Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-25 / 146. szám

1997. június 25., szerda

Bátaszéki Magazin

7. oldal

Akikre büszkék Várdombon

Minden tanév végén értékeli az iskola vezetése a gyerekek egész éves munkáját. A kimagasló tanulmányi eredményért, példás szorgalomért, tanulmányi- és egyéb versenyeken elért eredményekért jutalmazzák is a legjobbakat.

Az általános iskola tanévzáró ünnepségén könyvjutalmat kaptak a legjobbak. Matematikából és sakkból kiemelkedő eredményt ért el Kollár Edina, országos versenyen ókori olimpiai témában jól szerepelt Lábár Tamás, sakkversenyen és iskolai rendezvényeken kimagasló teljesítményéért kapott jutalmat Handl Renáta. Matematikából és sakkból Bakó Eszter, matematikából, nyelvtanból kimagasló eredményt ért el megyei országos versenyen Szőnyi Ágnes. Kimagasló tanulmányi eredményéért Simon Tímea kapott könyvjutalmat. Országos biológia versenyen jó eredményéért Gerhát Richárd, megyei versenyen atlétikából elért teljesítményéért Vári Richárd és Gyurkovics Lajos. A kiemelkedő tanulmányi eredményért jutalmat vehetett át Solti Ramóna, Jankovics János, Tamás Gábor, Runyai István (mind 4. osztályos), Simon Kinga, Runyai Péter, Keresztes Amália, Fenyves János, Hor- nyák András, Marcsó Henrietta, Tóth Tímea (mind 3. osztályos). Sakkversenyeken nyújtott jó teljesítményéért Gilicze Zsolt.

Megyei rajzversenyen elért kimagasló eredményért Nagy Gyula kapott jutalmat, míg országos versenyen irodalom tantárgyból elért jó eredményéért Kaszás Tünde (3. osztályos). Mesemondásból különdíjat, most pedig jutalmomkönyvet vehetett át Lábár Dániel (2. osztályos). Kimagasló és kitűnő tanulmányi eredményéért Bayerle Erikát, GarajszJá Ernát, Boda Andrást, Vári Barbarát, Csillag Noémit (mind 2. osztály), Mátrai Anitát, Wojciechowski Klaudiát és Péter Jánost (mind 1. osztály) jutalmazta az iskola.

A hulladék meg csak gyűlik

A közel két évvel ezelőtti városavató egyik kritériuma volt, hogy a város bejáratánál lévő MEH-telep megszűnjön. Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint ahogy azt bárki is elgondolta. A terület tulajdonviszonyai körül adódtak a legfontosabb kérdések. Ugyanis az épület és telek, amelyen az áll, alsónyék! Az előtte lévő terület egy része a városé, a másik felét a MÉH Vállalat vásárolta meg.

Több alternatíva is fölvetődött a MÉH-telep elköltözteté- sére, sőt egyszer már addig eljutott az önkormányzat a vállalkozóval, hogy a vasút Szek- szárd felőli oldalán lévő mérlegház megfelelne e célra. A vállalkozó az utolsó pillanatban visszalépett. A másik ajánlat a bonyhádi oldalon volt, oda viszont a vágányt nem tudták bevinni, így aztán minden maradt a régiben. Az önkormányzat képviselői mégegyszer tárgyalnak a vállalkozóval, s megpróbálnak kompromisszumot kötni vele, hogy eltűnjön a hulladék a város széléről.

Addig a hulladék pedig csak gyűlik, csak gyűlik...

Öreg fát nem lehet átültetni

Mindig is Bátaszékhez tartozott a vele szomszédos Kövesd és Lajvérpuszta. Ma Kövesden a 83 házban 225-en, míg Lajvé- ron az 59 házban 170-en élnek. Egyik településre sem jellemző az elöregedés, Kövesden azonban több a fiatal. Sok a munkanélküli, akinek van munkája az a vázkerámiában, vagy Baján dolgozik. Érdekesség, hogy valamikor mindkét puszta önálló iskolával rendelkezett.

Idősek lévén, szombaton délután mit is kezdhetnének az idejükkel, mint kiülnek a ház elé pihenni. így találkoztunk Lajvérpusztán Kolbert Gáspárral és feleségével.

— Mi itt születtünk, én ebben a házban - mutat rá az épületre Kolbert néni - 1915- ben. A papa is már 81 éves. Van egy kis kertünk, meg házunk.

— Amikor fiatalok voltak, milyen volt Lajvérpuszta?

