Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

1997. június 23., hétfő Gazdaság 7. oldal Miről árulkodnak az ÁFA-bevallások? Tolnában nem élénkült a gazdaság Az első negyedévben orszá­gosan a gazdasági konk- junktúra élénkülésére utaló jelek mutatkoztak, ezzel el­lentétesen változtak - a múlt év hasonló időszaká­hoz képest - a gazdasági fo­lyamatok Tolna megyében. Erre a következtetésre az ÁFA bevallások informáci­ótartalmának ágazaton­kénti összesítése alapján el­végzett elemzés során jutot­tunk. A gazdasági folyamatok számszerűsítésére vonatkozó, alábbiakban részletezett meg­állapításainkat a KSH-adatok is alátámasztják, bár a kétféle megközelítésmód (ÁFA beval­lások alapján, és a KSH megfi­gyelése) eredményeként nyert adatok többnyire csak a ten- denciális változásokat tekintve azonosak. A benyújtott és feldolgozott bevallások alapján az általános forgalmi adó kötelezettsége­ként az adózók mintegy 70 millió Ft-tal több befizetendő, és 400 millió Ft-tal több visz- szaigényelhető adót vallottak be, mint 1996. év ugyanez idő­szakában. Mindez azzal magyarázható, hogy az értékesítési tevékeny­ségnél a beszerzések nagyobb mértékben nőttek, mivel az ÁFA törvény hatálya alá tar­tozó Tolna megyei vállalkozá­sok ez év első három hónapjá­ban összesen 8,2%-kal több, 65,1 milliárd Ft értékesítési bevételt produkáltak, a beszer­zéseiket terhelő általános for­galmi adó alapjaként pedig 50,2 milliárd Ft-ot, 12%-kal nagyobb összeget vallottak be, mint az előző évben. A közel 7 milliárd Ft-ot kitevő export - szintén folyó áron - 21%-kal volt magasabb, mely főként a mezőgazdaság kivitelének je­lentős, valamint a megye kül­piaci értékesítéséből 60%-ban részesülő feldolgozóipari ága­zatok, közülük is a textil,- ruha,- bőripar kisebb mérvű exportnövekedésnek köszön­hető. A megye értékesítésének döntő hányadát képviselő bel­földi értékesítés összességében 10%-kal emelkedett, ezen be­lül a nagyobb súllyal bíró 12 %-os kulcsú termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás alig 1%- os, a 25%-os kulcsú 14%-os növekedést mutat. A 12%-os kulcsú értékesítés ilyen mérvű alakulását az befo­lyásolta, hogy az ebbe a körbe tartozó értékesítést meghatá­rozó villamosenergia-ipar tel­jesítménye 7%-kal elmaradt a tavaly első negyedévitől. A kohászat, fémfeldolgozás, gépgyártás ágazatokban szin­tén visszaesés tapasztalható, mivel 1-2%-kal volt magasabb az értékesítés. A kereskedelem belföldi ér­tékesítése az 1996. I. negyed­évihez hasonlóan 14 milliárd Ft körül alakult, a változás alig 3%-os volt. Mindez összefüg­gésben van egyrészt azzal, hogy Tolna megyében az előző évekhez képest 5%-kal csök­kent a kiskereskedelmi egysé­gek és a vendéglátóhelyek száma, másrészt azzal, hogy néhány meghatározó gazdasági szereppel bíró nagykereske­delmi vállalkozás jóval a bázis időszak alatti teljesítményt nyújtott. Az építőipar súlya a megye gazdaságán belül a többi ágazat közül a legkisebb, mégis figyelemre méltó és számottevő a fejlődés, mivel a Tolna megyei építőipari vál­lalkozások több mint 80%-kal több értékesítési bevételt reali­záltak, szemben az országos tendenciákkal, amely szerint néhány százalékpontos javulás volt csak tapasztalható. A megye összes beszerzésé­ről elmondható, hogy a bel­földi beszerzés súlya - a ko­rábbi 76%-ról 80%-ra - nőtt az importtal szemben, melyhez hozzájárult az is, hogy az im­port beszerzés negyedéves szinten 260 millió Ft-tal csök­kent, így 1997. március végén 9,5 milliárd Ft-ot tett ki. Az ágazatok közül a feldolgozói­parban 2%-kal, valamint a me­gye importbeszerzéséből 70 %-ban részesülő vjllamosener- gia iparban 8%-kal volt idén kevesebb a termékbehozatal. A többi ágazatban nőtt az import, azonban kis összegüknél fogva nem befolyásolták a megye összes importbeszerzésének csökkenését. Mindkét negyedévben a bel­földi beszerzés közel 8%-a tár­gyi eszköz és apport beszer­zésből állt. Az ÁFA bevallások alapján a saját vállalkozáson belül végzett beruházások ér­téke a múlt év első negyedévi­nek mindössze 40%-át, össze­sen 115 millió Ft-ot tett ki. Számottevő csökkenés (120 millió Ft) a mezőgazdaságban figyelhető meg. Az APEH Tolna Megyei Igazgatósága HÍD-program Tolnában Miért jó a banknak a civil-kapcsolat? A szektorok közötti együtt­működést elősegítő, Phare- támogatással működő HÍD- program indult útjára Ireg- szemcse térségében öt tele­pülés részvételével. A prog­ramot a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány (CTF) hangolja össze. A program egyik tréningje minap zajlott Iregszemcsén. Az amerikai támogatást él­vező CTF országszerte szer­vez tréningeket a nonprofit szervezetek működtetésének módszereiről, projektmene­dzselésről, pénzügyi, gazda­sági, adományszervezési, pr- munkával kapcsolatos taná­csokat nyújt, erről szóló pub­likációkat jelentet meg.- A HÍD-program célja a civil, az üzleti és az önkor­mányzati szektort kommuni­kációra bírni, partneri vi­szonyt, közös gondolkodást kialakítani közöttük - mondta kérdésünkre Valcsicsák Zol­tán, a CTF munkatársa.- Az volt az elképzelé­sünk, hogy a programot egy kistérségben próbáljuk elindí­tani, tulajdonképpen véletlen­szerűen kerültünk kapcso­latba Tolna megyével. Volt Simontornyán egy tréningünk vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek képvise­lőinek részvételével, és igény volt arra, hogy folytassuk a munkát. Végül öt falura szű­kült a program.- Tapasztalata szerint jelen­leg van együttműködés a három szektor között? Határidőkről, termelőknek Mezőgazdasági termelők fi­gyelmébe ajánljuk a következő határidőket. A 3/1997. (1.19) FM rendelet értelmében a mezőgazdasági biztosítás díjának támogatási kérelmét 1997. július 15-ig kell eljuttatni a földművelésügyi hi­vatalokba. Amennyiben még nincs a teljes biztosítási összeg kifizetve, akkor is az első befi­zetett összegről szóló igazolás­sal együtt kell az igénylő lapot a fenti határidőig benyújtani, majd a további részletek befize­tésének igazolását 1997. októ­ber 31-ig kell benyújtani. A földhasznosítás elősegíté­sének támogatásáról június 4- én jelent meg az a rendelet, mely a korábbit módosította. Ennek következtében a hektá­ronkénti 17 AK alatti szántó, kert, gyep és a 68 AK alatti- Együttműködés van, de eseti jellegű, nem mindenki ismeri a másik szektort. Tév­eszmék és előítéletek élnek a másikról. Nem ismerik a partnerré válás módjait.- Melyek ezek?- Eljutottunk a Szép Munka programhoz, amely­nek lényege, hogy vállalatok, cégek alkalmazottai nonprofit szervezetekhez mennek dol­gozni egy-egy napra. Ezt a munkát a cég kifizeti. Ezzel segít adott esetben az egyesü­letnek, és a cég alkalmazottja is tanul: empátiát, toleranciát, s ezt vissza tudja vinni pél­dául egy bankhoz. A két szek­tor pedig közelebb kerül egymáshoz. A Budapest Bank országosan csatlakozott ehhez a programhoz.- Miért fontos a három szek­tor együttműködése?- Nincs más út. A külföldi és az állami források kivonul­nak a civil szektorból. Nem marad más, mint a hazai üz­leti és önkormányzati szektor. Ez jó az önkormányzatoknak, mert nagyon sok feladatuk van, de nehezen tudják ellátni őket. Ebben a nonprofit szer­vezetek segíthetnek. Az üzleti szféra is közösségben dolgo­zik, abból nem szakítható ki. Fontos, hogy mennyire pozi­tív a róla kialakult kép, szoci­álisan mennyire érzékeny, mennyire környezetszeny- nyező. És fontos a cégeknek az is, hogy egy prosperáló környezetben éljenek. (tf) szőlő, gyümölcs, illetve a halas­tavak után járó támogatás be­nyújtásának időpontja 1997. augusztus 15. lett. Az igénylő­lapokat csak az agrárkamara gazdajegyzőin keresztül lehet benyújtani. Az őstermelői igazolvá­nyokkal kapcsolatban: 1997. jú­lius 1-től csak azoktól a terme­lőktől nem kell adóelőleget le­vonniuk a felvásárlóknak, akik az értékesítéskor bemutatják az őstermelői igazolványukat. Az őstermelői igazolványok kivál­tására a 228/1996. (XII.26) kormány rendelet szerint 1997- ben az egész év rendelkezésére áll, mivel a 12. paragrafus ki­mondja, ebben az évben első kiváltás esetén visszamenőleg 1997. január 1-től érvényes az igazolvány.-mau­Magyar Államkötvény 2000/E, 2004/F Ahogy a maga nemében egyedi az Or­szágház - Magyarország legnagyobb épü­lete, az állam szimbóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állam­papír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. MAGYAR ALLAMK0TVENY 2000/E Jegyzési időszak: 1997. június 23-27. Futamidő: 3 év Kamatozás: évi fix 16% Jegyzési árfolyam: 102,7% Elérhető éves hozam: 16,75% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2004/F Jegyzési időszak: 1997. június 23-27. Futamidő: 7 év Kamatozás: változó Jegyzési árfolyam: 108,76% A Magyar Államkötvény azért az egyik leg­népszerűbb befektetési forma, mert vissza­fizetését az állam garantálja; értékpapír­számlán tartható (így sem ellopni, sem el­veszíteni nem lehet); másodpiaci forgalma­zásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható, illetve megvá­sárolható a hálózatos forgalmazóknál (OTP 'Bank, a Kereskedelmi és Hitelbank, a Ma­gyar Hitel Bank kijelölt fiókjaiban), vala­mint a Magyar Államkincstár fiókhálózatá­ban. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötött­ség nélkül. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: Magyar Hitel Bank Rt. (ABN AMBRO csoport tagja) kijelölt fiókjai1 OTP Bank Rt VALAMINT: Magyar Államkincstár Tolna Megyei fiók Szekszárd, Augusz Imre u. 7.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents