Tolnai Népújság, 1997. július (8. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-18 / 166. szám

4. oldal Megyei Körkép — Konyhád És Környéke _________1997. július is., péntek A család segítője: a védőnő VÖLGYSÉGJÁRÓ Egy szólam. Ez a címe a Váralján ma kezdődő tábor­nak, ahova furulyások, éne­kesek és iitősök érkeznek, az ország minden részéről. Az egyhetes programra több mint százan jönnek, fiatalok és középkorúak egyaránt, hogy ismerkedjenek az au­tentikus népzenével. A tábor vezetője a györei szárma­zású Fábián Éva, aki a Ka­lamajka és az Egy szólam nevű együttesek oszlopos tagja. Testvérvárosi küldöttség érkezik ma Nagymányokra, a teunzi polgármester veze­tésével. A tizennégy vendég három napot tölt megyénk­ben. Ma délután ellátogatnak Szekszárdra, holnap közös­ségi esten vesznek részt a nagymányoki művelődési házban, vasárnap pedig, ha­zaindulásukkor, harminc it­teni iskolást visznek ma­gukkal nyaralni. Egy nagy­mányoki küldöttség július 31-én viszonozza a látoga­tást, és ők hozzák majd haza a diákokat. A brazíliai Campinasban nemzetközi mail art kiállí­tást rendeztek a város híres brazil operaszerzőjének, Carlos Gomez halálának 100. évfordulója tisztele­tére. A Gomez múzeumban 26 ország 99 művészének alkotásait állították ki, köz­tük szerepel a bonyhádi Máté Gyula is. Hogy melyik képeivel, azt ő maga sem tudja, mert őt tulajdonkép­pen meg sem hívták erre a tárlatra. Máté azt gyanítja, hogy a szintén kiállító olasz barátja, Bruno Pollacci kül­dött az archívumában lévő, Bonyhádon készült mail art lapokból. így is működik a küldemény-művészet ! Állásajánló a Völgység­ben. Keresnek Bonyhádra 8 varrónőt, 8 cipőfelsőrész­készítőt, 1 lovászt, 2 cuk­rászt és 2 felszolgálót, Szek­szárdra 3 autódaru vezető­kezelőt, 1 háztartási gépsze­relőt és 1 orvosi műszerjaví­tót, Magyaregregyre 2 sza­kácsot, Kisvejkére 1 tolmá­csot, Mecseknádasdra 10 varrónőt, Paksra 15 minősí­tett hegesztőt, a Hidasi Tég­lagyárba 5 segédmunkást, Nagymányokra 2 lakatost, valamint Dombóvárra 1 német nyelvű 'tolmácsot, számítógépes ismerettel. Az állások iránt érdeklődni a Tolna Megyei Munkaügyi Központ bonyhádi kiren­deltségén lehet, személye­sen vagy telefonon. A védőnők munkája nem iga­zán látványos, az eredmények nem mérhetők mércével. Épp ezért sokan nem is tartják fontosnak a munkájukat, holott a gyermekek fejlődését tizennény éves korukig ők követik figyelemmel. Bonyhádon nyugdíjba vonult egy védőnő, Nusser Józsefné, akit az emlékeiről, a védőnői munkáról faggattunk. — A Budapesti Védőnő Képzőből kerültem Bonyhádra dolgozni, 1962. őszén. Aztán harminckét évig dolgoztam ugyanabban a körzetben, kicsit talán túlzottan is ragaszkodtam hozzá. Eredményesebbnek éreztem a védőnői munkát úgy, ha egy körzetet sokáig járok, ismerem a családokat, annak több korosztályát is, az eddigi problémáikat. — A védőnői munka nem tud igazán látványos eredményeket felmutatni. — Munkánk 90 százaléka a Mint arról már hírt adtunk, megtörtént a Bonyhád Városi Kórház újonnan épült ápolási osztályának a műszaki átadása. A napokban az osztály vezető főnővérét is kinevezték, Lukács Tímea személyében. — Mi a feltétele annak, hogy megkezdje működését az ápolási osztály? - kérdeztük dr. Bűcs Gábor kórházigazgatótól. — Tulajdonképpen azért hoztuk létre az új osztályt, mert a minimumfeltételek között négy kórházi osztály működte­tése szerepel. Nálunk Bony­hádon eddig csak három léte­zett. Sajnos a minimum feltéte­lek teljesítésére benyújtott