Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

1997. május 23., péntek Gazdaság 5. oldal Lisztharmatveszély nincs (Folytatás az 1. oldalról.) — A korai cseresznyést csípte meg a fagy, a késői fajtá­nál már kisebb a kár. Az almá­sok szenvedték meg leginkább a későn jött fagyos hajnalokat, a korai kötések teljesen leszá­radtak. Az őszibaracknál már a virágzás is rosszul indult, mert akkor jöttek a hideg napok. A sárgabaracknál sem jobb a helyzet. Azért nem tudok egy­értelmű választ adni arra, hogy hol, mekkora a kár, mert na­gyon sokat számít az ültetvény fekvése. Ahol magasabb helyen van a gyümölcsös és déli fek­vésű, ott a megye északi, vagy nyugati részében is kisebb a kár, mint a rossz fekvésű terüle­teken. A csemege szőlőben is van fagykár, főleg az emyőmű- velésű ültetvényeknél, ahol sok rügy még ki sem bújt. — Visszatérve még a cse­resznyére, meggyre, elég gya­kori látvány, hogy a fák lebar­nultak, nem hogy gyümölcsöt, de még levelet sem nagyon hoz­tak. Ez is a fagy eredménye? — A fagy nyoma, ha a virág lebarnult, véleményem szerint amit ön kérdez, az inkább a monilia hatása, amikor csok­rokban jelentkezik a bámulás és olyan benyomást kelt a fa, minta el akarna száradni. — Mi a helyzet a szántóföldi növényeknél? — Az őszi kalászosok az elmúlt napokban, amikor nap­közben 30 fok fölött volt fo­lyamatosan a hőmérséklet, 2-3 hetet ugrottak előre a fejlődés­ben. Már a kalászolás stádiu­mába került az őszi árpa, a ko­rai búza és a tavaszi árpa is hasban van. Azokon a területe­ken, ahol kevesebb csapadék esett, ott a kalász kis mérete je­lent gondot. A repce virágzása már befejeződött, de ez sem úgy alakult, ahogy ideális lett volna, hiszen hamar elhagyta a növény a virágot. A cukorrépá­nak viszont jól jött a meleg. Je­lenleg a kalászosok állomány- kezelésére kell odafigyelni a termelőknek, tehát gombaölő szereket kell használni, bár egyelőre nem jellemző sem a lisztharmat, sem a vetésfehérítő bogár magas száma. Kukoricá­ban pedig lassan már befejező­dik a gyomirtás. — Mi a helyzet a szedővel? — A szőlőben nagy prob­lémát okoznak az atkafertőzé­sek. A nagy meleg miatt rend­kívül gyorsan fejlődtek a hajtá­sok és mi is arra számítottunk, hogy ez éppen abban segít, hogy az atkafertőzések gyen­gébben jelentkeznek majd. Ugyanakkor nagyon sok „ron­gyos levelet” lehet látni, ami arra utal, hogy az atka meg­szívta a leveleket. Aki még nem végezte el, feltétlenül perme_- tezzen atka ellen, erre nagyon jó készítmények vannak (Cas­cade 5 EC, Danurun 11 EC, Magus 200 SC, Neoron 500 EC, Sanmite 20 WP, Ortus, Flumite, stb.). Az állomás szakembereinek megfigyelése alapján egyenlőre lisztharmat veszély nincs a szőlőben sem, peronoszpórára viszont lehet számítani, hiszen csapadéko­sabbra fordult az idő. — Az utóbbi időben a kis­kertekben elszaporodtak a han­gyák, hogyan lehet védekezni ellenük? — Valóban sok bejelentés érkezett emiatt, főleg a kerté­szeti növények gyökémyakát rágják át és ezzel tönkre teszik a növényt. A védekezés ellenük nehéz, mert a permetezés hatás­talan, viszont a növények tövé­nél a Fyfanon 50 EC-t 0,15 szá­zalékos töménységben, az ön­tözővízzel együtt beöntve, ha­tásos lehet. Mauthner Vándorolnak a méhészek (Folytatás az 1. oldalról.) — Milyen tapasztalata van, hordanak-e a méhek nektárt? — Kedden röpültek elő­ször az akácosban, de sajnos az a tapasztalatom, hogy kevés a nektár és ahelyett, hogy hor­danának a méhek, inkább vizet keresnek és a fiasítással fog­lalkoznak. Az idő sem kedvez, mert a nagy meleg miatt ha­mar „lenyílik” az akác, de a szeles idő és az eső sem jó, mert akkor nem tudnak dol­gozni a méhek. — Említette, hogy vándo­rolnak, ahol találnak jobb te­rületet ott lepakolnak. Kel- lene-e ehhez valamilyen enge­dély? — Természetesen, először megkeressük a terület tulajdo­nosát, akitől érdeklődünk, hogy maradhatnánk-e? Volt olyan, aki ötvenezer forintot szeretett volna kérni azért, hogy a méheimmel maradhas­sak. Arra hivatkozott, hogy mindennek ára van és azt meg kell fizetni. — Elfogadta az ajánlatot? — Nincs nekem arra pén­zem, gondolja el, az állandó költözés is milyen sokba ke­rül. Ezt az összeget nem tu­dom a méz árába beépíteni, mert így is sokan hivatkoznak arra, hogy sokba kerül. Pedig az idén számítani lehet arra, hogy az akácméz ára több lesz, mint a múlt évben. — Kited kell még engedélyt kérni ahhoz, hogy leteleped­hessen egy vándorméhész? — A terület tulajdonosa le­telepedési engedélyt ad, majd ezzel kell jelentkezni a helyi önkormányzatnál. így a per­metezések miatt is, nyilván­tartják a méhészeket. Bors János szekszárdi gaz­dálkodó, több kaptár méhvel is foglalkozik. — Úgy tűnik, az akác az idén nem örvendezteti meg a méhészeket, miben lehet re­ménykedni majd ezt követően? — Hamarosan nyílik a fa- célia, a mustár, a selyemfű, a vaddohány, az olajretek és a napraforgó. A hárs bizonyta­lan, általában öt évben egyszer ha „mézel”. Valóban jellemző a jelenlegi állapotra, hogy mi­vel a méhek nem találnak munkát, szaporodni fognak. Ezzel alaposan felerősödnek, ami kedvező lehet a következő hordásra, de nagyon oda kell figyelni rájuk, nehogy a rajzá­suk megtörténjen. Sajnos az idén az akácról már lemarad­tunk, hiszen ahol nem fagyott le teljesen, ott megfázott és hullik a virágja, kevés benne a nektár. Talán ezt követően az év szerencsésebben folytató­dik, mind a méhészek, mind a kertészkedők, gazdálkodók szempontjából. Mauthner FOTÓ: RITZEL ZOLTÁN A kézműves kamara hírei Gázszerelők a finisben. A nyáron a mesterképzés is szüne­tel. A kézműves kamara által szervezett első „tanévben”, nyolc szakmában kereken száz jelölt indult a mester cím megszerzé­séért. Az eddigi tapasztalok alap­ján a teljesítmény 80 százalék körüli. Az asztalosok, autószere­lők, kőművesek, szobafestők és karosszériások már végeztek, a vízvezeték-szerelőknek egy szakvizsga, a villanyszerelők némelyikének egy pótvizsga van még hátra. A legnépesebb gárda a gázszerelőké. Valószínűleg ők lesznek az utolsó befutók, nem­csak a létszám miatt, hanem mert több részvizsgájuk van, mint más szakmabelieknek. Külön adnak számot vezeték- és külön készülékszerelési ismereteikről. Osztályértekezlet. A kamarai tagok tevékenységük alapján a tíz szakmai osztály valamelyi­kébe tartoznak. A szakmai osztá­lyok vezetői évente legalább egyszer osztályértekezletet hív­nak össze az aktuális kérdések megbeszélésére. Ilyen rendezvé­nye lesz most a többségében pé­keket, cukrászokat, henteseket tömörítő Élelmiszeripari Osz­tálynak. A fórumra május 26-án 14 órai kezdettel kerül sor a ka­mara oktatótermében, a szek­szárdi Sajtóházban. Tanfolyam. Május 30-án gáz­szerelő tanfolyam indul azok számára, akik már rendelkeznek valamilyen rokon szakmában - például csőhálózat- vagy víz- és központifűtés-szerelő végzett­séggel. A tanfolyam elméleti ré­sze a szekszárdi Sajtóházban zaj­lik majd, vizsga után szakmun­kás-bizonyítványt kapnak a résztvevők. A későbbiek során mesterlevelet is szerezhetnek. Új cement - régi néven. Hazánkban az egy főre jutó éves cementfelhasználás 280-290 kiló, ami egyhar- mada a fejlett európai or­szágok átlagának. A Magyar Cementipari Szövetség el­nöke tegnap bejelentette: jú­lius 1-jétől hatályba lép az új cementszabvány. Az egyes cementfajták megne­vezése a régi marad. Viszontgarancia. Hama­rosan hatályba léphet az a viszontgarancia-szerződés, amit a Postabank nagytulaj­donosai vállaltak a hitelin­tézetnek nyújtott állami ga­ranciavállalással szemben. A két tb-önkormányzat már döntött erről, és a napokban várható Százhalombatta ön- kormányzati testületének határozata is - közölte Ba­lázs Ágnes, a Pénzügymi­nisztérium államtitkár-he­lyettese. Biztos bankbetét. A Ma­gyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint áprilisban ki­ugróan magas, 27,7 milliárd forint volt a lakossági taka­rékbetétek állományemel­kedése. A lakosság vélhe­tően banki betétre cserélte az áprilisban lejárt állam- kötvények nagy részét. Az MNB Hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 297,30 Francia frank 31,76 Japán jen (100) 156,59 Német márka 106,98 Olasz líra (1000) 108,68 Osztrák schilling 15,21 Svájci frank 128,25 USA-dollár 181,39 ECU 208,91 Erősebb banki alapokra és kisebb állami szerepvállalásra lenne szükség Vezetőt a tulajdonos választ A vállalati vezetők kiválasztása külön szakma, mely egyre na­gyobb jelentőséggel bír - állítják hazai és külföldi gazdasági szakemberek. A vállalatok működését a tulajdonos határozza meg, s céljai eléréséhez keresi, vagy keresteti a legmegfelelőbb embert. A jó vezetőnek ismernie kell a vállalat belső működé­sét, valamint azt, hogy a pénzintézetek és az egyéb gazdasági intézmények milyen kapcsolatban vannak egymással.-Miként működik ez a hazai gyakorlatban ? Milyen Ma­gyarországon a vállalatok, pénzintézetek belsőfelépítése, s egymáshoz való viszonya? - kérdeztük dr. Tardos Márton­tól, a parlament gazdasági bi­zottságának elnökétől.-A hazai cégek túlnyomó többsége pénzügyi nehézsé­gekkel küszködik. Ebből kö­vetkezően nem érzik szüksé­gesnek azt, hogy a rendszervál­tással egy időben megkezdett gazdasági átalakuláshoz alkal­mazkodjanak. Ezért a bankok nem szívesen adnak kölcsönö­ket a magyar cégeknek. Ugyan­akkor tény az is, hogy a ma­gyarországi pénzintézetek tő­keellátottsága is meglehetősen alacsony. Vagyis sokkal erő­sebb banki alapokra volna szükség és olyan állami szabá­lyozásra, amely a pénzintézetek kockázattól való félelmét csök­kentené. Az állam túlzott sze­repvállalása a hitelnyújtás terén jelentősen hátráltatja a gazda­ság megerősödését.- Kik ma hazánkban a cégtu­lajdonosok?-A privatizáció olyan tulaj­donosokat „keresett”, akik koc­káztatnak, s a kockázatért jöve­delmet, profitot akarnak kapni. Ez eddig csak a multinacionális vállalatok esetében sikerült. Ők nem félnek a tőkeemeléstől. De attól sem, hogy ha radikális termelési szerkezetváltást haj­tanak végre, akkor esetleg a belső emberek ezt megtámad­hatják, ami a cég stabilitását veszélyeztethetné. Ez a tisztán magyar vállalatok esetében nem így van. A honi tulajdonosok másik nagy csoportja a bankoké, ame­lyek az adósságcsere révén ju­tottak tulajdonhoz, és a saját belső problémáikkal vannak el­foglalva.- Hogyan lehet ezen a hely­zeten ön szerint változtatni?- Az államnak fontos szerep juthatna ebből. Olyan törvé­nyeket kellene alkotni, amelyek a bankok pénzkihelyezéssel kapcsolatos kockázatát csök­kentik. A másik lényeges elem véleményem szerint az állami értékpapírok kibocsátásának mérséklése volna. Ma a vállala­tok és a bankok megtakarított pénzüket papírokba fektetik, s nem a gazdasági növekedésre fordítják. Ezek a változtatások egyébként már szerencsére fo­lyamatban vannak.- Ki és milyen alapon nevezi ki a vállalatok vezetőit?- Mindig a tulajdonos. A cél a profit, s ehhez kell az alkal­mas „végrehajtót” megtalálni. A megfelelő iskolai végzettség, szakmai és vezetői gyakorlat mellett világszerte egyéb, szub­jektív tényezők is döntőek a ki­választáskor. Vagyis kívülálló­nak nagyon nehéz bekerülnie a kiválasztandók körébe. Szalóky Eszter Kecskemét Miskolc Szeged Szombathely Debrecen Budapest nagybani Újburgonya 120-180 120-200 130-250­120-240 150-160 Fejes káposzta 100-120 60-100 20- 35 118-118 60-120 50- 95 Karalábé (db) 30- 40 30- 60 25- 35 40- 50 30- 60 20- 45 Korai s.-répa (cs) 10- 70 40-110 45- 80 25- 80 30- 80 30- 80 Korai petr. (cs) 20- 80 60-120­25- 80 30-100 30- 80 Vöröshagyma 100-120 80-120 80-120 120-128 100-200 75- 85 Uborka 120-190 120-200 130-140 170-200 100-200 140-160 Főzőtök­158-250­200-250 — 110-150 Paradicsom 250-350 200-320 200-250 320-330 150-330 260-300 Tv-paprika (db) 15- 60 20- 55 20- 45 15- 56­10- 54 Alma 40-130 40-150 70-140 60- 98 50-150 50-241 Görögdinnye­180-250­­­150-180 Földieper 400-500­300-550­400-700 450-660 Tojás (db) 10,0-12,0 10,0-13,0 10,0-12,0 9,0-15,0 10,0-13,0­A május 14-21. közötti árak alakulása, forintban A versenyképességet segíti Magyarok az európai EURÉKA-ban Hazánk nemrégiben csatla­kozott az európai EU- RÉKA-programhoz. Tag­ságunk egyelőre beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A magyar kutatók eddig már csaknem hatvan EU- REKA-projektben vesznek részt. A kutatási és fejlesztési prog­ramhoz kapcsolódó eredmé­nyeinket T. Asztalos Ildikó, az IKIM államtitkára ismertette az újságírók előtt, annak a ta­nácskozásnak a szünetében, amelyen értékelték a magyar tagság tapasztalatait. Az EURÉKA-program ti­zenkét éve indult, több fejlett európai ország részvételével, s a földrész technológiai ver­senyképességének javítását szolgálja. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke kö­zölte: a tapasztalatok szerint a magyar vállalkozások első­sorban a kisebb, átlagosan mintegy 2,5 millió ECU-s költségvetésű programokban vesznek részt. De van már olyan cég is, amely 100 millió ECU-s programban kapott he­lyett. A magyar vállalkozások részvételét az OMFB mintegy 500 millió forinttal támogatta. Ehhez a résztvevők még ugyanennyi pénzt tettek hozzá. A felmérések nem szólnak arról, hogy mekkora hasznot hoz a programokban való részvétel, ám annyit lehet tudni: van 13 olyan vállalko­zás amely összesen mintegy 4 milliárd forintnyi haszonra számít. Jelenleg 40 projekt­_______A VILÁG PIACAIN E nyhén morzsolódó árak Az Agrograin elemzése sze­rint a múlt héten csendesek voltak a gabonapiacok. A ve­vők szerint hosszabb távon is ez a lanyhuló tendencia érvé­nyesül. Az ok elsősorban a kedvező időjárás, és a várha­tóan kiegyensúlyozott keres­let-kínálati helyzet. Jelentős újdonságot az USDA becslése sem tartal­mazott, viszont annál határo­zottabb irányt mutat Tunézia 125 ezer tonnás vétele jú­lius-szeptemberre. Az üzletet tonnánként 173 és 176,50 dol­láron kötötték, ami - induló kikötői paritáson - 160 dollá­ros árszintnek felel meg. A múlt hét végén további árcsökkenésről érkeztek hí­rek, ez megerősítette azt a vé­lekedést hogy a mediterrán térségben a vevők lesznek a meghatározóak. A nemzetközi piacokon a kukoricajegyzések gyakorlati­lag változatlanok, illetve távo­labbi határidőre enyhén csök- kenőek. A Budapesti Árutőzsdén tartott a búza jegyzése, míg a kukorica ára több határidőnél erősödött. Ez némi meglepe­tést okozott, mivel korábban a a tengerifelesleg eladhatatlan- ságáról keringtek hírek. Wagner Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents