Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

4. oldal 1997. május 2., péntek Megyei Körkép Bővülő gazdasági kapcsolatok Magyarország kínai szemmel Interjú Chen Guoyan nagykövettel Népes kínai delegáció érke­zett az elmúlt héten Tolna megye partner megyéjéből, Szecsuánból Szekszárdra két napos látogatásra. A progra­mon részt vett Chen Guoyan, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A megyei ön- kormányzatnál tett látogatás során kértünk interjút a nagykövet úrtól. — Mi a látogatásának a célja ? — A delegáció látogatásá­nak célja, megismerkedni Tolna megye mezőgazdaságá­val, az itt folyó állattenyésztés­sel. Szeretnénk tanulni Önöktől. Remélem a mos­tani személyes találkozó előse­gíti a tartomány és a megye kö­zötti további együttműködést és konkrét gaz­dasági megálla­podások is szü­letnek. — A hatalmas távolság nem akadály? — A modem kommunikáció, korszerű közle­kedés miatt a vi­lág összeszűkült, ez ma már nem probléma. — Ön igen jól beszél magyarul. Hol és mikor sa­játította el ilyen szinten a kínaitól oly távol álló Chen Guoyan nyelvünket? — Budapesten, az ELTE bölcsészkarán magyar szakon tanultam a hatvanas években, 1961-65 között, akkor tanultam meg magyarul. — Az egyetem elvégzése után hogy alakult a pályája? — A diplomám megszer­zése után közvetlenül a buda­pesti kínai nagykövetségre ke­rültem, mint munkatárs, eddig négy periódusban dolgoztam itt különböző beosztásokban. Legutóbb 1994-ben mentem haza Kínába, a nagykövetség első beosztottjaként, tanácsosi minőségben dolgoztam. 1996. júniusában neveztek ki Ma­gyarország kínai nagyköveté­nek. — Család? — A feleségem itt él velem Budapesten, két gyerekünk van, a lányunk 28 éves, a fiunk 21 . — Ők is beszélnek magya­rul? — Sajnos csak angolul. — Mint mondta, 1961. óta összesen 24 évet töltött Ma­gyarországon, de amikor ott­hon volt Kínában, akkor is Pe- kingben, a külügyminisztéri­umban magyar ügyekkel fog­lalkozott referensként. így volt alkalma megfigyelni a magyar- országi gazdasági, társadalmi változásokat. Mi a véleménye az elmúlt évek eseményeiről? — Az elmúlt években kü­lönböző változások zajlottak a világban mindenhol, így Ma­gyarországon is, ahol most a rendszerváltozás utáni gazda­sági átalakítás folyik, aniit Kína tiszteletben tart. Úgy látom, hogy az utóbbi időben stabilizá­lódott az ország helyzete, ami­nek örülök. Remélem, hogy si­kerül leküzdeniük az átmeneti nehézségeket és a gazdaság to­vább fejlődik, ezt erősítik meg a szakértői nyilatkozatok is. — A gazdaság mely terüle­tén lát együttműködési lehető­séget Kína és Magyarország, il­letve Tolna megye és Szecsuán tartomány között? — A kínai-magyar baráti kapcsolatok az elmúlt időszak­ban több területen - gazdasági, kereskedelmi, kulturális - fej­lődtek. A két kormány közötti együttműködés mellett nagyon fontosnak tartom a helyi, a me­gyék közötti kapcsolatok kiépí­tését is. Ezért fontos a Sze­csuán- Tolna közötti testvéri együttműködés, ami mindkét fél érdekeit szolgálja. Bízom abban, hogy a kölcsönös meg­ismerés után ezt az együttmű­ködést konkrét tartalommal töl­tik meg a felek. Ehhez kívánok Önöknek sok sikert. F. Kováts Éva Aid generációkkal szerettette meg a zenét. Olyan tehetségek kerültek ki keze alól, mint Fábián Éva népdalénekes