Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-07-08 / 131. szám
10. oldal Alisca Bornapok '97 1997. június 7., szombat Sióagárdi szőttesek, hímzések a Leányvárban Ládarödős péndö és arató gatya Vargáné Kovács Veronika a kiállításon FOTÓ:G. K. A jó bornak is kell a cégér Ma már nemcsak a világpiacon, de a legális kereskedelemben itthon is csak a szépen „csomagolt” jó bort lehet eladni. &ZKNTGaalKastély ......... ^r;K^APi>----K CLAnsjuirs mikús&iC szák**, vóhow-ör 1995 TKSÍfla,Tfc ES PfttAL-KUZm AUküftvm wiraseatí RT wenazAHn Milyennek kell lennie a jó boroscímkének? - kérdeztük Cseh Gábor festőművészt. — Blikkfangosnak, ami vonzza a tekintetet! A lényeg, hogy a jól olvasható betűtípusból választott feliratról azonnal kitűnjön, milyen borról van szó. Ha a vevő már kézbe veszi, akkor lássa azt, hogy hol, ki termelte, és ki palackozta. A képi megjelenésnek is ki kell fejeznie a helyet, ahonnét a bor származik. Egy szőlőlevél kevés, a grafikának, vagy címernek a tájegységet, a várost is jelképeznie kell. Ma már tudom, hogy nem kell száz szín, mert eltereli a figyelmet a lényegről, amit ki lehet fejezni két színnel SZEKSZÁRDI KÉKFRANKOS ROSÉ MINŐSÉGI SZÁRAZ ROSBBOR QUAUTÁTSWn,N TROCKEN TERMELTE ÉS PALACKOZTA FERENCI HNCK» S&XWÂ3.D --------TTS'OARN---------• wőj 7Scift no* v/v is. A legújabbakra nagyon büszke v agy ok.( Illusztrációink.) Azt gondolom, hogy a jó címke is kevés. Amerikai utamon tapasztaltam, hogy az emberek csak a jól csomagolt árut vásárolják meg. Dunsztosüvegben ma már sehol nem lehet bort árulni. Sajnos, e téren mások megelőztek bennünket, szekszárdiakat az emblémás üveggel. A díszdoboz is számít, amire szintén rá lehet nyomni a cég emblémáját. Ihárosi Sióagárdi hímzések és szőttesek 1892-től napjainkig címmel nyílt Vargáné Kovács Veronika népművészeti magángyűjteményéből kiállítás pénteken a sióagárdi Leányvárban, a Margit-pincében. A kiállításon szőttesek, hímzések, lakástextilek, alsó- és felső ruhák. Kovács Veronika 1983 óta gyűjti az agárdi népviselet még fellelhető darabjait. A magángyűjtemény legrégebbi darabja az 1892-ben készült vállkendő. A hófehér, lenba- tisztból, fehér hímzéssel készült kendő olyan vékony, finom anyagból van, hogy az alatta lévő újság szövege is jól olvasható. Péndő, alsó- és felsőszoknya, rékli, ládarödős péndő, kendő, arató bőgatya, kendervászonból készült férfiing. Ez utóbbi a ritkább. A sióagárdi népviselet egyik jellemzője, hogy itt inkább a nők, az asszonyok, lányok cicomázták magukat, gazdagon díszített, színes ruháik mellett a férfiak viseleté szinte szegényes. Vera maga is hímez, csipkét ver, pedig az öltések szabályait nem otthon, hanem művelődési házak tanfolyamain tanulta és újabban a Budapesten, a Felsőfokú Népi Játék- és Kismesterség Szakoktatóképzőn. — Felnőtt úgy három nemzedék, hogy nem öröklődött anyáról leányra a szövés, hímzés tudománya. Kihaltak a többgenerációs, együtt élő családok. A mi családunkban én vagyok az első, aki hímzőtűt vett a kezébe - halljuk. Hogy miért épp agárdi népviseletet gyűjt a szekszárdi asz- szony? — Sióagárd az a hely, ahol ma is ünnepnapokon népviseletbe öltöznek az emberek. Itt — A szőlő, a bor Szek- szárdnak a legnagyobb lehetősége arra, hogy a turistákat ide csalogassa, ha nem is hetekre, de legalább napokra. A bortúrák keretén belül a pincelátogatásokat egybe lehet kötni egy tárlat vagy koncert látogatással. — Első hallásra elég meghökkentő párosítás ez. — Nem annyira az, ha elmondom, hogy elsősorban a borral kapcsolatos kiállításokra jazz vagy könnyűzenei koncertekre, esetleg operett bemutanemcsak a mai, hanem a század eleji viselet egyes darabjai is fellelhetők. Még élnek azok az idős asszonyok, akik el tudják mondani, meg tudják mutatni hogyan is készültek ezek a színpompás ruhák. — Mi a különbség a mostani és a régebbi hímzések között? — Se az alapanyag se a hímzőfonál nem ugyanaz, mint régen. Lenfonál már nem létezik, lehetetlen beszerezni. Ma a hímzőfonál vastagabb, ezért a tokra gondoltunk. Régi vágyam, hogy Szekszárdot valamilyen módon bekapcsoljuk a budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényi kereteibe, ez egy fajta módja lenne ennek. — A Bomapok elsősorban szakmai összejövetel, másodsorban a nagyközönségé. Milyen pluszt tud ehhez a „vegyes felálláshoz” ajánlani a Művészetek Háza ? — Szekszárdon majd minden embernek van tanyája, szőlője, sokan a szőlőművelésből minták is megnagyobbodtak. A kiállítás most, az Alisca Bornapok alatt, három napig látható a Leányvárban. A gyűjtemény egyelőre a Varga család otthonában, a szekrényekbe zsúfolva várja, hogy állandó kiállítási helyet kapjon. Terveik szerint a Leányvárban, a nemrég vásárolt régi tanyákat helyreállítják és ott nyitnak vendégfogadót, illetve állandó kiállítást. f. kováts élnek meg. Megérdemelne ez a vidék egy állandóan visszatérő kiállítást és zenei rendezvényt. Éppen ezért jövőre „Bor és művészetek” címmel képző- művészeti kiállítást és ehhez kapcsolódó koncertet tervezünk. Ha tudunk erre pénzt szerezni, akkor pályázatot írunk ki. Mindig vannak művészek, képzőművészeti csoportok, akik szívesen vesznek részt ilyen fajta kiállításon. Jómagam is tagja vagyok a Dunapart Művészeti Társaságnak, mi például évek óta megjelenünk az őszi budapesti Borfesztiválon, amikor is a Vigadóban kiállítják az alkotásainkat. Ezt szeretném meghonosítani Szekszárdon is.- F. Kováts Kiállítás, koncert és egyebek Bomapok a művészet jegyében Nemcsak a múzsák csókja, a jó bor is ihletet adhat az alkotó embernek. Nem véletlen hát, hogy a IV. Alisca Bornapoknak idén épp a Művészetek Háza ad otthont. A helyszín máris tovább gondolkodásra késztette a szervezőket. Hogy miről is van szó, arról Baky Péterrel, a ház igazgatójával beszélgettünk. Rejtett értékeink Régi híres vincellérek „A szőlő a parasztnak, a bor az úrnak való” - idézte boldogult gimnáziumi osztályfőnökünk, dr. Pataky József a szekszárdi közmondást, amit akkor nem, hanem csak később értettünk meg igazán. Rég letűnt életformára emlékeztetett, amikor aki csak adott valamit magára a vármegye urai közül, annak volt szekszárdi szőlője, itt vett birtokot, de azt nem ő, hanem vincellérje kezelte. Már a Tihanyi Alapítólevél (1055-ben) húsz szőlőt és a vele adott ugyanannyi vincellért említ, I. László 1083-as pannonhalmi összeírásában 88 vincellér szerepel, köztük a bâtai, s nyilvánvaló az is, hogy az 1061-ben alapított szekszárdi apátság nemcsak Csin, Bika és Fövestelek néven kapott szőlőit, hanem az azokhoz tartozó vincelléreket is tulajdonának mondhatta. Az adományokból az is kiderül, hogy a szőlőt ötször-hat- szor tartották értékesebbnek a szántóföldnél, s egy szőlő fogalommal valószínűleg akár több völgyre kiterjedő nagyságú birtokot jelölhettek. Egy 1456-os szójegyzék a vincellér fogalmának magyarázatára nemes egyszerűséggel azt írja, „az szőlőnek ura ”, a múlt századi A magyar nyelv teljes szótára szerint „szőlővel bánó, a szőlőtermeléshez tartozó mindenféle munkát vezető, részint végző egyén”, amihez az újabb értelmező szótárak hozzáteszik zárójelben, hogy ez az egyén szakképzett. Ebből kibontakozik az a történelmi folyamat, amelynek során a szőlőbirtok intézőjéből annak kezelője lesz, aki az idők haladtával egyre inkább a képzett szakemberek közül kerül ki. A vincellérségnek mindenkor két alapja volt: az egyik az a tudás, amellyel tapasztalás, később képzés útján a vincellér rendelkezett, a másik pedig a kölcsönös bizalom. A tudás felölelte a szőlő- és pincemunkákat: a bozótvagy erdőirtást telepítés céljára, a vesszőválogatást és telepítést, a nemesítést és később az összes oltásmódokat, a már a XVIII. században is meglévő évi nyolc kapálás vezetését, a trágyázás, kötözés, hónaljazás csínját-bínját, a szőlőpásztorok fogadását és felügyeletét, a szüret lebonyolítását, a dézsmabehordás megszervezését, a borkezelést a szűréstől a házasításig. Ha ezt valaki elvégezte, nem csoda, hogy a múlt század elejéig ott találjuk gróf Batthyány Józsefet a szekszárdi jobbágyjegyzék adózói között ... Aligha maga kapált itt, a róla eltorzítva elnevezett Bottyán-hegyen, de ahogy Széchenyi később megállapította: „főpapi ebéd elképzelhetetlen volt szekszárdi vörösbor nélkül”. Szekszárd megyeszékhely- lyé válása óta a szegényebb szőlőbirtokosok számára valóságos életforma és megélhetés volt vincellérnek lenni. Előtte is megvolt ez, hiszen Baranyai Decsi János két évszázaddal előbb már köz- mondásszerűen idézi a furcsa nagyzást: „Más szőlőjét kapálja, magáét kapáltatja”. Persze az sem kevésbé különös, amikor „Fürt szőlőért megzálogol, borral agyon kínál” a „szigorú” vincellér. A helybeliek felismerték a tudás jelentőségét. Németh Mártony, a szekszárdi uradalom vincellérje 1828-ban 37 fehér és 29 „fekete” szőlőt ismert s tudott megmutatni. A századfordulón - ha a hőn óhajtott vincellériskola nem is valósult meg - 1889-1902 között „14 évi fennállása óta 120 egyén kapott oktatást 8 hónapi szőlőmunkásképző- tanfolyamon”. Érdemes tudnunk, hogy a 120 között több nő is akadt, s így először itt szerezhettek maguknak déd- és ükanyáink szakképesítést. Babits Mihály maga is megjegyzi, hogy takarékos nagyanyja - miután a bajuszáról elnevezett Kefe Benkét, az addigi vincellért elküldte - a szőlő ügyeit a napszámosokkal való veszekedéstől az új- játelepítésig egyedül intézte. Akadtak azonban hamis vincellérek is, akik megcsalták gazdájukat. Az még csak hagyján, hogy természetesen nekik jutott az először érő gyümölcs, ők csíptek le a napszámból, vagy mondtak be több napszámost a megbízónak, de az már kirívó eset volt, hogy a tulajdonos borát a rendes mértéken fölül a hordó szomjára fogták, sőt egyikük - eladván abból -, hogy fel ne tűnjön bűne, „enyekes borral rontotta meg a jó bort”. Ösz- szességében ez nem jellemző: igyekvő, nagytudású és vidám emberek voltak a vincellérek. Tőlük származik a tréfás találóskérdés is: Hány szemet visz el a szőlőből a seregély? (Hármat: a két sajátját meg egyet a csőrében). Dr. Töttó's Gábor „Fölemelem majd utódodat, ő épít nekem házat...” IK- rón. 17,11. A z építkezésnek, épületek javításának megvan az ideje. Csak a megfelelő évszak eljöttével kezdhető ez a munka. Isten azonban nemcsak a megfelelő időszakot, hanem a megfelelő építőt is maga határozza meg. Dávid király kőtemplommal akarja felváltani a pusztai vándorlás után még mindig meglévő Szentsátrat. Isten azonban másként dönt: Még nincs itt sem az idő, sem a személy Isten háza építéséhez. Dávid úgy gondolta, hogy itt van ő, a király, felhalmozva kincsek sokasága várja, hogy a legdrágább anyagokat beszerezzék a templom építéshez. Mégis Jó hír engedelmes szívvel tudomásul veszi, hogy Isten másként döntött. Péter apostol szavain keresztül Isten Szentlelke sok-sok évszázaddal később így szól: „Ti magatok is, mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá .. .” (IPét. 2,5). A két egymástól távol eső bibliai hely egymást értelmezi. I stennek elfogadható lakóhelyet, templomot igazán Jézus Krisztus építhet. Valóban királyi munka a templomépítés, azt csak a királyok Királya és az uraknak Ura végezheti el örök érvénnyel. Bennünket felhasználhat, ha akar, de csak eszközök lehetünk ebben. Az Ő alkotása maradandó, az emberkézé: múlandó. A templomhoz Dávid az elérhető legdrágább anyagokat szánta, templomépítő fia, Salamon olyanokból építtette meg a jeruzsálemi templomot világ csodájául. Isten drágább építő „anyagot”: a benne hívők sokaságát kívánta lakóhelyévé építeni. Ennek pedig most, pünkösd után, a Szentlélek kitöltetésével jött el az ideje. L eépülünk! - mondják egyesek. „Épüljetek fel lelki házzá!” - szól az örök Ige - Neked! - Nekem! - Nekünk mindannyiunknak. Ezt a királyi építkezést Isten vette kezébe. Mi is ott lehetünk benne mindnyájan! Szilvássy Géza ref. lelkész Istentiszteletek a hét végén Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30, 10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermek-istentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18. Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther- tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Teréz anya kitüntetése Az amerikai törvényhozás legmagasabb civil kitüntetését, a Kongresszusi Arany Érdemrendet adományozták csütörtökön a szegények és elesettek testi-lelki védelmezőjének, Teréz anyának. A kitüntetésről szóló határozatot és a díjat Newt Gingrich házelnök nyújtotta át a nyolcvanhat éves, macedóniai albán eredetű római katolikus apácának. A Kalkuttában élő Teréz anya súlyos betegségéből felépülve most először indult hosszabb külföldi útra. Tolókocsiban hallgatta végig, amint pártállástól függetlenül, egyik törvényhozó a másik után méltatta áldozatos tevékenységét.
