Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-15 / 112. szám

4. oldal Gazdaság 1997. május 15., csütörtök Nyereség, új beruházás, elégedett részvényesek Az Aliscavin közgyűlésén Jó évet zárt az Aliscavin Részvénytársaság, ez derült ki Módos Ernő igazgató be­számolójából tegnap délelőtt, amikor az Aliscavin részvé­nyesei a közgyűlésüket tartot­ták. A közgyűlés után arra kértük Módos Ernő igazgatót, hogy foglalja össze az elhangzotta­kat. — A múlt évi mérlegbe­számolónk alapján is sikeres évet tudhatunk magunk mögött. Az adózott eredményünk ugyanis 2 millió 74 ezer forint volt. — Ez. mit jelent az előző évi­hez képest? — Az ezt megelőző évek­ben veszteségesek voltunk, több mint 35 millió forint vesz­teséget gyűjtött össze a cég az elmúlt három évben. Tehát óri­ási fordulat az Aliscavin életé­ben a tavalyi és egyben jelzi is a pozitív változást. Beszámol­tunk arról is, hogy a múlt évben több mint hatvan millió forintos beruházásba kezdtünk, ami megalapozza a jövőnket is. Ezen kívül rendben vannak a termelési kapcsolataink, min­denkivel minden megállapodá­sunkat betartottuk. A 20 ezer mázsa felvásárolt szőlőt, 3800 hektót meghaladó mennyiségű bort már kifizettük. Mindez azt jelenti, hogy a cég stabil és a jövőben még jobb gazdálko­dással még nagyobb szerepet tölthet be a régióban. — Az Ön által említett 60 milliós beruházás milyen jel­legű? — Fehér és vörösbor készí­tését segítő technológia beru­házás történt, hűtő egységeket építettünk be, korszerű vörös­bor eijesztő berendezéseket vá­sároltunk, szivattyúkat. Mindez a még jobb minőség elérése ér­dekében történt. — Kikből áll az Aliscavin Rt. részvényesi köre? — A részvények 75,4 száza­léka Kovács Józsefé, a többi nagyobb részvényes még az Arany fürt Tsz, a Szekszárdi Mezőgazdasági Rt., a pincehe­lyi szövetkezet és 150 magán- személy. — Mennyire sikerült értéke­síteni a múlt évi készleteiket? Ez azért is fontos, hiszen az idei évi felvásárlásokat ez nyilván befolyásolja majd. — A vörösbor értékesíté­sünkkel nincs probléma. Sajnos fehérborból vannak olyan kész­leteink melyek még eladásra várnak. Mivel igen jó minőségű és rendben lévő készletekről van szó, reménykedünk abban, hogy ez a mennyiség még a szüretig értékesítésre kerül. Ennek ellenére feltétlenül fon­tosnak tartom megjegyezni azt, hogy idén ősszel sokkal köve- tekezetesebb felvásárlási és minőségi politikát fogunk foly­tatni. Tapasztalhattuk az idei esz­tendőben is, hogy bármennyire is respektálható a felvásárlók részéről a termelők nehézségei és az időjárási körülmények, egy cég sem engedheti meg magának, hogy nem minőségi szőlőből minőségi terméket ál­lítson elő, mert ez fából vaska­rika. A kettő ugyanis nagyon szorosan összefügg, ősszel nem fogunk megvásárolni éret­len, alacsony cukorfok tar­talmú, rothadt szőlőt, tehát már most nagyon oda kell figyel­niük a termelőknek a szőlő mű­velésére, ha azt jó áron szeret­nék értékesíteni. Mauthner Karosszérialakatosok mestervizsgája. Tegnap Szekszárdon, az Autójavító Kft. műhelyében a Tolna Megyei Kézműves Kamara szervezésében tettek gyakorlati vizsgát a mesteri címre pályázó karosszérialakatosok. fotó: gottvald Háziketi praktikák Idejében a kecskedarázsról Július végétől, a korai szőlők zsendülésétől egészen a szüre­tek befejezéséig sok bosszú­ságot, mitöbb, kárt okoznak a szőlősgazdáknak a sárga-feke- tecsíkos potrohú kecskedara­zsak (Vespa vulgáris), a sző­lőbogyók megsértésével, szi- vogatásával, utat nyitva ezzel az egyéb kórokozóknak is. A darázs néhány, már az ősz folyamán megtermékenyí­tett és búvóhelyen áttelelt női­varú egyede májusban hagyja el a búvóhelyét és kezdi meg teljesen új fészke építését, a peték rakását, majd az ivadé­kok táplálását, amelyben aztán az elsőként kirepült utódok is résztvesznek. A szőlő zsendü- lésének idejére aztán az egész kolónia aktivizálja magát. A fészek- és peterakó egye- dek ilyentájt igen falánkak és úgymond mindenevők. Szem­telenül belopakodnak az élel­miszerboltokba, az éléskam­rákba. Dézsmálják a takaratlan húskészítményeket, lekváros­üvegeket, a korai édes gyü­mölcsöket, sőt, ha nem vigyá­zunk a kitöltött szörpjeinket, sörünket is. Mivel a kecskedarázs a há- ziméhhel ellentétben csak szűk területen mozog, rövid távolságokat repül be, ha kör­nyezetünkben látjuk nyü­zsögni, biztosak lehetünk ab­ban, hogy fészkét valahol- a közelben építi és Hasítja. Cél­szerű, kis odafigyeléssel röp- pályája nyomán a fészkek he­lyét felderíteni és még az