Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-13 / 136. szám
4. oldal Megyei Körkép 1997. június 13., péntek — Konyhád Es Környéke Völgység Járó Fogadóórát tart a Bony- hád Város és Vidéke Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetsége és Civil Szerveződése ma és június 27-én délelőtt 9-től 11 óráig a városi művelődési központban. Gyulajra kirándultak a bonyhádi Vita Nova klub tagjai, akik felkeresték a légúti betegségeket gyógyító sóbarlangot. A nép- művészeti házban a helyi asszonykórus gyulaji népdalcsokorral örvendeztette meg a kirándulókat, akik ellátogattak a katolikus templomba és a gyulaji erdőgazdaságba is. Pisában, a 3. Nemzetközi Elektrografikai Kiállításon a bonyhádi Máté Gyula is szerepel alkotásaival. Ópusztaszerre kirándulnak a bonyhádi Pedagógus Nyugdíjas Klub tagjai június 18-án. Zeneiskolai koncertek Tanévzáró koncertet tartottak szerdán a bonyhádi és a nagymányoki zeneiskolában. A bonyhádi intézménynek 288 beiratkozott növendéke van zongora, vonós, fúvós, és néptánc tanszakon. A koncerten fellépett az iskola vonós és fúvós zenekara, a néptánccsoport valamint számos szólista. A Hangok Világa alapítvány megjutalmazta László Gábort, aki zenei tanulmányait a budapesti Szent István Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja. Az iskola az előképzős oktatásra június 16-án, hétfőn 15 és 18 óra között tart felvételit az általános iskolák 1. és 2. osztályosai számára. A nagymányoki zeneiskolában fa- és rézfuvós valamint zongora tanszakon folyik az oktatás. Százharminc növendék közül a húsz legkiemelkedőbb szerepelt - akik jutalomban is részesültek - a szépszámú érdeklődő előtt a szerdai koncerten. Az iskolában a magymá- nyokiakon kívül szászvári, györei, izményi és bonyhádi növendékek tanulnak. A következő tanévre a napokban megtartott felvételin tizenöt előképzőst vettek fel, szeptemberben pótfelvételit tartanak. Német vendégek Mórágyon Tíz osztályosra „bővült” a mórá- gyi általános iskola. A változás ideiglenes és egyelőre nem oktatási reformról van szó, hanem arról, hogy az elmúlt tíz napon Bajorországból fogadtak vendégeket a völgységi településen. Tíz éves múltra tekint vissza a part- nekapcsolat a mórágyi általános iskola és dirlewangi Volksschule között. Egyik évben a németek, másikban az itteniek utaznak. A harminckét dirlewangi gyermeket az iskolába járó mórágyi és a bátaapáti diákok szülei látták vendégül. A vendég gyermekek részt vettek az oktatásban is: ízelítőt kaptak a magyar történelemből és földrajzból, tanultak helytörténetet, ismerkedtek a kézművességgel és együtt sportoltak a vendégfogadó gyerekekkel. Ezért „bővült” az iskola két további osztállyal. A programban arra is jutott idő, hogy a vendégek ne csupán Mórágyot ismetjék meg: jártak Ópusztaszeren, Baján, Pécsett, Óbányán, útban hazafelé pedig egy napot töltenek a fővárosban. A búcsúesten kiállítás nyílik a német diákok itt készült munkáiból, szombaton pedig a vendégek részt vesznek a nekik kuriózumnak számító ballagáson, amelyet egyébként a kéttany- nyelvű oktatást folytató intézményben német és magyar nyelven tartanak. Fotó: Bakó .Jenó A városi könyvtár nyári programjai Lovagok és hercegnők kerestetnek A bonyhádi városi könyvtárban felkészültek a hétfőn kezdődő vakációra. A jövő héten, június 18-án, délután kettőtől a diákok ismerkedhetnek a könyvtár játékaival, programjaival. Egész nyáron át videofilmeket vetítenek - tudtuk meg Antal Máriától, az intézmény igazgatójától. Minden hétfőn és pénteken kalandfilmeket, kedden és szombaton természet- filmeket, csütörtökön rajzfilmeket láthatnak a gyerekek. Az első vetítés hétfőn, 16-án, délután 2-kor lesz: a Beethoven című filmet mutatják be. A szünidő folyamán három gyalogtúrát és két kerékpáros kirándulást terveznek. Az első gyalogtúrára június 25-én kerül sor: a jelentkezők kívánsága szerint Berekaljára, a halastavakhoz, Börzsönybe vagy az Óhegyre. A bicajosoknak július 23-án kerekezhetnek először, az úticél Váralja vagy Óbánya lesz. Kéthetente lesznek origami foglalkozások, az elsőt június 21-én tartják. Kinderfigurákat is cserélhetnek a könyvtárlátogatók, ennek időpontja július 2. Bélyegeket július 9-én lehet csereberélni, ezen a napon előadás is elhangzik a könyvtárban a bélyegekről. Versenyeket is hirdetnek: június végén sakkbajnokságot - amelyre 18-ig lehet jelentkezni -, augusztusban pedig lovagi és hercegnői tornát rendeznek a Perczel-kertben. Július elején könyvekhez kapcsolódó játék- sorozat indul, amelyben a gyerekek Nógrádi Gábor, Jani- kovszky Éva, Ingrid Bredberg, Rónaszegi Miklós és Tamkó Sirató Károly műveivel kapcsolatos feladatokat oldhatnak meg. -hájBonyhádra pottyant mesélők A szülők, papák-mamák korosztálya a Zsebtévéből és a Ki kopog című rádió műsorból, a gyermek korosztály az Égből pottyant mesékből ismeri Levente Pétert, ő volt a vendége a közelmúltban a bonyhádi művelődési központnak, a kétszemélyes társulat másik tagjával, Gryllus Vilmossal együtt. A gyermekközönség tátott szájjal, a dalokba bekapcsolódva, vidáman ülte végig az előadást. — Nálunk alapvető követelmény, hogy a gyerekeket bevonjuk az előadásba. Kétfajta színház van: az egyik a „kukkoló”, ahol a közönség csak befogadó. Mi azonban elsősorban a 3-7 éveseknek játszunk, és fontos számunkra, hogy a gyerekek kreatív részesei legyenek az előadásnak. Döbrentey Ildikó határozza meg a műsoraink célját. Vele 1974 óta dolgozom együtt, aztán találkoztunk a Kaláka együttesből kivált Gryllus Vilmossal, attól kezdve tudtunk kerek műfajt teremteni -mondja Levente Péter. — Hogyan kell zenét írni gyerekeknek? — Jómagam kétféleképpen írok zenét kicsiknek, az egyik a hallgatható, a másik az énekelhető. Ez utóbbi esetben olyan zenét kell írnom, amelyet el is tudnak énekelni - fontos a hangmagasság, a hangfekvés, a ritmika és természetesen a tartalom. Az előadáson általában nem adok instrukciókat, hanem úgy játszom, hogy kimondatlan bátorítást és belső indíttatást érezzenek a gyerekek a közös megszólalásra. Ha ez sikerül, ez a katarzis ebben a műfajban - mondja Gryllus Vilmos. — Miért lett vége annak idején a Zsebtévé című műsornak? — Nem minden kollégával voltunk egy hullámhosz- szon. Én nem akarok sztár lenni, én egy szeretett ember szeretnék lenni, aki a közönség bizalmával él, nem visz- szaél és nem éldegél. Nem szeretem a veterán levest, ami egy babérlevélből fő valakinek élete végéig - ezért hagytam abba a Zsebtévét. Most épp az „égből pottyant leves” fő, ami most még nagyon ízletes. — Az Önök családjában nagy a kultusza a zenének - fordulok Gryllus Vilmoshoz. . — A nagyapám csellótanár volt, innen származik az alaptudásom, aztán a zenei általános iskola adta meg az igazi alapképzést. Ez volt Kodály Zoltán harmadik zenei általános iskolája. Ez egyébként nem egy zenészképző program, „csupán” zeneszerető és értő embereket nevel. A gimnázium után műszaki egyetemre mentünk Dani bátyámmal, ennek hagyománya van a családban, így mi is mérnökök lettünk. Közben elkezdtünk zenél- getni. Mára Dani fia, Samu is a zenészpályát választotta, basszusgitáros, zeneszerző. Az én gyermekem Abris is tanul zenélni, énekel is a kazettámon. A látszat ellenére nem akarok zenészt nevelni belőle. Egyszerűen a lehetőséget szeretném neki megadni, hogy ha később zenével szeretne foglalkozni, ne a nulláról induljon. — Sok helyre hívják Önöket fellépni? — Igen, de csak annyit vállalunk, ami nem haladja meg a teljesítőképességünket. Szerintem a harmóniára való törekvés őrzi meg a fiatalságot. Ez egy hármas egység: fizikai, szellemi és érzelmi egyensúlyra való törekvés - ez a földi életben nem érhető el tökéletesen, de egy emberről sugárzik, hogy tud-e arról, hogy az egyensúly őtőle függ. Az én tervem például: életben maradni, ameddig feladatom van, ezt eredményesen végezni, méltósággal és hitelesen -mondja Levente Péter. — Ha már a tervekről esik szó: én szeretném azt folytatni, amit eddig, hogy milyen állomásokkal, az majd kiderül. Ezenkívül szeretném megőrizni és ápolni magamban az előbb említett harmóniát. Ezt segíti, hogy szoros kapcsolatban élünk a természettel, és az is, hogy szeretjük, amit csinálunk. Olyany- nyira szeretek zenélni, hogy néha játszom valamit a csellómon, és azon kapom magam, hogy vigyorgok, mert örömet szerez a zene. Szeretném, ha ez a magunknak szerzett öröm úgy sugározna szét, hogy másoknak is örömet szerezzen - mondja mosolyogva Gryllus Vilmos. Máté Réka Biztonságosabb lett az útkereszteződés a majosi leágazónál. A Tolna Megyei Közútkezelő Kht átépíttette a Bonyhád-Nagymányok közötti útszakaszon a majosi útkereszteződést. A Pécsi Építő Kft. nyerte el a munkát, amelyet nyolc és félmillió forintért végzett el. Új helyre kerültek a buszmegállók. Az építési területen 550 négyzetméternyi új aszfalt készült. A kereszteződéshez Bonyhád felől érkezőket terelőtáblák figyelmeztetik a változásra, fotó: gottvald Kinek drága a mányoki falukép? (Folytatás az 1. oldalról) — Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy oda építsük, ahová szeretnénk, hiszen ha ez nem így lenne, nagy belső teret veszítenénk el - mondják búcsúzóul. — Az ügy szempontjából az építési engedélyezési eljárás során nem érdekes, hogy a homlokzatváltozás szerelt vagy épített kémény miatt következik be - mondja Läufer Imre, a hivatal műszaki vezetője. — Szabályozza-e helyi rendelet a problémát? — A jelenleg érvényben lévő rendezési tervünk helyi előírásként a kéményekre vonatkozó szabályozást nem tartalmaz. A rendezési terv felülvizsgálati szakaszban van, annak munkaközi egyeztetésén az ügyben a képviselő-testület erre vonatkozó állásfoglalását kértük, azt felhasználva a hatósági munkánál. Ez így szól: „Főépületre szerelt kéményt elhelyezni csak az utcára merőleges gerincű nyeregtetős épület hátsó, udvari homlokzatának középső 1/3 szélességű sávjában úgy lehet, hogy a kéményt közvetlenül a falhoz, konzol nélkül kell rögzíteni.” Ez majdan a rendezési tervbe is belekerül. — Huckerék tervezője elismerte, hogy kínálkozik más megoldás is: a meglévő kazánházból indítani egy kéményt, illetve ki lehetne bélelni a már meglévő kéményt. Szerintem az a probléma, hogy ők a kéményépítés ügyében annak megvásárlása előtt nem teljes körűen informálódtak. — Úgy vélem, mi nem szabályozzuk túl a kémény építést, azonban azt sem szeretnénk, hogy más községekhez hasonlóan az „ereszből nőnek” ki a kémények az épület utcáról látható részein, mert az nagyon elcsúfítaná a település képét. Gondolom, hogy a település közösségnek is az érdeke, hogy a község szép legyen, ez persze ütközhet egyes emberek magánérdekével. Az Országos Építési Szabályzatból az illetékesek nem tudtak olyan passzust mutatni, amely a tiltaná a Huckerék által kért megoldást. Adódik a kérdés: vajon jogilag rendben van-e így a dolog? Teleki István, polgármester: — Határozatot ebben az ügyben a képviselő-testület nem hozhat, hiszen a jegyző hatásköre - a műszaki vezető véleménye alapján - az engedélyek kiadása. Ezért hozott a testület állásfoglalást. Miután többen is kifogásolták, ismételten a testület elé terjesztettük: a képviselők többsége továbbra is egyetértett vele. Kétségtelen, hogy az új telepen a tulajdonos akárhová teszi, mindenütt látszani fog a kémény .. . Talán nem véletlen, hogy az állásfoglalást ellenző képviselők között volt az új telepen élő Borbély Sándor. Otthonában kerestük fel, mutatja, hová szeretné a kéményt. — így kétszázezerből kijönne, de ha be kell vinnem a lakásba, nem úszom meg félmillió alatt - mondja. — Ez sok embert érint itt a telepen, úgy hogy remélem, nem kényszerítik ránk ezt a megoldást. Mert ha ez így lesz, sokan nem tudunk rákötni a gázra. Hangyái
