Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14-15 / 137. szám

Szervi és lelki betegségek A pszichiátria es a neuroló­gia határterületeiről ren­deztek nemrég szakmai vi­tafórumot a megyei kór­házban. A két szakterület kettévált, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének átfe­dések a megbetegedések te­rületén. Az átfedés az esetek 30 százalékára tehető. Laikus számára is nyilván­való az összefüggés a szervi és a lelki eredetű idegrend­szeri megbetegedések között, de szakember számára sem egyszerű az esetek megkü­lönböztetése. A két szakkol­légium rendezvénye elsősor­ban családorvosoknak szólt, akik kis számban vettek részt a rendezvényen, annak elle­nére, hogy az a továbbkép­zésbe is beszámít. Az elhang­zottakról dr. Kuntár Lajos, a kórház idegosztályának ve­zető főorvosa, megyei szak­főorvos adott tájékoztatást la­punknak, aki a szakterület be­vezető eladását is tartotta. A pszichiátriát dr. Varga József, a Pécsi Orvostudományi Egyetem klinikájának adjunk­tusa képviselte előadásával. A moderátora dr. Brázay László, megyei tisztifőorvos volt. A konzultáción szó esett például az elmetörvényről, amely meglehetősen merev­nek tűnik, átdolgozás indokolt és várható. Ha ma egy elme­beteg elutasítja a kezelést, csak bírói ítélettel lehet kény­szeríteni. Akkor is, ha illető önmagára és környezetére ve­szélyes lehet. Esetenként nem könnyű el­dönteni, hogy melyik beteget hova utaljanak, illetve azt kö­vetően miként alakuljon a neurológia, a szervi és a pszi­chiátria, a lelki ideggyógyá­szat együttműködése. Ugyan­csak nyilvánvaló a kapcsolat az idegsebészettel, ami legké­sőbb vált le a szakterületről. Százalékosan nem is határoz­ható meg a határterület e téren, vagy éppen az orr-fül- gége gyógyászatban, a sze­mészeti betegségek területén. A tervek szerint az ősszel a továbbképzés ezekkel a rész­területekkel folytatódik. Ihárosi Június 27-én Szekszárdon: Koleszterin-mérés, ingyen Júniusban országos kolesz­terin-mérő körutat tart a Táplálkozási Fórum, amelynek egyik állomása Szekszárd lesz. Ezen a napon a megyeszékhe­lyen délelőtt 10 és este 18 óra között a Babits Mihály Műve­lődési Ház mögötti téren par­kol majd az a laborbusz, amelyben ingyenes koleszte­rin-szűréssel, vérnyomásmé­réssel, valamint orvosi ta­nácsadással állnak az érdek­lődők rendelkezésére. Ezzel az akcióval azt szeretnék elő­segíteni, hogy a lakosság több figyelmet fordítson az egész­séges életmód és a helyes táp­lálkozási szokások követé­sére, a szív- és érrendszeri be­tegségek megelőzése érdeké­ben. Stop! Gondoljon n ■ííí i Az autóbusz, amelyet Szekszárdira várunk A vizsgálat lezárult, felejtsük el? Az elhunyt sógornője impulzív asszony, de annyira feldúltnak még senki sem láthatta, mint amikor április 7-én hétfőn be­rohant a szerkesztőségbe. Sza­vai nyomán lépésről-lépésre rajzolódott ki a történet, amely­nek során meghalt egy 61 éves, egészséges asszony. A négy gyerekét becsülettel felnevelő anya pénteken este elesett Szekszárdon egy utcai lépcsőn. Kihívták a mentőket, de az or­vos egy ABC áruház mellett ki­tette a fűre a zavarodottan vi­selkedő, magatehetetlen bete­get. A sógornő elbeszélése sze­rint a szolgálatot teljesítő or­vosnő azért járt el így, mert a beteg ittas volt. A detoxikálóba viszont azért nem vitte, mert ez ellen az asszony hevesen tilta­kozott. A történet önmagában is szót érdemel, hiszen ha már egy mentőbe beszállt, vagy betesz­nek valakit, akkor ugyan miért nem viszik kórházba, ahol szakorvos vizsgálja meg, kellő műszerezettség mellett. Ez esetben kisebb a diagnosztikai tévedés kockázata, hiszen kide­rülhetett volna minden rejtett sérülés is. Az asszony éjszaka ismét rosszul lett, majd meg is halt. A sógornő sem vonta kétségbe, előfordulhatott, hogy a hölgy ivott valamennyit, de aki ittas az haljon meg? - szólt az egyál­talán nem költői kérdés. Külön történet, hogy az el­hunytnak, akit szomszédai ren­des, dolgos asszonynak ismer­tek azon a napon nyomós in­doka volt arra, hogy elkesere­dését alkohollal próbálja enyhí­teni. Másnap kellett volna ki­költözniük lakásukból, lénye­gesen rosszabb körülmények közé, mert a réginek a rezsijét már nem tudták fizetni. Erre és a többi kérésre a vizsgálat adott - orvosi és jogi szempontból - választ. A só­gornő bejelentése nyomán a rendőrség államigazgatási eljá­rás keretében vizsgálta a rend­kívüli haláleset körülményeit. Az is kiderült az érintett csa­lád számára, hogy péntek dél­utántól hétfőig nem szabad meghalni, mert ebben az eset­ben is öt órába került, mire si­került kapcsolatot teremteni a temetkezési vállalkozóval, s a halottat elszállították. A mentőállomás vezetőjével a történtek után néhány nappal beszélgettünk. A magnetofont nem engedte bekapcsolni, kérte a kéziratot, amit aztán egy szó változtatás nélkül jóváhagyott. Dr. Szerémi György, a Ka­posvári Mentőállomás vezető főorvosa a megbízott vezetője a szekszárdinak is. Felkészült a beszélgetésre. írásos dokumen­tumok alapján sorolja az adato­kat. — Április 4-én 20 óra 57 perckor érkezett a hívás, a men­tőegység vezetője egy lakásban az előszoba padlóján találta az erősen ittas beteget. A vizsgálat alapján úgy ítélte meg, hogy kórházba szállítása nem szük­séges. — Ezek szerint a doktornő' megvizsgálta a beteget? — Maradjunk annyiban, hogy a mentőegység vezetője vizsgálta meg. Hozzátartozói­nak is határozott kérése volt, hogy ne szállítsák el a beteget. Azt nem tudhatom, hogy ehhez miért ragaszkodtak, azért, mert nem akarták kitenni hozzátar­tozójukat a detoxikálóban rá váró traumának, vagy a várható költségek miatt, de tény, hogy határozottan ezt kérték. Végül a beteget lakása közelében bízták a hozzátartozóira. — A lakásán vizsgálták a beteget, vagy a mentőben? — Részben az idegen lakás­ban, ahova kihívtak minket, részben pedig a mentőben. A második hívás éjjel 4 óra 57 perckor érkezett, amikor a kiér­kező mentőegység vezetője már csak az illető halálát ta­pasztalta. Amikor értesültem az ügyről, azt kivizsgáltam, és a vizsgálatot le is zártam. — Ez azt jelenti, hogy amint Ön fogalmaz, a „mentőegység vezetője ” mindenben a fennálló szabályok szerint járt el? — Nem marasztaltam el a mentőegység vezetőjét. — Ha mentőből szállt ki a beteg, akkor nyilván aláírt egy papírt, miszerint ezt saját fele­lősségére teszi? — Ittas személytől ilyen alá­írást nem lehet elfogadni, azt a hozzátartozókkal kellett volna aláíratni, akik hangsúlyozom, nyomatékosan kérték, hogy ne szállítsuk el a beteget. — A legfontosabb kérdés az, hogy a koponyaalapi törést meg tudta-e állapítani a men­tőorvos. — Az adott körülmények között nem, hiszen ez ott akkor szóba sem került. Ha ilyen gyanú felmerül, akkor a mentő­orvos minden tiltakozás elle­nére elszállította volna a bete­get. Beszéltünk az érintett orvos­sal is, aki nem kívánt nyilat­kozni, de elmondta a saját ver­zióját, és szintén kikötötte, hogy abból előzetes engedélye nélkül semmi sem hozható nyilvánosságra. Annyit azért mégis fontos megemlíteni, hogy a beteget azért vizsgálta a mentőautóban, mert ott bizto­sítható a kellő diszkréció. Elfogultságot jelentve nem a Tolna megyei orvosok végez­ték a szakértői munkát. Eljutott az ügy az Országos Igazság­ügyi Orvostani Intézetig. Gáti Zoltán