— Össze sem lehet hasonlítani - veszi át a szót Gáspár bácsi -, egyforma nép volt, úgy éltek, mintha testvérek lennének. Ha építkeztek, öszszefogott az egész falu, segítették egymást.

— Mekkora volt a puszta?

— Akkor 80-90 család is élt itt, minden házban két-há- rom család. Akkor nem mentek el a fiatalok, az öregek meg maradtak. Együtt élt a két generáció. Mi vagyunk a legidősebbek. Nekem is van egy lányom, meg két unokám.

— Bírják még a kerti munkát?

— Én egyedül - mondta Kolbert néni -, mert a papa már öt éve beteg, tavaly operálták is. Azóta nem tud csinálni semmit. És ha fáradt vagyok, lepihenek.

Hogy miért csinálom? A családért, a gyerekeimért. A papa a vasúton dolgozott harminc évet, én egy kis pótlékot kapok, a nyugdíj nem annyi, hogy abból meg lehessen élni. Mindig otthon voltam, ápoltam a családot, gondoztam a jószágokat, a földeken, a szőlőben dolgoztam. Most már nincsenek jószágok, csak csirkék. A szekszárdi unokám gyakran jön, mama ez is kell, az is kell, mást nem is kell mondani, már tudok mindent. Én már csak ehhez vagyok szokva.

— Érződik-e itt, hogy Báta- szék város?

— Semmit nem érzünk. Már két éve, hogy nem járunk sehova. A vejem jön, ha kell valami megveszi, meg hoz- nak-visznek bennünket. A bolt itt van a szomszédban, ami a legfontosabb, azt meg tudjuk venni.

Pörbölyi

tarka-barka

A nyugdíjasklub foglalkozásai. Minden héten keddi napokon tartja összejövetelét a nyugdíjasklub az óvoda épületében kialakított helyiségben. A harmincöt négyzetméter alapterületű, tőtér beépítéssel létrehozott épületrész az iskolások, óvodások étkezdéje is egyben, valamint a gyerekek iskolára való előkészítése, az ezzel kapcsolatos foglalkozások is itt történnek.

Takarítási szünet. A tanév befejezése a gyerekeknek szünidőt, míg az intézmény dolgozóinak a nyári nagytakarítás idejét jelenti. A takarítás mind az iskolában, mind az óvodában két hét leállást jelent. Ezidő alatt az intézményekben többek között a meszelést, ablaktisztítást végzik el a dolgozók, pedagógusokkal és a szülők segítségéve!

Kirándulnak a gyerekek és a nyugdíjasok. Ma négynapos kirándulásra indultak az iskolások a Pilisi-hegységbe, a Duna-kanyarba. A bakancsos túrán a gyerekeken és a pedagógusokon kívül a szülők is résztvesznek. Nemcsak a község ifjúsága, hanem az idősebb korosztály is kirándulni megy. Mégpedig a nyugdíjasklub szervezésében június 26- án, holnap a klub és a község nyugdíjasai látogatnak

Ópusztaszerre, a történelmi emlékparkba.

Játék az óvodának. Kosárlabda-palánkkal gazdagodott az óvoda. A Bátaszéki Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet nyékipusztai gépműhelye jóvoltából állították föl a palán- kot az óvoda udvarán.

A megengedett érték milliomod része a hulladéktároló radioaktivitása

Sugárözönben keletkezett az élet

A Bátaszékért Közéleti Egyesület vendége volt nemrégiben Dr. Köteles György tanszékvezető egyetemi tanár, a Frederic Joliot-Curie Nemzeti Sugár-egészségügyi és Sugárbiológiai Kutatóintézet főigazgató-főorvos helyettese.

— Miért tartja fontosnak a nemzetközi szaktekintély, hogy egy kis magyar városban ismeretterjesztő előadást tartson a radioaktív sugárzás élettani hatásairól?

— Magammal hoztam egy szoborról készült fényképet. Al-Duna- táji szobrász készítette mintegy 7000 évvel ezelőtt. A figura arca valami szörnyű félelmet, riadalmat fejez ki. Nyilván hétezer évvel ezelőtt is volt az embereknek okuk arra, hogy féljenek valamitől. A mi feladatunk, mindenkié, aki felelősséget vállal a civilizációs ártalmak megelőzése érdekében, hogy az irracionális félelmekkel szemben elmondja a maga érveit annak igazolásra, hogy az adott dologtól tényleg érdemes-e félni, vagy pedig csak feleslegesen ijesztgetjük egymást. Ez azért is fontos, mert az állandó félelem valóban lehet kóros.

