Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-08 / 106. szám

12. oldal Dombóvári Magazin 1997. május 8., csütörtök Kosárlabdás töprengések A Dombóvári VMSE férfi ko­sárlabdacsapata eddigi törté­nete során két idényen át sze­repelt az NB I A-csoportjában, a vasutasok 1992-ben búcsúz­tak el a felsőháztól. A kiesés ötéves jubileumáról az idén feljutással „emlékeztek meg” a dombóváriak, a DVMSE né­pes szurkolótábora a csapat utolsó bajnokiján örömittasan ünnepelte A-csoportba került kedvenceit. A boldogság las­san szép emlékké csendesedik a szívekben, s a klub vezetőit, játékosait, drukkereit egyre inkább a jövő foglalkoztatja. A jövő, hiszen a B- és az A- csoport között azért akad némi különbség ... — Tudja-e az egyesület vállalni az felsőházi szerep­lést? - támadok Harangozó Lászlóra, a DVMSE elnökére. — A kérdés jóval bonyo­lultabb annál, hogy egy egy­szerű igennel vagy nemmel válaszolhatnék - kapom a fe­leletet. — Kitűzött céljaink között a B-csoportos play-off, majd továbblépve az A-cso- portos tagságért folyó ráját­szásban való részvétel szere­pelt - bármi megtörténhet ala­pon. A bármiből ugye az lett, hogy A-csoportos jogosít­ványt szereztünk. A hogyan tovább kérdése a bajnokság végéig szándékosan nem ke­rült napirendre, nem akartunk a csapat tagjai között bizony­talanságot kelteni. Úgy gon­doltam, hogy szezon közben nem szabad megzavarnunk a játékosokat, hisz nekik a mér­kőzésekre kell koncentrálniuk, ezt sikerült is megvalósíta­nunk. Egyesületünk elnöksége legutóbbi ülésén szándéknyi­latkozatot tett a felsőházi sze­replés feltételeinek megterem­tése mellett. A következő, csü­törtöki ülésünkön előzetes felmérést végzünk az A-cso- portos költségekről, ezentúl a jövő héten a helyi vállalkozók, a dombóvári vállalatok, cégek képviselőinek részvételével Tóth Attila polgármester egy kosaras fórumot hív össze a városházán. — Mennyit kóstálna a DVMSE-nek egy A-csoportos szezon ? — Úgy gondolom, hogy a mai játékosárak mellett - ami­kor egy külföldi center éves szinten 4 millió forintba kerül - 30-40 milliós ráfordítással megállhatnánk a helyünket. Eddig a legolcsóbb egyesüle­tek közé tartoztunk, hiszen a játékosok mellett csak az edzőnk dolgozott főállásban, a szakosztály-vezetőnk és jó­magam is társadalmi munká­ban ténykedünk. Egy A-cso- portos együttesnél azonban főállású szakosztály-elnök, technikai vezető, edző, után­pótlás felelős dolgozik. Az eddigi felállásunk a magasban osztályban már igen nehezen lenne alkalmazható. — Kikre támaszkodhat az egyesület? — A szponzorok segítsége rendkívül fontos, de támogatá­suk külön-külön egyikük ese­tében sem milliós nagyság- rendű. Sajnos, nincs olyan tő­keerős szponzor a városban, amely a mondjuk a névhaszná­latot megvásárolhatná. Félő, hogy két legfőbb patrónusunk, az önkormányzat és a vasút sem tud plussz támogatással szolgálni, a mi feladatunk te­hát további szponzorok felku­tatása, ha ez sikerül, úgy lehet esélyünk a tisztes szereplésre. Amennyiben nem, akkor igen furcsa dolgot kellene monda­nom a fiúknak ... Nem szíve­sen tenném, de az én elnöksé­gem alatt nem szeretném, ha mondjuk bárkinek tartoznánk a fizetésével. Egy ilyen hely­zetet nem tudnék elviselni, semmiképp sem vállalnám fel az anyagi bizonytalanságot. — Ön szerint a közönség kitartana a csapat mellett a nehezebb időkben is? — Érdekes dolog a közön­ség lélektana. A szurkoló ked­venceitől - jogosan - mindig győzelmet vár, a sportkör ve­zetésének pedig elsődleges feladata a nézők igényeinek kielégítése. Amennyiben csa­patunk sorozatban kikap, szurkolóink - ismerve őket - könnyen elpártolnának tőlünk. Az öt évvel ezelőtti kiesésünk után sokat kellett dolgoznunk, hogy visszacsábítsuk közön­ségünket a lelátókra, igaz az idei B-csoportos hazai mérkő­zéseinken 1000-1200 néző sem keltett különösebb meg­lepetést. Mindenesetre szeret­nénk, ha együttesünk maga­sabb osztályban is megméret­tethetne. A csapatban kima­gasló egyéniségek nemigen ta­lálhatók, a megkezdett csa­patmunkából azonban komoly tőkét kovácsolhatunk. Tavaly a Magyar-kupában legyőztük a bajnok Honvédőt, az idei edzőmérkőzéseken partiban voltunk a Zalaegerszeggel, az Albacomppal. Nem olyan óri­ási tehát a különbség köztünk és a vetélytársak között. Ösz- szehangolt játékkal, egy-két kimagasló egyéni teljesít­ménnyel jó néhány együttes verhető. Két olyan meghatá­rozó embert kívánunk iga­zolni, akikkel érdemes neki­vágnunk a .felsőháznak. Nagy valószínűséggel persze így is a bennmaradásért küzdenénk. Ifj. Teszler Vendel A feljutás kötelező házi feladat fogalmazódott. Az újdonság az, hogy egy vállalkozó nagy dol­gokra készül, amit jelez, hogy a pálya melletti területen mini golfpálya, strandfoci és röp­labda pályát, valamint lábtenisz és kispályát is építenek, illetve alakítottak már ki. A tervekben szerepel teniszpálya létreho­zása és kertmozi beindítása is. Ez egyértelműen jelzi, hogy a város szívében igazi sport és A Dombóvári FC-Aramis For Men labdarúgó csapatának kö­telező' házi feladat a megyei I. osztályból az NB III-ba jutni, amit csak ötösre szabad megírni - fogalmaz Takács László a klub elnöke, amikor egyebek mellett a feljutás esélyeiről kér­dezzük. A DFC jelenleg a bajnokság első helyén áll, két ponttal előzi meg a második Tamásit. Tulajdonképpen számoltam már - folytatja - a tavaszi sze­zon tizenöt mérkőzéséből 45 pontot lehet szerezni, amiből eddig elhullott három. Azért úgy gondolom, hogy 42 ponttal is meg lehet nyerni a bajnoksá­got, hiszen ha minden vissza­levő meccset megnyerünk a bajnokság végéig, már senki nem előzhet meg bennünket. Erre számítok. Az első hat helyezett közül csak a szintén a bajnoki címért harcoló Tamási csapata ellen kell mérkőznünk, de a tabella második felén található csapa­tok elleni mérkőzéseket is ko­molyan vesszük, mert nem sze­retnénk elkövetni azt a hibát, amit tavaly, s erre leginkább az edző figyelmeztet bennünket és a játékosokat is. Fekete István a csapat tré­nere szerint a csapat egyébként javuló formában van, s ahogy közeledik a bajnokság vége erre szükség van. Ha nem fi­gyelünk kellően a botlások ki­kerülésére, akár két-három he­lyet is hátra csúszhatunk, ám - mondja - úgy érzem, hogy a téli és tavaszi felkészülés jól si­került, s bízom benne, hogy ezt a következő mérkőzéseken is igazolja a csapat. A keretünk teljes, nincs sérült játékosunk. Természetesen a bajnokság mellett a Magyar-kupában is mindent elkövetünk a szép sze­replésért. A DFC háza táján azért akad újdonság is, hiszen a feljutás szándéka már a bajnoki idény kezdetén is egyértelműen meg­szabadidő centrum kialakításán fáradoznak. Az ezekkel szemben még kérdéses - a focira visszatérve -, hogy ha a csapat megírja a házi feladatot, milyen anyagi eszközök állnak majd rendel­kezésére a klubnak az NB Ill- ban való sikeres szereplésére. Erről Takács László erről any- nyit mond, valószínűleg hiába kémek majd több támogatást az önkormányzattól, valószínűleg nem kapnak a mostaninál töb­bet a várostól. Ám most az a lé­nyeg, hogy valóban szépen fe­jezzék be az eddig jól megírt házi feladatot. Nagy László A golfpályát versennyel szeretnék felavatni fotó: tilinger Példa értékű együttműködés révén a Dombó Expo átfesti a „halott város” képet A gazdaság Dombóváron sem fejlődik parancsszóra Kezdetben adott volt egy kezdeményező készségről, tenni akarásról bizonyságot tevő dombóvári önkormányzat. E mel­lett a város szeretett volna megmutatkozni a közvetlen kör­nyezetének és a tágabb értelemben vett régiónak is, s ezt a megmutatkozást a városmarketing keretén belül a Dombó Expo életre hívásában képzelték el. Az idén június 12-15 kö­zött harmadik alkalommal megrendezésre kerülő, s éppen ezért már hagyományosnak nevezhető Dombó Expo sikeréhez pedig a kezdetektől hozzá segíti a várost a Szekszárdi Feszti­vál és Vásárszervező Iroda, valamint a Tolna Megyei Vállal­kozói Központ. Ez idén sincs másképp. Az idei expo előkészületei lázasan folynak, s minden rp- mény megvan arra, hogy idén legalább annyi, vagy még több kiállító képviseltesse magát a vásáron, mint az előző évben. Az pedig már bizonyos, hogy Dombóvár németországi test­vérvárosa, Kernen ezúttal is önálló standon mutatkozik be Dombóváron, s az expo részt­vevői között lesz a volt kelet­német Kahla városának porce­lángyára, illetve olasz és gyu­lafehérvári küldöttség teszi igazán nemzetközivé a kiállí­tást és vásárt. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ az expo szakmai kí­sérő rendezvényeit finanszí­rozza, s szervezi részben, míg a városnak szüksége volt egy olyan profi vállalkozóra is - mondja Gyöngyösi Tibor, Dombóvár gazdasági alpol­gármestere -, hiszen a vásár műfaját nem lehet összehason­lítani sem ipari, sem kereske­delmi tevékenységgel. Úgy ér­zem - folytatja a szervező bi­zottság tagja -, hogy az expo első éve is bebizonyította, hogy ez a hármas felállás elő­nyös. Idén pedig már - hogy átfessük az expóval a halott vá­ros képét - arra fektetjük a hangsúlyt, hogy az új helyszí­Gyöngyösi Tibor, Dombóvár gazdasági alpolgármestere nen - a szakmunkásképző tor­nacsarnokában - mind a vásár­lói, mind pedig a kiállítói igé­nyeket a lehető legjobb szín­vonalon elégítsük ki. Tudni kell, hogy a Dombó Expo már a turista szezon kez­detét is jelenti, ám arról sem fe­ledkezünk meg, hogy a Dom­bóvárra érkező vendégek szó­rakoztatását biztosító, kísérő rendezvények éppen a vásár szerepének felerősítését hiva­tottak szolgálni. A szervező bizottság másik tagja Dránovits István, a Szek­szárdi Fesztivál és Vásárszer­vező iroda vezetője. Mint mondja a gazdaság Dombóvá­ron sem fejlődik parancs szóra, Dránovits István a Szek­szárdi Fesztivál és Vásár- szervező Iroda vezetője ám éppen ezért kedvező ta­pasztalatuk a Dombó Expo-val kapcsolatban, hogy a kiállítók jelentős része visszatérőnek számít, s ez egyértelműen jelzi az expo sikerét. Ez az előre tervezhető, színvonalas meg- mutatkozási lehetőséget bizto­sító vásár arra is alkalmat ad - folytatja -, hogy a kiállítók megtanulják, hogyan kell a pi­acon megjelenni. Fontos, hogy a város az expo-ra meghívott vendégei látják azt hogy mire képes Dombóvár, s mi úgy érezzük a vásár sikere nem rajtunk mú­lik, hanem azon, hogy a város minden oldalról támogatja munkánkat. Nekünk „csupán” annyi a dolgunk, hogy megfe­lelő színvonalú környezetet biztosítsunk ennek a törekvés­nek a sikeréhez. Idén - veszi vissza a szót Gyöngyösi Tibor - szélesedik a kiállítók köre, vagyis a vásár természetes módon fejlődik, így Dombóvár egyre inkább éreztetheti saját magával és közvetlen, vagy tágabb föld­rajzi értelemben vett gazdasági környezetével, hogy képes be­tölteni a regionális központ szerepét. A példa értékű, három sze­replős együttműködés eredmé­nyeként a június 12-15 között harmadik alkalommal megren­dezésre kerülő Dombó Expo azonban nem csak a város la­kóinak, az ide látogató turis­táknak, és a kiállítóknak fon­tos, hanem a térségfejlesztés­ben más módon érdekelt szakmai csoportoknak is. Ter­mészetesen nem csak szá­mukra lesznek nyitottak az expo-hoz kapcsolódó szakmai rendezvények, előadások, ame­lyeket a Tolna Megyei Vállal­Dr. Bősze Gábor, a Tolna Megyei Vállalkozói Központ igazgatója kozói Központ - mint harma­dik, de az önkormányzattal és a vásárszervező irodával egyen­rangú szereplő - finanszíroz, s szervez. A Tolna Megyei Vállalkozói Központ - mondja dr. Bősze Gábor a vállalkozói központ igazgatója - segíti a megye vállalkozóit a különböző vásá­rokra való eljutásában, s a Dombó Expo, mint regionális vásár ebben a tekintetben fon­tos a számukra. Egyébként a vállalkozói központ jelentős szerepet vállal a város és a ré­gió gazdasági életében, hiszen nagyrészt, a város gazdaságé­lénkítő programtanulmányt is finanszírozta, s az ezen belüli projektek megvalósításában is szerepet vállal. (PR) A tavalyi Dombó Expo-n készült képen Dombóvár és Kernen polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents