Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-24 / 145. szám

1997. június 24., kedd Megyei Körkép 3. oldal A Tárgyalóteremből Érthetetlen agresszivitás Maga a történet semmiféle tanulságot nem hordoz, hi­szen az elkövetett bűncse­lekmény az úgynevezett mo­tiválatlan bűnesetek közé tar­tozik. M. A, a jogerősen elítélt tettes sem tud annál részlete­sebb és értelmesebb magya­rázattal előállni, mint hogy el­fogta a harctéri idegesség. De, hogy ezt mi váltotta ki, arra már nincs válasz. Mentségül annyit tudott még felhozni, hogy összetévesztette a sértet­tet egy volt rabtársával, de egyéb részletekkel nem szol­gált. Történt tavaly december negyedikén az egyik Tolna megyei településen, hogy az utcán összetalálkozott két fia­talember. A vádlott ránézett a sértettre, és roppant értelme­sen, ám annál ingerültebben azt kérdezte tőle „Mi a f...-t nézel?” Az illetőnek nem ma­radt ideje válaszolni sem, mert vádlottunk minden to­vábbi nélkül lefejelte a sértet­tet, akinek az orrcsontja a tá­madás következtében eltörött. A Tolna Megyei Bíróság M. A.-t súlyos testi sértésben marasztalta el, s ezért egy év börtönbüntetésre ítélte. Az első fokú ítélet kétszáz napi tétel pénzbüntetés volt, ami húszezer forintnak felel meg, mert a vádlott anyagi viszo­nyaira tekintettel egy napi té­telt száz forintban határozott meg a bíróság. Ez azt jelenti, hogy ha a vádlott nem fizette volna meg a pénzbüntetést, akkor 200 napra kellett volna börtönbe vonulnia. A megyei bíróság három tagú bírói tanácsát a súlyosí- tásban az is motiválta, hogy az utóbbi időben igencsak el­szaporodtak a hasonló jellegű garázda bűncselekmények. A végrehajtható börtönbüntetés kiszabása mellett súlyosító körülményként szerepelt, hogy a vádlott 1982-től tizen­egy esetben volt büntetve. Legutóbb 1996 november 17-én, nem egészen három héttel a legutóbbi bűncselek­mény elkövetése előtt szaba­dult a börtönből. Mellékbün­tetésül két évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Ihárosi Az egyház bérleti díjat kér a várostól Meglepett tolnai városatyák Ad hoc bizottság létrehozá­sát javasolja a tolnai műve­lődési bizottság a helyi egy­házi iskola indulása miatt a városra háruló feladatok megoldására. A tolnai egyházi iskolai tago­zat szeptembertől a pécsi ka­tolikus iskola kihelyezett te­lephelyeként fog működni, a templom mögötti, városi tu­lajdonú földszintes épületben. Az önkormányzati, I. számú iskola viszont az egyházi tu­lajdonú, emeletes épületben működik. Ezért van szükség a cserére, ingatlan használati szerződés megkötésére az egyház és a város között. A tolnai művelődési bizott­ság tegnapi ülésén Wolf Gyula, az egyházmegye kép­viselője tájékoztatta a bizott­ságot arról, hogy e két ingat­lan értékbecslése alapján a földszintes épület forgalmi ér­téke 15,5 millió, az emeletesé 43,8 millió Ft. Az értékkü­lönbözet tehát 28 millió, az egyházi tulajdonú ingatlan ja­vára. Az egyház ezért bérleti dijat kér a várostól az emele­tes épület használatáért. Ezen a bejelentésen a jelen­levő képviselők közül többen is meglepődtek, mondván, eddig erről nem volt szó. Wolf Gyula szerint, há az ön- kormányzat nem ragaszkodik a korábban az épülethasznála- fot szabályozó szerződés fel­bontásához, ’99. végéig