— Előadásában hangsúlyozottan szólt a természetes sugárzásról.

— Erről azért fontos tudni, mert ha tetszik, ha nem, sugárözönben élünk. Ez kétféle forrásból származik, egyrészt a kozmikus sugárzásból, másrészt pedig a földkéregben lévő radioaktív izotópokból. A radon bomlástermékeit ráadásul még be is lélegezzük, a sugárzás belülről is éri szervezetünket.

Ha tisztában vagyunk vele, hogy mennyi a természetes sugárzás évente, könnyű összehasonlítani, hogy mekkora sugárterhelés ér bennünket, amikor mesterséges sugárforrást alkalmazunk. Könynyebben lehet ilyen módon arra a kérdésre választ adni, hogy a mesterséges sugáradag sok vagy kevés. Nagyon valószínű, hogy a jelenlegi sugárzási háttér mellett alakult ki a földkerekségen az élet. Ha az élet ilyen körülmények között jött létre, akkor ezt mégsem tekinthetjük kóroki tényezőnek.

— Milyen a természetes sugárzás összetétele?

— A radon kiteszi körülbelül az ötvenöt százalékát a természetes forrásból származó sugárterhelésnek.

Tízezer méter magasság felett már jól mérhető terhelést kapunk a repülőgépen. Érdekes tény, hogy a házakban a természetes sugárzás mennyisége nagyobb, mint a szabad ég alatt. Függ a plusz terhelés attól is, hogy milyen a szellőzés, illetve milyen anyagból épült a házunk. A legkisebb a sugárzás a panel-házakban, aztán következik a tégla, s a vályogházakban a legtöbb.

Mindannyiunkban jelen van a kálium 40 izotóp. Fogalmazhatunk úgy, hogy mi emberek egymást át- meg átsugározzuk. Az érdekesség kedvéért említem meg, hogy a férfiak jobban sugároznak a nők felé, mint fordítva, mert az izomzatban van jelen a kálium. Akinek fejlettebb az izomzata, intenzívebb a sugárzása. Ez a sugárzástípus is mérhető.

— Hogyan viszonyul egymáshoz a természetes és a mesterséges sugárzás?

— Ha összevetjük a természetes és a mesterséges sugárzás arányát, akkor kiderül, hogy a mesterséges sugárzásból származó radioaktív terhelés jelentéktelen meny- nyiségű. A mesterséges sugárforrások legnagyobb része az orvosi alkalmazásból adódik. Az összes mesterséges sugárterhelés 87 százaléka orvosi Röntgen-sugárzásból ér bennünket, öt százalék pedig az izotóp-diagnosztikából. A maradék a foglalkozási terhelés, vagy a korábbi atomfegyver-kísérletekből származó környezeti kihullás.

— Többféle módon illusztrálta, mit jelent ez a jelentéktelen meny- nyiség.

— A természetes szint feletti tízszeres, vagy százszoros sugárzás az a mennyiség, amit laboratóriumi, orvosi körülmények között már ki lehet mutatni. Ha ezerszeresen megyünk e fölé, akkor kezdődnek a sugárbetegségek tünetei. Ha lefele haladunk egy skálán, akkor megállapíthatjuk, hogy a természetes sugárzásnak a tízezred része az a mesterséges sugárterhelés, amit például a jelenlegi magyarországi atomerőmű a közvetlen környezetében élőkre gyakorol.

— Mekkora az a határérték, amit a mesterséges radioaktív sugárzásra meghatároztak?

— Orvosi szempontból a természetes háttérsugárzás egyhar- mada az, aminél többet egy embernek nem szabad kapnia, az ösz- szes mesterséges sugárforrásból összesen. Éppen ezért a hatóság minden üzemre, létesítményre megadja, hogy az mekkora radioaktív sugárzást bocsáthat ki.

— Mit jelent a sokat vitatott hulladéktároló a környezetében élőkre nézve?

— A megengedett érték milliomod részénél több sugárterhelés nem éri a környező lakosságot a radioaktív hulladékok tárolójából, amelyben kis és közepes aktivitású anyagokat helyeznek el. Szemléletesebben megfogalmazva, ha a megengedett értéket egynek vesz- szük, a bátaszéki templom tornya pedig 100 méter magas, akkor ennek tízezred része 1 centiméter. Ennyi az erőmű sugárterhelése a környezetére. Ebből következően a hulladéktároló sugárzási szintje messze a milliméter alatt marad.

