Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

NAGYDOROGI MAGAZIN (5 - 6. oldal.) BÁTASZÉK, BONYHÁD, DOMBÓVÁR, DUNAFÖLDVÁR, PAKS, SIMONTORNYA, SZEKSZÁRD, TAMÁSI, TOLNA ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA 1997. JÚLIUS 23. SZERDA ÁRA: 32 FORINT VIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Telefonon is megrendelheti! NÉPÚJSÁG-ELŐFIZETÉS: 74/415-468. HIRDETÉSFELVÉTEL: 74/416-211. Horn Gyula a kormány eredményeiről, adósságairól Hogyan érvel a kormányfő? A miniszterelnök egy-egy beszéde, kijelentése után sokan szeretnék megkér­dezni tőle: milyen adatok, tények, érvek és ellenérvek húzódnak meg a szavai mö­gött? Mire alapozza véle­ményét, megállapításait? Erre azonban ritkán - jobbára csak egy-egy közvetlen han­gulatú lakossági fórumon - nyílik alkalom. Ezt próbálja pótolni az az interjú, amelyet Horn Gyula miniszterelnök lapunk számára adott. A kormányfő felsorolta azokat a változásokat, ame­lyek a kormány hároméves tevékenysége nyomán a gaz­daságban és más területeken bekövetkeztek, óvakodva at­tól - mint mondotta -, hogy illúziókat keltsen. Ennek el­kerülésére rögtön sorra vette a mezőgazdaság, a közbizton­ság, az önkormányzatok, a ci­gányság és a kulturális alapel­látás problémáit. Az interjúból kiderül, hogy nagy hatással voltak Horn Gyulára azok az eszmecserék, tárgyalások, amelyeket ve­zető nyugati államférfiakkal folytatott arról, hogy a NATO és az Európai Unió hazánkkal már az első körben kezdje meg a csatlakozási tárgyalá­sokat. Tárgyalópartnerei elisme­réssel szóltak a kormány sta­bilizációs intézkedéseiről, a demokratikus intézményrend­szer működéséről és a szom­szédainkhoz fűződő kapcsola­tok javításáról. A nagy nyu­gati integrációkhoz való csat­lakozás révén növekszik Ma­gyarország esélye a felzárkó­zásra - véli a miniszterelnök. (Az. interjú a 2. oldalon.) Közvetlen telefonszolgálat Vonalban a kamara Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium közvetlen telefonszol­gálatot működtet a gazda­sági életben részt vevő, il­letve a gazdaság iránt ér­deklődő lakosság szakszerű, és rendszeres tájékoztatása érdekében. Az úgynevezett „Partner,, vonal vendége a héten, ked­den, szerdán és csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Tegnap arra a kérdésre válaszoltak a kamara munkatársai, hogy milyen szolgáltatást kérhet a kamarai tagdíj ellenében a vállalkozó. Gulyás Judit, a Hajdú-Bi- har megyei kamara sajtófő­nöke válaszolt a kérdésre. Pá­lyázni lehet a három kamarai alapra: a szakképzési, a ke­reskedelem-fejlesztési és a műszaki fejlesztési-innová­ciós alapra. Megyénként más­más összeg áll rendelkezésre. Az üzletember találkozó­kon német, román, horvát és szerb partnerekkel lehet tár­gyalni. A kamara előre jelzi, hogy milyen témákban mikor érkeznek az üzletemberek. Ingyenesek a sokféle témában szervezett konferenciák. Dr. Szekeres Agnes, a Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara sajtófőnöke kérdé­sünkre elmondta, hogy ha nagynak bizonyul az érdeklő­dés, akkor a kamara is létesít ehhez hasonló állandó tájé­koztató telefonvonalat. Ma azt a témát részletezik a szakemberek, hogyan találhat üzleti partnert a vállalkozó. Holnap pedig az lesz téma, hogy mit jelent a gazdaság ál­talános érdekeinek a képvise­lete. A vonalak 14 és 16 óra kö­zött működnek. A telefon­számok: 269-37-03 - itt ló­tól 17 óráig üzenetrögzítő van -111-96-69, és 131-43-75. Tanácstalanok a gazdák, alacsony a sikértartalom Meztelenül áll a búza az esőben A szekszárdi Aranyfürt Csörge-tó melletti tábláján Az elmúlt hetekben a leggyako­ribb beszédtéma az időjárás volt. Pontosabban a lehullott eső mennyisége. A kombájnok már számtalanszor nekirugasz­kodtak a munkának, igyekez­nek kihasználni azt a pár órát is, amit az idő enged. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Rt. véméndi területén ked­den délelőtt tudtak aratni, ott nem esett az eső. Gscheidt Má­tyás termelési igazgató kérdé­sünkre elmondta, hogy a teljes területük 60 százalékáról tudták eddig betakarítani a termést. Már többször vettek mintát és sajnos az európai minőségtől elmaradnak az eredményeik, pedig jó fajtákat választottak és a búza növényvédelmét is rendre elvégezték. A korai faj­táknál még rosszabb a helyzet. — Mi a szándékuk a betaka­rított búzával? — Egy részét saját célra fel­használjuk, de jelentős részét ér­tékesíteni szeretnénk. Sőt, ko­rábban olyan elképzelésünk is volt, hogy a termelőktől is vásá­rolunk fel búzát, de ez most a tőzsdei áraktól is függ. Gond, hogy a minőség nem jó. Nehéz ma minőségi búzát találni. Felsó'nána, mezőgazdasági termelőszövetkezet: — A területünk egyharma- dát sikerült learatnunk - mondta Haidt János főmérnök. 570 hektáron vetettünk búzát, 100 hektáron tritikálét és tava­szi árpát. Az idő nagyon meg­tréfált bennünket, ma már nem az a kérdés, hogy szárítani kell- e a terményt, hanem az, hogy időben be tudjuk-e takarítani. Nagy ugyanis a veszteségünk, sok szem van a földön. A minő­ségről konkrét számot nem tu­dok mondani, de ha a szomszé­daink eredményével lesz azo­nos a sikér tartalom, akkor nem lehetünk elégedettek. (A sikér és fehérjetartalom vizsgálata 4- 6 ezer forint között van.) Terveink szerint értékesíteni kívánjuk a terményt, de a jelen­legi árak nem kedveznek a ter­melőknek. (Folytatás a 7. oldalon.) Felmérik az igényeket Szociális közmunka kilenc faluban Ismert, hogy augusztus 1-től egy éven át Miszlától Ozoráig kilenc kistelepülésen százti­zenöt munkanélküli végez szo­ciális jellegű munkát. Ozorán tegnap tartott meg­beszélést a közmunkaprogram tíz résztvevője arról, kik lehet­nek azok, akiket munkájukkal segítenek majd. A szociális „közmunkabri­gádban” három szakképesítés­sel rendelkező pályakezdő is dolgozik, egy szociális munkás, valamint két háziápoló. Kisszé- kelyben szintén tízen segítenek majd a rászorultakon, elsősor­ban olyanok, akiknek vannak tapasztalataik a házigondozás­ban. Az előzetes felmérés sze­rint huszonöt idős ember szorul rá valamiféle segítségre, van olyan idős házaspár, akik mindketten mozgáskorlátozot­tak. A munka megkezdése előtt azonban megkérdezik: igény­lik-e, elfogadják-e a segítség- nyújtást.-th Röviden Kakasdon július közepén kezdődött el annak a Rákó­czi utcai betonúinak az épí­tése, mely saját brigáddal és a jövedelempótló támoga­tásba bevont munkásokkal készül. Az 5 millió forintos beruházást a tervek szerint a jövő hét közepén adják át rendeltetésének. A városvédő papírgyűjtés újabb „fordulóját” rendezik meg holnap, azaz csütörtö­kön Tolnán. A kötegelt pa­pírhulladékot a művelődési ház udvarára lehet vinni, 13- tól 18 óráig. Huszonöt kisdorogi álta­lános iskolás indul a hónap végén 11 napos nyaralásra. A Kisdorogi Német Egyesü­let németországi kapcsolata révén, ottani támogatással utaznak a gyerekek. A kis- dorogiak német diákokkal közösen öt napot töltenek Tirolban, majd a Bodeni ta­von áthajózva megérkeznek Németországba. Itt szintén öt napot töltenek a fiatalok, családoknál elszállásolva, és elutaznak Strassburgba is, ahol megtekintik az Eu­rópa Parlamentet, és egy filmet is vetítenek számukra annak működéséről. A szekszárdi Babits Mi­hály Művelődési Ház július 28. és augusztus 10. között zátva tart. Halálos baleset. Ercsi kül­területén hétfőn a déli órák­ban egy 50 éves szekszárdi lakos személygépkocsijával a 8 méterrel mélyebben lévő ártérbe zuhant. Ä balesetben a gépjármű utasa a helyszí­nen meghalt, vezetője pedig életveszélyes sérülést szen­vedett. Társtalanok találkozója. A Tolna Megyei Társtala­nok Baráti Egyesülete július 26-án, szombaton 20 órai kezdettel tartja Anna bálját Szekszárdon, a