nem merült volna fel a bérleti díj problémája. (Az eredeti szer­ződéssel kapcsolatban a kép­viselőtestületnek törvényes­ségi aggályai voltak.) A püspökség képviselője azt is hangsúlyozta, hogy az egyház, mint fenntartó vál­lalja a nagyobb terheket a ka­tolikus iskola indításában. (A művelődési bizottság több tagja egyébként elfogadható­nak ítélte az emeletes iskola az egyház által javasolt évi mintegy 3 millió forintos bér­leti díját.) A tegnapi ülésen Pécsi Rita, a katolikus iskola igaz­gatója elmondta, hogy eddig pozitív hozzáállást tapasztalt az önkormányzati iskola ré­széről a katolikus iskola iránt, kár, hogy az egyébként is ke­vés átadott alapeszköz egy ré­szét az iskola a megállapodás után rosszabb minőségűre cserélte ki. Az iskola jelen lévő igazga­tóhelyettese viszont azt mondta, hogy ilyet nem ta­pasztalt. -es­Mindenki maga mérheti a sugárzást / 27.—, /11 í .1 # 4.. : ! 7 „ 7 T s-* 7.? 1 \ t- ^.....— 1. ^ J—u 1. ... .í _ * * 11. \r uiyiLuuz uf í. uiuuu ui.j Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, a Társadalmi El­lenőrző és Tájékoztatási Társu­lás felkérte az akadémia elnö­két, hogy független szakértő­ként vegyenek részt az akadé­mia tagjai az üveghutai kutató­fúrások és az esetleg ott meg­épülő atomtemető működésé­nek ellenőrzésében. A felkérés nyomán tegnap délelőtt a hely­színre érkezett Marx György akadémikus, az MTA Sugárvé­delmi és Környezetvédelmi Bi­zottságának elnöke, Gadó Já­nos akadémiai doktor, az MTA Atomenergetikai Kutatóintéze­tének igazgatója, Nagy Béla akadémiai doktor, az MTA Földtudományi osztályának tit­kára és Tigyi József, pécsi bio­fizikai professzor, az MTA tagja. A kutatások jelenlegi ál­lásáról Bállá Zoltán, a Magyar Állami Földtani Intézet kutatá­sokért felelős vezetője adott tá­jékoztatást. Elmondta, hogy rö­videsen nyilvánosságra hozzák, hogy a három lehetséges hely közül melyik az a terület, amely további, részletes kutatásokra alkalmas lesz. A helyszíni tapasztalatok alapján az neves szakértők rá­mutattak: mintaszerűnek tartják az eddig végzett munkát. Utalva a környéken tapasztal­ható fapusztulásra, felhívták a Marx György figyelmet, hogy rögzíteni kell a környezet és a természet jelen­legi állapotát, hogy az atomte­mető megépítése esetén meg lehessen állapítani, hogy az okoz-e valamilyen elváltozást. A TETT tagjaival való talál­kozó után Marx György interjút adott a Tolnai Népújságnak. — Vannak, akik kétségbe vonják, hogy a Magyar Tudo­mányos Akadémia független szakértőket tud adni e munká­hoz, hiszen itt egy nemzeti cél­programról kel véleményt mondani. — Én erre csak azt tudom mondani, hogy én például egye­temi tanár vagyok, rossz üzlet volna számomra, ha valami va­lótlant állítanék. Mi a tényekre lamaszKuuuiiK., megmerjuK, azt, amit csak lehet. A számok be­szélnek. Ugyanakkor nem elha­nyagolható szempont, hogy a je­lenlegi piacgazdasági viszonyok között versengenek a különféle erőmű típusok. Az államnak azt kell választania, amelyik a leg­tisztább és a legolcsóbb. Mi eb­ben fogunk segíteni. — Miképp fognak dolgozni? — Az alapvető kérdés, hogy maga a terület alkalmas-e a lé­tesítmény felépítésére. Nekünk vannak eszközeink arra, hogy a tudósok munkáját ellenőrizzük. Másrészt: megnézzük a