Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-03-04 / 102. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1997. május 3., szombat Rejtett értékeink Forster Gyula munkássága Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést vezető erőként megvalósító magyar nemesség sarjainak legnagyobb része a megyei vagy az országos politika bástyáit foglalta el, szinte kivételnek számított még ekkor is, ha nem a jogi pálya vonzotta őket. Akadt azonban olyan család is, amelyben a kivétellel és a szabályszerűséggel egyszerre találkozunk. A kiegyezés évében frigyre lépett két híres Tolna megyei nemesi származék, szenterzsébeti Forster Béla és szentadrási Szévald Leon- tin első gyermeke, Zoltán a vármegyei ranglétrát járva az alispánságig vitte, harmadik gyermekük, az 1872. május 5-én (más adat szerint 1873. március 8-án) született Gyula pedig államtitkár lett. A dunaföldvári elemi iskola után a kalocsai jóhírű gimnáziumban alapozta meg műveltségét: az érseki iskola ekkor már korszerű természettudományos ismereteket is adott növendékeinek, s megismertette őket a haladás legújabb vívmányaival (a villamossággal és a modern építészet elemeivel). Forster Gyula a budapesti műegyetemen hallgatta kora legnagyobb építészeinek előadásait, s talán nagyszabású terveket forgatott fejében, amikor 1895-ben kézbe kapta mérnöki diplomáját. A következő évben a magyar királyi állami építészeti hivatal alkalmazottja, majd a nagybátonyi kőbánya és kőzúzóüzem vezetésével bízzák meg. Itt figyel föl arra, hogy az ország milyen gazdasági hátrányokat szenved az úthálózat elhanyagolt állapota miatt: a vármegyei kezelésben lévő állami utakat nem, vagy korszerűtlen módszerekkel építették, s előfordult, hogy azokon em- bemagyságú köveket kellett kerülgetnie a szekereknek, valamint a század eleje óta egyre szaporodó autóknak. Amikor 1907-ben a kereskedelmi miniszter szolgálattételre berendelte, fő feladatául szabta, hogy terjessze el az előzőleg általa népszerűsített új módszereket és vizsgálja meg az ország közlekedési gondjait. Javaslatainak végrehajtására - a közbejött világháború és a válságok miatt - majd csak az 1920-as évek második felében kerülhetett sor. Ekkorra már emelkedett a ranglétrán: 1921-ben miniszteri tanácsos, 1926-ban a közúti, híd- és magasépítési csoport felülvizsgálatainak vezetője, 1927-ben államtitkár. Személyes befolyásának és terveinek nagy szerep jutott abban, hogy Dunaföld- várott - a kalocsai érsek más irányú tervei ellenére - megépült a végül 1930. november 23-án átadott Duna-híd, amely 575 méteres, faragott kővel burkolt, a folyó mederaljától számított 13 méteres mélységben nyugtatta vasbeton pilléreit. Forster Gyula nevéhez fűződik még a tiszaugi és egy másik Tisza-híd, egy Szamos-híd és a budapesti Petőfi-híd részbeni tervezése és az építés irányítása. Mindez annak köszönhető, hogy az általa vezetett szakértői gárda a Bethlen-kor- mány ösztönzésére előbb felmérte a trianoni béke következményeit az út- és vas- úthálózatban, s immár egy jóval kisebb ország normális kereskedelmi és személyforgalmát igyekezett megalapozni. Az 1921-1929 között 11-szeresére nőtt járműpark - noha Európában még mindig az utolsók között kullogott - új, korszerű utakat igényelt. Hazánkban 1925-ig mindössze 16836 kilométer kiépített út volt, „ezt követően azonban három év alatt kereken 2400 kilométer utat hoztak rendbe. Ez a kiépített utak hosszát 19222 kilométerre emelte” - olvashatjuk a Berend - Ránki-féle gazdaságtörténetben. A haladásban lehetetlen nem észrevennünk Forster Gyula szerepét. Kevesen tudják, hogy tagja és elnöke volt az Actio Catholica országos tanácsának, a magyar építészegyletnek, s több templomot is tervezett. A Tolna megyeiek közül a bölcskeiek találkozhattak vele legtöbbször: 233 katasztrális holdas gazdaságát bérbe adta, de többször volt bérlője, Kovács Imre vendége. Budapesten, a XI. kerület Horthy Miklós út 57. számú házban élt 1929-től címzetes államtitkárként 1939. március 11-én bekövetkezett haláláig. Előtte tíz nappal a Nemzeti Újság még arcképét hozta, ma már nevét sem, munkáit sem ismerik . . . Dr. Töttős Gábor Sztáray Mihály, a reformátor A Tolnai Népújság 1997. április 3-i számában olvastam az alábbi cikket: „Sztárai Mihály, az evangélikus”. Ez a cikk helyesbítés volt az előző számban megjelent közlésre, miszerint a tolnai gimnázium névadóját - tévesen - református papként említették. Most én kérem a T. szerkesztőséget ismételten helyesbítésre az alábbi indokaim alapján: Sztárai Mihály XVI. századi író és reformátor volt. Születési éve ismeretlen. Olaszországban, Padovában fejezte be tanulmányait, onnan hazatérve, Baranyában Perényi Péter udvari papja lett, majd a Drávaszögben Laskon és Vörösmarton kezdte meg általános munkásságát 1541-ben. A Dráva mentén a török hódoltságban saját bevallása szerint hét év alatt 120 református gyülekezetét alapított. 1553-ig a baranyai egyházakból alakult kerületnek ő volt az első református püspöke. Baranyából később Tolnába került és ott fejtette ki áldásos ténykedését. 1574 körül halt meg. A siklósi református általános iskola Sztárai Mihály nevét viseli, tehát ez is bizonyítéka annak, hogy Sztárai Mihály nem evangélikus volt, esetleg megtévesztendő olyan értelemben, hogy a reformátusokat a múlt század végéig „ágostai hitvallású ev. reformátusként említik, így utalok a „Gyönki ev. ref. Gimnázium története 1806-1900” című könyvre, mely megtekinthető a gyönki Tolnai Lajos Gimnáziumban (vagy nálam) amely mű 49-50. oldalán behatóan foglalkozik a „Tolnai Oskolával” is. Tisztelettel: Dömötör Károly Siklós 4» Sztáray Mihály a 16. sz. reformátora és írója. Valószínűleg Tótsztárán született, amely abban az időben Perényi birtoka. Innét került Sárospatakra, a ferences zárdába. Felsőbb tanulmányait, mint ferences szerzetes, Padovában végzi. Itt találkozik először Luther írásaival, kb. 1530-ban. Magas szintű zenei képzettséget is Itáliában szerez. Hazatérve a már ismert Sárospatakon lesz tanító, ahol megnősül. Pázmány Péter is ezt tanúsítja (Földváry 115. Lap. ref. egyháztörténész). Jó egy évtized ezután kimarad, nem ismerjük életét. 1544- ben kezdi meg Laskón működését. Innét reformálja Dél- Baranya lakosságát, és 120 gyülekezetét hoz létre, ahol egy értelemmel hirdettetik az Úr igéje. 1551-ben a Valpó és Vukovár környékén tartott zsinaton két ízben is legyőzi katolikus vitapartnereit, akik a Száván túlra kényszerülnek. Némely katolikus lelkészek a tőle való félelmükben (és talán követői harciassága miatt) teknő alá bújtak, innét a mondás: teknő alatt pap vagyon, három asszony ül azon. Sztáray magyar és szláv nyelvű énekeivel, zsoltáraival hódítja meg az embereket, akik addig csak a latin énekeket hallották, és ezután hirdeti nekik Isten igéjét. 1551 Pünkösdjén már Tolnán találjuk. Itt a Wit- tenbergben tanult Zigerius utódja. Zigerius különböző levelek alapján, kapcsolatai szerint buzgó lutheránus. Sztáray tüzes temperamentummal kezd hozzá a munkához. A város főtemplomát használják, közösen a katolikusokkal. A templomban prédikáló dominikánus baráttal, Erdélyi Józsával sokat vitatkozik, gúnyolja. Lejegyezteti a dominikánus prédikációját, majd a később kezdődő istentiszteleten kigúnyolja. A vele való viták közben születik a pápasággal polemizáló két műve „Az igaz papság tüköré” és a „Az papok házasságáról”. Szinte minden egyháztörténész megegyezik abban, hogy Józsa barát 1553- ban bepanaszolja Sztárayt a budai basánál, mint lutheránust. 1552 nyarán meghal Be- reményi János, aki tanító volt Sztáray mellett. A tolnaiak ekkor meghívják a tudós és csendes Szegedi Kiss Istvánt tanítónak. Később megkérik Szegedi-Kisst, hogy az első szent beszédet ő tartsa, „mivel a vitatkozásban és a nép előtt való beszédben Szegedi mérsékeltebb és érthetőbb”. (Skaricza-Faragó 26). Szegedi szintén a lutheránus fellegvárban, Wittenbergben tanult, Cruciger rektorsága idején. 1554-ben Sztáray, mint Tolna-Baranya püspöke lelkésszé avatja és a következő évben Laskóra kerül, ahol szinte azonnal püspökké választják, tehát Sztáray püspöksége ezután csak Tolnára szorítkozott. Sztáraynak valószínűleg fájhatott ez a kiszorítósdi, hiszen 1557-ben az At- hanáziuszról szóló históriás énekében („Egy nyomorult ember ezt írta versekben”) a versfők tanúsága szerint az ő sorsa hozzá volt hasonló. Voltak emberi gyengéi is, ahogy az evangélikus püspök-író Bornemissza Péter is írja: „Sztáray Mihály is, noha értelmes és tudós ember és sokat épített Magyarországban, de őtet is megbírja niha az harag, niha az bor is”. 1559-ben visszamegy Laskóra, ahonnét Pápára kerül. Innét hívja meg (hiába) a soproni evangélikus gyülekezet 1570 és 1574-ben, kétszer is a soproni magyar evangélikusok papjának. Sztáray élete végéig megmarad lutheránusnak, a délvidéki gyülekezetek azonban, főleg a később Cálvint követő Szegedi-Kiss hatására az 1576-os hercegszőllősi zsinaton, a Sztáray által alapított gyülekezetekből 60, a református egyházhoz csatlakozott. (lásd. Földváry L. református egyháztörténetében). Tolnáról való távozása után Tolna is csatlakozik a református egyházhoz. Sztáray élete kétségkívül meghatározó volt Tolna-Ba- ranyában a protestantizmus térhódítása szempontjából, hiszen emberfeletti munkát végzett. Lutheránus identitása azonban megkérdőjelezhetetlen:-Skarcicza, korabeli eh. Történész szerint Padovában, Luther iratainak olvasása bírta arra, hogy szakítson a katolikus egyházzal.-Józsa barát 1553-ban, mint lutheránust jelenti föl a budai pasánál.-Luther érdemeiről, jelleméről, és művéről nagy elismeréssel szól Athanásiusról és Cranmer Tamásról írt műveiben. -Méliusz Juhász Péter őt még 1565-ban is, mint pápai papot, lutheránusnak tartotta. -Dél-Magyarországról való eljövetelének oka valószínűleg a calvini hittani tételeket valló Szegedi-Kiss későbbi munkássága.-Földváry László református egyháztörténész „Az igaz papság tüköré” című munkájában bebizonyítja, hogy Sztáray lutheránus. Zoványi Jenő, szintén református egyháztörténész századunk elején, szintén megírja Sztáray lutheránus voltát. A XX. század elejéig a református egyházat „Helvét hitvallású” evangélikus egyháznak hívták, az evangélikus egyházat pedig „Ágostai hitvallású” evangélikus egyháznak. Munkám során a Payr féle evangélikus egyháztörténet mellett, csak református egyháztörténészek munkáit vettem számításba, ezzel is az objektivitásra törekedtem. Számomra, mint evangélikus lelkész számára, reformátoraink ide-oda sorolása a mai időben - érthetetlen, mikor a közömbösség tengerében szinte a nulláról kell indulnia minden egyháznak. Inkább az összefogás jellemezzen minket. Johann Gyula szekszárdi evangélikus lelkész , »Keressük egymást!” Jelige: „Cica” 23 éves, kissé molett, szakmunkás fiú vagyok. Szek- szárdhoz közeli faluban élek szüleimmel, de Szekszárdon dolgozom a szakmámban. Szeretem a zenét, a TV-t, szeretek beszélgetni, moziba és discóba járni. Külsőm romantikus, és érzékeny belsőt takar. Szeretnék megismerkedni egy 20-25 éves, arányos alkatú, tanuló vagy dolgozó lánnyal, aki hasonló mentalitású, hűséges és komoly kapcsolatra vágyik. Jelige: „Fehér orgona” 53 éves (160/65) szemüveges, leszázalékolt asszony vagyok. Szekszárdhoz közeli faluban, saját kertes házamban élek. Keresek egy hasonlóan magányos, független, káros szenvedélytől mentes, megértő társat 50- 65 éves korig. Ha szükséges, szívesen költözöm.' Jelige: „Hájas” 50 éves (176/90), barna hajú, jó megjelenésű, városban lakó özvegy férfi vagyok. Szeretek kirándulni, TV-t nézni, olvasni, táncolni. Káros szenvedélyem nincs. Megismerkednék egy elvált, vagy özvegy hölgygyei, aki hasonlóan társra vágyik, és érdeklődése is hasonló. Jogosítvánnyal rendelkezők előnyben! Kedves Társkeresők! Rovatunkban csak azokat a bemutatkozásokat jelentetjük meg, amelyek névvel, címmel érkeznek az „őszinte Szó” Társkereső Szolgálathoz. (7100. Szekszárd, Mártírok tere 10.) Heyerdahl ünnepel A világhírű norvég tudós, a 83 esztendős Thor Heyerdahl a perui fővárosban bejelentette: újból tengerre akar szállni, hogy megünnepelje a Kon-Tiki nevű tutajával a Csendes-óceánon történt legendás átkelésének 50. évfordulóját. „Nem nagyon tartom magamat vikingnek, inkább jó norvégnek és választott hazám szerint peruinak” - jelentette ki, miután a limai nemzeti múzeumban megnyitotta a Kon-Tiki-vállalkozás emlékére rendezett kiállítást. H úsvét hatodik vasárnapjának szentírási szakaszai a szeretetre, a szeretet fontosságára hívják fel figyelmünket. Ha a szeretetről hallunk, akkor e szót és mindazt amit jelöl, kicsit elcsépeltnek, üresnek, tartalom nélkülinek érezzük. Ez az érzés némileg jogos, hiszen a történelem folyamán sokszor visszaéltek vele. Egy ifjúsági ének szövegében ez áll: „olyan sok a szép szó a szeretetről, de te nem teszel többgt csak beszélsz erről”. Valóban a szeretet akkor hatékony és igazi, ha belőle tettek fakadnak. Ám sok az üres szó, de kevés a megélt, tettekre váltott szeretet. Szent János írja levelében: „gyermekeim, ne szóval és nyelvvel szeressünk, hanem tettel és igazsággal” (Un. 3,18). Ugyancsak Szent János Jó hír írja: „arra rendeltelek (titeket) elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt” (Jn. 16,16b). E gyümölcsök pedig nem mások, mint a tevékeny szeretet „következményei”. Itt azonban adódik egy gyakorlati probléma, nevezetesen a „maradandó gyümölcsöt” az esetek többségében valami nagyon is rendkívüli dolognak fogjuk fel. Egyik teológus a következő gondolatot fogalmazta meg: „Ne akarjunk termés gyanánt nagy ritkán ananászt felmutatni, hanem váljunk bőven termő cseresznye- fákká”. A kis dolgokban való hősies kitartás - ami sokszor nem túl könnyű - hozza meg azt a bizonyos „maradandó gyümölcsöt”. S ezeknél a „gyümölcsöknél” nincs fontosabb az életben. Romano Guardini bíboros ír így: „az élet legmélyebb értelme az, hogy az ember feleméssze magát igazságban és szeretetben Istenért, miként a gyertya is fénybe és hőbe alakul át”. Befejezésül pedig álljanak itt Antiochiai Szent Ignác szép szavai: „tisztsége miatt senki se bizakodjék el, hiszen a hiten és a szereteten múlik minden, ennél nincs előrébbvaló”. K ívánom mindenkinek, hogy ezek a gondolatok segítsenek a szeretetet tettekben és igazságban megélni, hiszen ez a boldogság igazi forrása! Dohány Zoltán teológus Placido Domingo jubileuma Május 6-án, kedden ünnepli harminc éves operaházi tagságát a bécsi Staatsopemél a világhírű spanyol tenorista, Pali- cido Domingo. Az ünnepi előadáson Lorist alakítja Umberto Giordano Fedora című operájában. Domingo Nem kevesebb mint 194 alkalommal lépett fel a bécsi operaházban azóta, hogy 1967. május 19-én először énekelte Verdi Don Carlosának címszerepét. Három évtizeden át 163 előadásban 27 különböző szerepet alakított, négy koncerten énekelt és 27 alkalommal hét különböző operát is dirigált a Ringen. Jubileumi fellépései - mint 1992. májusában a 25-ik is - immár családias hangulatú ünnepséggé váltak az osztrák főváros dalszínházában. Istentiszteletek a hétvégén Szekszárd u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat: 18.00 óra. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30 óra. Vasárnap: 7.30 óra, 10.00 óra. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 óra Kálvin tér. 18 óra Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.30 Luther tér. (minden hónap második vasárnapján német áhítat). 10.00 óra Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra.
