Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-23 / 144. szám

2. oldal Világtükör 1997. június 23., hétfő Atlanti krónika Mibe kerül a NATO bővítése? A politikai döntés után pénzügyi kérdések a napirenden A NATO-nak fel kellene vennie soraiba mindazokat az álla­mokat, amelyek teljesítik a tagság követelményeit - jelen­tette ki Václav Havel cseh államfő a NATO 14. nemzetközi konferenciáján a prágai Hradzsinban, ahol hazánkat Kovács László külügyminiszter képviseli. Román javaslat a csatlakozásra Kompromisszumos megoldást javasolt Petre Roman, a buka­resti szenátus elnöke a NATO-t megosztó kérdés, a szervezet kibővítése ügyében. A román politikus a Le Monde című párizsi lap hétvégi számában felvetette, hogy a madridi csúcsértekezleten a tagállamok ne három, hanem öt országot kérjenek fel a csatla­kozási tárgyalások megkezdé­sére. Az Egyesült Államoknak is igaza lehetne, ha ugyanakkor a tényleges belépés két ütem­ben történne: először három, majd a fennmaradó két ország lehetne a szervezet tagja. A javaslat valószínűleg megoldhatná a NATO-n belüli vitát, s a politikus szerint ez a megoldás Románia számára is elfogadható lenne. Miután azonban gyakorlatilag eldőlt, hogy a bővítés csak há­rom tagjelöltet - Cseh-, Len­gyel- és Magyarországot - érint, előtérbe kerültek a gaz­dasági-pénzügyi kérdések. Különösen Amerikában, ahol a szenátus amúgy is könyörte­lenül le kívánja faragni a szö­vetségi költségvetés deficitjét. A NATO-bővítés terheitől tartva sokan felvetik: meny­nyibe is fog kerülni a három ország csatlakozása? A Los Angeles Times szerint az elkö­vetkező 12 évben 27 és 127 milliárd dollár közé eshet ez az összeg. Az elképzelések szerint a teljes összeg nem az Egyesült Államokat fogja ter­helni, az amerikaiaknak még­sem lehet túl sok illúziójuk: a kiterjesztés számlájának jó ré­szét nekik kell majd viselniük. Az új tagországoknak fel kell javítaniuk technikájukat, hogy megfeleljenek a NATO szabványainak. A jelentkezők természetesen vállalták mind­ezt, ám a Nyugat jól tudja, hogy a kelet-európai országok teherviselő képessége nagyon is véges. Jeremy Rosner, Clinton el­nök és Albright külügyminisz­ter NATO-bővítéssel foglal­kozó különleges tanácsadója, külön is hangsúlyozta: „A költségek, a többletkiadások kérdése feltétlen tisztázásra vár.” A Clinton-adminisztrá- ció 27-35 milliárd dollárra be­csüli a költségeket, és minden más összeget eltúlzottnak tart. Ferenczy Europress Hírháttér „Zöldek”New Yorkban A lehető legmagasabb szinten, megannyi állam- és kormányfő részvételével kezdődik meg ma New Yorkban az ENSZ rendkívüli, kizárólag a környezetvédelmi gondoknak és az úgynevezett „fenn­tartható fejlődés” kérdésének szánt ülésszaka. Bili Clinton ameri­kai és Borisz Jelcin orosz elnök, Helmut Kohl német kancellár egyenesen Denverből utazik át. Hazánkat Göncz Árpád köztársa­sági elnök képviseli. A hivatalos napirend szerint áttekintik az öt évvel ezelőtt Rio de Janieróban megtartott első környezetvédelmi világkonferencia óta elért eredményeket, és megvitatják a mind égetőbb problémák megoldásának lehetőségét. A zöld szervezetek szokás szerint meglehetős gyanakvással tekin­tenek az ilyen csúcsszintű - szerintük jobbára üres ígéretekbe tor­kolló - konferenciákra. Ami a tényeket illeti, érvelésük jobbára in­dokolt is: Rio ide, Rio oda, nem sikerült orvosolni azóta sem a glo­bális környezetvédelmi bajokat. Legyen szó akár az ózonlyukról, akár az üvegházhatáshoz vezetőfelmelegedésről. Ezernyi állat- és növényfaj veszélyeztetettségéről, kipusztulásáról, az ivóvízkészle­tek és a tengerek szennyezettségéről, a sivatagosodásról, vagy a savas esőkről - a helyzet legalább olyan súlyos, mint volt 1992- ben. Ha éppen nem még súlyosabb. Az újabb fórum megrendezése ennek ellenére mindenképpen ör­vendetes. Azt mutatja ugyanis, hogy a környezetvédelem mára már a világpolitika szerves részévé vált. Szondy Gábor Gyanús slusszkulcs Franciaországban világra szóló botrány tört ki az ott forga­lomba hozott Volkswagenek slusszkulcsa miatt. No nem ép­pen azért, mert nem illettek volna a zárba, az ok sokkal pró­zaibb. A kulcsokba ugyanis két betűt véstek a gyárban: jelesül az „A”-t és a „H”-t. Tekintettel azonban a német autómárka múltjára (a második világháború idején a nácik nép­autónak szánták az utóbb nagy sikert elért bogarakat), a leg­több francia vásárló Adolf Hit­ler monogramjára asszociált. A gyár azonnal reagált: egyszerű kódról van szó; vannak például „HAA” jelű kulcsok is. A franciák nem fogadják el a magyarázatot; a Paris Match provokációt emleget. Az autó­gyár minden bizonnyal kényte­len lesz az ábécéből másfajta variációt választani. Ing a kalapács alatt A kikiáltási ár kétszereséért, mintegy 15 millió forintnak megfelelő összegért vásárolt meg egy játékkaszinó egy 30 golyó lyuggatta, vérfoltos, 53 esztendős farmeringet. Ezt viselte ugyanis az a bi­zonyos Clyde Barrow 1934. május 23-án, amikor menekülés közben végzett vele a rendőrök sortüze. Előzőleg társnőjével együtt bankrablások sorozatát követték el, 18 embert gyilkol­tak meg. Bonnie-ról és Clyde- ról azóta tucatnyi könyv és film szól, a legismertebb a Faye Dunaway és Warren Beatty ál­tal alakított páros. Clyde ingét a húga, Maria Barrow bocsátotta árverésre, aki saját nehéz anyagi helyzete miatt szánta rá magát, de a pénzből közös sír­emléket akar emeltetni a gengszterpárosnak is. (réti) Oroszország tagja lett a hitelezők Párizsi Klubjának Gazdag országok a szegényekért A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetőinek denveri csúcstalálkozóján - a „hetek gesztusaként” - Borisz Jelcin mondta a megnyitóbeszédet. Ezt követően azonban a világ gazdasági és pénzügyi helyzetének áttekintésekor az ülésen nem vehetett részt az orosz küldöttség. Az amerikai és a francia el­nök, a német kancellár, vala­mint a brit, az olasz, a kanadai és a japán kormányfő találko­zóján a résztvevők elégedett­ségüket fejezték ki a világgaz­daság javuló állapota fölött, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kedvező folyamatok megszilárdítására további lé­péseket kell tenni. Az állam- és kormányfők felszólították à pénzügymi­nisztereket, hogy szorosabban működjenek együtt a nemzet­közi pénzügyi stabilitás meg­őrzésében. Jelezték, hogy ele­gendő forrást nyújtanak a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank számára a legelma­radottabb országok számára fenntartott kedvezményes hi­telek további folyósítására. Az Egyesült Államokat fi­gyelmeztették, hogy tegyen eleget befizetési kötelezettsé­geinek, Washington ugyanis nemcsak az ENSZ-tagdíjak- kal, hanem a világbanki hoz­zájárulásaival is el van ma­radva. A nyilatkozat szorgal­mazza a legszegényebb orszá­gok adósságának - vagy leg­alább egy részének - elenge­dését. Az amerikai és az orosz el­nök közösen jelentette be, hogy Oroszországot felvették a hitelező országokat tömörítő Párizsi Klubba. Oroszország külső adóssága jelenleg 130 milliárd dollár, neki 140 mil- liárddal tartoznak. A felvétel feltétele volt, hogy adósságát Moszkva átütemezze, és a vele szemben fennálló tartozások egy részét elengedje. Denverben bejelentették, hogy Clinton az év második felében valószínűleg ellátogat Moszkvába, hogy a nukleáris leszerelési folyamatról és az ENSZ reformjáról tárgyaljon. Primakov külügyminiszter Denverben is megerősítette, hogy Moszkva felül fogja vizsgálni viszonyát a NATO- val, ha az észak-atlanti szövet­ség tagságot ajánl föl a volt szovjet köztársaságoknak. Nyolc First Lady a csúcson FOTÓ: FEB/REUTER / A BLAM nem blamái Feltalálták a mindig célba találó golyót A katonák régi álma az ame­rikai hadiipar laboratóriu­maiban a hír szerint valóra vált: megszületett a lövedék, amelyet csak ki kell lőni, és bizton célba talál. A forradalmi haditechnikai új­donságot - repülőgépről kilő­hető, 20 milliméteres lövedék formájában - már sikerrel ki is próbálták. A BLAM betűszóval jelzett lövedék - senki ne gon­doljon az elnevezéséből sem­mire - azzal a lézersugárral ha­lad együtt, amelyet célzókészü­lékével a harcos a célra irány­zott. Amint a lézer irányt vál­toztat, mozdul vele a lövedék is. Mindez persze villanássze­rűen: a mikroelektronikával, érzékelőkkel ellátott golyó a hangsebesség háromszorosával közelíti meg a célját. A különleges lövedék persze ma még egyáltalán nem olcsó: darabja 150 dollárba kerül. Ha viszont meggondoljuk: egy re­pülőgép fedélzeti ágyúiból pél­dául a lövedékek ezreit kell ki­lőni ahhoz, hogy a különleges körülmények között el is talál­janak valamit, a célbiztos löve­dék talán nem is olyan drága. Különösen ha elkezdődik a sorozatgyártása. Hírek a nagyvilágból Európa kettészakadásával fenyegetnek az országok kü­lönböző gazdasági fejlettségé­ből adódó szociális problémák - fejtette ki Wladyslaw Barto- szewski volt lengyel külügymi­niszter Göttweigben, az Euró­pai Fórumon. A konferencia díszvendége Göncz Árpád köz- társasági elnök. Kivonul Irakból a török had­sereg. A törökországi kurdok ellen Észak-Irakban harcoló csapatok zömét már ki is von­ták az országból. Közben heves támadások érik Süleyman Dé­náréi elnököt, amiért Tansu Ciller helyett az ellenzéki Me- sut Yilmazt bízta meg új kor­mány alakításával. ítéletidő tombolt Romániá­ban. Dinu Gavrilescu mező- gazdasági miniszter szerint - aki kormánybizottság élén tett látogatást vasárnap a dél-romá­niai elemi csapás színhelyein - mintegy 1200 otthon rongáló­dott meg és 40-50 ezer hektár termés pusztult el. A szombati dél-romániai jégvihar négy embert megölt és több tucatnyit megsebesített. Békefenntartókat küldene Kongóba Kofi Annan. Az ENSZ főtitkára arra kérte a Biz­tonsági Tanácsot: engedélyezze többnemzetiségű haderő felállí­tását a Kongói Köztársaságban. Meghalt Pol Pot, a vörös khmerek 69 éves vezére - kö­zölte Hun Sen második minisz­terelnök. Norodom Ranariddh herceg, Kambodzsa első mi­niszterelnöke röviddel előbb ki­jelentette, hogy az északi határ mentén foglyul ejtett Pol Potot Anlong Veng településen oxi­génpalackról lélegeztetik. Nemere István: Szabadok szerelme Krimi kisregény (3.) Majd a mellek alá csúszott uj- jai idegesítő lassúsággal en­gedték közéjük hullani-csúszni amazok kerek, alig-súlyos halmait. És egy pillanattal ké­sőbb ugyanazok az ujjak kar­valykarmokká lettek, erősen markoltak... Tina felnyögött, kéjesen. A ritmus, amely bennük-ve- lük lüktetett, mindig az övék volt. Talán már százezer, mil­lió éve. Mintha mindig így tet­tek volna... Tina arca eltorzult, felhágott a kéj egyik kisebb csúcsára, lelassult mozgása. A férfi is lassított, majd nagyon óvatosan -akárha csecsemő­vel lenne dolga - oldalra dön­tötte, megtartotta és lefektette Tinát. Nem hagyták el egymást közben, és most Tina félig nyi­tott szeme fogadta be a kintről vászonszűrőn át áradó na­rancsvörös fényességet. Néha Paul feje takarta el a napot? De nem, hiszen Paul maga volt a nap... Tengerré lettek mindketten, hullámok leikévé, tajtékos ta­rajjá. Fel-felcsaptak a szik­lákra, a két óceán egyesült, mindent eltöltött vágyuk. És amikor a csúcson jártak, alig tudták visszatartani diadalmas kiáltásaikat. Ahogy a vulkán­ból előtör az élő tűz, úgy üvöl- tötték volna világgá micsoda gyönyört élnek át. De a külvi­lág azért ott volt, ha csak tuda­tuk utolsó szikráinál is. Össze­harapták szájukat, torkukban forrtak az elfojtott kiáltások, némák maradtak, majdnem némák. Miközben, akár a Nap lánglobogó csóvái, úgy csapott ki belőlük mindaz, amit akkor éreztek. És amihez a világnak mégsem volt semmi köze. A hangszóró nehezen törte át a zajt. Köröskörül sokan be­szélgettek, valahol egy táska­rádió is zenélt. Tina viszont azonnal felült:- Az én nevemet mondta!- ugyan már! - Paul pislo­gott karja alól. Oldalára fordult a matracon. A meleg kezdett elviselhetetlenné válni. Dél­után kettő múlott. Már túl vol­tak az ebéden is. - Ki tud­hatná, hogy itt vagy? Mást is hívhatnak így. Tina nem felelt. A strand hangszórója ismételte a hívást. „Tina Liefess kisasszonyt vár­ják a bejáratnál.” Most már nem lehettek kétségei:- Igen, rólam van szó, Paul. A kijáratnál várnak, azt mondta. Paulról hirtelen lehámlott a lustaság máza. Mintha valami megfeszült volna benne, egy rugó, vagy a tettvágy? Két mozdulattal összekapta a hol­mikat:- Gyere, menjünk. De előtte öltözz fel. A strandra nem sok holmit vittek magukkal. Egy könnyű ruhát, szalmatáskát, benne a lány szépítőszereivel. A fiúnál még ennyi sem volt. Az öltö­zősátorból kikapta ruháit, egy pillanat alatt magára húzta őket, aztán Tinához fordult:- Hadd menjek előre, jó?- Miért vagy ilyen furcsa? Elismerem, nem mindennapos, hogy itt és most keresnek, de... - Tina nem tudta, mire vélje a dolgot. Paul azonban csak in­tett és elsietett előre, a strand bejáratát jelző fehérrácsos kapu irányába. Tina lassan lépkedett arrafelé. Paul szándékosan oldalról került a kapuhoz, nem túl gyorsan mozgott. Mint aki szinte csak véletlenül jár arra­felé. a rács két oldalán fiatalok álltak, beszélgettek, lányok il- legették magukat, fiúk cigaret­táztak. A rácsos forgóajtónál nem volt nagy forgalom. A fe- hértrikós jegyszedő lányok hangosan nevetgéltek. Paul szeme ide-oda járt, körülbelül sejtette, kit kell keresnie. Ki az, aki nem sajnált néhány frankot, hogy bemondassa Tina nevét, és itt várjon rá? Aki ezt meg­tette, előtte nyilván nem kis erőfeszítéssel kiderítette azt is, hogy Tina itt lehet a strandon. Vagy csak vaktában tette? Úgy sejtette, ilyen remek időben ebben a tengerparti városkában minden nyaraló a strandon le­het? hol is lenne másutt...? Testében leapadt a délben mégoly ágaskodó vágyakozás, most egészen másfajta érzések ébredtek benne. Vadász és űzött vad volt egyszerre, ez a párosítás meglepte, még soha­sem gondolt rá, nem is volt egyszerre mindkét szereplője egy ilyen ősi drámának, a va­dászatnak. De most könnyen azzá lehet, tudta jól. Vad is, vadász is. Nem sok ideje maradt, mert mögötte közeledett Tina. Paul abban reménykedett: aki hívta Tinát, még nem tudja, hogy az nincs egyedül, hogy éppen ő van vele. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents