Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-10-11 / 108. szám

14. oldal Gyermekvilág 1997. május 10., szombat Mai feladványunk A hat éven aluliak keressék kék Háza címére küldjétek meg, melyik kígyófejhez me- (7101 Szekszárd, Pf. 130.), fr- lyik farok tartozik. játok meg az is, hány évesek A tíz éven felüliek keressék meg azt a szót, ami minden alábbi kifejezés elé odaírható: ...hely, ...fal, ...vész, ...fészek, ...hányó, ...álló, illetve ...le­vél, ...csók, ...vétel, ...levél, ...bál. A helyes megfejtést bekül­dők a Gyermekek Háza által felajánlott bélyegblokkot vagy magnókazettát nyerhetik meg. A válaszokat a Gyerme­vagytok. Április 26-i rejtvé­nyünk megfejtése: „fa”, il­letve „szám”. A jó válaszokat beküldők közül a szerencse az alábbi­aknak kedvezett: Knipl Diána (Bonyhád), Badics Gábor (Dunaszentgyörgy), Kozma Zsófia (Szekszárd), Tilkovics Diána (Szekszárd), Bizony Dániel (Tamási) és Pilisi Krisztina (Tolna). Gyermekvilág-divat Rózsa Katalin ruhaterve Miért költöztek el a maják? Járvány volt a ludas? A mai Mexikó területén élt és virágzott annak idején a titok­zatos és ősi maja civilizáció. A maja kultúra sok vonásában emlékeztet a régi egyiptomi kultúrára, ugyanúgy a Napot tisztelték istenként, s hasonló piramisokat emeltek, mint Egyiptomban. Virágzásuk csúcspontján milliók éltek a pi­ramisok tövében, akik nem csak az építésben voltak járato­sak, magas szinten értettek a mezőgazdasághoz, művészi szintre emelték a fazekasságot és az ezüstmúvességet is, nem is szólva a fafaragásról, amiben korukban egyedülállót alkottak. A maják hihetetlenül magas szinten értettek a naptárkészí­téshez, minden más velük egy­kori kultúránál mélyebben ér­telmezték az idő múlását, ko­moly fogalmakkal rendelkeztek a bolygó korát illetően. Ezért foglalkoztatta a kuta­tókat, régészeket, miért hagyták el városaikat látszólag minden ok nélkül. A szakemberek most egy új lehetőséget fontolgatnak magyarázatként, s ez nem más, mint a járvány. A maja hierog­lifák között - amik egyébként igen hasonlítanak az egyipto­miakhoz - találtak egy jelet, ami a beteg embert jelképezi. Eszerint a maják között gyak­ran pusztított a sárgaláz, ami rendszeresen megtizedelte a la­kosságot. A maják gyakran há­borúztak az aztékokkal, akik viszont nem szenvedtek a jár­ványtól, ám a majáktól meg­kapták a betegséget. Hamaro­san rájöttek a maják, hogy a fennsíkokon, felföldeken élő aztékokat nem támadja meg a betegség. A maja városok vi­szont az alföldeken éltek, gyak­ran a tenger közelében lévő, mocsaras vidékeken. Könnyen lehet, hogy ez a felismerés késztette őket arra, hogy a dög- letes levegőjű mocsárvidékről magasabb tájakra tegyék át vá­rosaikat, s így hagyták hátra a ma is ámulatra késztető romvá­rosokat. Ha már a járványoknál tartunk, a Spanyolországból ér­kező hódítók is „megajándé­kozták” az indiánokat egy pusz­tító kórral, a feketehimlővel, ami azelőtt teljesen ismeretlen volt a kontinensen, s hatalmas pusztítást végzett a bennszülött lakosság körében. „Cserébe” az európaiak voltak kénytelenek megismerkedni a helyi jár­vánnyal, a sárgalázzal. Only 1 rek is bekapcsolódnak a „high- tech tánczene” készítésébe és irányításába, akik ezt igazából el is „adják”, és így a legjobban ismerik, illetve befolyásolják a közönség ízlését, a DJ-k! A lemez címe mellett az 1-es szám reményeink szerint egy sorozat kezdete, terveink sze­rint azt jelenti, hogy körülbelül félévente megjelentetjük a va­donatúj számokat tartalmazó következő részeket. Hungarian House Az Oxigén Music második ki­adványa egy válogatáslemez, amely komoly űrt hivatott be­tölteni a hazai könnyűzenei életben, pontosabban a techno zene világában. Az album címe - Hungarian House Only 1 - sejtetni engedi, hogy ezen a vá­logatáson csak magyar előadók munkái találhatók, méghozzá a legnevesebb hazai lemezlova­sok, producerek és live act-ek többnyire még publikálatlan felvételei. Néhány név a lemez­ről a teljesség igénye nélkül: DJ. Junior Project, Kozmix, exotron, infinity, Candyman, Toys Of Ancient Gods, Betty Love, Náksi - Dj Levi, Dionic, Dj Newl-Sm:(4. Remélhetőleg ezzel a lemez­zel megkezdődik egy olyan fo­lyamat amely külföldön már hosszú évek óta mozgatja a dance műfaj különböző ágait, mely szerint végre lyan embe­Mit kell tudni a fémekről? A földön körülbelül 70 tiszta fém található, ilyen az arany, a réz, az ón és a vas is. A tiszta fémek szobahőmérsékleten szi­lárdak, ezek közül az egyetlen kivétel a higany, ez a nehéz, ezüstös színű folyadék. Minden fém, az előbb említett higany is, fényes, ám a levegőn való ál­lás közben veszítenek fényük­ből. Kivétel ez alól az alumí­nium, az ólom, az ezüst, amik azért őrzik meg a fényüket, mert a levegőben lévő elemek - mint például az oxigén - nem alakítják át felületüket, mint a többi fémét. A fémek általában erősek, tö­résmentesen hajlíthatok, felme­legítve különböző alakúra ala­kíthatók, kalapálhatok, akár drótot is lehet húzni belőlük. Jól vezetik a hőt és az elektro­mosságot. A természetben tiszta alak­ban csak néhány fém fordul elő, mint például a platina, vagy az arany. A legtöbb fémet az érc­nek nevezett ásványokból nye­rik. Az érc egy fémes és egy nemfémes elem vegyülete. À legtöbb hétköznapi értelemben vett fém valójában ötvözet. Ez azt jelenti, hogy nem csak egy­fajta fémet, hanem többnek a keverékét tartalmazza. Az öt­vözet tulajdonságai legtöbbször teljesen mások lesznek, mint az őket alkotó fémek tulajdonsá­gai. A bronz például erős és kemény, ugyanakkor rézből és ólomból áll, két elismerten puha fémből. Sok száz külön­féle ötvözet létezik, s szinte nap mint nap újakat hoznak létre. Az ember a tudomány mai állása szerint időszámításunk előtt 6.000 körül kezdett fém­tárgyakat készíteni. Aranyból és ezüstből karpereceket, dísz­tárgyakat csináltak, rézből pe­dig edényeket. A bronz készíté­sét i.e. 4.000 körül fedezték fel Egyiptomban, rájöttek, hogy a réz és ón ötvözésével készült anyag szívósabb és nem korro- deál a levegőn. A bronzot főző­edények, nyílhegyek, fegyve­rek készítésére használták. A bronzkor mintegy 2 ezer éves uralmának a vasfeldolgo­zás megjelenése vetett véget. Kisázsiában jöttek rá arra, ho­gyan lehet megolvasztani a vasércet. A vas legnagyobb ellensége a rozsda. A rozsda egy vegyi anyag, vasoxid. Ha a vas vagy acél levegővel és nedvességgel kerül érintkezésbe, megjelenik a rozsda, ami a felületén vörö­sesbarna, porózus bevonatot képez. A rozsda lepattogzik a fém felületéről s ezzel újabb és újabb részt tesz szabaddá, ami tovább rozsdásodhat, míg végül teljesen elfogy az „alapanyag”. Ezért a nedvességnek és leve­gőnek kitett vas- és acélfelüle­tek általában valamilyen rozs­damentes bevonatot kapnak, mint például a króm. A fémet tartalmazó kőzetet sokféle módszerrel keresik. A fémes kőzet általában jó áram­vezető, így elektromos műsze­rek alkalmazása segít megta­lálni az ércteléreket. Másik be­vált módszer szerint kis, föld­rengésszerű hullámokat kelte­nek, amik visszaverődéséből felismerhető, ha a rezgés ércen hatolt át. Miben más? A festő és a török? Egyiknek ecsetje, másiknak mecsetje van. A Balaton és az esőköpeny? Az egyik állóvíz a másik víz­álló. A fejkendő és a glicerin? Egyik keszkenő, a másik kézkenő. A mókus és a fakereskedő? Egyik a fára felkúszik, a má­sik a fára alkuszik. Az érem és az elszívott szi­var? Egyik amulett, a másik hamu lett. A gombostű és az autó? Az autó mondja: tű-tű, de a tű nem mondja: autó-autó. Egy füzetlap és a búrok ka­lapja? Az egyik irkalap, a másik búrkalap. A zászló és az ábécé? Egyi­ket kitűzik, a másikat betű­zik. A tehetség és a koldus? Egyik egyet kér, a másik ké­regét. Játsszunk! Gondolatolvasás Társaságban - például egy zsúron - jó szórakozás az alábbi játék. A játékvezető kivesz a zsebéből négy tár­gyat: pl. ceruza, radír, zseb­kendő és zsebkés. Ezután kiküldi az egyik játékost, nevezzük Petinek. À többi­eknek azt mondja a játékve­zető, hogy ha Peti bejön, ki fogja találni, melyik tárgyra gondolnak, anélkül, hogy beszélne vele, vagy bármi­lyen jelet adna neki. Eztán megegyeznek abban, hogy a ceruzára gondolnak. A já­tékvezető ekkor kiküldi Évát Petiért, aki bevezeti a csukott szemű fiút. Peti megáll az ajtóban, gondol­kodik, majd habozás nélkül kijelenti, hogy a többiek a ceruzára gondoltak. A társaság csodálkozik, s nem is jut eszébe, hogy Peti és a játékvezető előre meg­állapodtak, hogy ha Éva megy ki Petiért, akkor a ce­ruzára gondoltak, ha mond­juk Lali, a radírra, ha Feri, a zsebkendőre és ha Rozika, akkor a zsebkésre. Vicces! Horgászni indul Kovács, pompás felszereléssel. — Fogtál már halat va­lamikor? - kérdi a barátja. — Fogni még nem fog­tam, de a környék összes ha­lát megszelídítettem. — Hogyhogy? — Mind az én horgom­ról eszi le a kukacot... Miska, a halász és a háló Valamikor réges-régen élt egy legény, úgy hívták, hogy Miska. Ez a Miska szegényebb volt még a templom egerénél is, elhatározta hát, hogy fordít egyet a sorsán. Kigondolta, hogy valami mesterséget kel­lene kitanulni, így hát útnak eredt. Ment mendegélt, s egy­szer csak találkozott egy öreg halásszal. — Adjon Isten, bátyám! — Neked is, fiam! — El szeretnék szegődni ha­lásznak, megtanít-e kend a mes­terségre? — Meg én, csak hozzál ma­gadnak hálót, mert ami van, az kell nekem is. Fogta magát Miska, bement a faluba, hogy kölcsön kérjen egy halászhálót. De irigy, zsu­gori népek laktak ott, egy sem adott kölcsön, hiába ígérte, hogy az első fogásból kifizeti őket. Mérges lett Miska, hogy nem tud elszegődni az öreg ha­lászhoz. Elindult nagy búsan a rétre, éppen ősz felé járt, s a le­vegőben csillogó ökömyálak húztak. Az egyik pont Miska orrára esett, alig tudta leva­karni, úgy ráragadt. No, gon­dolta Miska, olyan erős ez az ökömyál, ő bizony megpróbál belőle hálót készíteni. Úgy is cselekedett, s ahogy kész lett a háló, ment egyenest az öreg ha­lászhoz. — Na, bátyám, akár indul­hatunk is halászni! Az öreg halász, mikor meg­látta Miska hálóját, először csak a száját tátotta el, aztán úgy elkezdett nevetni, hogy a könnye is kicsordult: — Ezzel akarsz te, öcsém, halat fogni? Hiszen ez még egy szúnyogot sem tud megtartani, nemhogy egy termetes potykát! — Csak próbáljuk meg azért - válaszolt erre Miska. Csóválta a fejét a halász, de nem szólt többet, csónakba pa­koltak, s kieveztek a tó köze­pére. Ott azt mondta az öreg: — No, Miska fiam, hát vesd ki a hálódat, én is kivetem a magamét. Mikor a hálót kidobták, nem telt bele sok idő, a Miska háló­jába rengeteg hal beleragadt. Alig tudta kihúzni a vízből, még az öreg halász segítségével is. Bezzeg nem nevetett már az öreg, mikor a seregnyi halat meglátta. Be is vallotta, hogy ilyen még nem látott, de még az apja, sőt, az öregapja sem, pe­dig azok is híres halászok vol­tak. Halásztak hát a Miska háló­jával, addig amíg el nem sza­kadt. Mikor elszakadt, az sem volt baj, szaladt Miska a rétre, s csinált új hálót. Telt-múlt az idő, az öreg ha­lász és Miska temérdek halat fogott, s egyre gazdagabbak let­tek. A kupori falusiak most már szívesen adtak volna kölcsön hálót Miskának, de az csak ne­vetett rajtuk. Hamarosan annyi pénzük lett Miskáéknak, hogy már dolgozniuk sem kellett, s csak kedvtelésből jártak ki a tóra olykor halászni, az ökör­nyál hálóval. Antalné Bíró Jolán Balra vagy jobbra? Rejtvényünkben egy női ne­vet rejtettünk el. Őt kérdésre kell választ adni. A válasz a melléklet táblázat bal vagy jobb oldalán van. Aki pontosan válaszol, azaz a megfelelő öt betűt megtalálja, s ezeket helyes sorrendbe rakja - megfejtette a rejtvényt, megtalálta a kere­sett női nevet. A válaszra váró kérdések: 1. Ha előttem van észak, há­tam mögött dél, akkor merre van nyugat? 2. Az úttesten át­haladva biztonságunk érde­kében merre nézünk előbb? 3. Buda a Duna melyik partján fekszik? 4. Az ember mája a test melyik oldalán helyezke­dik el? 5. Ha meg akartok la­zítani egy csavart, melyik irányban kell forgatni a csa­varhúzót?

Next

/
Thumbnails
Contents