mos­tani állapotot és azt, hogy eb­ben milyen változás fog beállni. Felajánlottuk, hogy az itt élő emberek detektorokat - érzéke­lőket - kaphatnak, amelynek segítségével meggyőződhetnek arról, hogy most mennyi termé­szetes radioaktivitás éri őket, il­letve mennyi lesz ez az atom­temető megépültével. Sőt. Arra is mód van, hogy akinél túl ma­gas, ott tanácsokat adunk, mi­képp lehetne a sugármentesítést elvégezni. Erre jó tapasztalata­ink vannak, szerte az országban tízezer detektor van kint ha­sonló céllal. Reális lehetőség van tehát arra, hogy az atomte­mető létesítésére való felkészü­lés közben csökken az egyes lakásokban a radioaktív sugár­zás mértéke ... Hangyái Látók is jelentkeztek Braille-tanfolyam Szekszárdon A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Tolna megyei szervezete Braille-írás tanfolyamot indított Szekszár- don. A tanfolyamot az tette lehetővé, hogy a szervezet a szek­szárdi önkormányzat művelődési bizottságától pályázat útján nyert és az országos szövetségtől céltámogatásként kapott pénzből vásárolhatott öt darab Picht-írógépet az oktatáshoz. A Braille-írás feltalálójáról, Louis Braille-ról kapta a nevét, aki az 1800-as évek elején Franciaországban dolgozott egy vakok intézetében, s ott ké­szítette a pontírás rendszerét. A Braille-ábécé a papírból ki­domborodó pontokból áll, 25 betűs az alapábécé, ami a vilá­gon mindenütt ugyanazt a 25 betűt jelenti. Országonként, pontosabban nyelvenként dol­gozzák ki a sajátos nemzeti be­tűket, amit egy nemzetközi bi­zottság egyeztet. A Braille-ábá- cét alkotó pontokból összesen 54 betűt lehet megjeleníteni. Mint azt Kovács Lászlóné, a megyei szervezet titkára el­mondta, évtizedek óta ez az első Braille-tanfolyam, jelenleg 5 súlyosan látássérült sorstár­suk tanulja a Braille írást-olva- sást, de már 24 jelentkezőt je­gyeztek elő, köztük látó embe­reket is. A megyei szervezetnél hagyománya van a különböző tanfolyamoknak, többek között számítástechnika-, gépíró- és német nyelvtanfolyamot szer­veztek eddig. A Braille-ábécé rejtelmeire a Pécsett élő Jeszenszky László tanítja a résztvevőket péntek délelőttönként, s közreműködé­séért nem fogad el semmilyen díjazást. Tőle tudtuk meg, hogy a hagyomány szerint Louis Bra- ille-nak a francia tüzérség leve­lezése adta az alapötletet a domború pontíráshoz. A lö­vészárkokban leveleztek az el­lenség által láthatatlan, dombo­rított írással. Magyarország di­cséretére váljék, hogy keletke­zése után igen hamar átvették a Braille-ábécét. A tanfolyam résztvevői mindannyian olyanok, akik lá­tónak születtek, s csak később szenvedtek károsodást. Andrea (22) lassan egy éve már csak árnyékokat lát. A Braille-t azért akarja elsajátítani, hogy tovább tudjon tanulni és levelezni is szeretne. Irmának (35) kellemetlen, hogy mások segítségére szorul, ha írni, vagy olvasni szeretne. Úgy érzi, ha elvégzi a tanfo­lyamot, alkalma lesz kedves ol­vasmányai felelevenítésére és a levelezésre. Éva (18) Andreához hason­lóan a továbbtanuláshoz érzi szükségét a tanfolyamnak. Névrokona, a másik Éva (19) főiskolára készül, s a Braille ismerete segít majd a tanulás­ban. Nagyítóval ugyan még látja a betűket, de igen hamar elfárad a szeme. Marika (40) lá­tása is egyre romlik, s úgy