Tolnai Népújság, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-12 / 135. szám

1997. június 12., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Kitüntetések az ügyészség napja alkalmából Dr. Orovicz József & tamási vá­rosi ügyészség vezető ügyésze a legmagasabb szakmai kitünte­tésben, a Kozma Sándor díjban részesült. A kitüntetést dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész adta át hétfőn Budapesten, az ügyész­ség napja alkalmából rendezett ünnepségen. Mészáros Juli­anna a Tolna megyei Fő­ügyészség pénzügyi osztályve­zetője pedig legfőbb ügyészi el­ismerésben részesült. Kozma Sándor volt az első, mai értelemben vett legfőbb ügyész, s munkássága révén az ügyészség atyjaként atyjaként tartanak számon. 1971 június 10-én fogadta el a parlament mindkét háza a ki­rályi ügyészségről szóló tör­vényt. Ezzel jött létre a mai ér­telemben vett, a bíróságtól füg­getlen, önálló ügyészi szerve­zet. Dr. Kardos János, Tolna megye főügyésze tegnap adott át elismeréseket a megyében dolgozóknak. Eredményes munkáért okle­velet kapott Takács Lajos a fő­ügyészség gépkocsivetője és Dávid Lászlóné fizikai alkal­mazott. Másokat pedig pénzju­talomban részesítette a megyei főügyész. Ihárosi Stanley Steel: Csillagok (h) borúja (16.) Csita és Hannibál . - Aha - válaszolta a szicíliai, és megremegtette a szemöldö­két. - Azután kidüllesztette a vékonybelét, és elgondolkozva mondta:- Szeretem a zűrös ügyeket. Valahogy ilyen a temperamen­tumom. De nem vagyok olcsó. Sőt drága vagyok és drága az életem is. - Csita egyetértőén dorombolt. - Viszont nem me­gyek bele homályos ügyekbe, kizárólag a tiszta dolgokat sze­retem. Arról például szó sem lehet, hogy ne adjak számlát. - Fekete szemeivel kutatva nézte vendégeit. A Maki egyetértőén makogott egyet.- Rendesen megfizetünk. Igazán nem akarunk hitegetni, de mesés jutalmat kapsz, ha el­viszel minket Valahová - pró­bált hatni a személyfuvarozó pénzéhségére Ken-Ubi.- Na jó - adta be a derekát a taxis, akit roppant férfias meg­jelenése miatt egyszerűen csak Kan-nak szólítottak legköze­lebbi rokonai, barátai, távolabbi ismerősei és nagyszámú ellen­sége. - De mennyi az az annyi?- Sok, nagyon sok - ecsetelte vázlatosan Ubi-Van Ken-Ubi. így diskurálgattak, majd né­hány óra múltán megegyeztek a normális fuvardíj kétszázszoro­sában. Kezet fogtak és megállapod­tak abban, hogy hamarosan útra kelnek. A fiú és az öreg elindul­tak a Zűrkikötőbe, Kan még ott maradt jobb kezével, Csitával. Csendesen iddogáltak to­vább, örültek a várható adó­mentes bevételnek, amikor megjelent egy visszataszító, pitypangfejű lény, akinek infú­zió lógott ki a nyakából. Csita le akarta lőni, de Kan intett a szemével, hogy ne tegye. Az­után nagy nehezen visszagyö­möszölte a szemét a helyére. Most már újra látott. Megkönnyebbülten konsta­tálta, hogy nem Vóva Fütty, az ukhraan maffia bérgyilkosa, akitől mindig jéghideg érzése volt, hanem valaki más.- Régóta kereslek már, te pi- szokfajzat - mondta az ismeret­len bevezetésképpen, mire Kan elmosolyodott. - A fura lény­nek nagyon furcsa hangja volt. Ennek az volt az oka, hogy egy akvárium volt a fején és abból beszélt, hoev ha már olvan ronda a feje, legalább a hangját ne lehessen felismerni.- Sok pénzzel tartozol Jaffá- nak - fenyegetőre váltott a hangja. - Most kifizeted, vagy holnap átutalod a devizaszám­lámra. Ha nem utalod át, akkor holnap újra eljövök, és akkor keresztüllőlek mint egy... - ke­zében megremegett a rakéta­vető.- Ne izgulj, öregfiú - moso­lyodon el megint Kan. - Kivé­teles szerencséd van. Megvan a lóvé, akár holnap felveheted.- Ne etess az ócska trükkje- iddel, Kan. Már régóta fáj rád a fogam, a fogorvosom már szóba sem akar állni velem, szájsebészhez akar küldeni. Most fizetsz, vagy kimegyünk a ház elé és fegyver és ruha nél­kül elintézzük egymással a dol­got, mint férfi a férfival... Ez utóbbi lehetőség heves hányingerrel töltötte el a szicí­liait. Úgy döntött, más megol­dást keres. Nem szerette a vér­ontást, de most az asztal alatt megnyomott egy gombot. A fejvadász felüvöltött. De miért is ne üvöltött volna, hiszen egy gépágyú lépett működésbe, amelyik néhány húszcentis lyukat ütött a felsőtestébe. Kan megnyomott még egy gombot, mire egy lángvágó feldarabolta a még mindig kotyogó fejva­dászt. Újabb gombot nyomott, ennek következtében egy soro­zatvető szitává lőtte a szemben lévő fotelben elhunyt egykori gyilkológépet. A szicíliai egy újabb gombot nyomott. A mennyezetből egy ólombéléses pianínó zuhant alá, teljesen szétlapítva a szeren­csétlent. Kan abbahagyta a hul- lagyalázást. Megnyomta a legutolsó gombot, mire szétnyílt a padló, és a megsemmisített ellenség eltűnt egy katakombában. Csita elégedetten makogott, Kan pedig odadobott egy aranyrudat a takarítóknak a költségekre. Vége. (Lapunk olvasói a könyvet 15 százalékos kedvezménnyel, postaköltséggel együtt, 450 fo­rintért postai utalványon ren­delhetik meg az Excalibur Könyvkiadónál, Szeged 6701 Pf:136). Blokád a szekszárdi húsüzem körül (Folytatás az 1. oldalról.) Tegnap délután eltorlaszol­ták a céghez vezető ipari uta­kat, így a kamionok és teherau­tók nem tudtak se ki, se be­menni az árujukkal. A déli órákban Tamás Adám vezérigazgató kíséreté­ben Magyari József felszámo­lóbiztos találkozott a dolgo­zókkal. Parázs vita követke­zett, már eddig is többször fel­tett kérdéseikre vártak volna választ az emberek. Ezt köve­tően pár főből álló csoport, akik a munkásokat képvisel­ték, illetve a felszámolók és a cég vezetése ült össze, hogy a bérek kifizetésének lehetősé­gét, illetve időpontját megbe­széljék. A több órás várakozás alatt az éjszaka is talpon lévő, fá­radt, elcsigázott emberek az árnyékba húzódva próbáltak meg pihenni. Beosztották, hogy ki, mikor kerül sorra a blokádnál. Volt aki ételt, volt aki innivalót hozott. Az elmúlt éjszaka nem tudtak pihenni, az őrző-védők megpróbálták rá­beszélni a dolgozókat, hogy hagyják el a területet, még a rendőrséget is kihívták, de ők nem avatkoztak bele a húsipa­risok ügyébe. A Hungarocamion kocsija tegnap délután érkezett a szek­szárdi céghez. A sofőr el­mondta, hogy Szlovéniából fagyasztott marhahúst hozott, azóta várakozik. Bár hűtőko­csiban van az áru, de a végte­lenségig nem tudja így tartani. Tizenhat éve kamionozik, volt már többször hasonló helyzet­ben. „Nézze, ha az emberek ilyen lépésre szánják el magu­kat, akkor biztosan alapos okuk van rá.” - summázta a véleményét. Délután négy óra körül feje­ződtek be az első tárgyalások, melyen a felszámoló is képvi­seltette magát. Magyari Józsefet a részletek felől kérdeztük: — Mi a dolgozóknak szer­dán délben azt mondtuk, hogy a jövő hét közepén tudunk csak bért fizetni, de miután le­ültünk tárgyalni és megismer­tük az ő gondjaikat, megpró­báljuk a lehetetlent, vagyis péntekre előrehozni a fizetést. Egyelőre nem tudom hogyan, de mindent el fogunk követni, hogy a pénzt bármilyen alap­ból erre előteremtsük. Arra kértük a dolgozókat a képvise­lőiken keresztül, hogy fontol­ják meg, érdemes-e a blokádot továbbra is fenntartani. Mi egyébként feltételeket a bérek kifizetésével kapcsolatban nem támasztottunk. — Pár órás megbeszélés után van-e valamilyen rálá­tása a húsipar ügyeire? — Úgy látom, hogy nagyon össze vannak kuszálódva a Metraco és az SZH Rt. ügyei. Szerződést még nem láttunk, remélem a jövő héten többet tudunk már az SZH Rt. helyze­téről mondani. — Mi lesz az őrző-védő emberekkel, akiknek a cég márkás autókat és lakást bé­rel? — Egyelőre úgy látszik, hogy ők a Metraco-hoz tartoz­nak. Mindent el fogunk kö­vetni, hogy további atrocitá­sokra ne kerüljön sor és az őrző-védők szerepét megpró­báljuk visszaszorítani. Már a mai nap folyamán is sikerült elérni, hogy a 250 dolgozót beengedjék az épületbe. A jövő héten folytatjuk a tárgyalásokat. Mauthner Az egyházi ingatlanok sorsát törvény rendezi Az önkormányzatok ingyen kapták Sokféle nyilatkozatot lehet olvasni, hallani a magyar- vatikáni megállapodásról. Az egyik ellenérv szerint, hogy a kormány az önkormányzatokkal nem egyeztetett az egyházi vagyonról, holott ezek az ingatlanok az ő tulajdonukban vannak. Dr. Kutas Sándor, a Tolna Megyei Vagyonátadó Bizott­ság vezetője elmondta, hogy az államosított egyházi ingat­lanok tulajdoni rendezéséről még az előző parlament 1991- ben hozott törvényt. — Ezzel kapcsolatban a vagyonátadó bizottságoknak még van és lesz is feladatuk. A Művelődési Minisztérium rendszeresen tájékoztatja a va­gyonátadó bizottságot a fejle­ményekről. A törvény szerint az egyházak bizonyos határ­időre bejelentették igényüket. Ha az reális volt, akkor elide­genítési tilalmat jegyeztek be az ingatlanra. Erre azért volt szükség, mert 1990 szeptem­ber 30-al, a többivel együtt a törvény erejénél fogva a volt egyházi ingatlanok is a helyi önkormányzatok tulajdonába kerültek. Amíg az egyházak igényeit valamilyen módon ki nem elégítik ki, az önkor­mányzatok nem adhatják el az épületeket. — Mit jelent az, hogy va­lamilyen módon ? Azért fogalmaztam így, mert közvetlenül is meg lehe­tett, illetve lehet állapodni az érintett egyházzal. Tolna me­gyében is sokan megállapod­tak, illetve át is adták, eseten­ként nemcsak az épületet, ha­nem magát az intézményt is. Ha nem jön létre a megállapo­dás, akkor dönt a kormány. Arról is, hogy adott esetben az egyház, az önkormányzat, vagy mindkettő mennyi kárta­lanításra tarthat igényt, ha az érintett egyház természetben nem kaphatja vissza eredeti tu­lajdonát. Ez történt például a szekszárdi Gyermekek Háza ügyében is. A szerzetes rend nem kaphatta vissza termé­szetben ingatlanát, de mivel el­látás sérülne a csereépület át­adásával, az önkormányzat harmincmillió forint kártalaní­tásban részesül. — Mennyi Tolna megyei ingatlanról van szó? — A minisztérium hivata­los jegyzéket adott ki. Tolna megyében a katolikus egyház, s a szerzetesrendek együttesen 57 ingatlanra tartottak igényt, a Szerb Orthodox Egyház egyre, Grábócon, az evangéli­kusok 19-re, a református egy­ház pedig 35-re. Mindezek alapján nem érthető, ha egyes önkormányzatok, a magyar kormány és a Vatikán közötti megállapodás kapcsán azt kifogásolják, hogy a tulaj­donukban lévő ingatlanokról a kormány döntött. Ezeket ugyanis az önkormányzatok ingyen kapták, és ha megvan­nak a feltételei, akkor az emlí­tett törvény alapján át is kell adniuk az egyháznak. Az más kérdés, hogy az átadás