és Piszter Ilona operaénekes. De bárki, aki tanítványának vallhatja magát, megerősítheti: Gerse József neve fogalom az ének-zene tanításban. A tanár úr 41 (!) év­vel ezelőtt kezdte meg munkáját a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, s a négy évtized alatt példaértékű zenepe­dagógusi tevékenységet fejtett ki. Ezt méltatta szerdán Szekszárdon, a Művészetek Házában Lemle Béláné, a gim­názium igazgatója, aki mint egykori diák is kifejezte köszö­netét. A fellépő gimnáziumi lánykórust stílszerűen maga az ünnepelt vezényelte, s mint mindig, most is élményt jelentő módon. fotó: gottvald károly A szépség birodalma. A már számos kiállítóterem­ben, köztereken megismert és méltán csodált Cyránski- portrékkal, kisplasztikákkal, domborművekkel találkozhat a látogató a Simontornyai Vármúzeum e hét szerdáján nyűt kiállításán. A Dunföldváron élő és alkotó szobrászművész, Cyránski Mária a női lélek tisztaságának, szépségének talán leghívebb megformálója. A vármúzeum emeleti galériájá­ban elsősorban a a nőt ábrázoló szobrai, plasztikái dominál­nak: a Boticellit idéző Vénusz, az Asszonyok-sorozat, az an­tik római Virágszedő lány impresszionista hangulatát meg­teremtő Flóra. A tárlat június 30-ig látható. fotó: gk MAJÁLIS ’97 Szekszárdi SFOR virslivel Akinek szerencséje volt, az - akárcsak a régi szép időkben - még virslit is kapott a szek­szárdi majálison, s nem is ép­pen hagyományosat. A sport­csarnok melletti területen ugyanis az SFOR haditechni­kával együtt idetelepülő ame­rikai katonái adtak a szó szo­ros értelmében ízelítőt a túl­élő-csomag - egyébként bár­mennyire is hihetetlen: kon- zerv-lecsókolbász ízű - virsli­jéből, persze nem egy párat, csak egy falatot. Az MSZOSZ Megyei Képviselete és a város által közösen rendezett prog­ramban helyet kapott mindaz, ami egy ilyen, nem igazán ve­rőfényes csütörtöki napon ki­csalogathatja az embereket otthonaikból: zene, tánc, gitár­zenekar, a Tücsök klub gyer­mek-énekesei, aerobic és tava­szi divat show. Még két párt, az MDF és az MSZP is sátrat állított május elseje tisztele­tére, igaz, nem egymás mellett, hanem egymással átellen- ben. -szá­Bátaszéki tavaszköszöntö Harmadik éve rendeztek Báta- széken tavaszköszöntő kultu­rális programokat. A korábbi évekhez hasonlóan most is színvonalas programokkal „rukkoltak” elő a rendezők, de sajnos az időjárás nem kedve­zett. A város májusfáját még sikerült felállítani „esőmente­sen”. Míg a fát a fiatalok rögzí­tették, a Székely Asszonykó­rus énekelt, szórakoztatta a szépszámú közönséget. A ta­vaszváró műsort az eső miatt a művelődési házban tartották meg, itt a Flórián utcai óvodá­sok, az Edelweisz és a Heimat tánccsoport szerepelt. A május elsejei kézműves kirakodóvásárt elmosta az eső, és a kispályás labdarúgó torna is a sportcsarnokba szorult. Délután a művelődési ház ud­varán Frederico és Bonifác szórakoztatta a gyerekeket, majd ezt követően első alka­lommal került sor „Zenélő ud­var” rendezvényére. A sorozat első előadásában közreműkö­dött Kocsis Andrea hárfán, Földesi Lajos hegedűn. (pt) Tolna elbírt két mígálist Tolnán az idei majálist „foko­zott várakozás” előzte meg. Idén először ugyanis nemcsak a város rendezett ünnepet - hagyományosan a Duna-par- ton -, hanem a Hámori Üzlet­ház tulajdonosai is, az áruház környékén. A kialakult szituációról többféle vélemény alakult ki a városban. A lakosság nagy ré-^ sze azonban a lehető legtermé­szetesebben reagált: kihasz­nálta a kéthelyszínes megoldás kínálta lehetőséget. Mindkét helyszínen a meg­hirdetettek alapján, zökkenő- mentesen zajlottak a progra­mok, kivéve természetesen azokat, amelyeket az olykor eleredő eső akadályozott. Az üzletház rendezvényén a tö­meges részvételt előre boríté­kolni lehetett, ugyanakkor többeket meglepett, hogy a Duna-partra is - a délutáni programokra - milyen sokan látogattak el. Ürgemezön a paksiak Mint évtizedek óta, most is szinte egész Paks az Ürgeme­zőn töltötte május elsejét. A délelőtti felhőkből mindössze néhány csepp hullott, így aztán ezrével látogatták a családok a mutatványosok, körhintások, vásárosok ' színesítette Ürge­mezőt. Az atomerőmű pedig a szomszédos ASE sporttelepre invitálta dolgozóit - és min­denki mást. A hagyományos főzőverseny mellett a szabad­téri színpadon gyermekprog­ramokkal, néptánc előadások­kal, a Pa Dö Dö koncertjével csalogatták a nézőket, és ezút­tal került sor az erőmű „Biz­tonságos Üzemeltetésért 1997.” díjak átadására. Este az ASE csarnokban sportbállal zárult a paksi majális. -rg­Kötélhúzók mosolya Ozorán Ozora egy szempontból (biz­tosan) szerencsésnek mond­hatná magát, ha már majálisról esik szó: nem kell messziről csalogatni az ilyen alkalmak­kor nélkülözhetetlen céllövöl- dés és ringlispilles utazókat, miután a faluban nem is egy roma család űzi ezt az ipart. A majálisok vonatkozásában az utóbbi években ugyanakkor éppenséggel nem dicsekedhe­tett, a munka ünnepe, a ta­vaszköszöntő, - kinek mi tet­szik - ugyanis elmaradt. Ko­rábban a helyi téesz, az Egyet­értés büszkélkedhetett a ren­dezés jogával (később már e téren nem volt mivel büszkél­kedni). Idén ozorai fiatalok kezdeményezték a falumajális felelevenítését, a mögöttünk hagyott nap amellett szólt: si­került nekik. A sportpályára kilátogató ozoraiak legfeljebb azzal lehettek elégedetlenek, hogy nem süt hétágra a nap, (meg néhányan azzal, hogy a megye-kettőben szereplő helyi futballistákból verbuválódott hat csapat a „majális-kupán” nem rúgott százat, egyenként.) A legboldogabbak - mert rá­juk is gondoltak az új majális ötletgazdái - szemmel látha­tóan az ovisok voltak: ki azért kacagott, mert a kötélhúzó versenyben elhúzták, ki, mert elhúzta a másikat. A felnőttek annyit mindenesetre konsta­tálhattak: a kötélhúzás ebben a korban még ilyen egyszerű. Május elseje egyébként előző este kezdődött - szeré­nyebb méretű és monstruózu- sabb - májusfák állításával. A legnagyobb sportpályán találta magát. Egy tucatnyi fiatalem­ber szerdán este a Sió partjáról telepítette át, állítólag kocin- tottak is ennek örömére, (tf) U J 60 m2-es LAKÁS Bonyhád központjában ELADÓ:- összkomfortos- központi fűtéses- irodának is alkalmas. Nagyobb csere érdekel! Telefon: 74/404-171,06-60/363-270. lluj Napos- “ kakas NEW-HAMPSHIRE (nagytestű vörös) edzett, igénytelen, kiváló húsminőségű RENDELHETŐ. Átvétele csak az alábbi címen: NEW-HAMPSHIRE KFT. Hőgyész, Ady E. u. 21. Tel.: 74/488-172. Jogszabályból rekordmennyiség A rendszerváltás idején több politikus is a korábbi éra megbo­csáthatatlan hibájának rótta fel a jogszabályok tömegének gyártását. Mi a helyzet manapság? - kérdeztük dr. Sárközy Tamás professzortól, a Magyar Jogászegylet elnökétől Szek­szárdon, a keddi jogásznapon. — Valószínűleg tartom, hogy ma jóval nagyobb arányú a jog­szabály-gyártás, mint annak ide­jén - vélekedett dr. Sárközy Ta­más. — Főleg a tavalyi, tavaly- előtti évben volt rekordmennyi­ségű a termés. Persze, részben egyfajta világjelenséggel állunk szemben. Elég az Európai Unió brüsszeli központjára tekintem, s rögvest képet kapunk arról, hogy miként lehet megállás nélkül on­tani az irányelveket. — A csatlakozás egyik felté­tele pedig a jogharmonizáció. — Erről is szó van, de arról is, hogy 1964 óta hazánkban is történt egy s más az építésügy te­rén. Vagy hol volt akkor a szer­zői vagy a szabadalmi jogban olyan probléma, melyet a számí­tástechnika, az Internet vet fel? Vagy hol volt a tőzsde? Ezzel együtt létezik természetesen túl­szabályozottság is Magyarorszá­gon, ami ellen küzdeni kell. — Milyen eszközökkel? — Erre vannak jól bevált módszerek. Nem véletlen, hogy a világon már szinte mindenütt megkövetelik azt, hogy új jog­szabály-kibocsátás előtt legyen hatásvizsgálat. Azaz meg kell nézni előzetesen azt, hogy vajon a túlszabályozás nem kerül-e többe, mint a korábbi állapot. — Véleménye szerint meny­nyire „testreszabottak” az e- gyes területekre vonatkozó jog­szabályok? — Amikor ilyen iramú a jogalkotás, akkor törvényszerű a belső ellentmondások felbuk­kanása. Ám mégis, más volt szocialista országokhoz képest mi már a dolgok rendbetételé­nél tartunk. — De a tökéletességet nyil­ván naivitás lenne számon kérni . . . — így van, hiszen gondol­junk csak arra, hogy egy osztrák vállalkozó ugyancsak nem min­dig elégedett saját országának jogszabályaival, jóllehet Auszt­riában már régóta piacgazdaság van. -szá­Weöres Sándor Gyermekszínjátszó Fesztivál Aranyat termő Hétszínvirág Idén már hatodszor került sor a Weöres Sándor Gyermekszín­játszó Fesztiválra, ötödízben Pakson, a művelődési központ­ban rendezték szerdán a dél­dunántúli, területi döntőt. Nagy Tolna megyei sikerrel zárult a fesztivál: az első helyet a tenge- lici általános iskola színjátszó szakköre szerezte meg Hét­színvirág című előadásával, és ezzel az országos döntőbejutot­tak a rendező, Horváth Józsefné tanítványai. A szintén országos döntőre jogosító ezüstérem a beremendi Mókamanóké lett, A kisködmön című produkcióval. Hajszállal maradt le a továbbju­tásról a hőgyészi Hunyadi Álta­lános Iskola színjátszó szak­köre, számukra talán az jelent vigaszt, hogy a rendezői díjat A makacs menyecske című játé­kot színpadra állító Dömötör Pétemé kapta a zsűritől. Remek mezőny szórakoztatta a közön­séget szerdán egész nap, tizen­hat produkció közül kellett vá­logatnia a bírálóknak, akik sze­rint a seregszemle ékes bizonyí­téka annak, hogy a nevelés egyik igen jó eszköze a színját­szás. A fesztivál rendezése pe­dig kifogástalan volt (Heftier Erika és Vajda Tibor a tőlük megszokott színvonalat produ­kálták a művelődési központ sok munkatársa segítségével), az pedig már hab volt a tortán, hogy a kis színészpalántáknak csütörtök délelőtt hajókirándu­lással és búcsúzóul a 101 kisku­tya című Walt Disney filmmel kedveskedtek. -rg-

Next

/
Thumbnails
Contents