Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-27 / 148. szám

1997. június 27., péntek Megyei Körkép 3. oldal Bezártak egy nagydorogi szórakozóhelyet Nyár - Napsugár nélkül Okirathamisítás Nagydoro- gon - olvashatták tegnapi számunkban a rendőrségtől kapott információt. Az egészségügyi könyvek hami­sításának folytatása, hogy Nagydorog jegyzője szerdán bezáratta a Napsugár presszót. Elegendő ok lett volna erre a lépésre az egészségügyi könyvek hiánya, a paksi tisz­tifőorvos ellenőrzése azonban ennél többet állapított meg. Az egykoron szebb napokat látott Napsugár éttermet a nagydorogi AFÉSZ-től bérbe vette egy sárbogárdi vállal­kozó. Engedélye csak italki­mérésre szólt, a konyha üze­meltetésére nem, a szemle so­rán viszont a melegkonyha működésére utaló nyomokat találtak (mosatlan edényeket, nyersanyagokat, ételmaradé­kokat) továbbá a bérlő csa­ládja is az épületben élt. Egészségügyi könyvvel senki nem rendelkezett a Napsu­gárban dolgozók közül, il­letve aki igen, az hamisítottál. Az épület belső festését, a csapok, a WC-k állapotát is kifogásolta az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv. Az ANTSZ megállapításai nyo­mán dr. Tóth Lajos jegyző úgy döntött, kilencven napra bezáratja a presszót, ezt köve­tően újból megvizsgálják az állapotokat. A működés to­vábbi engedélyezésére csak akkor kerülhet sor, ha min­dent rendben találnak. A be­zárás ellenére a község utcáin plakátok jelentek meg, ame­lyek péntek estére diszkót hirdetnek a Napsugárban. A történtek ismeretében ezt aligha tartják meg.-rákosi­A kézműves kamara hírei Elnökségi ülés. Soron kö­vetkező ülését június 30-án 9 órai kezdettel tartja a Tolna Megyei Kézműves Kamara elnöksége. A rendezvény első felében a megyei terü­letfejlesztési koncepcióról és az őszi tisztújító küldöttgyű­lés előkészítéséről lesz szó a szekszárdi BM-klubban. Ezt követően pedig a három gaz­dasági kamara elnökségének együttes ülésére kerül sor az iparkamara székházában. Oktatási koncepció. Elké­szült és az ügyvezetés elé ke­rült a kamara oktatási kon­cepciója. Ez tartalmazza a köztestület teendőit a szak- és mesterképzéssel kapcsolato­san. Rögzíti a leglényegesebb adatokat is, egyebek között azt, hogy jelenleg Tolna me­gyében az általános iskolát végzett tanulók 76, az érettsé­gizettek 19 szakma közül vá­laszthatnak, mesterképzésre pedig 32 szakmában van mód. A koncepció - a bizottsági vé­leményezések és kiegészíté­sek után - hosszú távra meg­határozza a kamara oktatási stratégiáját. Elnöki kollégium. A kama­rák várhatóan 1998 januárjá­tól megkapják az úgynevezett közjogi funkciókat, melyek legfontosabbika a vállalkozói engedélyek kiadása és vissza­vonása lesz. Ezzel végre a há­rom évvel ezelőtti törvényben rögzített „beígért” eszközök­höz juthatnak e szervezetek, s így valódi köztestületekké válhatnak. Többek között er­ről is tárgyaltak a kamara el­nöki kollégiumának legutóbbi ülésén, Budapesten. Tolna megyét az itteni elnök, Módos István képviselte. Szó volt még a területfejlesztésről és a tagi elhatárolásról (ki melyik kamarához tartozzon). Mind­két kérdéskörre jellemző, hogy a megyékben konkrét eredmények vannak, országos szinten viszont nagy a késle­kedés. Az országos területfej­lesztési koncepció például még mind a mai napig nem nyert végleges formát. Tár­gyalt még az elnöki kollé­gium a mikro-, kis- és közép- vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséről, a forrástérképről és a hitellehe­tőségekről. A kormány ugyanis egy komplex infor- mációs-oktatási-hitelgaran- cia-ellenőrzéi program kidol­goztatását kezdte meg. Ennek működtetéséhez a költségve­tési céltámogatásokból, ala­pokból biztosított forrásokat naprakészen tartalmazó for­rástérkép lesz szükséges, amit a kamarák bevonásával készí­tenek el, nyomtatásban és az Interneten is megjelenítenek. Az iparos réteg tőkéhez jutta­tására pedig egy erre speciali­zálódott kisbankot hoznak létre. Kézműves nap. A Dombori nyár ’97 elnevezésű program keretében az idén egy nap a kézműveseké lesz az üdülőfa­luban. Június 28-án kézműves juniálist rendez a kamara, já­tékos vetélkedőkkel, főzőver­sennyel és kirakodóvásárral. Cél a választójogi törvény módosítása Regionális cigányfórum A Tolna Megyei Független Cigány Szövetség az Országos Ci­gány Kisebbségi Önkormányzat (továbbiakban OCKÖ) Tolna Megyei Koordinációs Irodája közös rendezésében és az OCKÖ támogatásával kétnapos regionális cigány politikai fórum kez­dődött tegnap Szekszárdon, a Gemenc Hotelben. Mint azt Orsós István me­gyei szervezőtől megtudtuk, a fórum célja a közélet cigány és kisebbségi aktualitásainak be­mutatása. Különös gondot for­dítanak a közelgő parlamenti választásokra, valamint a szo­ciálpolitikai kérdésekre, az in­formációk közvetítésére. Ezzel függ össze a cigányság és a ha­zánkban élő más kisebbségek parlamenti képviselete, ennek lehetséges megoldási módjai. A fórumra meghívást kaptak az OCKÖ vezetői és szakértői, a megyében lévő helyi cigány ki­sebbségi önkormányzatok, va­lamint cigány társadalmi szer­vezetek képviselői, a megyei és a Szekszárd városi közgyűlés, valamint a települési önkor­mányzatok képviselői, és a té­mában érintett országos szerve­zetek képviselői. A fórumon megjelent Farkas Flórián, az OCKÖ elnöke, aki a követke­zőket nyilatkozta lapunknak: — Az Országos Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat ebben az időszakban minden megyé­ben megrendezi a szekszárdi­hoz hasonló szakmai program­ját. Ennek során az aktuális kérdések mellett sort kentünk az adott megye speciális prob­lémáira is, ami lehet a foglal­koztatás, az oktatás, stb. Amiről mindenképpen szót kell ejteni, három pontban foglalható ösz- sze. Egyrészt a nemzetiségi törvény radikális módosítására való törekvés, s az OCKÖ által kidolgozott saját tervezet me­nedzselése. Másrészt a válasz­Farkas Flórián tójogi törvény módosítására való törekvés, mégpedig olyan irányban, hogy a kisebbségek­nek saját jogon legyen parla­menti képviselője. Harmadrészt pedig az OCKÖ által képviselt középtávú cigány cselekvési program ismertetése. A regionális fórum a mai na­pon folytatja munkáját. Az államtitkár fokozott „önerőt” feltételez Mostanában nem lesz Duna-híd (Folytatás az 1. oldalról.) S erre a fejlődésre a megyének nagy szüksége van. Tolna me­gyének a fejlődést, felzárkózást egyszerű módon segítené a híd és a gyorsforgalmi út megépí­tése, nem úgy, ahogy a kor­mány az elmúlt években egyéb térségek felzárkóztatására pénzt fordított. A felszólalásra a Kovács Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi állam­titkár válaszolt. Mint mondta, a közlekedési tárca valóban még az előző kormányzat idejében elhatározta ennek a hídnak a koncessziós formában történő megépítését, és alá is írták a megállapodást, ezzel megnyílt a lehetőség jogi értelemben az útnak, és az ezt összekötő szek­szárdi hídnak a megépítésére. A problémát az okozta, hogy bár időben elkészültek a műszaki tervek, s néhány hónapos csú­szással a hatósági engedélyek is, ám pénzügyileg nem sikerült zárni a projektet, ez pedig egy­értelműen' a nyertes társaság feladata. A minisztérium tár­gyalt a koncessziót elnyert részvénytársaság elnökével, s a tárgyalás alapján valószínűsít­hető, hogy a szekszárdi Duna- híd finanszírozhatóvá tételéhez szükséges lesz az M5-ös autó­pálya építéséhez hasonlóan az eredetileg vállalt állami hozzá­járulás számukra elfogadható mértékű növelésére. Ennek az összegnek a megállapítása a je­len pillanatban folyamatban van. A minisztérium az ezzel kapcsolatos konkrét javaslato­kat várja a Duna-híd koncesz- sziós társaságtól. Remélik, hogy új és kedvezőbb forgalmi prognózis alakul ki, elsősorban a délszláv háború lezárásának köszönhetően. Dr. Dávid Ibolya a válaszra reagálva elmondta, biztosnak tűnik, hogy a forgalom nagy­sága nem garantálja a magán­tőke megtérülését a beruházás­ból. Akkor el kell gondolkodni egy másik megoldáson: állami hozzájárulás és kiemelt kor­mányzati döntés kellene, - ha­sonlóan az autópályák és autóu­tak fejlesztéséhez - hogy a szekszárdi Duna-híd is élvez­hesse ugyanazt az előnyt, mint az útépítés. Végzetül feltette a kérdést: lesz Duna-híd, vagy nem lesz Duna-híd ebben a cik­lusban? Kovács Kálmán válaszában kijelentette, ebben a ciklusban nem építhető meg a szekszárdi Duna-híd. Az államtitkár úgy véli, hogy ha ez Tolna és Bács- Kiskun megye számára is kie­melkedően fontos beruházás, akkor ebben a két megye terü­letfejlesztési tanácsa, illetve a két régió területfejlesztési taná­csai esetleg további forrásokat és pénzügyi lehetőségeket tud­nak biztosítani annak érdeké­ben, hogy ez a beruházás pénz­ügyileg lezárható legyen és ahogy azt a közlekedési kor­mányzat is reméli, az építkezés ’98-ban megkezdődhessen. Hírek A szociális ellátás új formái Az MSZP Országos Iroda és a Baloldali Önkormányzati Közösség Tolna Megyei Közössége ma 14 órától Szekszárdon, a polgármes­teri hivatal konferenciater­mében regionális fórumot szervez Baranya, Somogy és Tolna megyék számára a szociális ellátás új formái­ról. A fórum előadója dr. Kovács Pál országgyűlési képviselő. Kirándulnak a nyugdíjasok A Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövet­sége és a Népbolt Rt. nyug­díjas tagozata nyugdíjasai számára kirándulást szervez Ópusztaszerre július 16-án. Jelentkezni lehet június 30- tól július 3-ig a Szakszerve­zetek Háza IV. em. 401. sz. irodájában 9-től 12.00 óráig. Vitafórum a biztonságról Szekszárd Város Önkor­mányzata és a Honvédség és Társadalom Baráti Kör ma 18 órai kezdettel Szekszár­don, a Művészetek Házában A magyar nemzet bizton­sága és az európai biztonság címmel vitafórumot rendez. Meghívott előadók: Mécs Imre országgyűlési képvi­selő, a parlament honvé­delmi bizottságának elnöke és Búzás Árpád biztonság- politikai szakértő. Emléket állítanak a hősöknek Kapospulán a temetőben a II. világháború hőseinek és áldozatainak tiszteletére avatnak emlékművet. A jú­nius 29-én, vasárnap dél­előtti avatási ünnepséget megelőzően fél tízkor kez­dődik a szentmise. Adomány érkezett Ausztráliából A dombóvári mentőállomás az ötödik kontinensről két­ezer ausztrál dollárt, vagyis kb. 65 ezer forint adományt kapott. A sásdi Sommer Ár­pád esperes közbenjárására a Magyarok Szent Érzsébet Caritas Társasága szervezte a sikeres gyűjtést. Blues a ZUG-ban A Blues Factory nevű együttes lép fel ma 20 órai kezdettel Szekszárdon, a ZUG-ban. Új típusú, barátságos szennyvíztisztító Szennyvíz­alternatíva Nyolc település - köztük Szed­res, Tengelic, Medina - szennyvíz-problémáit lehetne megoldani új típusú, viszony­lag olcsó, gazdaságos üzemel­tetésű szennyvíztelep(ek) meg­építésével. Az ezzel kapcsola­tos, a Tolnai Vízmű Kft. által kezdeményezett megbeszélé­sek eddig még csak a tájékozó­dás szintjén zajlottak. Az vi­szont tény, hogy a nyolc telepü­lés polgármestere nemrégiben Budajenőn tekintett meg egy ilyen - 6 éve működő - telepet. Az elmúlt héten sor került egy - minden elkötelezettség nél­küli - megbeszélésre, amelyen az ilyen típusú telepeket kivite­lező cég felajánlotta: az elvi vízjogi létesítési engedélyeket térítés nélkül kidolgozzák. A tervek várhatóan augusztusban elkészülnek, ezek ismeretében kezdődhetnek a településeken a döntés előkészítések a szenny­víztelep sorsáról. A jelenlegi elképzelések szerint vagy 5 kü­lönálló, vagy egyetlen, regioná­lis ellátást biztosító objektum épülne. —ts— Kalászosbemutató Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról.) Itt évek óta a tájegységre jel­lemző kalászosokat elemzik. Az utóbbi években gyengébb terméseredmények születtek és ennek nem csak az időjá­rás volt az oka, mondta Bea József. A kísérletek és azok eredményeinek alkalmazása akkor lesz igazán sikeres, ha a tájegységre alkalmas tech­nológiát dolgoznak ki a szakemberek a termelők ré­szére. Kővári László, a megyei agrárkamara elnöke az el­múlt év időjárási tényezőit ismertette. Óriási szélsősé­gek voltak jellemzőek az el­múlt időszakra, hiszen a feb­ruár átlagon felül volt meleg, míg az április az elmúlt évek egyik leghidegebb tavaszi hónapja volt, mondta az elő­adó. Ennek ellenére jó-köze- pes terméseredményre lehet az idén számítani búzából és árpából. A gabonatermesztés nö­vényvédelmi feladatairól Fűzi István, a megyei nö­vényegészségügyi állomás növénykórtani munkatársa tartott előadást. Véleménye szerint már a tél vége felé lehetett látni, hogy az idei úgynevezett gombás év lesz, növényvédelmi szempont­ból. Közepes fertőzés volt tapasztalható vörösrozsdá­ból, lisztharmatból és fuzári- umból, ezek mennyisége függött a fajták fogékonysá­gától és a termőhely elhe­lyezkedésétől is. Mészáros Pál, a MINE­RÁG Kft. ügyvezető igazga­tója pedig a talaj- és a nö­vényvizsgálatokra alapozott tápanyag gazdálkodás ta­pasztalatait foglalta össze. Elmondta, hogy sajnos sok táblán meglátszik (és ez a termésátlagokban is mutat­kozni fog aratásnál), kevés műtrágyát kaptak a gabonák. Az előadását alátámasz­totta a gyakorlati bemutató is, hiszen azok a kisparcel- lák, ahol fejtrágyát nem használtak, teljesen elütöttek a trágyázott területektől. Ugyanez látványosan mutat­kozott a zöldborsó kísérlet­nél is, a levéltrágyázott (zöl- dítő komplex-el kezelt) par­cellák többet és nagyobb hü­velyt hoztak, mint a többi te­rület. Mauthner

Next

/
Thumbnails
Contents