Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14-15 / 137. szám

6. oldal Sport 1997. június 14., szombat Tolna megyei játékvezető az NB I-ben! Makai előtt kitárult az ajtó A serdülőben még együtt rúgták a bőrt Tolna megye fehér folt a honi elsőosztályú labdarúgás tér­képén. Az országban egyedül a mi megyénknek nem volt egyszer sem NB I-es labda­rúgó csapata. (Megállapítá­sunk a sportág férfi vonalára értendő, hiszen a Quinter SE Bonyhád női együttese első­osztályú - A szerző. ) Szűkebb régiónk képviselői ráadásul még közreműködőként sem jelenhettek meg eddig az él­vonalban, pedig játékvezető­ink már évek óta ott toporog­nak az NB I küszöbén. Nem sokan bíztak már a beléptetésben, aztán a napok­ban váratlanul mégis kitárult a már-már lelakatoltnak hitt ajtó. A paksi Makai Jánost beválasztották a labdarúgó NB I huszonnégy fős játékve­zetői keretébe. — Sóthy András kollégám lepett meg az örömhírrel - meséli a harminc esztendős sípmester. — Mindketten elkelő he­lyen álltunk az NB Il-es rang­listán, mégis csak nagyon „mélyen” reménykedtem a feljutásban. Úgy léptem előre, hogy Nagy Miklós, az orszá­gos JB elnöke nem is látott vezetni, az esetem példátlan. — Hogyan kezdted? — Sokféle sportot űztem, Pakson kajakoztam, középis­kolás koromban Pécsett kézi­labdáztam (Komlón NB I/B- ben is játszottam), de aktívan sosem futballoztam. Édes­apám indított el a „pályán”. Egyik bíráskodása alkalmával nem érkezett meg a partjelző­társa, mire a kezembe nyomta Petry a Feyenoordban. Az Algemeen Dagblad című hol­land újság értesülése szerint Petry Zsolt a Feyenoord lab­darúgó csapatához igazolt. A holland klubnál a Chelsea-hez távozott Ed de Goey pótlására választották a belga Charleroi 30 éves magyar kapusát. A Reuter angol hírügynökség megemlíti, hogy a negyven- szeres válogatott Petrynek a lengyel Jerzy Dudekkel kell versengenie a Feyenoord 1-es számú mezéért. Akna a stadionban. Tíz darab második világháborús aknát találtak az ukrán labda­rúgó-bajnokságban szereplő Dinamo Kijev pályáján. A gyepen Ukrajna és Németor­a zászlót, s annyit mondott „Intsd a lest!”. A zászló meg ott ragadt a kezemben. Tizen­egy éve vizsgáztam, a karrie­rem igazán a leszerelésem után, 1988-ban indult. Sze­rencsére, a szolgálati időm sem veszett kárba, miután Vágner László FIFA-bíró volt a parancsnokom. — Hamar felfedeztek. — Sikerült elfogadtatnom magam mind az idősebb kol­légák, mind a csapatok köré­ben, emellett Sóthy András és Dravecz Tibor személyében nagyszerű elődök segítették az előrehaladásomat. Ót éve lettem az utánpótlás keret tagja, majd 1994-ben a me­gyéből harmadikként felke­rültem az NB II-be. Játékve­zető kollégáim mellett renge­teg köszönettel tartozom a szüleimnek, feleségemnek, munkatársaimnak, nélkülük nem jutottam volna idáig. Az elmúlt három évem remekül sikerült, hetes alatti osztályza­tom nem is akadt. A legmaga­sabb osztályban idáig egyszer jutottam szerephez, Puhl Sán­dornak lengethettem egy Vác- Győr bajnokin. — Hogyan alakul a nyári programod? — Július elején Pesten edzőtáborozik a keretünk. Sajnos, jelenleg bokasérülés­sel bajlódom, de remélem, rendbe jövök, s lesz időm megfelelően felkészülni a fi­zikai és szellemi tesztek telje­sítésére. Az első pár forduló­ban biztosan nem kapok még meccset, ennek ellenére alig várom már a rajtot, (teszler) szág korosztályos válogatottja egy hete még utánpótlás (21 évesek) Európa-bajnoki selej­tezőt vívott! Alekszandr Szerdjuk, a Di­namo Kijev szóvivője el­mondta, hogy a pálya egyik sarkában - az ott folyó fölújí­tási munkálatok során - csü­törtök este három aknára bukkantak. A tűzszerészek pénteken további hetet talál­tak. A hírek szerint a német hadsereg 1943-ban helyezte el a gyalogsági aknákat, ame­lyeket most 1,5 méter mélyen találtak