A hulladéktároló előkészítésén dolgozó szakértői bizottság jelentése azt mondja, hogy itt Bátaapáti mellett háromszoros a védelem. Az első maga a geológiai, ebben a földtani rétegben a tároló edényeket nem éri víz. A második védelmi gyűrű maga a kiváló mérnöki teljesítménnyel megépített tároló. A harmadik pedig a hatósági szabályozás. A negyedik védelmi gyűrűt biztosítják a területi ön- kormányzatok - bár ez a harmadikba is beleérthető -, a községek, városok polgárai, akik a maguk számára is megkövetelik az folyamatos ellenőrzést.

— A sugárzások összeadódnak, mi a garancia arra, hogy nem ér bennünket olyan hatás, amelyről nem is tudunk?

— Nemcsak az állami hatóságok, hanem a nemzetközi szervezetek is védik a mesterséges sugárzástól az embereket. Ezek a szervezetek kidolgozták, illetve folyamatosan kidolgozzák a maguk filozófiáját, és megmondják mi az ami a biztonságos és mi nem. Ilyen szervezet például a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság. A bizottságba, sajátos módon nem pártok és nem kormányok delegálnak tagokat, hanem a tudós bizottság a szakmában szerzett érdemek alapján kéri fel az embereket arra, hogy egy ideig dolgozzon velük.

Magyarországon nemrégiben jelent meg az új atomtörvény, amit végrehajtási rendelet követ. Az említett nemzetközi szervezetek ajánlásai benne szerepelnek a hazai jogszabályokban, így biztosítani lehet, hogy el nem fogadható kockázat senkit se érjen.

— Például?

— A vérképzési zavarokat előidéző sugárzásmennyiség a templomtorony-hasonlatnál maradva 500 méteres tornyot jelentene. Az a bizonyos 1-es érték ami a megengedett lakossági terhelést jelenti, a foglalkozási kategóriában - sugárzással dolgozó orvos, kutató, bányász, ipari szakember - 20 egység, 20 milliSievert évente. Minden tevékenységnek van kockázata. Ha beleülök az autómba, ha bekapcsolom a vasalómat, vállalok bizonyos baleseti kockázatot.

— Mennyire ismerik az emberek ezeket a reális kockázati tényezőket, illetve valószínűségi adataikat.

— Ismerik, de nem feltétlenül jól. A történelem folyamán úgy alakult, hogy a társadalmi köztudatban szerepel bizonyos vélt kockázati adat. Készült egy felmérés amelyben szerepel a dohányzás, az alkohol, a gépkocsivezetés, kézifegyverek, elektromos áram, sebészet, vasút, repülés. Az amerikai diákok a nukleáris energia használatának kockázatát az első helyre tették, holott a statisztika szerint csak a huszadikon szerepel.

A magyar diákok sokkal reálisabban ítélték meg a helyzetet, mert nálunk a 1 ! helyen szerepel a

valós kockázat és ők nyolcadikra tették.

— Sokan félnek a radioaktív sugárzás rákkeltő hatásától.

— A legutóbbi egészségügyi statisztika 1970-től 1994-ig mutatja be a rosszindulatú daganatos halálozások számát tenyérnyi hazánkban. E szerint 22.500 ember halt meg 1970-ben rákban, 1994- ben ez a szám már 32.993. Sokan azt mondják, hogy a Csernobili reaktor-baleset óta megnövekedett a rákos megbetegedések száma. Csakhogy ez féligazság, mert a baleset 1986-ban volt, s ha alaposabban megnézzük a táblázatot, kiderül, hogy a tendencia 1970 óta jellemző, 24 éve folyamatosan emelkedik a rákos megbetegedések száma. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a növekedést Csernobil okozta.

— Akkor mégis mi lehet a drámai jelenség magyarázata?

— Elsősorban a dohányzás, s még számos, mutációt okozó génkárosító anyag, vegyszer, nehézfém, s más környezeti ártalom. Ezt igazolja az a tény is, hogy nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos fejlett országában is nő a megbetegedések száma. Ahol tesznek az ártalmak, például a dohányzás ellen, ott javul a statisztika. Ma már több ezer rákkeltő anyagot ismerünk, de százezer számra vannak anyagok, amelyeknek a hatásáról fogalmunk sincsen, mert kimutatásuk sok nehézségbe ütközik. Amelyekről tudjuk, hogy ártalmasak, csak korlátozottan, bizonyos rendszabályok betartásával alkalmazhatók. Ha ezeket betartatjuk és betartatjuk akkor nincs mitől félnünk.

(Pr.)

/