a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgá­lati osztályának vezetője az alábbiak szerint adott tájékozta­tást. A lényeg, hogy a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének ala­pos gyanúját a vizsgálatban fel­tárt tények nem alapozták meg. Büntetőeljárás tehát nem indul. Hozzátéve azt is, hogy ma már az államigazgatási eljárásban is gyakorlatilag ugyanúgy kell el­járni, mintha bűnügyben folyna az eljárás. A tanúk meghallga­tását is beleértve. Utóbbiból az derült ki, hogy volt aki látta a balesetet, tehát ki lehet zárni az idegenkezűséget. Az elhunyt magától esett el. A családtagok közül senki sem volt jelen a mentő érkezésekor. Csak egy ismerős volt, aki megerősítette a sérült tiltakozását. Később egy ismerősének felügyeletére bízva szállították ki a mentőből. Közben már szóltak a családta­goknak, akik anyjukat haza vit­ték. Mint a boncolás kiderítette, a halál oka koponyaalapi törés volt, de ezt kívülről, tapintásos vizsgálattal nem lehetett megál­lapítani, csak a boncolás során derült ki. (Más kérdés, hogy ha mégis beviszik a detoxikálóba, ott sem derült volna ki a kopo­nyaalapi törés, hiszen ez irány­ban aligha vizsgálták volna meg.) Az elhunyt asszony vér- alkohol-szintjét a szakértő 2,21 ezrelékben állapította meg, számítás alapján. A kiegészítő orvosi szakvélemény szerint ez az alkoholszint közepesnek számít és alkalmas volt arra, hogy a koponyaalapi törés tüne­teinek egy részét elfedje. Az legfontosabb tünetetek, mint például a száj, orr, fül vérzése nem voltak észlelhetőek, ami­kor a mentőorvos megvizsgálta. A diagnosztikai tévedés egyébként sem bűncselekmény. Ihárosi Ibolya Villa a határon A nagystílű kábítószer­csempészek, a drogbárók igyekeznek a háttérből irányítani szervezetüket és közben láthatatlannak maradni. Nem így Antonio Reynoso! Az 53 éves mexikói férfi - a rendőrség szerint - „a leg­pimaszabb, leghetykébb, legmagabiztosabb alakja a szakmának”. Reynoso az amerikai zsaruk bosszantá­sára a szó szoros értelmében a mexikói-amerikai határ déli oldalára épített fényűző villájában naphosszat far­kasszemet néz a túloldali rendőrökkel, vagy úgy teni­szezik, hogy néhány labdája a szomszéd országban, az USA-ban érjen földet. „Legalább összeszednék és visszadobnák...” - mondja cinkos mosollyal. A drogbáró éveken át működtette az Egyesült Ál­lamokat Mexikóval össze­kötő, hivatalosnak aligha nevezhető, 470 méter hosz- szú narkóalagutat. A felszín alatt húsz méterrel húzódó, „metróminőségű”, szellő­zőkkel, világítással, riasztó­val ellátott járat dollármilli­ókat jövedelmezett Reyno- sóéknak. Egyetlen szépség­hibája volt csupán: a mér­nökök elszámították magu­kat, mert egy régebbi térkép alapján jelölték ki az irányt, ekként az amerikai oldalon a Reynoso testvérek telkétől 40 méterre végződött. Ere­detileg a birtok pajtájában kellett volna a felszínre ér­nie. A három Reynoso test­vérből Jósét el is csípték az amerikaiak, Antonio és Je- sús idejében lelépett Mexi­kóba. Á drogbáró akkor ha­tározta el, hogy borsot tör az FBI embereinek orra alá. Tizenkét méter magas kerí­téssel övezett háza valósá­gos palota, hatalmas me­dencével a pompás parkká varázsolt kertben. Az erké­lyek jórészt az északi szom­széd felé néznek, kőhajítás- nyira járőröznek az ameri­kai határvadászok. Bár évek óta kész az An­tonio Reynoso elleni 22 pontos vádirat, az amerikai hatóságok hiába kérik az alagútépítő drogbáró kiada­tását a mexikóiaktól. A hi­vatalos iratok „véletlenül” valahol megrekednek. Kétszázezres „szigetvilág” Európa legnagyobb fesztiválja Idén jubilál a Pepsi Sziget, azaz hivatalos nevén a Sziget Nemzetközi Kulturális Ifjúsági Fesztivál. A sorrendben ötö­dik alkalommal megrendezésre kerülő eseményre (Óbudai Sziget, augusztus 14-21) a szervezők minden eddiginél több embert várnak, s ennek megfelelően minden eddiginél szín­vonalasabb programokat ígérnek. A jelek szerint páratlan a hazai és nemzetközi médiumok ér­deklődése, talán elég, ha any- nyit megemlítünk, hogy az MTV Europe 1997-ben az öt legnagyobb rendezvény egyi­keként, mint „MTV fesztivált” hirdeti a Szigetet. Mint azt a szervezőktől megtudtuk, idén először Albánia és Bulgária kivételével minden európai or­szágban árusítanak jegyet; ért­hető a törekvés, hiszen az már tavaly is jól érzékelhető volt: igencsak megnőtt az érdeklő­dés külföldről. További újdon­ságként a MATÁV segítségé­vel lehetővé válik, hogy a szi­getlakok „digitális szigetla­kokká” váljanak egy hétre. A Digitális Sziget ( www.ma- tav.hu/sziget ) a fesztivál kez­dete előtt folyamatosan tájé­koztatja az érdeklődőket az in­terneten a friss hírekről, lehe­tőséget ad a jegyrendelésekre. Az esemény ideje alatt pedig a Digitális Sziget kilép a kiber­térből (sátorba teszi át székhe­lyét): a helyszínen mintegy 30 személyi számítógép jelenléte ad lehetőség a beltéri szörfö­zésre. A programkínálat természe­tesen idén is elképesztő: 28 helyszín, közel 800 program, napi két világsztár, több mint 50 külföldi fellépő. Ha lehet ilyet leírni egy két hónap múlva kezdődő fesztiválnál, már biztos sztárvendégnek mondható Iggy Pop, dEUS, Faith No More, Apollo 440, Chumbawamba, Cardigans, New Model Army, Rollins Band, Helmet, Foo Fighters, Motorhead, Toy Dollz és Gal­liano. További vagy 450 zene­kar egy nagy és tíz kisebb színpadon (blues, rock, Bahia, etno, komolyzenei, jazz stb.) kínálja magát. Ezúttal is lesz Lovebarikád Bridge Party, a techno jegyében, sztár DJ-k részvételével. Akik már részt vettek akár egy ilyen rendez­vényen is, tudják, ellátogat­hatnak ezen a héten színházi előadásokra, performance-ra, bábjátékos találkozóra, filmve­títésekre, gyermekprogra­mokra, Afrika Fesztiválra és a jóég a megmondhatója ezeken kívül még hány és hány meg­mozdulásra. Mindehhez a szervezők felépítenek egy több mint 200 ezer főt befogadó vá­rost az ehhez szükséges infra­struktúrával és kiszolgáló egy­ségekkel. -krasznai­Együtt élek az atomerőművel A paksi ÖKO (Önzetlenül Otthonunkért, Környezetün­kért) munkacsoport pályáza­tot hirdetett óvodásoknak, ál­talános és középiskolásoknak „Együtt élek az atomerőmű­vel” címmel. Összesen ötvenöt pályamű ér­kezett be, valamennyi jó szín­vonalú volt, így ha minden al­kotó első díjat nem is kaphatott, jutalmat igen: egy hetet együtt tölthetnek majd augusztusban az atomerőmű üdülőjében, Ba- latonfüreden. A rajzok és festmények ka­tegóriájában első díjas Fekete Krisztina nagycsoportos a paksi Kereszt utcai óvodából. Kozma Gábor a paksi Herman Ottó Ál­talános Iskola IlI.b. osztályos tanulója és a 14 éves madocsai Laposa Zsuzsa. A zsűri a versek között a Herman Ottó iskola két tanuló­jának Forrai Mariann és Farkas Nikolett költeményeit díjazta. A legszellemesebb társasjáté­kot Tuza Melinda és Bene- deczki Eszter, a Bezerédj Álta­lános Iskola diákjai készítették. Két dunaszentgyörgyi kislány, Czáp Petra és Gyöngyösi Dóra az erőmű vízét Dombori felé vezető csatorna hatása a láp élővilágának újjászületésére témában írt dolgozatot, ez a ki­emelt kategóriában nyert. Az átfogó pályamunkák kö­zött Kiss Viktor és Kováts Ger­gely, az ESZI környezetvé­delmi szakának negyedikes di­ákjainak szakdolgozata lett az első, ahogy az ugyancsak ESZI-s Rácz Nikoletta fotóso­rozata is.-rg-

Next

/
Thumbnails
Contents