében alapítottak a gazdálkodók. U. G. Egy csővel kevesebb? Si­kertelenül végződtek a Mól Rt. tárgyalásai az Adria kő- olajvezeték 12,5 százalékos üzletrészének megvásárlá­sáról. Ennek ellenére, ha üz­letileg hasznosnak látja, ,a kőolajtársaság esetenként továbbra is használni fogja a vezetéket. Kevesebb devizánk van. Júniusban is csökkentek a lakossági devizamegtakarí­tások, így az év eleje óta mintegy 24 milliárd forinttal kevesebb dollárt, márkát őr- zünk bankszámlánkon. To­vább emelkedtek viszont fo­rintmegtakarításaink. Több videokamera. Fel­avatták Sárváron azt a szá­mítógépes, zárt láncú vi­deokamerás városi vagyon­védelmi rendszert, amely az év végéig megyei hálózattá bővül. A keddi átadás al­kalmával Bene László, Vas megye rendőrfőkapitánya hangsúlyozta: a rendőrség egyre inkább a betörések, rablások megelőzésére he­lyezi a hangsúlyt. Ezt szol­gálja az a korszerű vagyon­védelmi rendszer, amelynek első elemét ötmillió forintos költséggel Sárváron építet­ték ki. Magyarország egyik legnagyobb lapkiadójának médiaképviselete Tolna megyei irodájába vállalkozói igazolvánnyal rendelkező HIRDETÉS­SZERVEZŐKET keres Teljesítmény függvényében főállás biztosítható. Jelentkezés fényképes önéletrajzzal a következő címen: Vállalkozók Háza, Ganczer Józsefné, 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 1-3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents