Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-23 / 170. szám
6. oldal Nagydorogi Magazin 1997. július 23., szerda Lesz gáz Dorogon? A legfontosabb a földgáz bevezetése lenne, de sajnos nem jutunk egyről a kettőre a DdGáz-zal mondta Pinczési László, Nagydorog polgármestere, a község mai gondjait firtató kérdésünkre. A legfeszítőbb gond a munkanélküliség a 3040 lelket számláló községben. A munkaképes lakosság száma 1710 fő, közülük több mint kétszázan munkanélküli segélyből^ mintegy százharmincán jövedelempótló támogatásból élnek, nem nehéz kiszámolni, hogy ez több mint duplája az országos adatoknak. Az utóbbi 25 évben 115-en nem fejezték be az általános iskolát sem - ez is árulkodó adat. így aztán nem csoda, hogy a kevés nagydorogi munkahely egy részét más településeken lakó, szakképzett munkavállalók töltik be. Munkaalkalom amúgy sincs sok, jószerivel csak az AFEsz, a termelőszövetkezet és az Agrodo- rog és persze az önkormányzati intézmények adnak munkalehetőséget. A község idei költségvetése 176 millió forint, a polgármester és a képviselő-testület reményei és a jelen állás szerint a kiadások az év végén nem haladják meg majd a bevételeket. Helyi adó egyetlen van csak: a vállalkozók kommunális adója, nem egészen egymillió forinttal járul hozzá a költség- vetéshez. Egyéb helyi adót jelenleg nem terveznek bevezetni - ahogy a polgármester fogalmaz, amíg a költségvetés összeáll enélkül is, addig iparűzési adót sem. Fejlesztésre nem terveztek. A környező falvakkal együtt, Kölesdtől Bikácsig, a dorogi önkormányzat is szeretné, ha a földgáz eljutna ide, ám úgy tűnik a DdGáznak ez nem igazán üzlet. Pedig Pinczési László szerint a beruházás kezdetén a lakosság harminc százaléka biztosan csatlakozna, és a következő évben- ahogy ez mindenütt történt- további húsz százalék. így volt ez a telefonhálózatnál is, ma a családok hatvan százalékának van telefonja. Öt nagydorogi utcában nincs még szilárd útburkolat, ez ügyben a földgáz hálózat fejleményeire várnak, ha lesz gáz, utána, ha nem, első fejlesztési feladatként sorolják a mintegy 1200 méter út megépítését.-rgA legvadabb időkben is jól éltek Műsorvezetőként dolgozott a Moszkvai Rádiónál Nem mindennap beszélgethet az ember a Moszkvai Rádió volt bemondónőjével. Nekem ez megadatott. Kérdésekkel telve érkeztem Sántáékhoz. Edit, és fia László Nagydorogon élnek. A második világháború alatt került a családjuk Zemplén megyéből Kölesdre. Edit édesapjának szülei nagy dorogiak voltak. Édesapjának nem volt lehetősége Kölesden elhelyezkedni, Nagydorogon kapott állást. Ő tanítóként dolgozott. — Budapesten ismerkedtem meg férjemmel, aki szovjet katonatiszt volt, újságíró, a katonai könyvkiadó szerkesztője, nagyon tehetséges ember. Remek érzéke volt a fordításhoz, és ezért nagyra becsülték a magyar írók. Míg hazánkban néhány tízezer példányban jelentek meg könyvek, addig a Szovjetunióban - mivel hatalmas ország - a katonai könyvkiadó százezres példányokat nyomtatott orosz nyelven. — Úgy tudom, hogy különös volt az első találkozás Moszkvával. — 1957-ben ismerkedtünk össze és 64-ben mentem ki vele Moszkvába, azzal a szándékkal, hogy ha tetszik, akkor ösz- szeházasodunk. Most mit ne mondjak, nem túlságosan tetszett, hiszen tél volt és borzasztóan hideg. Ennek ellenére az emberek kedvező benyomást tettek rám, no és szerettük volna rendezni családi életünket. Megesküdtünk. Férjem segített a honvágyam leküzdésében. Állást szerzett nekem a Moszkvai Rádiónál, a magyar nyelvű adásokban közreműködtem, bemondóként. — Milyen volt az ottani légkör? — A magyar osztályon több magyar dolgozott, a fordító, az MTI munkatársa stb. Mindenki roppant igényes munkát végzett a műsor előkészítésénél, lebonyolításánál. Rendkívül figyeltek arra, hogy csak precíz munkát végző, rutinos újságírók kerüljenek a rádióhoz. Olyan emberek voltak a munkatársaim a hetvenes és nyolcvanas években, akik mára nagy nevű, ismert rádiósokká, tévésekké nőtték ki magukat. — Hogy éltek odakint? László szereti a tájképeket — Az első évben a nyelvvel bajlódtam. Az orosz élelmiszerellátás jó volt. Semmiben nem éreztünk hiányt, bár hozzá kell tennem, hogy azokhoz tartoztunk, akiknek módjukban állt külön helyeken vásárolni, minden héten leadni az élelmiszer rendelést. Miután megtartottuk magyar állampolgárságunkat, ha úgy tetszik kiváltságosok voltunk. A hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek elején az oroszok már kezdtek nélkülözni, de minket ez nem érintett. Nekünk ebben az időszakban is házhoz szállították a tojást, a cukrot, a húst, a kolbászt és mindent. — Milyen műsorokat csináltak a rádiónál? — Két fordítónk volt, akik segítették a munkánkat. Időnként viszont Magyarországról „cseremunkatársak” jöttek néhány hétre, hónapra. Oroszok viszont Budapestre utaztak. Sokan hallgatták a műsorainkat. A legkedveltebb a levelezési rovat, a különféle játékok és pályázatok voltak. A nyeremények között Szokol rádió, Csajka karóra szerepeltek. A frekvencia kiválasztásának érdekessége, hogy akkor lehetett bennünket legkönnyebben megtalálni, hallani, ha valaki a Szabad Európát vagy a Petőfi Rádiót kereste. Hogy tudatos volt-e ez a frekvenciaválasztás, nem tudom. — Hogy élték meg a peresztrojkát? — Gorbacsov egyik nap bejelentette: vegyük tudomásul, hogy egy csendes forradalom játszódik le az országban, melynek eredményeként majd 10-20 év múlva érezhetjük a változásokat. A nép persze ebből mit sem értett. Az oroszok nem szerették őt. Egy sereg le- leplezéses ügy indult meg. Az emberek teljesen összezavarodtak. Például Moszkvától távol lévő vidékeken erőszakos cselekmények történtek, de erről csak jóval később szereztünk információt. Az oroszok rendkívül értettek az információáramlás szabályozásához. — Mikor költöztek haza ? — Családi okok játszottak közre. 1992-ben előbb édesanyám, majd édesapám is meghalt. Ők Editke ketten meghitt békességben éltek, egy sajátos mikroklímát teremtve maguknak Nagydorogon. Egyébként gyakran látogattuk őket, hiszen semmi akadálya nem volt, hogy rendszeresen hazajöjjünk. Égy évben többször is. Ámikor édesanyám meghalt, én bejelentettem, hazaköltözöm. Kértem a nyugdíjazásomat. Edit fia László 1959-ben született, majd az orosz gyerekek hétköznapjait élte Moszkvában, orosz iskolában tanult. Már kis korában közel került a művészethez, a rajzoláshoz. Mint mondja: egy barátja ismertette meg azzal a festő mesterrel, aki aztán komolyabban kezdett foglalkozni a tehetséges Lászlóval. Ő aztán elvégezte a képzőművészeti egyetemet. — Hangulatos magánórákra jártam, ahol az volt a feladat, hogy az előírt programban szereplő stílusoknak, témáknak megfelelően rajzoljunk, fessünk. Ha nem ezt tettük, akkor igen furcsa szemmel nézett ránk a mester, akitől a festészeti technikát, az ecsetkezelést megtanultuk, ám sok nagyon fontos információt eltitkoltak a tanítványoktól. Ezekre ^magunknak kellett rájönnünk. Én főként az absztrakt festészetet kedvelem, de majd minden stílust kipróbáltam már. Az oroszok egyébként nagy figyelmet fordítottak a képzőművészetre, annak magas szintű ápolására. Voltak olyan műhelyek, ahová válogatás nélkül csalogatták a gyerekeket. Évekig ingyen adtak minden festészeti kelléket, majd ezekből a srácokból válogatták ki a legjobbakat, képezték tovább őket. — Hol, hogyan dolgozik? — Most már csak itthon fes- tegetek. Képeimet több alkalommal állították ki, barátaim a maguknak tetsző képekből vásárolnak is. Szeretem a tájképeket is. Úgy érzem, nyitott vagyok minden témára, stílusra, szóval minden újra. Mint festő - a magam 38 évével - még gyermekkorban vagyok. Garay Előd GABONADOROG Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. Nagydorog, Lőrinci u. 5-7. I termény - nagykereskedelem - termeltetés - tápgyártás Tavaly október 1-jével alakult meg Nagydorogon a Gabonadorog Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft., mely százszázalékban a Gabona Rt. tulajdonát képezi. A 203 millió forint törzstőkével rendelkező cég, mögötte készfizető kezesként áll a Gabona Rt., | ami meghatározó tevékenységében, piaci megítélésében. Tel.: 75/332-038, 75/332-168, fax: 75/332-001. ! 8 S: BONYPLAST Ipari és Kereskedelmi Bt. 7150 Bonyhád, Zrínyi u. 25. Telefax: 74/452-426, tel.: 74/452-449. Építkezők, felújítókfigyelem! Akarnak Önök 30% energiát megtakarítani? Ha igen, ez esetben örömmel értestijük Önöket, hogy PANORAMA 1000-es műanyag nyílászáróinkat egyszárnyú, két- vagy többszárnyú ablakok és erkélyajtók, bejárati, tolóajtók, alakos, íves és fix ablakok redőnnyel vagy redőny nélkül, egyedi méretek alapján. 1997. július 1-től akciós áron ajánljuk Már most gondoljon a téli, egekbeszökő energiaárakra! Néhány példa kínálatunkból: Egyszárnyú ablakok Kétszárnyú ablakok Erkélya|tó 900x900 1800x1500 900x2100 20:700,- 18.800,- 46:4QQ,- 42.200 3O00Q,- 32.700,900x1200 2100x1500 2&2QQ,- 21.100,- 5+tSQO,- 46.800,1200x1500 3fh90Q^- 28.100,Az árak a 25% áfát nem tartalmazzák. ....... Képes Hírek Nagydorog és Bikács vonalában kezdődik egy hatalmas természetvédelmi terület. A „bejáratánál” lévő tábla tanúsága szerint itt található az apró nőszirom, igen ritka és védett növényünk is. A virág külső, lehajtó lepkecimpáinak közepe sárga, szőrös. A szára igen alacsony. Egyvirágú. A lepel sárga, ibolyás, kékes vagy fehéres. Levele 20-40 mm széles. A napokban kezdték meg a kakukkfű herba mor- zsolását a Nagydorog és Vidéke Áfész-nél. A termelőktől felvásárolt első vágású, a mindennapjainkban használatos, illatos fűszernövényt morzsolás és utótisztítás után a hazai és külföldi piacokra szállítják. Ha Citroën, akkor Citroën-Apâti Kft. Szakály Tel.: 74/488-135,30/461-606. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Szeretne megtakarítani 250-260.000 Ft-ot? Ha igen, vásároljon dízel Saxot vagy AX-et a benzines árán! SAXO X 1,5D 2.085.000 Ft helyett 1.835.000 Ft SAXO SX 1.5D 2.199.000 Ft helyett 1.935.000 Ft AX1.5D 1.765.000 Ft helyett 1.528.000 Ft Metálfényezés felár nélkül! Az egyik legtakarékosabb dízel szgk. lehet az ÖNÉ 58 LE 3,6 liter/100 km. Van jobb ajánlata? A JUMPER FURGONOK TELJES VÁLASZTÉKA 5% kedvezménnyel vásárolható a készlet erejéig. ............................................................................................. (16391), B RAVO ESTIVA BRAVA ESTIVA 250.000 Ft értékben ingyen extrák vagy árkedvezmé BRAVO ESTIVA 1.875.000 Ft-tól BRAVA ESTIVA 2.040.000 Ft-tól FIAT AUTÓSZALON VIZITARSULAT Tamási, Rákóczi u. 17-19. Telefon/fax: 74/471-411.