meg. „Biztosítottak minket, hogy nincs több akna a fut- ballpálya alatt” - nyilatkozta Szerdjuk. Akár egy (megyei) kvízműsor feladványa is lehetne: két fia­talember, labdarúgók. Mind­ketten Szekszárdról indultak, a serdülőben még együtt rúg­ták a bőrt. Mindketten hamar megfordultak az élvonalban, ám akkor nem alkottak iga­zán maradandót. Egyikük külföldre szerződött, s ját­szott mindenki megelégedé­sére, másikuk kitartó mun­kával itthon vált (el)ismert futballista. Kik ők? A nyári szünetét „itthon” töltő Máté Csabával és Bozsér György- gyel beszélgettünk. Máté Csaba Újabb egy évig a belga légióban Máté Csaba négy éve vendég- munkás Belgiumban. Az eltelt időben egyetlen klubnál, a má­sodosztályú KV Kortrijk együt­tesében futballozott a vezetők és a szurkolók megelégedésére. Az elmúlt szezon azonban sem a csapatnak, sem az egykori szekszárdi labdarúgónak nem úgy sikerült, ahogy eltervezte. A gárda nem tudta megismé­telni tavalyi helyezését - ami­kor is negyedikként bekerült a rájátszásba -, hetedikként zárt. A magyar csatár pedig lényege­sen kevesebb játéklehetőséget kapott, pedig az együttesnél lát­szólag semmi sem változott. — Őszintén szólva nem ér­tem, miért mellőzött ebben a bajnokságban az edző, hiszen tavaly ugyan ő szinte minden mérkőzésen a kezdőcsapatban számított rám - mondja Máté Csaba. — Csalódott vagyok, hiszen úgy éreztem, helyem lenne a csapatban. Az edzőm nem volt korrekt, azt próbálta elhitetni velem, hogy rossz formában vagyok. Sajnos, nem élveztem a bizalmát. — Hogyan tovább? — A nyáron lejárt a szerző­désem, és nem hosszabbítot­tunk. Két harmadosztályú csa­pat is megkeresett, s az SK Ro- eselare ajánlatára igent mond­tam. Egy kicsit talán túl gyor­san, hiszen később egy második ligás együttes is bejelentkezett értem. Utólag azonban nem bántam meg, hogy így döntöt­tem, új csapatom mindössze 15 kilométerre van jelenlegi lakhe­lyünktől, így nem kell költöz­nünk. Ezenkívül anyagilag is előnyös szerződést kínáltak, természetesen igen eredménye­sen kell szerepelnünk. A har­madik vonal élcsapatai közé tartoznak, s szeretnének jövőre eggyel magasabb osztályba lépni. — A vezetők megígérték, segítenek elintézni, hogy dol­gozhassak. A munkavállalási engedélyemen ugyanis az áll: labdarúgó, így csak ebben a „minőségemben” alkalmazhat­nak. Jó lenne, ha sikerülne munkalehetőséget találni, hi­szen, így gyorsabban telne az idő - az edzések este hat óra-fél hét körül kezdődnek -, s persze anyagilag is jobban járnék. — Hogy van a családod? — Februárban született meg második gyermekünk, Emese, a fiam, Roland pedig már két és fél éves. Az idén kezd el az óvodába járni. A feleségemmel sokat töprengtünk rajta, hogyan tovább. Megfordult a fejünk­ben, hogy hazajövünk, hiszen néha már úgy éreztük, elég volt. Aztán jött ez az új ajánlat, s úgy döntöttünk legalább még egy évet vállalunk. — Négy hete vagy itthon. Érdeklődtek-e azóta valamelyik csapattól? — Nem, nem. Négy éve ját­szom Belgiumban, s talán egy kicsit el is felejtettek már az emberek. A magyar elsőosz­tályban - a Tatabánya színei­ben - mindössze húsz meccset játszottam, az NB II-ben pedig mintegy száz találkozón léptem pályára. A szekszárdi évekre, különösen a felejthetetlen ifi­csapatra mindig szívesen em­lékszem vissza. Rendkívül jó társaság jött össze, s hogy igen gyakran nyertünk is, az csak tovább javította a hangulatot. — Követed-e valamelyest a magyar labdarúgást? — Természetesen. Apuék úgy kéthetente küldik a Tolnai Népújságot és a Nemzeti Spor­tot, s így - egy kis „fáziskésés­sel” ugyan - de képben vagyok. Esténként pedig a Petőfi Rádió hírei között kalózkodom. — Elképzelhető, hogy ma­gyar csapatnál fejezed be a pá­lyafutásodat? — Annyira öreg azért még nem vagyok, hogy ilyenen jár­jon az eszem, de természetesen szeretnék még itthon játszani. Külföldön futballozni nem csak pénz kérdés, mint azt sokan gondolják. — Emlékszem, amikor Ta­tabányáról hazajöttünk azt mondtuk, hogy ennél messzebb már nem megyünk, aztán elke­rültünk Belgiumba. Most meg úgy gondoljuk, hogy onnan már csak Szekszárdra jövünk. Aztán majd meglátjuk ... A játékommal hamar elfogadtattam magam Bozsér György az idei bajnoki szezont még az NB III-as UFC Szekszárd színeiben kezdte, nem is akárhogy. Rutinjával összefogta, irányította a fiatal csapatot, s ráadásul kettesével rugdosta a gólokat. Kiemelkedő teljesítménye felkeltette a sió­fokiak figyelmét is, s a kitűnő középpályást már a Balaton partján érte a tavasz. Akkor többen féltették őt, az angyal­földi évek után másodszor megállja-e majd a helyét az él­vonalban. — Úgy érzem zökkenőmen­tesen sikerült az osztályváltás, a játékommal hamar elfogadtat­tam magam, s elsősorban a jó Istennek tartozom köszönettel, hogy ehhez erőt és egészséget adott - mondja a kö­zéppályás. — A gó­lokkal adós maradtam, hi­szen mind­össze három­szor találtam be az ellenfe­lek kapujába. Azért ezekből kettő - a BVSC és a Győr elleni mérkőzésen szerzett - egy-egy pon­tot ért. Min­dent egybe vetve pályafu­tásom legjobb idényét tudhatom magam mö­gött. — Megfejelhető-e még az idei évben nyújtott produkció? — Még egyéves szerződé­sem van a Siófokkal, s úgy ér­zem, ha ezúttal „két félidős” lenne a gárda, azaz ősszel is si­kerülne a mostani tavaszhoz hasonlót produkálni (a Bala- ton-partiak a tavaszi idényt te­kintve a legjobb vidéki együt­tesként, az ötödik helyen zártak - A szerző. ), akkor előbbre lép­hetünk, egy jó középcsapat vál­hatna belőlünk. Ha személy szerint rám gondolsz, akkor természetesen azon leszek, hogy az új idényben - stabil kezdőként - újra a csapat egyik húzóembere legyek, a tavaszi­hoz hasonló jó játékkal, még több góllal, gólpasszal járuljak hozzá a csapat eredményessé­géhez. Legalább nyolc-tíz gólt kellene lőnöm ahhoz, hogy komolyabb együttesek is felfi­gyeljenek rám. — Kiket tartasz te komo­lyabb csapati okjnak? — Elsősorban magyar klu­bokban gondolkodom. Ha az idén az első hatban végzett csa­patok valamelyikének érdeklő­dését felkelteném, az már óriási dolog lenne. Gondolok itt a négy patinás fővárosi klubra, amely kiemelkedett az NB I-es mezőnyből, vagy akár a Video­tonra. — Milyen érzés a budapesti nagycsapatok ellen futballozni? — Az idénynyitón a Fe­rencvárossal mérkőztünk, ugyan szoros meccsen vesztet­tünk, de még így is csodálatos érzés volt a teltházas Üllői úton játszani. Az újpesti kilencven percet már könnyebben feledni tudom, sima vereséget szenved­tünk a lila-fehérektől. Egykori csapatom, a Vasas ellen szeret­tem volna leginkább bizonyí­tani, állandóan ott lebzseltem a kapu előtt, s bár győztünk, gólt nem sikerült szereznem. — Család, szabadidő? — Egy bérelt lakásban élek a feleségemmel, aki szakács­ként dolgozik Zamárdiban. Es­ténként néha elmegyünk vacso­rázni, vagy ritkán a csapat egy- egy közös rendezvényére. A já­tékostársakkal keveset járunk össze, találkozunk eleget a pá­lyán. Hétvégenként hazajárunk, hiszen minden Szekszárdhoz köt. A rövid nyári szünetben is itthon próbálom magam kipi­henni. A jövő héten megyek vissza Siófokra, kezdődik a fel­készülés az új, remélhetőleg az előzőhöz hasonlóan jó idényre. Ifi. Fekete László Futballhírek a nagyvilágból Bozsér György, még UFC-s színekben fotó: g. k. Nyáron általában pihenni, sza­badságolni szerettek régebben a felnőttek és fiatalok egyaránt. Lehet, hogy már ez a szokás sem a régi? Vannak, akik nyá­ron is szeretnek tanulni? Nyári tanfolyamok szervezési lehető­ségeiről beszélgettünk Mezey Györgynével, a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Tovább­képző Kft. Tolna Megyei kép­viselet-vezetőjével : — Valóban kissé furcsának tűnhet, de a tavalyi nyári tanfo­lyami tapasztalatok nagyon kedvezőek voltak. Ezért is igyekeztünk leendő hallgató­ink segítségére lenni nyári tan­folyamok szervezésével. Egyre többen vannak, akik a rtyári szabadidőt nemcsak kellemes kikapcsolódással töltik, hanem hasznos elfoglaltságot is ke­resnek. — Ez az érv meggyőző volt! Milyen témájú nyári tanfolya­mokat szerveznek? —- Kedvezményes nyári Mezey Györgyné tanfolyamaink a következők: Társalgási és szakmai nyelvi képzést biztosítunk kezdők és haladók részére angol és né­met nyelven. Igény szerint alap és középfokú nyelvvizsgát is szervezünk. Egyaránt váijuk a jelentkezésüket középiskolá­soknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak és felnőtteknek! — Valutapénztáros és ügyintéző tanfolyamra váijuk azon leendő hallgatók jelent­kezését is, akik már rendelkez­nek valutapénztáros és ügyin­téző bizonyítvánnyal, de lejárt az érvényességi idejük. Jobb, ha saját maguk veszik észre, nem pedig egy esetleges ellen­őrzés során derül ki. Idegen- forgalmi ügyintéző tanfo­lyam célja: olyan idegenfor­galmi szakemberek képzése, akik széleskörű tájékozottság­gal és alapos ismeretekkel ren­delkeznek az idegenforgalom­ról. Az oktatás kiegészül a vál­lalkozói tevékenység e terület­hez kapcsolódó speciális alap­ismereteivel. ÚJDONSÁG! — Aláírásazonosító grafo­lógiai tanfolyamot mindazok­nak ajánljuk, akik különösen ki vannak szolgáltatva az írásha­misítók visszaéléseinek: valu­tapénztárosok és ügyintézők, idegenforgalmi ügyintézők, mindenkinek, akit érdekel az aláírásazonosítás. Fizető-ven­déglátás és falusi turizmus tanfolyam célja: olyan ven­dégfogadói, szállásadói és tu­risztikai ismeretekkel rendel­kező szakemberek képzése, akik a megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtoká­ban lakóhelyükön bekapcso­lódhatnak a falusi turizmusba, saját kertes lakóházukban a fa­lusi vendéglátó komplex (tu­risztikai, vendéglátó és mező- gazdasági) tevékenységének önálló végzésére lesznek képe­sek. A jelenlegi nehéz gazda­sági helyzetben rendkívül ked­vezményes lehetőséget biztosít mindazoknak, akiknek nincs konkrét munkahelye! Új együttműködési forma! — Internet számítógépes tanfolyam: a SZÜV Rt. terü­leti igazgatósága és a KIT Kft. Tolna Megyei Képviselete új együttműködési formában szervezi ezt a tanfolyamot, me­lyet mindazoknak ajánlunk, akik szeretnének utazás nélkül új ismeretségeket kötni a világ bármely pontján, új ismerete­ket szerezni könyvtárak adatál­lományaiból, elektronikus úton leveleket küldeni és kapni, in­formációkat cserélni. Tehát, akik szeretnék megismerni az Internetet, annak különböző alkalmazási lehetőségeit, va­lamint segédeszközként kíván­ják felhasználni a hétköznapi és üzleti életükben. Mindegyik tanfolyamunkon a díjmente­sen diákigazolványt biztosí­tunk. — Mely időpontig lehet je­lentkezni a tanfolyamokra? — Jelentkezési határidő: 1997. június 30. — Ez a tanfolyami kínálat valóban széleskörű és gyakor­latias. A KIT-nek a tanfolya­mokon kívül lesznek-e még más szolgáltatásai is? — Természetesen nyáron is készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére: szakkönyvek, nyelvkönyvek értékesítésével, KIT Képzőművészeti Kiadó Kft. 1998. évi asztali és fali­naptárak értékesítésével. A ta­valyi évhez hasonlóan ismét van lehetőség a naptárak cége­sítésére, emblémázására. 1997. június 30-ig történő 50% elő­leg fizetése esetén asztali és fa­linaptárak árából 5% kedvez­ményt adunk! — Hol lehet jelentkezni a tanfolyamokra és a fenti szol­gáltatásokat hol lehet igénybe venni? — Minden érdeklődőt szeretettel várunk a KIT Irodánkban! Cím: 7100 Szekszárd, Arany J. u. 17-21. Bejárat a Találka tér felől! Telefon és fax: 74/418-779. (PR) TOHBIIEPZHF!

Next

/
Thumbnails
Contents