pá­lyázaton nem nyertünk egy fii­beszéd, tanácsadás. Ezért nehéz lemérni az eredményességet. A védőnő azonban nagyon sok mindent csinál még, például ő végzi az alapszűréseket, 14 éves korig végigkíséri a gyer­mek testi-lelki fejlődését, gyámügyi és szociális problé­mákat old meg. A szülők ritkán fogadják meg a védőnői taná­csot. Én mindig úgy gondoltam a munkámra, hogy az a fő felada­tom, hogy akkor segítsek, amikor gond van. Egyébként a vé­dőnő az orvos segítője, igazi csapatmunkára van szükség az eredményesség­hez. — Mennyire változott meg a védőnői szerep az elmúlt har­minc évben? — A gyakor­lati dolgok ke­vésbé változtak. Annak idején például gyalog vagy lovasko­csin jutott el a védőnő a körze­tébe. A munkánk során ilyen irányú segítséget azóta sem kaptunk, maradt a gyaloglás. Holott eredményesebb, hatéko­nyabb lehetne a munkánk, ha ebben változás történne. Mára elértük, hogy a védőol­tásokat 100 százalékosan meg­kapják a gyermekek. Csökkent a koraszülések száma, a védő­női munkával sikerül sok min­dent időben kiszűrni, például a régebben fenyegető farkasgör­csöt is.^ — Évről évre változnak a nevelési, csecsemőtáplálási és csecsemőgondozási szokások. lért sem, ezért most csak saját erőnkre, az adományokra és az önkormányzat segítségére szá­míthatunk ahhoz, hogy meg­kezdje működését az új osztá­lyunk. Mi magunk minél előbb, lehetőleg már augusztus elejé­től szeretnénk fogadni az ápo­lásra szorulókat. Ez utóbbit azért hangsúlyo­zom, mert nem betegeket sze­retnénk itt gondozni, hanem azokat, akiknek az ápolását a családjuk átmenetileg nem tudja biztosítani. Tehát ez a kórházi ápolás meghatározott időre szól, majd a nálunk gondozott személy visszakerülhet a családja kö­rébe, amint minden akadály el­űzi hogyan t tudja követni egy védőnő? — Ötévente kötelező to­vábbképzésen vettünk részt, emellett jómagam elvégeztem az Egészségügyi Főiskola vé­dőnői szakát. Az elméletben ta­nultakat azután át kellett ültetni a gyakorlatba. És ahogy a saját gyermekeimet neveltem, sok mindent a saját bőrömön tanul­tam, tapasztaltam meg. Egyéb­ként kevés ilyen foglalkozás van, mint a védőnőé. Mi bete­kintést kapunk a családok éle­tébe, bemegyünk közéjük, meg­ismerjük a generációkat, sokat mesélnek nekünk, így sok min­denben tudunk segíteni is. És nagyon jólesik, amikor azt lá­tom, hogy elfogadnak engem, a segítő tanácsaimat megfontol­ják, megfogadják. — Ön nyugdíjba vonult, de nem tudott elszakadni a védő­női munkától. — Az utóbbi három évben az általános iskolákban végez­tem a szűréseket, és kijártam helyettesként ellátni a védőnői feladatokat Bátaapátiba, Cikóra és Mőcsénybe. Mivel ezekre a településekre nem találtak vé­dőnőt azóta sem, megkértek a feladat további ellátására, én pedig elvállaltam. Nehéz lenne elszakadni a szakmától, hiszen azért lettem védőnő, mert szere­tem ezt a munkát. Sokrétű a feladat, sokrétű felkészültséget igényel, de mindent megér, amikor látom, hogy van ered­ménye a munkámnak, ha ez mások számára nem is kézzel­fogható - mondja mosolyogva Nussemé Julcsi néni. Nusser Józsefné 1985-ben kapta meg a Kiváló Munkáért kitüntetést. Habár ő maga nem szeret dicsekedni, de ezt a ki­tüntetést a védőnők közül egyedül ő kapta meg ezidáig Bonyhádon. mr.-Bakó hárult az otthoni környezetben való ápolás elől. — Mi a feltétele annak, hogy felvegyenek valakit az ápolásra szorulók közé? — A család kérésére, a há­ziorvos vagy a szakorvos kez­deményezésére vesszük elő­jegyzésbe az ápolásra szoruló­kat. Természetesen rehabilitá­ciós feladatkört is szeretnénk ellátni. Sajnos a kórházak anyagilag nincsenek igazán a helyzet ma­gaslatán, így országos gyakor­lat, hogy a többletszolgáltatá­sokért hozzájárulást kér az in­tézmény az érintettől, a gondo­zottól. Ennek a kidolgozása még folyamatban van. Kinevezték a vezető főnővért Ápolásra szorulók az új osztályon Győztesen tértek haza Bonyhád testvérvárosában, Wemauban a Torna Club fennállásának 100. évforduló­ját ünnepelte az elmúlt héten. Ebből az alkalomból meghív­ták a Bonyhádi Futball Club felnőtt és ifjúsági csapatát. — Mi történik, ha sporto­lók találkoznak? — Természetesen össze­mérik erejüket. így volt ez ve­lünk is Wemauban, és öröm­mel mondhatom el, hogy mind a két csapatunk győze­lemmel távozott a focipályá­ról - mondja Szőts Béla, a Bonyhádi FC elnöke. — Betekinthetett a kül­döttség az ottani sportéletbe? — Focistáinkat a Futball Club vezetősége is elkísérte, akik elsősorban azért mentek, hogy tapasztalatokat szerez­zenek. Megismerkedtünk a wemaui sportszervezetek fel­építésével, működésével. Pél­daértékű az ottani közösségek összetartása, a valahova tarto­zás érzése, illetve ennek igé­nye. — Mennyire hasznosítha­tók ezek a tapasztalatok? — Sokat tanultunk a test­vérváros sportéletéből. Ott azonban mások az adottsá­gok, a lehetőségek. Eszköz- rendszerük is jóval előttünk jár, és el kell mondjam, hogy ott ezek megbecsülése is jóval nagyobb, mint nálunk. A sportolók a klubtagsági díj befizetése mellett egy bizo­nyos óraszámú társadalmi munkát is végeznek a klub érdekében. — Milyen volt a csapat hangulata külföldön? — Első alkalommal volt hosszabb időre „összezárva” az FC tagsága. Negatív és po­zitív hatásokkal egyaránt szembesültünk, és ezek alakít­ják a csapatok jövőjét is. — Mielőtt elutazott volna a sportküldöttség, megtörtént a bonyhádi ifjúsági csapatnál az éremosztó. — A fiúk az elmúlt öt év­ben folyamatosan dobogón, vagy dobogó közelben zárták a bajnokságot. Idén a bronz­érmet vehették át edzőjük, Halmosi Sándor vezetésével. Az éremosztóra meghívtuk a klubot támogató cégek képvi­selőit is, hiszen az ő segítsé­gük is nagyon fontos a sike­rek eléréséhez. Klubunknál kiemelt szerepet játszik az utánpótlásnevelés. A serdülő csapatunk, Kovácsi Ferenc edző vezetésével megyebaj­nok lett az idén. Az általános iskolás korosztályaink is szorgalmasan gyűjtik az ér­meket, legutóbb a Népstadi­onbeli országos tornán har­madik, illetve hetedik helye­zést értek el, Csábrák János és Palkovics Árpád trénerek ve­zetésével - mondja büszkén az FC elnöke. Solymár Imre (1947-1997) Imre! Tudom, hogy te most onnan fentről figyelsz és jókat kuncogsz rajtam. Emlékszem, amikor három éve interjút ké­szítettem veled, mennyire za­vart a magnó, aztán pedig mi­csoda műgonddal korrigáltad a kéziratot. Ügyeltél arra, hogy amit honismereti kuta­tóként mondtál, ne ártson a bankigazgatónak. Gyakran ta­lálkoztunk, útban hazafelé. Szekszárdon dolgoztál, Bonyhádon laktál. Miután munkád Pécsre szólított - pénzügyi karriered csúcsára, az államkincstár területi igaz­gatóságának élére - akkor sem voltál hajlandó megválni ettől a völgységi kisvárostól. Hogy is tehetted volna? Minden idekötött Téged. Egykori iskolád, a Perczel Mór Közgazdasági Szakkö­zépiskola, amelynek lapjában először publikáltál. Tanáraid közül sokan nem értették, hogy erős humán beállítódá­sod ellenére miért mentél pénzügyi pályára. Később magad fogalmaztad meg a fe­leletet: ahhoz, hogy élni tudj a hobbydnak, el kell végezni a bankos munkát. Nem gyűjtöt­tel vagyonokat, minden pén­zedet régi könyvekre, doku­mentumokra költötted. Szám­talan tanulmányt írtál Bony- hádról, a Völgység irodalmi életéről, a németekről és a székelyekről, a felvidékiek­ről. Megírtad Győré monog­ráfiáját, és a szekszárdi ban­kok történetét. A tanulmány- köteteken és évkönyveken túl publikáltál a Műhelyben és az Orvostörténeti közlemények­ben. Büszke voltál a Hűség­mozgalomról Kolta Lászlóval közösen összeállított doku­mentumkötetre. A völgységi településekről te írtad a szó­cikkeket a Révai Nagy Lexi­konba és a Vendégváró című idegenforgalmi kiadványba. Képtelenség lenne felso­rolni, mi mindennel foglal­koztál. Fantasztikus memó­riád és szorgalmad arra pre­desztinált, hogy gyűjtsél, írjál, értéket őrizz és értéket te­remts. „Úgy járom be a sok meg­hitt helyet, mintha egy arcról könnyeket törölnék.” - idéz­ted Illyés Gyulát egyhelyütt. Isten Veled, Imre! (X) Wemau bemutatkozik a testvérvárosnak Ismerkedni utaznak a képviselők Ma a bonyhádi képviselőtestü­let tagjai, valamint a polgár- mesteri hivatal néhány munka­társa Wemauba, a német test­vérvárosba utazik. — Az előző képviselő testü­let tagjai már jártak Wemauban egy kommunális szemináriu­mon. A mostani bonyhádi testü­letben azonban vannak új kép­viselők is, akik még nem jártak a német testvérvárosunkban. Ezért kaptunk egy meghívást, mert Wemau szeretne nekik is bemutatkozni - mondja Oroszki István polgármester. — Akik már jártak a test­vérvárosban, azok számára is lesz újdonság? — Ők lemérhetik azt, ho­gyan váltak valóra az egykori wemaui tervek, törekvések. Wemau két település összevo­násával jött létre, és mára elké­szült az új városközpont, lakó­telep, parkolóház és játszótér létesült, visszaállították a kes­keny utcákat, hogy az út men­tén fákat telepítsenek. — Ezekből a látnivalókból tapasztalatként hasznosítani is tud valamit Bonyhád városa? — A jó elképzelések követ­kezetes végrehajtása tanulságos lehet számunkra, de azt is tud­juk már, hogy csak olyan fej­lesztésnek szabad nekikezde­nünk, amelyre anyagi fedeze­tünk van. Hogy ezt minden képviselőnk be tudja látni, ah­hoz is segítséget nyújt a mos­tani utazás, a konkrét tapaszta­latszerzés az igényes működés­ről és működtetésről. — Milyen programok vár­nak Önökre Wemauban ? — Ünnepség az új város- központban, városnézés, isten- tisztelet. Az úgynevezett Ma­gyar nap keretében fellép több bonyhádi csoport is, így a Né­met Ének-Zenei Egyesület kó­rusa, zeneiskolások, valamint az Ex együttes. Együttműködé­seket tervezünk a wemaui veze­tőkkel már a testvérvárosi kap­csolat létrejötte óta, így iskolai, szolgáltató és gazdasági kap­csolatokat egyaránt. Most épp Richard Siepman, az ottani Ha­difoglyok Bajtársi Szövetségé­nek elnöke látogatott Bony­hádra, hogy felvegye a kapcso­latot a bonyhádi Volt Hadifog­lyok Bajtársi Szövetségének vezetőivel, illetve tagjaival. Bagaméri, ki a fagylaltját... Ki ne emlékezne a címbeli mondásra. A fagyikedvelő televíziónézők együtt mond­ták már Alfonzóvai, a guruló fagylaltárust alakító színész­szel: Itt van, megjött Baga­méri, ki a fagylaltját maga méri! A héten Bonyhádra „költö­zött” egy tricikli. Hangulatot hozott a városba a hétféle fagylalt fuvarozására alkalmas kiskocsi, amelyen a beépített magnón kívül az elmaradha­tatlan csengő is meg-megszó- lal. Az akkumulátor segítségé­vel tizenkét órán át tudja a megfelelő hőmérsékleten tar­tani a fagylaltot. Fotó: Bakó

Next

/
Thumbnails
Contents