ütemét az állam teherbíró-képessége szabta, szabja meg. Ihárosi Kialakulóban a kisebbségi önkormányzatok tevékenységi köre Eltérő feltételek, más feladatok Tájékoztatást adott a kisebbségi önkormányzatok képvi­selőinek és a sajtónak Dr. Bősz Endréné dr. Wéber Aranka a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője, a megyében megalakult kisebbségi önkormányzatok te­vékenységétől. Az 1994. évi választásokat kö­vetően 15 cigány, 13 német és 1 szerb önkormányzat alakult meg. Az egy évvel későbbi időszaki választások óta 16 roma, 16 német és 1 szerb ki­sebbségi választott testület működik a megyében. Ezek törvényességi ellenőrzése is a közigazgatási hivatal feladata. A bonyolult jogi háttér és a ta­pasztalatok hiánya miatt első­sorban a segítő ellenőrzésre tö­rekedett a hivatal. Az útkeresés első éve után körvonalazódik, hogy a testü­letek milyen feladatokat képe­sek vállalni, azzal együtt, hogy működésük aktivitásában és színvonalában jelentősek az el­térések. Éppen ennyire külön­bözőek kapcsolataik a helyi többségi testülettel. Merőben más a választott feladatköre a cigány, mint a német önkormányzatoknak. Utóbbiak aktívan jelen vannak a kultúra folyamatában és az oktatás életében. Tevékenysé­gük kiterjed az óvodai, iskolai nyelvoktatás, a hagyomány- őrző kultúra minden területére. Együttműködnek más szerve­zetekkel, a helyi önkormány­zatokkal, s kiterjedtek a kap­csolataik az anyaországi in­tézményekkel, szervezetekkel, csoportokkal. A testületek működése men­tes a személyi konfliktusoktól, a helyi lakosság aktívan részt vesz az általuk kezdeménye­zett programokban. Anyagi feltételeik is kedvezőbbek mint a roma önkormányza­toké, az adományok és a pá­lyázati források felhasználása következtében. A cigány kisebbség körében alapvető gond a munkanélkü­liség, a rossz szociális helyzet, a kedvezőtlen lakáskörülmé­nyek. Ennek enyhítésére több településen folyamatban van a tényleges helyzet felmérése, az élet- és munkakörülmények javítását szolgáló lehetőségek keresése. A rászorultak támo­gatásának fő formája ma még a segélyezés. A roma önkor­mányzatok célnak tekintik az iskoláztatás segítését, a régi mesterségek felelevenítését, mint például Ozorán, Szedre­sen, Bátán. A képzést a mun­kaügyi központ támogatja. Mint ahogy ezekről folya­matosan beszámoltunk, De­esen és Bétaszéken próbálkoz­nak földműveléssel, amelynek költségeit a települési önkor­mányzat megelőlegezi. Példa lehet mások számára is, hogy az ozorai önkormányzat köz­hasznú foglalkoztatásra megál­lapodást kötött a munkaügyi központtal, amit a helyi telepü­lési önkormányzat is támogat anyagilag. Más területen is példás az együttműködésük a többségi testülettel. A cigány klub mű­ködéséhez alapítványi pályá­zaton is pénzhez jutottak. A közhasznú keret egy részét Szekszárdon is a kisebbségi önkormányzat tölti fel. Ihárosi Buli 'O ez a mobil! A NOKIA 1611 *-es mobiltelefont minden buliba magával viheti. Mert a stra­pabíró külső sokoldalú belsőt takar. Három óra beszélgetési és száz óra készenléti idő, GSM-távirat küldési és fogadási lehetőség. Jól olvasható kijelző, könnyen kezelhető, magyar nyelvű menürendszer. Ráadásul a WESTEL 900 akciójában most csak nettó 19.900 forintba kerül és hozzá háromféle értékes tartozék közül választhat. További feltételek az üzletekben. NOKIA Connecting People * Csak WESTEL 900 előfizetői kártyával használható! Amíg a készlet tart!

Next

/
Thumbnails
Contents