Babits Mi­hály Általános Iskolában. A zenéről az Ury Boys együt­tes gondoskodik. Megyemérleg MDF-módra A Magyar Demokrata Fórum - akkor még mint mozgalom - éppen tíz évvel ezelőtt bontott zászlót Lakitelken. Ez a kerek évforduló egyfajta visszatekintésre ösztönözte a párt vezetését: az összegzés eredményéhez tartoznak azok a megyemérlegek, melyekről tegnap Szekszárdon adott tájékoztatást Lackó László, az MDF Tolna Megyei Választmányának elnöke. Lackó László természetesen szűkebb pátriánk társadalmi­gazdasági viszonyait tárta az újságírók elé, különös tekintet­tel egyebek mellett a népes­ségre, az infrastruktúrára, a la­kásállományra, a beruházá­sokra, a foglalkoztatottságra és az egészségügyre. Ezen életmi­nőséget meghatározó tényező­ket összegezve az MDF szerint Tolna megye a fokozatosan le­szakadó területek közé tartozik. Sokatmondó az is, hogy egyre több nagy intézmény, gazda­sági egység központja települ át a szomszédos Baranyába vagy Somogyba, elég említeni az OTP-t vagy a DDGáz Rt.-t. Bi­zonyos lobbik meg kívánják torpedózni az errefelé vezető autóút, illetve a szekszárdi Duna-híd megépítését - muta­tott rá Lackó László, aki így folytatta: a demokratikus in­tézményrendszer ugyan kié­pült, de a gazdasági mutatók rosszak. Hajdú János, a paksi önkor­mányzat képviselője a városban sokak körében érzékelhető ag­godalomról adott számot. Ezt az aggodalmat azon híresztelé­sek táplálják, melyek szerint még mindig nem kizárt az Atomerőmű privatizálásá. Az atomerőmű vezetése egyébként - összegezte Hajdú János saját tapasztalatait - szinte száz szá­zalékban ellenezne egy ilyen megoldást. Haász László, a szekszárdi közgyűlés képvise­lője a megyeszékhely önkor­mányzatának munkáját érté­kelte az elmúlt időszak tükré­ben. Mint mondta, a negatívu­mok - Csörge tó, patika bérbe­adások, zavaros telek-ügylet - mellett a fegyvertények között lehet elkönyvelni a mezőgazda- sági bizottság megalakulását, még akkor is, ha abban két olyan személy is helyet kapott, aki mindvégig ellenezte ezen testület létrehozását. -szá­Megvan a megnyugtató megoldás A tolnai vásártér és a szennyvíz A tolnai vásártéri lakások szennyvíz-problémájára megvan a megnyugtató megoldás. Az ehhez szükséges pénz azonban egyelőre hiányzik. A vásártéri lakótelep évek óta szenved a szennyvízproblémá­tól. A Deák Ferenc utcai gravi­tációs szennyvíz gerincveze­ték egyben a környék csapa­dékelvezetője is, ám nagyobb esők esetén ehhez túl szűk a keresztmetszete. Ráadásul a vásártéri lakások szennyvízrá­kötései nem a gerincvezeték fölött, hanem azzal egy szint­ben vannak. Tehát ha nagyobb esők alkalmával a rendszer te­lítetté válik, a víz „kénytelen” a hálózat legalacsonyabb pont­jain, a házak előtti aknafedla- pokon keresztül a felszínre tömi: a környéket elárasztja a szenny. Ez önmagában is rendkívül kellemetlen, ezen felül közegészségügyi prob­lémát, fertőzésveszélyt is je­lent. A gondok megoldására már korábban is történtek kezde­ményezések. Úgy tűnik, most érdemi előrelépés történt az ügyben. A tolnai településfej­lesztési bizottság legutóbbi ülésén a vízmű vezetője ismer­tette azt a módszert, amely hosszú távon megoldaná a problémát. E szerint a vissza- duzzasztást úgy lehetne ki­zárni, hogy a mostani gerinc­vezetékről leválasztanák a vá­sártéri lakások bekötéseit. Az itteni szennyvíz egy újonnan megépítendő, mintegy 250 méter hosszú gerincvezetéken, egy szennyvízátemelő aknán és egy 85 méteres nyomóveze­téken keresztül jutna a rend­szerbe. Ezen megoldás kivitelezé­sét 1,5-2 hónap alatt el lehet végezni, elvileg tehát még az idén. Nagyobb problémát je­lent viszont a szükséges 4-5 millió Ft (+ÁFA) előterem­tése, amely tétel a város költ­ségvetésében nem szerepel. A képviselőtestület a jövő héten tárgyal a kérdésről.-s-

Next

/
Thumbnails
Contents