Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

4. oldal Megyei Körkép 1997. május 31., szombat — Tolna Es Környéke Program Az ideális nagymama Holnap, vasárnap gyermek­napi programot szerveznek a tolnai művelődési házban. Délután 1-től 3-ig aszfalt­rajz-, sorkorcsolya-, kisállat szépségverseny, kézműves foglalkozások, hobbibörze várja az érdeklődőket. 15- től 16 óráig vidám vetél­kedő lesz a város iskolai csapatai között. Délután 4- kor kezdődik a tolnai gyere­kek kulturális bemutatója. 17 órakor Az ideális nagy­mama című, a Tolnai Nyug­díjas Érdekszövetség által kiírt pályázat díjazott művei lesznek a középpontban. 17.30-kor A fogfájós orosz­lánnal ismerkedhetnek meg a gyerekek, az I. számú is­kola színjátszóinak közre­működésével. A gyermek­nap vendége Darvas Ferenc költő. 101 kiskutya Tengelicen A tengelici önkormányzat egyik gyermeknapi aján­déka a helybéli kicsik ré­szére a mai ingyenes mozie­lőadás. A gyerekek a 101 kiskutya című filmet nézhe­tik meg, délután 4 órától. Lázár Ervin Tolnán Művész-műélvező találko­zóra kerül sor a jövő héten kedden, június 3-án, 18 órá­tól, a tolnai könyvtárban. A program vendége Lázár Er­vin író és Móser Zoltán fo­tóművész lesznek. Minden­kit szeretettel várnak. Felejthetetlen A medinai és a szekszárdi I- es óvoda a héten tartotta első közös rendezvényét a gyermeknap alkalmából, a szedresi horgásztónál. A mintegy 200 gyermek szá­mára felejthetetlen élményt jelentett többek között a horgásztavon való csónaká­zás, a bocisimogatás, a póni lovaglás, a népzene hallga­tás, a sok játék és természe­tesen a bográcsban főtt ebéd is. A medinai óvoda munka- közössége ezúton szeretne köszönetét mondani mind­azoknak, akik ezen a napon „elvarázsolták” a kisdede­ket: a Szedresi Horgásze­gyesület tagjainak, a Bartina zenekarnak, Vayer János­nak és a lelkes medinai szü­lőknek. Püspöki áldás a falun Faddon magukért hívták ki a sorsot Csütörtökön délután „táviratilag” is hivatalossá vált, amit már szerdán éjjel sokan tudtak: kategóriájában Fadd nyerte a kihí­vás napi országos vetélkedőt. A sikerre számítani lehetett, hi­szen az előjelek kedvezőek vol­tak. Kocsner Antal polgármes­ter és a főszervező, Soponyai Mihályné pedagógus szerint például dr. Mayer Mihály me­gyéspüspök vasárnapi látoga­tása óta áldás van a falun. Persze voltak más előjelei is a sikeres szereplésnek. A nagy­község tavaly a 3. helyet sze­rezte meg a vetélkedőn, idén pedig - ha lehet - még nagyobb helyi összefogás jellemezte a Challenge day-t. Ennek megfelelően a ver­seny napján a faddiak - egy át­meneti „megingástól” elte­kintve - végig az első helyen álltak. Igaz, az állás nem igazán jó kifejezés. Ezen a napon gyakor­latilag valóban az egész falu mozgásban volt. A „hagyomá­nyos” mozgásformák mellett agyafúrt leleményekkel álltak elő a szervezők, de igen krea­tívnak bizonyultak maguk a résztvevők is. így történhetett, hogy például az orvosok a ren­delések során gyógytornát ve­zényeltek a pácienseknek, a boltokban lábujjhegyen is lehe­tett vásárolni, a kocsmákban pedig guggolások közepette sört inni. Végülis 90 helyszín adódott a mozgásra, és vala­mennyit megtöltötték a faddiak, akik ezzel a teljesítményükkel, ezzel a lelkesedéssel akkor is nyertek volna, ha nem lesznek elsők. Mint a többi résztvevő település. A "polgármester és a főszer­vező ma délelőtt 11 órakor ve­szi át a győzelemért járó serle­get és a - legalább - 75 ezer Ft- ot. A pénzt játszótér építésére fordítják. Tolna a középmezőnyben Tolna kategóriájában a közép­mezőnyben, a 18. helyen vég­zett. A városban négy éves szü­net után a Nagycsaládosok Tolnai Egyesülete szervezte a Kihívás napját. A koordináto­rok úgy ítélik meg, kisebb zök­kenőkkel, de maximálisan sike­rült vállalásukat teljesíteni. A nap részletes értékelésére - a Bródy János és Keszthelyi Márton polgármester kedden éjfélkor a Challenge day tol­nai nyitányán fotó: chochol közreműködők részvételével - június 4-én és 5-én kerül sor. (Erről később beszámolunk.) A szervezők addig, és ezúton is köszönik a résztvevők és a támogatók aktivitását, segítsé­gét. —€S— Tiltakozás a tolnai Penny Market ellen Tönkremennek a helyi kereskedők? (Folytatás az l. oldalról.) A tolnai polgármester március­ban, a Penny tervezett felépíté­séről szóló bejelentést követően úgy nyilatkozott lapunknak, hogy badarság lenne kitiltani a város területéről egy olyan cé­get, amely a lakosságnak az ol­csóbb vásárlást lehetővé teszi. Keszthelyi Márton úgy vélte, hogy a konkurencia megjelené­sével a helyi kereskedőknek előbb-utóbb mindenképpen számolniuk kellett. A Tolnai Áfész szerint vi­szont a Penny és a tolnai keres­kedők nincsenek egy súlycso­portban. Véleményük szerint a Penny Market működése nem­csak a szövetkezetei hozza ne­héz helyzetbe, hanem tönkrete­szi a tolnai kiskereskedőket is. (Az áfészek országos szövetsé­gén keresztül egyébként próba­pert indítanak a Penny ellen, a versenytörvény megszegésé­ért.) A szövetkezet az utóbbi idő­ben több alkalommal is tiltako­zott az önkormányzatnál az új áruház felépítése ellen. Április 14-én megfogalmaztak egy til­takozó nyilatkozatot, amelyet 59 dolgozójuk írt alá. Május 14-én a jegyzőhöz, május 26-án a polgármesterhez intéztek le­velet az ügyben. Érveik között szerepelt, hogy a Tolnai ÁféSz szolgáltatásaival elégedettek a vásárlók, a szövetkezet 110 embernek ad munkát, állami és helyi (adó)kötelezettségeiknek mindig maradéktalanul eleget tettek. A Penny megnyitásával viszont ezek az eredmények komoly veszélybe kerülnek. Az áfész tiltakozására az ad „hivatalos” alkalmat, hogy a Penny felépítéséhez módosítani kell a volt gimnázium területére vonatkozó városrendezési ter­vet. A módosításról szóló dön­tés előtt 30 napig közszemlére kell tenni a terveket, amelyek­kel kapcsolatban ez idő alatt észrevételt lehet tenni. Az áfész „észrevétele” az volt, hogy a rendezési terv ter­vezett módosításával nem érte­nek egyet, véleményük szerint más hasznosítási funkciót kel­lene keresni a telekre. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy maguk a tiltakozók sem igazán hisznek abban, hogy protestálásuk érdemi eredménnyel járhat, hogy eb­ben az ügyben valami is „visz- szacsinálható”. A tolnai jegyző­től mindenesetre megkérdez­tük, hogy mi van ilyenkor? Csányi László szerint érde­kes a helyzet. A tervekkel kap­csolatos áfész-észrevétel tar­talma ugyanis nem a rendezési tervre vonatkozik, hanem arról szól, hogy az áruház tervezett megnyitása a környékbeli kis­kereskedőket olyan verseny­helyzetbe hozza, amiben alul­maradnak, alkalmasint tönkre­mennek. A jegyző szerint az észrevétel így tulajdonképpen nem értékelhető, hiszen nem magára a tervezett építészeti megoldásra irányul, hanem az épület tervezett elkészültének gazdasági következményeit bí­rálja. (Mellékesen hozzáfűzte: a területi főépítész véleménye - ami egyébként nem köti, legfel­jebb orientálhatja a testületet - kifejezetten rossz a módosítási elképzelésről.) A jegyző végül hangsú­lyozta: a képviselőtestület bár­mit mérlegelhet, így az áfész észrevételében felvetetteket is. Annyi bizonyos, hogy a kép­viselők meg fogják ismerni az ügyben a hivatalhoz benyújtott reagálásokat. A városatyák a jövő hét elején rendkívüli ülé­sen tárgyalják a rendezési terv módosítását, ekkor döntik el, hogy méltányolják-e az észre­vételeket, vagy sem.-s­Szedresi Szemezgető Vöröskeresztes alapszerve­zet alakult a községben a héten. A szervezet elnökévé a' helyi háziorvost, dr. Fenyvesi Imrét választották. A Szedresi Nyugdíjas Ér­dekszövetségnek már 110 tagja van. A civil szervezet minden kedden a polgármes­teri hivatalban tartja fogadó­napját, ezen alkalmakkor le­het csatlakozni az érdekszö­vetséghez. Tervezik, hogy a szervezet tagjai a jövőben kedvezményes vásárlási ak­ciókban vehessenek részt a helyi áfészboltban. A polgár- mester ezügyben megkezdte a tárgyalásokat a szekszárdi áfésszel. A helyi polgárőrség a héten hivatalosan is felvette a kap­csolatot az új szedresi körzeti megbízottal. A polgárőrök a mostani hétvégétől kezdve a rendőrrel közösen járőröznek. (Nagy)család-alapítás Csütörtökön este elfogadták a Faddi Nagycsaládos Egye­sület alapító okiratát. Az alakuló ülésre mintegy húsz faddi (nagy)család kép­viselője jött el. A megjelentek úgy döntöt­tek, hogy önálló egyesület­ként kívánnak működni a jö­vőben, és csatlakoznak a Nagycsaládosok Országos Egyesületéhez. A jelenlévők elfogadták az egyesület ala­pító okiratát. Megválasztották a szervezet elnökét, a vezető­ségi tagokat és a az ellenőrző bizottságot. Arról is határoztak, hogy félévenként taggyűlést tarta­nak, a vezetőség pedig ne­gyedévente ülésezik. Abban maradtak, hogy a hivatalos bejegyzéshez szükséges do­kumentációt is elkészítik.-ht­Állás-Ajánló A munkaügyi központ tol­— ügynök nai kirendeltségén az alábbi — asztalos állásokat kínálják munka­— raktáros nélküliek részére. — szövő — varrónő — ruházati bolti eladó — mechanikai műszerész — víz-, gázszerelő — targoncás — tésztagyártó — kazánfűtő — minősített hegesztő A vízmű felkészült a nyári csúcsra. A Tolnai Vízmű Kft-nél tegnap fejeződött be a nyári csúcsidényre történő felkészülés ellenőrzése. A kft., az ÁNTSZ, a vízügyi igazgatóság és a tulajdonos önkormányzatok képviselőiből álló bizottságok mind a 18 - a vízmű által ellátott - telepü­lésen azt állapították meg, hogy a cég felkészült a nyári csúcsra. (A képen a medinai vízmű-terület vizitje.) A schlietzi „testvérek” „Kénytelenek” Bogyiszlóra jönni, bort inni A múlt hétvégi Bogyiszlói Falunapokon egy beszélgetés erejéig a sörsátorba invitáltuk a rendezvény egyik vendégét, Hans- JUrgen Schäfert, Bogyiszló leendő német partnertelepülése, Schlietz polgármesterét. • — Az Önök városa nevének hallatán a magyar embernek egészen más dolog jut az eszébe. Valójában mit kell tudni Schlietz-ról? — Schlietz egy 15 ezer la­kosú város Németország kö­zepén, Hessen tartományban. Zöld dombok között, erdők­kel tarkítva, két folyó által ha­tárolva. A leghagyományo­sabb foglalkozás ezen a vidé­ken a lenszövés. Ma már elektronikai alkatrészeket is gyártanak itt, szép számban foglalkoznak mezőgazdaság­gal, és sokan ingáznak na­ponta a tőlünk 130 kilomé­terre levő Frankfurtba. — Akkor ott talán jobbak az utak, mint Bogyiszló és Tolna közt. — Valóban. Autóval egy jó óráig tart ez az út. — Úgy hallottam, mostani látogatásuk alkalmával 8 hordó sört hoztak Bogyiszlóra aján­dékba. Tavaly és idén is vidám csapatnak tűnt a schlietzi kül­döttség. Ez általában jellemző' Önökre, vagy csak az ünnepe­ken? — A schlietziek általában ilyen vidámak, mert nagyon sok ünnepük van. Vannak olyan hétvégék, amikor én sem tudom eldönteni, melyik ren­dezvényre menjek el. — A magyar települések testvérkapcsolat-építései fel­foghatók önálló kis európai in­tegrációs törekvéseknek is. De mi motiválja Önöket, hogy ma­gyarokkal lépjenek kapcso­latra ? — A bogyiszlói kapcsolat egy teljesen különleges eset. Schlietz-ben kétévenként ren­dezünk folklórfesztivált, a ’60- as évektől kezdődően külföldi vendégekkel. Innen a barátság a bogyiszlói csoporttal, már majdnem 20 éve. A két telepü­lés kapcsolatfelvétele a néptán­cosok javaslatára történik, mert ez a barátság már olyan szoros, hogy „megérdemli” a hivatalos pecsétet is. De hozzáteszem, Bogyiszlón kívül más csopor­tokkal, vagy városokkal nem lé­tesítettünk ilyen mély kontak­tust. — Nem tartják fontosnak? — A fesztiválunkon keresz­tül sok településsel vagyunk va­lamilyen kapcsolatban, ezt elégnek érezzük. És úgy lát­szik, a többi település is, mert ők sem szorgalmazzák. — Ezek szerint a bogyiszló­iak megnyerték a schlietziek tetszését. De mi az Önök véle­ménye magáról a településről? — Jól érezzük itt magunkat, ez a legfontosabb. A táj teljesen más, mint nálunk. Nagyon tet­szik a holt és az élő Duna, a szekszárdi szőlőhegy. És főként az óriási vendégszeretet raga­dott meg bennünket. — Milyen hasonlóság van a bogyiszlói falunapok és a schli­etzi fesztivál között? — A schlietzi fesztiválon a schlietziek saját magukat ün­nepük. A történelmi városmag egésze egyetlen ünnepi térség. Ekkor a hétfő is ünnepnap, ráa­dásul a fesztivál csúcsa. A hét­fői nap megkoronázása, hogy 25 órán keresztül tart az ünne­pély, mondván, hogy a 24 óra nem elég a mulatságra. — Végül egy személyes kér­dés. A köztudatban az a kép él a németekről, hogy ők inkább sörivók. Miért iszik Ön most a sörsátorban mégis fröccsöt? — A németek isznak azért bort is. Az ősszel több hektó bort vittünk haza Bogyiszlóról. De ott nem ízlett annyira, mint itt. így kénytelenek vagyunk mindig visszajönni Bogyisz­lóra, bort inni. -ts­RendőrŐrs Akna a lomok között A tolnai lomtalanítási akció különleges meglepetéssel szolgált. Csütörtökön az Akácfa utcában az egyik lakó egy 82 mm-es akna­vető lövedékét fedezte fel a lomok között. A tűzszeré­szek még aznap délután fel­robbantották az aknát — persze lakott területen kívül. Palacsintát kerestek? Domboriban betörtek az egyik palacsintasütőbe. Le­het, hogy az elkövető csak az éhségét próbálta (hiába) csillapítani, mivel semmi nem tűnt el, „csak” rongá­lási kár keletkezett. <

Next

/
Thumbnails
Contents