véli, föl kell készülnie azokra az időkre, amikor már egyáltalán nem látja a betűket. Mindannyian bíznak abban, hogy a Braille segítségével nem kell megfosztaniuk magukat az olvasás örömétől, amit nem pó­tolhat sem a „hangoskönyvtár”, sem a felolvasás. Nagyszámú kiadvány létezik Braille-írással, legutóbb pél­dául Arany János Toldi-trilógi- ája, angol-, német- és eszperan­tószótárak és nyelvkönyvek, valamint kézimunka és számí­tástechnikai szakkönyvek jelen­tek meg. venter KDNP: tisztújítás után — Amit vártunk, az tel­jesült - hangzott az értéke­lés tegnap a Szekszárdon tartott sajtótájékoztatón Halmai Jánostól. A KDNP Tolna Megyei Szervezeté­nek elnöke ezzel arra a vá­lasztásra utalt, melynek eredményeként dr. Giczy György lett az országos elnöke a Keresztényde­mokrata Néppártnak. A KDNP múlt heti Orszá­gos Választmányának ülé­sén szűkebb pátriánkból Halmai Jánoson kívül dr. Maróthy Géza is részt vett, sőt, szavazáskor az Orszá­gos Választmány elnökségi tagjává is választották. Már ebben a minőségében kö­szöntötte tegnap az újság­írókat, hangsúlyozva: a tisztújítás után immár lehe­tővé válik az összefogott munka. Ehhez az szükséges, hogy mindenki - már akit érint - hagyjon fel a párt­egységet gyengítő cseleke­detekkel. Aki erre nem haj­landó, azt • kizárjuk - he­lyezte kilátásba dr. Maróthy Géza. Az Országos Választ­mány munkája végeztével egy politikai nyilatkozatot is elfogadott. Ebben a KDNP sikertelennek és gyökeresen átalakítandónak ítéli a jelen­legi gazdaságpolitikát, „mely az ország lakossága döntő többségének elszegé­nyedéséhez vezetett: ezen nem változtatnak a kormány látszatintézkedési és válasz­tási ígéretei sem.” A párt együtt érez a válsághely­zetbe jutott magyar csalá­dokkal, fiatalokkal és gyer­mekekkel, s a családtámoga­tási rendszer gyökeres újra­teremtésével akar kitörni a népesedési katasztrófá­ból. -szá­PÁLYÁZAT ÚT ’97 - valutatámogatás csoportos diákutazáshoz. Kizárólag középiskolás korú diákcsoportok pályáz­hatnak 1997-ben lezajló sa­ját szervezésű, tanulmánya­ikhoz szorosan kötődő kül­földi szakmai valutafedeze­tének kiegészítésére. Pályá­zati határidő: szeptember 5. (ha az utazás időpontja 1997. október 15-december 31.) A pályázatról bővebb felvilágosítás kérhető a Paksi Ifjúsági Irodában. Kis területről Majoránna, macskagyökér, zsálya, kakukkfű. Bizonyára nagyon so­kunknak ismerősek e növénynevek. De vajon hányán tudják, milyen nö­vényről van szó? Legtöbbjüket nap mint nap használjuk, az üzletek pol­cain rendszeresen megtaláljuk, mégis kevés ismerettel rendelkezünk róluk. Vannak olyan emberek akik életüket tették fel, arra hogy a gyógynövé­nyekkel foglalkozzanak. Ilyen dr. Bemáth Jenő professzor is. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem Kertészeti Karának dékánja, a gyógynövény termesztési tanszék veze­tője a napokban járt Nagydorogon. Jö­vetelének oka, hogy a Nagydorog és Vidéke Áfész nagy hagyományokkal rendelkezik a gyógynövények termelte­tése terén. A kapcsolat évtizedes. A kia­lakulásról és a magyar gyógynövény­termesztés gondjairól beszélgettünk a professzorral. nagy értéket előállítani — Az áfésszel való együttműködés azért jöhetett létre, mert már abban az időben is szakmailag igen jó munkát végeztek. A kapcsolat jelentősége az utóbbi időben megnőtt, tekintettel arra, hogy a korábbi szervezeti egységek a rendszerváltás, a privatizáció kezdeti időszakában kezdtek szétesni. Nagyon lecsökkent a gyógynövényeket termelő üzemek száma. Sajnos nincs igazán jó statisztikai adat arra vonatkozólag, hogy hány kis- és középszintű termel­tető cég van ma Magyarországon. En­nek az az oka, hogy nem érdekeltek az emberek, hogy jelezzék, milyen terüle­ten milyen mennyiséget állítanak elő. Persze ennek viszont már közgazdasági okai is vannak. Becslések szerint 40-45 ezer hektáron termelnek gyógynövényt. A szakmai irányítás, kontroll és szak­maismeret hiányában romlott a minő­ség ebben az időszakban. A Nagydo­rogi Áfész viszont jól „vizsgázott” a termeltetés, a minőség megtartása terén. — On szerint a ma­gyar gyógynövény ter­mesztés hol áll a világpi­acon ? — Nagyon fontos - ha gyógynövényeket aka­runk értékesítem a nyugat­európai piacon -, hogy a minőségre figyeljünk. Je­lenleg nyugat-európában nincs szabály-rendszer a gyógynövényekre, mint sok más kultúrnövényre. Ennek a fő oka, hogy az itt élő emberek nagyobb része inkább fogyasztja a gyógynövé­nyeket, mint termeli. Több irányban kell versenyeznünk. Egyrészt a volt szocia­lista országokkal, másrészt néhány fej­lődő országgal is. Mindazonáltal például a kamilla, a majoránna hungaricumnak számít. — Mi szükségeltetik a termelés ha­tékonyabbá és gazdaságosabbá tételé­hez? — Egyrészt a fejlett, korszerű technológia. Ennek biztosítása pénz­ügyi - ezen belül is állami támogatás - kérdése. A másik az ismereti háttér bővítése. A gyógy- és fű­szernövények több csa­tornán értékesülnek. Fű­szerként, gyógynövény­ként, egy része feldolgo- zottan élelmiszeripari termékekbe kerül, har­madrészben pedig gyógy­szeripari alapanyagok. Áz FM-nél pályázatot nyertünk egy oktató­film elkészítésére, mely a termelők is­mereteit bővíti. — A gyógy-és fűszernövények mi­nőségével ki foglalkozik? — A minőség javítását a Magyar Tudományos Akadémia is célul tűzte ki. Ezért zajlik az AGRO 21 minőség-el­lenőrzési program is. Az oktató filmek mellett szerintem szükség volna minta­üzemek kialakítására. Ezek feladata lenne a termelés, a termelők koordiná­lása és az értékesítésben is fontos szere­pet játszhatnának. Gyakorlatilag ezt a funkciót Nagydorogon az áfész vállalta fel, itt ez a rendszer nagyon jól működik. — Lesz-e betörés a nemzetközi pi­acra? — A gyógy- és fűszernövények ter­melésének jellegzetessége, hogy kis te­rületről nagy értéket állít elő. Ezt az ál­lamnak jó volna felismerni. A hazai fej­lesztés, értékesítés dolgát a külföldi mamutcégek betörése is nehezíti. E cé­gek csak termeltetik a gyógynövénye­ket, de kiviszik az országból és a profit nem itthon csapódik le. Ezekkel kell fel­venni a versenyt és a termelési, a felvá­sárlási, feldolgozási, valamint az értéke­sítési pozícióinkat meg kell tartani. Nem kis feladat. — A végzősöknek lesz-e munkájuk? — A mai gazdasági körülmények azt diktálják, hogy egy cég nyereséget termeljen. Sajnos a hallgatók nagy ré­sze inkább a gyógynövény kereskede­lemben helyezkedik el, mint a ter­mesztésben, a fejlesztésben tevékeny­kedik. Garay Eló'd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents