Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-21-22 / 143. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1997. június 21., szombat Rejtett értékeink Dr. Károly István munkássága Kegyetlen és keserves műfaj egy tegnap még közöttünk járt emberről lehetőleg objek­tív életrajzot írni. Babits Mi­hály írta 1938-ban: „Mind­egyik ijesztő! Hirtelen és ké­születlenül zuhanni az isme­retlenbe. Vagy ellenkezőleg, várni, készülni rá, árnyékban élni, a haláltudat rettentő szo­rongásában, melyet a boldog állatok nem ismernek... Ki méri, hogy melyik a rosz- szabb? Ezt mindenki csak maga döntheti el a maga szá­mára, máshogy a keresztény, máshogy a pogány”. Talán éppen ezért fontos az életre figyelnünk. Dr. Károly István Szek- szárdon született 1957. de­cember 28-án. Lakóhelyén, Medinán végezte az általános iskolát, s már nyolcadikos ko­rában különdíjat nyert a me­gyei helytörténeti pályázaton egyik munkájával. Történe­lem iránti vonzalmát fokozta, hogy 1971-től gimnáziumi tanulmányainak színhelyén, Gyönkön vett részt a megyei honismereti táborban, amely­nek keretében az ottani híres avar temetőt tárták fel. A Tolna Lajos Gimnázium hon­ismereti szakkörének tagja­ként tovább mélyült érdeklő­dése, az országos néprajzi gyűjtőpályázaton is sikerrel szerepelt a népi gyógyászatról szóló műve. Az ELTE régé­szet-történelem szakára szere­tett volna járni, de a sikertelen felvételi és a Tolna Megyei Levéltárban eltöltött egy év a levéltár-történelem szak felé vonzotta. Ezt 1983-ban fe­jezte be, szakdolgozatát Né­hány medinai földművescsa­lád genealógiája címmel írta meg. (Később e művét egy­kori gimnazista barátja, Földi István közreműködésével helytörténetünkben, de orszá­gosan is figyelemreméltó újí­tással, számítógépes feldol­gozással jelentette meg a Ta­nulmányok Tolna megye tör­ténetéből című sorozat 11. kö­tetében.) Kissé jelképes az, hogy amint tanulmánya mel­lékletei szétfeszítették a soro­zat hagyományos nyomdai formáit, ő maga is újra vá­gyott és továbblépett. Egyik alapítója lett az Editor Kft.- nek, majd a Babits Magyar Amerikai Kiadó Részvénytár­saságnak, valamint az újabb idők első ellenzéki napilapjá­nak, a Dátumnak. Ez utóbbi munkatársai között - a helyi erők mellett - nem egy orszá­gos hírűvé lett politikust ta­lálhatunk - a legkülönbözőbb pártokból, de a változtatás közös és tiszta szándékával. Dr. Károly István nem puszta szemlélőként, hanem merész vállalkozóként, de ha kellett, akár számítógépes tördelő­ként is állt emögött. Ezt érté­kelte Marc Palmer, az USA akkori magyarországi nagy­követe, aki 1989-ben meglá­togatta az újságot és a kiadót. Akkoriban a 100. számát megérő napilap mellett a Ma­gyarok című folyóirat is meg­indult Szekszárdon. Volt abban valami nagy­szerű és csodálatos, ahogy a semmiből egyszeriben egy országos jelentőségű kiadó támadt Tolna megye székhe­lyén. S hogy ez mennyire nem túlzás, elég a legjelentősebb kiadványok közül néhányra gondolnunk. A Révai lexikon teljes sorozata, majd megin­dult a kiegészítés (Kollega Tarsoly István szerkesztésé­ben),a Magyar Föld, magyar faj, A magyarság néprajza, A magyar művelődés története, a szabadságharc vértanúiról szóló reprint kötetek régi és fájó hiányt pótoltak. Doku- mentumértékűek az amerikás magyaroktól megjelent köte­tek éppúgy, mint Csáth Géza naplójának első könyvformá­tumú közzététele vagy a Kol­lega Tarsoly István által ösz- szeállított Királyi Könyvek 1867-1918 című történeti és bibliofil csemege, s mellettük számos jelentős és fontos ki­advány. Dr. Károly István - ha nyughatatlan tennivágyása ezt engedte volna - akár a Ré­vai lexikon kiadásából boldo­gan élhetett volna, de minden inkább jellemző volt rá, mint a kényelemszeretet. Kudarcai újabb és újabb küzdelemre ösztönözték, nehézségeit pá­ratlan munkabírással rendre legyűrte, s mindez még több tennivalót hozott számára. Azt írja Babits imént már idézett esszéjében: „vannak, akiknek a halál bejön az éle­tükbe, melléjük ül az íróasz­talhoz, és telerajzolja kopo­nyákkal a papirosukat”. Dr. Károly István bizonyosan ilyen ember volt, mert tudo­másul vette az örök megérthe- tetlent, de az utolsó pillanatig nem adta meg magát sorsá­nak. Vajon lesz-e a jövendő­ben, aki értékeli tetteinek, tö­rekvéseinek jelentőségét, aki egyáltalán érzékeli, mit jelen­tett 1989 körül - a semmiben nem biztos és félelemmel-for- rongással teli világban - nemcsak elgondolkodni, ha­nem kockáztatni, tenni és újra tenni. Alighanem nemzedé­kek hosszú sora jön és megy majd, amire valaki újra egy­más mellé rakosgatja a ténye­ket, s talán felfedezi mögötte az embert, aki 1997. június 13-án ment el közülünk. Dr. Töttó's Gábor Soknyelvű vendégsereg Gänserndorf-ban Szafarira mentek a Tücskök A szekszárdi Tücsök klub énekesei az egész éves jó munka ju­talmául az ausztriai Gänserndorf-ba kirándultak a szafari- és kalandparkba. Az utazást a megyei önkormányzat támogatta, Nagy János szekszárdi vállalkozó pedig féláron szállította a Tücsköket. Mintegy ötórás út után nagy vá­rakozással érkezett a csapat a Szafari-parkba, s a szükséges formaságokon átesvén besorolt a látogató konvojba. Az első ál­lomáson az oroszlánok és tigri­sek éppen ebéd utáni sziesztá­jukat élvezték, de azért némi mozgolódásra hajlandók vol­tak, hogy megcsodálhassák őket a szekszárdiak. A növény­evő állatok - lámák, ősbiva­lyok, antilopok, zebrák, gnúk, csacsik - egyáltalán nem féltek a látogatóktól, nagy nyuga­lommal szaglászták körbe az autókat, némi csemege remé­nyében. Ritkán kellett csalat­kozniuk, a vendégek népszerű szórakozása a szelíd állatok ete­tése. A kedvenc, a hatalmas af­rikai elefánt - ő természetesen elkerített kifutóban él - most nem sokat törődött a látogatók­kal, „ketrec-szomszédjával”, az orrszarvúval „beszélgettek” a kerítésnél, akivel a hírek szerint igen jó barátságban vannak. A mesterségesen kialakított mini­szavannán valódi dráma szem­tanúi lehettek a szekszárdi gye­rekek. Egy újszülött kis gnú igazi anyukája helyett egy zeb­rához csatlakozott, aki el is fo­gadta őt kicsinyének. A park „zebracsíkos” autókkal közle­kedő alkalmazottai hiába pró­bálták visszaterelni igazi any­jához, a kis állat nem tágított a pótmama mellől, aki megható gonddal terelgette a picit. Csakhogy táplálni nem tudja majd, így bizonyára megtalál­ják majd a módját, hogy egy­másra leljenek valódi mamájá­val. A mini-szavanna végén a zsiráf búcsúzott a látogatóktól. Egy kíváncsi majom s következett a majmok biro­dalma, akik bátran ugrottak fel a busz visszapillantó tükrére, tetejére egy kis ijedtséget és nagy gyönyörűséget szerezve a vendégeknek. A Szafari-park melletti Kalandparkban számta­lan érdekes program - többek között papagáj-, fóka- és mű­ugró bemutató - no meg hatal­mas játszótér, ajándékbolt, büfé fogadta a vendégeket, ahol ha­mar eltelt az idő. Késő délután indultak haza a Tücskök, fárad­tan az izgalmas nap után, de számtalan élménnyel gazda­godva. venter A Kalandparkban egész nap nagy a forgalom Bordeauxban, egy bordói mellett Borral az alkoholizálás ellen A magyar pavilon - s ezen belül a szekszárdi részleg - komoly érdeklődést váltott ki a hét elején Bordeauxban megnyílt Vin- expo nemzetközi borszakkiállításon. Mindezt Stocker Antal, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke újságolta el, aki a napokban érkezett haza a francia városból, ahol az Európai Bortermelő Régiók Szövetsége (AREV) is ülésezett. — Az ülésen egyebek mel­lett az új európai borrendtartás kérdéseit vitattuk meg - adott összefoglalót Stocker Antal, aki mint az AREV tagja vett részt a konferencián. — A reform lé­nyege az lenne, hogy a keresle­tet és kínálatot egyetlenegy or­szág se befolyásolja törvények­kel, hanem bízza ezt a munkát a piacra. A másik fontos témakör a bor és egészség kapcsolatát érintette. Hamarosan tanúi le­szünk egy olyan, AREV által finanszírozott világkampány­nak, mely a kulturált borfo­gyasztás egészségmegőrző - például a szív- és érrendszeri betegségek elleni - szerepét hangsúlyozza. — Nem iszunk így is elég sok alkoholt? — Éppen erről van szó! Eu­rópában az elmúlt évben az egy főre eső alkoholfogyasztás nőtt, a borfogyasztás viszont csök­kent. Az alkoholellenes kam­pányokat minden bizonnyal a bor sínylette meg leginkább, míg például az égetett szeszek iránt nőtt a kereslet. Ezen az arányon kellene változtatni, hangsúlyozandóan a kulturált borfogyasztás propagálásával. — Az AREV-ülését követő napon nyílt meg Bordeauxban a Vinexpo. — Melyen - s ezt örömmel nyugtáztam - Tolna megyéből, Szekszárdról ilyen sok kister­melő még soha nem vett részt. Azt viszont már sajnálattal nyugtáztam, hogy a szekszárdi bor - bár sokan dicsérték - mégsem került a dobogósok közé. — Bordeauxban járva vétek nem megkóstolni a híres bor­dóit . . . — Természetesen én sem hagytam ki ezt a lehetőséget. Ebben a városban speciális vö­rösbor készül, méghozzá úgy, hogy a nedűt belülről előzete­sen kiégetett tölgyfahordókban tárolják. Ez a megoldás jelleg­Stocker Antal Bordeauxban, a Garonne folyó hídján „Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes job­bommal támogatlak” (Ézsaiás 41,10) Nehéz feladatok, megoldásra váró problémák, döntést igénylő élethelyzetek, a körü­löttünk élők által hangoztatott pesszimista vélemények gyak­ran próbára teszik türelmün­ket, kitartásunkat, hitünket, erőnket egyaránt. Lehangoló világban élünk. Félelem és ag­godalom vesz körül bennün­ket. Sokszor összeszedjük minden erőnket, mégis úgy ta­láljuk, hogy az kevesebb, mint gondoltuk, és kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne. De, amíg olyan ígéretünk van, mint a fenti ige, amelyre való­Jó hír ban építhetünk, ne csügged­jünk, mert ez biztosít minket arról, hogy megkapjuk mind­azt, amire szükségünk van. Is­ten ereje kimeríthetetlen, és Ő megígérte, hogy ezt az erőt ve­lünk is közölni fogja. Ha meg­kapjuk ezt az erőt, emberi gyengeségünk nem akadály többé. Aki hisz Isten ígéretei­ben, szinte kilép gyarló önma­gából. Veszély közepette tud nyugodt lenni, gyászban el­csendesedni, rágalmazások fü­zében nem visszavágni, beteg­séget békén tűrni. Valóban úgy van az, hogy amikor váratlan próbatételek érnek bennünket, Isten külö­nösen nagy erőt ad elhordozá- sukhoz. Ha tulajdon gyenge­ségünk megrémít is, Isten ígé­rete („Megerősítlek .. .”) bá­torítson bennünket! A másik ígéretben („meg is segítlek”) Isten segítséget ígér olyan esetekre, amikor képte­lenek vagyunk egyedül csele­kedni. A belső erőt tehát külső segítség is támogatja. Az Úr küzdelmünkben „szövetsége­seket” állíthat mellénk, ha úgy látja jónak, de még ha nem is küldene mellénk emberi segít­séget, Ő maga biztosan mellet­tünk lesz, és ez még jobb. Az Úr segítsége mindig a megfe­lelő időben érkezik. Segítsége igen bölcs: pontosan tudja, ki­nek milyen segítségre van ép­pen most szüksége. Segítsége ott is hathatós, ahol az emberi segítség hiábavaló. Ha már rábíztad magad, és segítségét már bebizonyította, számíts rá bátran most és a jö­vőben is. A múltban történt szabadulás támasszon benned új reménységet és hitet! Ha még nem tetted, kérd biza­lommal: „Uram, légy segítsé­gül nekem”, és megtapaszta­lod, hogy „a Szentlélek is segít a mi erőtlenségünkön” (Róma 8:26). Nemcsak Isten egykori szolgáihoz szólt az üzenet: „Ne félj!”, hanem hozzánk, mai keresztyénekhez is. Isten soha nem ígérte azt, hogy megóvja a hívőket a fe­nyegető helyzetektől, azonban olyan erőt adott, amely nincs meg ebben a világban. Olyan békét és nyugalmat tud adni, amely által legyőzhetjük fé­lelmeinket, kishitűségünket. Istenbe vetett hitünk csak az élet viharaiban tud kifejlődni. Kétségek mardosnak? Ne félj szembenézni velük! Bízd magad mindennap Is­tenre, és hagyd, hogy Ő oldja meg problémáidat! Bálint Orsolya Istentiszteletek a hét végén Szekszárd Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00. Va­sárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Va­sárnap: 7.30,10.00. Református istentisztele­tek. Vasárnap: 9.00 óra Kál­vin tér, (gyermek-istentiszte­let), 10.00 Kálvin tér. 18. Kál­vin tér. Evangélikus istentisztele­tek. Vasárnap: 9.30 Luther­ién (minden hónap második va­sárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermek-istentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. zetes ízt ad a bordóinak. Ami engem illet, őszintén szólva nem voltam elragadtatva tőle, a szekszárdi számomra sokkal fi­nomabb.-szá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents