Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-26 / 147. szám

2. oldal Világtükör — Hazai Tükör 1997. június 26., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Az Európai Közösség 1987- ben határozta el a valuta­unió megteremtését. A hollandiai Maastrichtban 1991-ben meghatározták a gazdasági stabilitás kritériu­mait, s erről 1992-ben szerző­dést írtak alá. Egy évre rá, 1993-ben létrejött a szabad belső piac; az Európai Közös­ség új neve pedig Európai Unió lett. Az Európai Központi Bank előfutáraként 1994-ben frank­furti székhellyel létrejött az Európai Pénzintézet. Az unió 1995-ben Ausztriával, Svéd­országgal és Finnországgal 15 tagúvá bővült; a leendő közös pénzt eurónak keresztelték. Még 1997-ben sor kerül az euro bevezetésével kapcsola­tos jogszabályok megállapítá­sára, megtervezik a köve­tendő pénzügyi politikát, sőt már a fémpénzeket is bemu­tatják. Jövőre döntenek a résztvevő országok köréről, munkába áll a közös bank, megkezdődik a bankjegyek és érmék gyártása. A pénzügyi unió 1999. január 1-jén lép életbe, ekkor határozzák meg az átváltási árfolyamokat. Az egységes európai pénz- politika 2002-ben lép életbe. Ekkortól euróra átválthatok lesznek a nemzeti valuták. A bankok is euróbán teljesítik majd a pénzügyi műveleteket, az egyes országoknak belül is fel kell készülniük változá­sokra. Az euro a mindennapi forgalomban is megjelenik; fél évre rá a részes országok nemzeti valutái elveszítik ér­vényüket. FEB Úton a közös pénz felé Környezetvédelmi előírások Földrészünk integrációs szer­vezetében fölöttébb szigorúak a környezetvédelmi rendelkezé­sek. Kérni is fogják a magyar il­letékesek a majdani csatlako­zási tárgyalásokon, hogy késlel­tetni lehessen az előírások ha­tályba lépését, hiszen először még meg kell teremteni az al­kalmazásuk feltételeit. Koppenhágában működik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Európai Unió egyetlen olyan intézménye, amelyhez külső országok is csatlakoztak. A dániai székhe­lyű hivatal ellenőrzi az unió törvényeinek végrehajtását, és jelentéseket közöl a természet- védelem, a környezetszennye­zés időszerű problémáiról. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ Országkép egy kötetben Kovács László külügyminiszter a napokban mutatta be a „Magyarország a ’90-es években” című kötetet, amely - rö­vidített formában - ismerteti a magyar kormánynak az Európai Unió kérdőívére adott válaszait. Az eredetileg több ezer olda­las - angolul és magyarul - el­készített dokumentumot a szakértők 400 oldalon, 23 fe­jezetben foglalták össze. A tel­jes anyag az Országos Szé­chényi Könyvtárban bárki rendelkezésére áll. Az új könyvből a hazai olvasó is pontos képet alkothat magá­nak a rendszerváltás utáni Magyarországról. A könyv - noha szerkesz­tett, tehát elkerülhetetlenül sű­rített formában is - megőrizte azokat az arányokat, amelyek a Brüsszelbe eljuttatott választ jellemzik. így például minden egyébnél hangsúlyosabb és teijedelmesebb a mezőgazda­sággal foglalkozó fejezet, hi­szen ez a témakör rendkívül fontos nemcsak hazánk gazda­sága, hanem az Európai Unió szemszögéből is. A brüsszeli kérdőív megle­hetős alapossággal igyekezett föltérképezni a jelentkezőket. A kérdések a vám- és adó­rendszerre, a versenyjogra, a gazdasági és monetáris politi­kára, a belső piacra, a környe­zetvédelemre, a foglalkozta­tásra, a szociális ügyekre, a kül- és biztonságpolitikára vonatkoztak. A szabványszerű, minden jelentkező által kitöltendő kérdőívben az Európai Unió arra is kíváncsi volt: vajon folytat-e hazánk tengeri halá­szatot, s hogy ezzel kapcsolat­ban hajlandó-e alávetni magát az uniós normáknak. (A válasz egyébként roppant egyszerű; „Magyarország földrajzi elhe­lyezkedésénél fogva tengeri halászattal nem rendelkezik.”) A kötet bevezetőjében ol­vasható: „A magyar kormány meggyőződése, hogy a Ma­gyar Köztársaság megfelel az Európa Tanács 1993. június 21-22-ei koppenhágai ülésén a tagsággal összefüggésben megszabott politikai és gazda­sági feltételeknek.” Erre a csatlakozási tárgyalások adják majd meg a választ, (gyulay) Az M7-es autópálya a magyar oldalon Letenyénél, a horvát oldalon pedig Goricannál (Mu- racsány) szeli majd át a két or­szág határát - ezt tartalmazza az a szándéknyilatkozat, ame­lyet Lotz Károly közlekedési miniszter szerdán Helsinkiben írt alá horvát kollégájával. Az Európai Unió folytatni akarja a majdani tagságot célzó közös munkát Szlovákiával, de az előrehaladáshoz bizonyos akadályokon még túl kell lépni, főként politikai területen - je­lentette ki Hans van den Broek, az Európai Bizottság külpoliti­kai kérdésekért felelős tagja. A NATO-foővítés első körében részt vevő országokról kibon­takozott vitában a német kor­mány továbbra sem kíván nyil­vánosan állást foglalni, de egy­értelműen arra számít, hogy a madridi csúcstalálkozón Len­gyelország, Magyarország és Csehország kap meghívót a felvételi tárgyalásokra. John White amerikai védelmi mi­niszterhelyettes egy cseh lap­nak nyilatkozva úgy vélte, hogy a NATO kibővítéséről a szer­vezeten belül még igen éles vita várható a tagországok között. Elégtétellel tölti el Olaszor­szágot, hogy méltónak találta­tott a schengeni egyezményhez való csatlakozásra, így ősszel megszűnhet mindenféle ellen­őrzés az olasz-francia határon, később pedig az olasz-osztrák határon is, valamint azon nem­zetközi repülőjáratok esetében, amelyek a schengeni egyez­ményhez tartozó országokba indulnak. A szerb ellenzék viszálya Milosevics híveinek kedvez Az Együtt már nem működik együtt A belgrádi tüntetések nyomán a világ megtanult egy szerb szót: Zajedno. Vagyis Együtt. Ez volt annak a szövetségnek a neve, amely szembeszegült Milosevics elnökkel. Amikor az Együtt megalakult, politikai megfigyelők gyors rendszerváltozást jósoltak Szerbiában. A tavalyi helyha­tósági választásokon elért si­kerek után azonban kiújultak a pártvezetők közötti nézetkü­lönbségek. Vük Draskovics és Djindjics, valamint Veszna asszony már beszélő viszony­ban sincs egymással. Djindjics, aki szövetségesei segítségével került a főváros élére, megtagadta Draskovics elnökjelöltségének támogatá­sát, és éreztette: erre a tiszt­ségre maga kíván pályázni. Közben korábbi partnerei az­zal vádolják, hogy állítólag több titkos találkozón egyez­kedett Milosevics elnökkel. Draskovics esetében viszont nehezményezik, hogy nem­csak torzonborz szakállával emlékeztet a második világ­háború hírhedt csetnikjeire, hanem hozzájuk hasonlóan vissza akarja állítani a monar­chiát, és kapcsolatban áll a szélsőséges Seselj vajdával. Az Együtt elhúzódó válsága csak azoknak használ, akik gyengíteni szeretnék az ellen­zéki erőket. A tömörülés fel­bomlása után kérdéses, képes- e győzni az ellenzék az őszi elnökválasztásokon. (réti) Már kapható a Csók és Könny című női magazin Nők vallanak önmagukról... Igaz történetek: *fi szerelemről, *fi bánatról, *fi boldogságról, valamint sok más érdekes olvasnivaló is található a Csók és Könny című, most megjelent női lapban. X­3 U < * < z ló 3-3 Elhunyt Cousteau kapitány Jacques-Yves Cousteau kapi­tány, a neves óceánkutató 87 esztendős korában elhunyt. Sokszínű munkássága, számos könyve és dokumentumfdmje vitathatatlanul az egyik legnép­szerűbb francia személyiséggé avatta az egész világon. A nálunk is jól ismert tudós 1910. június 11-én született Franciaország délnyugati ré­szén, Saint-André-de-Cubzac városkában. Tengerésztiszti is­kolát kezdett, később átpártolt a légierőhöz, majd egy repülő- baleset után ismét a tengert vá­lasztotta. Korvettkapitányi rangban szolgált. Emile Gagnan mérnökkel együtt kidolgozta a „békaem- ber”-felszerelést. Egy kimust­rált aknaszedő naszádból készí­tette el a Calypso nevű kutató­hajót, amelynek fedélzetén 1952-től kezdve több tudomá­nyos expedíciót vezetett. A monacói Oceanográfiai Múzeum igazgatója volt 1957- től 1988-ig. Megalapította az Egyesült Államokban, Nor- folkban működő Cousteau Tár­saság nevű oceanográfiai ku­tató- és tájékoztató központot. Dolgozott az Amazonason és az Antarktiszon, 1991-ben öko­lógiai expedíciót vezetve hajó­zott végig a Dunán, tanulmá­nyozva a folyó élővilágát. A francia akadémia 1988-ban tag­jai közé választotta. Rádiós és televíziós soroza­tait az egész világon bemutat­ták, a tengerek mélyén készített filmjeiért számos elismerésben részesült: 1956-ban Cannes­ban Arany Pálmát kapott „A csend világa” című alkotása. 1959-ben a legjobb rövidfilm Oscar-díját „Az aranyhal” ér­demelte ki. 1964-ben pedig „A napfény nélküli világ” című filmje elnyerte a legjobb do­kumentumfilm Oscar-díját. Nemere István: Szabadok szerelme Krimi kisregény (6.)- Kivel fecserészel most, édesem...? Amikor már indul­nunk kéne, és te még fel sem öltöztél... egészen - keze játé­kosan becsúszott a törölköző alá. Tina abba csavarta magát. A férfi ujjai combjai belső ol­dalán voltak, a lány szeme megrebbent, de ügyesen elha­jolt és befutott a fürdőszobába. Csak amikor a tükörben meg­látta magát, jutott eszébe: mi volt ez...? Paul milyen jogon szakította félbe a beszélgetést? Mi a fene történik itt? Felöltözött, kijött és megis­mételte, most már hangosan:- Mi a fene történik itt? Paul az erkélyről jött vissza, különös kifejezéssel az arcán:- Siess! Felkapta a lány kis poggyá­szát, másik vállára dobta a maga kis táskáját és máris a fo­lyosón volt. Tina nem értette ezt sem, de az óvatosság már átragadt rá. Hátha van valami oka mindennek? A telefonnak, Paul sürgetésének? Tán még annak is, hogy kocsit bérelt, és mindenáron el akarja hagyni a várost? Az autó egy gyors fehér szerkezet volt, Tina nem is­merte a márkákat, különben sem volt ideje ilyesmire. Paul bevágta a csomagokat a hátsó ülésekre, Tina beült. A férfi egyetlen nagy ívvel vitte a ko­csit azonnal egy keskeny mel­lékutcába. Csikordultak az ab­roncsok. Tina félve pillantott a férfira:- Mi van, miért annyira sür­gős?-Hogy minél előbb veled lehessek ismét! - nevetett Paul, egyik karjával átölelte a lányt, de ez csak egy pillanatig tartott. Aztán sebesen vezetett tovább. A következő sarkon jobbra, egy másikon balra for­dult.-Mintha nem egészen tud­nád, hová megyünk - kockáz­tatta meg a lány gyanakodva. Paul nevetett:- Ugyan, csak ismerkedem a kocsival. Végtére is, még so­hasem ültem benne, és tudnom kell, hogyan viselkedik a kü­lönböző helyzetekben? - a mondat gyanúsan kerek volt. Tina hallgatott. Paul nyomta a gázpedált és alighanem többet nézett a visszapillantó tükörbe, mint előre.- Azt mondja, kicsúsztak a ke­zünkből?- Úgy tűnik, bár a fiúk azért igyekeznek a nyomukban ma­radni. Az a pasas nagyon aka­dályozza a munkánkat, uram!-Talán a konkurenciának dolgozik. Tudja, vannak a má­sik oldalon is, akik ugyanazt akarják elérni, amit mi, csak éppen... Szóval hagyjuk. Mit tesznek most azok az agyalá- gyult, szerencsétlen emberei, akik helyett már régen másokat kellett volna felfogadnia, Ma- foor?!- Nem nyugszanak, amíg ismét fel nem lelik a lányt, uram. Az a tisztás szinte felkínálta magát. Erősen sütött a nap. A tenger messze volt most. À meredek hegyi szerpentin számtalan ka­nyarral győzte le a magasságot, és a láthatár egyre inkább kiter­jedt előttük. Amikor az egyik kanyarban láttak egy kis parko­lót, és mögötte a ritkás ligetet, Tina nem bírta tovább:- Álljunk itt meg, drágám. Alighanem az utolsó szó ha­tott. Paul azonnal fékezett és kivitte a kocsit. Távol az úttól, szinte egészen a fák között állt meg, már túl a fehérkavicsos parkoló-részen. Tina furcsa zsongást érzett a testében. A remek levegő, a csodálatos lát­vány...-Gyere, megnézzük a ten­gert! Paul mosolyogva követte. Kimentek a magas partra. A látvány valóban feledhetetlen volt. Távolabb a kék tenger, fö­lötte az ég, itt a fű, és csak ők, ők. A lány Paulra nézett, Paul meg rá. Most nem gondoltak másra. A testük parancsolt. Azelőtt Tina sohasem érzett ilyen vonzódást, most egy­szerre félt is az érzéstől, és örült neki. Paul, Paul...! A férfi akkor borult föléje, máris a fű­ben feküdtek, a föld is forró volt, akárcsak ők.-Tina... Kezek indultak vándorútra, ismét. A ruhák és a bőr közé csúsztak, aztán az ujjak türel­metlenül feszültek gombok­nak, húzózáraknak. A fejük fö­lött madarak repültek el, az egyik kivált a sorból és tett két kört, mintha jól megszemlélné a földön heverő emberpárt. Tina látta ezt és hirtelen na­gyon könnyű lett a lelke. Akár az a madár. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents