Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-05 / 129. szám

10. oldal Alisca Bornapok '97 1997. június 5., csütörtök Az idei újdonságok Az Alisca Bomapok idei rendezése több újdonságot is tartogat a látogatóknak: A megnyitóra a Művésze­tek Házában kerül sor ettől az évtől kezdve. Ebben a döntésben az vezérlete a szervezőket, hogy a művé­szetek és a bor édestestvérek, hiszen számtalan művészt a bor ihletett világhírű alkotá­sok elkészítésére. Pénteken zajlik a megyei borverseny, első ízben a bor­napok idején. A Vármegyeháza föld­szintjén olyan borászati gé­peket, eszközöket, külön­böző üvegeket állítanak ki, amilyeneket még nem látha­tott a közönség Szekszárdon. Csak ízelítőül: olyan sajátos kisüvegek kerülnek a közön­ség elé, amelyek 0,5 decilite­restől 2,5 deciliteresig a szí­nek sokaságában pompáz­nak. Szintén a korábbi évek gyakorlatától eltérően a Vármegyeháza kertjében lévő Borudvarban nem csak szekszárdi borok találhatók majd, hanem Bátától Zom- báig bemutatják boraikat a hegyközségek. A Sióagárdon sorra kerülő leányvári országos halfőző versenyen nem csak ha­lászlé, hanem egyéb haléte­lek kategória is lesz. A láto­gatóknak lehetőségük lesz rá, hogy megkóstolják az éte­leket. A leányvári pincék nyitott pincék lesznek ezen a napon, a sióagárdi gazdák pedig szívesen kínálják ki­váló boraikat az odaérkező vendégeknek. A Gemenc Volán 9-től 14 óráig órán­ként buszjáratokat indít a Béla térről Leányvárba és este 18-tól 20 óráig vissza a Béla térre. Lengyel, a környezetvédelmi bázis Az Alisca Bornapok rendezvénysorozatában harmadik éve szerepel rendezőként a lengyeli Apponyi Sándor Mezőgazda- sági Szakképző Iskola. Immár hagyományosan a környezetvé­delmi témáknak ad otthont a mezőgazdasági környezetvédelmi technikusképzéssel is foglalkozó intézmény. Az igazgatót, dr. Tóth Györgyöt kérdeztük. — Lengyelen péntek délelőtt kezdődik a program, a hagyo­mányoknak megfelelően kör­nyezetvédelmi témával. — Igen, délelőtt tízkor tart előadást dr. Grossmann Ferenc agrárközgazdász, kandidátus, az MTA Közgazdaság-tudo- mányi Intézetének főmunka­társa, aki hosszú időn keresztül élt Nyugat-Európában. Két fő kutatási területe van: a mező- gazdaság és környezetvédelem viszonya, másrészt a vidékfej­lesztés. Ezúttal a környezetkí­mélő szőlő- és bortermelésről tart előadást, különös tekintettel az Európai Unióhoz való csat­lakozás előírásaira. Nem kevésbé érdekesnek ígérkezik Móricz Attila vállal­kozó - aki kertészmérnök, bio­gazdálkodási szakmérnök, és számviteli végzettsége is van - előadása a biodinamikus sző­lőművelésről. Ennek lényege, hogy csak bizonyos szereket alkalmaz, de igénybe veszi az ökológiai rendszerekből szár­mazó valamennyi előnyt a nö­vény terméshozamának és vé­delmének érdekében. — Mi szerepel még a prog­ramban? — Lesz Völgy ségi borbe­mutató, amelyen az aparhanti, a teveli és a bonyhádi Pannónia szövetkezet mellett egy ma­gángazda - történetesen a kurdi polgármester, Cser István is tart bemutatót. — Milyen közönségre számí­tanak? — A programunk törzskö­zönségét a falugazdászok, a környékbeli polgármesterek, a gazdák és a vállalkozók alkot­ják, de természetesen szívesen látunk minden más érdeklődőt is. — Nem véletlen, hogy éppen Lengyelen kerül terítékre a környezetvédelem, hiszen az Önök intézetében mezőgazda- sági környezetvédelmi techni­kusképzés is folyik. — Ez egy másfél éves kép­zési forma. Az oktatás kísérleti tanterv szerint működik, mely­nek kidolgozásában iskolánk tantestülete is részt vesz. A tan­terv összeállító munkacsoport­nak én voltam a vezetője. Há­rom témakör kimunkálásában vettünk részt. Az ökokémia tan­tervet Kohári György dolgozta ki, a hulladékgazdálkodás va­lamint a szakmai gyakorlatok anyagát pedig én. A kísérleti tanterv szerint még most szeptemberben indul osztály, aztán az országos kép­zési jegyzék (OKJ) alapján kezdjük meg az oktatást. A kü­lönbség, hogy míg az előbbi formában csak a mezőgazda- sági szakképzésben részt vettek és ott érettségizettek tanulhat­nak, addig az utóbbiban bár­mely érettségivel rendelkezők részt vehetnek. — Milyen tantárgyakat ta­nulnak itt a hallgatók? — A programban szerepel ökológia, ökokémia, környe­zetvédelem - ezen belül az épí­tett környezet védelme, víz-, ta­laj-, levegőtisztaság-védelem - természet- és tájvédelem, szak- igazgatási és kömyezetjogi is­meretek, hulladékgazdálkodás és laboratóriumi szakmai gya­korlatok. A harmadik félévben kéthe­tes forgásban nyolc részterüle­ten külső gyakorlaton vesznek részt a diákok: polgármesteri hivataloknál, ÁNTSZ-nél, nö­vény-egészségügyi állomásnál illetve hulladékgazdálkodási cégeknél. A jelölteknek szakdolgozatot kell írniuk, és a képzés végén képesítő vizsgát tesznek három tantárgyból. — Milyen tapasztalatokat szereztek a képzés során? — Eddig két évfolyam vég­zett. A vizsgaelnökeink - Bartha József a Csongrád Me­gyei Önkormányzati Hivataltól illetve dr. Ligetvári Ferenc a Szarvasi Mezőgazdasági Főis­koláról — elismerően szóltak a hallgatók teljesítményéről. — Milyen munkalehetőség kínálkozik azoknak, akik ebben a képzési formában vesznek részt? — A környezetvédelmi tör­vény tavaly megjelent végre­hajtási rendelete tételesen fel­sorolja, hogy a hol kell alkal­mazni környezetvédelmi meg­bízottat. Az általunk képzett szakemberek ezt a feladatot ki­válóan el tudják látni. — Várható-e további válto­zás e képzési formában? — Igen, épp most készítjük elő, hogy a szarvasi főiskolával karöltve bekapcsolódjunk a fel­sőfokú akkreditált szakkép­zésbe. Ez azt jelenti, hogy az itt eltöltött másfél év után fél évet hallgatnak a diákok Szarvason, és - megfelelő teljesítmény ese­tén - tanulmányaikat a szarvasi főiskola második évfolyamán folytathatják környezetgazdál­kodási mérnöki szakon. Hangyái A máig friss Dicenty — Az Alisca Bomapok eseményei kapcsán gyakran halljuk Dicenty Dezső nevét. Ki volt ő?- a kérdésre dr. Töt- tős Gábor helytörténész vála­szol. — Dicenty Dezső Szek­szárdon született, gazdasági akadémiát, majd egyetemet végzett. Nemzetközi híre el­lenére ma már alig ismerik szűkebb hazájában. — Munkái között akadt-e olyan gondolatra, ami ma is megszívlelendő? — Sok évtizede leírt, de azért ma is aktuális gondola­tainak a század elején indult beszédes nevű lap, a Közér­dek adott helyt:„Nem egy borvidékünkön telve vannak a pincék, mindenféle nehéz ér­tékesítési viszonyokról pa­naszkodnak. Nemzeti sóhaj ez már” - írja 1904. decemberé­ben, majd így folytatja: „Volt, van és ki tudja még meddig lesz meg borforgalmunk emi­nens fejlődésének azon gátló akadálya, amely nem a keres­kedelmi bűnös üzelmek ker­tében, hanem a túl jámbor magyar bortermelő munkájá­nak tervnélküliségében kere­sendő, és mely nem csak most érezteti hatását a nehezebb körülmények válságosabb idejében, hanem megvolt már a múltban, a dicső kánaáni múltban is.” — Való igaz, hogy a szá­zad eleji probléma manapság is gyakran hallható. Kínált-e erre magyarázatot Dicenty? — írását így folytatja: „Tudjuk, hogy a nagybani ke­reskedelem egyik feltétele, hogy a kereskedő bizonyos vagy már megszokott, vagy megkedvelt, tehát bevált cikke fölött a quantumot (mennyiséget) illetőleg minél állandóbban rendelkezhessék. A kereskedőnek érdekében áll tehát oly szőlővidéken ütni fel vásárlásainak tanyáit, ahol a borok természet vagy jelleg szerint nagyobb quantumban is egyöntetűeknek a legállan­dóbban mutatkoznak. Hogyan érhetjük el ezen állandó jelle­get vagy természetet? Egy­szerű felelet. Egymáshoz illő minél kevesebb borfajták­kal... Felesleges azt hiszem bizonyítani, hogy bármely ismert nevű borvidéknek úgynevezett jellegét az ott hosszú időn keresztül kulti- vált, előszeretettel tenyésző és kedvelt szőlőfajtáknak tulaj­donai teremtették meg... A múltban bizony édes keveset törődtünk az egyöntetűséggel. A legkisebb szőlőparcellában is legalább 15 fajta (azt hi­szem, keveset mondtam) ál­lott annak kedvtelésére, kit a varietas semper delectat. (A változatosság gyönyörköd­tet.) A sok dirib-darab száz­féle jellegű anyagot a leglojá­lisabb magyar keverő sem meri összeereszteni. A régi időben ezen nem qualitas (minőségi), de millióféle bort egyszerűen megittuk, mert fogyasztásra igen-igen olcsó volt, manapság, mivel min­denféle fogyasztási sallangja­ival keresletre drága, a nya­kunkon maradt, s azt gondol­juk, hogy a saját borunkba fulladunk...” — Mire figyelmeztet tehát a hajdani nemzetközi hírű bo­rász? — Elgondolkodom azon, hogy azok, akik az elmúlt években behozták a külföldön állítólag kedvelt, de nálunk meg eladhatatlan divatos faj­tákat, vajon miért nem tanul­tak Dicenty Dezsőtől? • • NYÁRI KULONLEGESSEGEK, nem csak ínyenceknek! Opel A la Carte Egy különleges nyári ajánlat, hogy Ön nagyobb kínálatból és könnyedén kiválaszthassa álmai autóját. Előétel: Astra Light könnyen fogyasztható, ízletes csemege 5-ajtós 1.814.800 Ft-tól Sedan 1.959.600 Ft-tól Caravan 2.057.000 Ft-tól Erissensült: Astra pecsenye ízlés szerint fűszerezve, tetszés szerinti körettel bármely Astra modellhez* a háromféle kedvezmény egyike választható: • 1 év teljes körű, ingyenes CASCO, vagy • 100.000 Ft kedvezmény az autó vételárából, vagy • 100.000 Ft-tal csökkentett kezdő befizetés, az Opel Bank által kínált részletfizetési konstrukcióval vásárolt autóknál *a Start, Light és ice modellt kivéve Desszertek: Astra és Vectra ice gazdagon díszített, hűsítő finomságok jól felszerelt Astra és Vectra modellek, ajándék légkondicionálóval A konyhafőnök ajánlata Az akció ideje alatt készül el a szentgotthárdi motorgyárban az egymilliomodik motor, melyhez tartozó autó azonosító számát az Opel Hungary közjegyző jelenlétében előre letétbe helyezi. Az azonosító számot az Opel Hungary szeptember 5-én nyilvánosságra hozza. Az azonosító számhoz tartozó autó vásárlója, akit postán értesítünk, visszakapja az autó teljes vételárát! Az étlap ajánlatai 1997. augusztus 29-ig illetve a készlet erejéig érvényesek. Részletekért keresse a márkakereskedőket! 321-OPEL nsri 321-6735 INFO I OPEL FAX: 321-4466/6735

Next

/
Thumbnails
Contents