első ivadékok kiröppenése előtt megsemmisíteni. Sok bosszú­ságtól és kártól kímélhetjük meg magunkat. Sikerrel fogdoshatjuk össze őket a kiakasztott fehér mű­anyagpalackkal is, amelybe cukros vizet töltünk egy kis sörrel illatosítva. Tapasztala­tom, hogy csak igen elenyésző számú hasznos rovar (méh) esik áldozatául a csali­nak. Szakái László Hírek A jó nem olcsó. Hazánkban százmilliárd forintos nagyság- rendű fejlesztésekre lenne szükség a környezetbarát köz­lekedési infrastruktúra kiépíté­séhez. Jövőre a legszüksége­sebb alapfejlesztésekre mintegy 90 milliárd forintot költhet majd a közlekedési tárca. Ezt Lotz Károly miniszter mondta a Termék és Logisztikai Vezetői Klub közgyűlésén. Tiltakozik a Kisosz. A Ke­reskedők és Vendéglátók Or­szágos Érdekképviseleti Szö­vetsége számára elfogadhatat­lan a tb-járulékalap jövő évre tervezett kiszélesítése, a költ­ségtérítések jövedelemként való kezelése. A szervezet erről szerdán közleményt adott ki. Részben reális. A hat áram- szolgáltató társaság tavaly ösz- szesen 5,5 milliárd forint háló­zatfejlesztési hozzájárulást fi­zettetett be a fogyasztókkal. Ennek egy része reális, másik része indokolatlan volt, mondta Szabó Imre, a Magyar Energia- hivatal főigazgatója az Ország- gyűlés gazdasági bizottságának szerdai ülésén, amelyen a hiva­tal tevékenységéről számolt be. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 296,09 Francia frank 31,57 Japán jen (100) 152,58 Német márka 106,32 Olasz líra (1000) 107,85 Osztrák schilling 15,11 Svájci frank 125,45 USA-dollár 181,24 ECU 207,30 Pécsi körzeti tévé A közigazgatásról Viszonylag keveset tud a közvélemény a megyékben működő közigazgatási hiva­talok tevékenységéről, pedig az önkormányzati törvényes­ségi felügyelete mellett pél­dául a fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségek, az FM hivata­lok, a mérésügyi hivatalok is e szervezet keretei között működnek. A Pécsi Körzeti Stúdió folytatja hagyomá­nyos közéleti fórum-soroza­tát, ezúttal Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye köz- igazgatási hivatalvezetői lesznek a vendégek. A nézők kérdéseiket a május 15-én 18 óra 15 perckor kezdődő adás ideje alatt a 06-80-210-224 telefonszámon díjmentesen tehetik fel. ÉPÍTTETŐK! AKCIÓS ÁRAKKAL válj a Önöket az ARI JÓ ™ „A házam a váram...” kiállításon 1997. május 16-17-én Szekszárdon a Garay téri Általános Iskola udvarán GIPSZKARTON 499 Ft/m2 (áfás) padlólapok, csempék -10% decrabond tetőfedés -5% Ostrom alatt a gazdajegyzők Termelők tízezrei rohamozták meg a gazdajegyzőket az őster­melői igazolványokért. Az invázió oka, hogy június 30-án lejár a földalapú támogatások igénylésének határideje, s ez a ked­vezmény csak őstermelői igazolvány ellenében vehető igénybe. A megoldás kulcsa a kiszabott határidő meghosszabbítása. A termelők évente egy alka­lommal igényelhetik a föld­alapú támogatást: a százezer fo­rint alatti összegeket egyszerre, június 30-ig, az e felettieket két részletben - június 30-ig és szeptember 30-ig - kapják meg. Urbán Imre, a Magyar Ag­rárkamara vezető gazdajegy­zője szerint a termelők több­sége az adó- és tb-jogszabályok módosítására várva, nem vál­totta ki az őstermelői igazol­ványt. Ezt most gyorsan pótolni szeretnék. A kamara a határidő rövidsége és a torlódás miatt kéréssel fordult a földművelés­ügyi miniszterhez, hogy a föld­alapú támogatások igénylésé­nek határidejét szeptember 30- ig hosszabbítsa meg. A testület szerint a módosítás miniszteri rendelettel megoldható lenne. Urbán szerint tovább bonyo­lítja a helyzetet, hogy az áprilisi jogszabály-módosítások végre­hajtási rendelete, amely beve­zeti a közös őstermelői igazol­ványt, még nem jelent meg. így az is aggodalmat kelt, hogy végső soron lecsúsznak a tá­mogatásról mindazok, akik azt családi őstermelői igazolvány ellenében igényelnék. Kis Zoltántól, a Földműve­lésügyi Minisztérium államtit­kárától megtudtuk, az áprilisi jogszabály-módosítás végrehaj­tási rendelete a következő kor­mányülés napirendjén szerepel, jóváhagyás után napokon belül megjelenik a közlönyben. Az államtitkár nem látja akadályát, hogy meghosszab­bítsák a földalapú támogatások igénylésének határidejét. Lehe­tőséget biztosítanak a szubven­ció igénybevételére mindazok­nak, akik a fenti okok miatt időben nem tudták kiváltani az őstermelői igazolványt. Az FM elképzelései szerint a vonatkozó rendelet úgy módo­sulna, hogy á százezer forinton felüli támogatást is egy összeg­ben fizetnék ki a termelőknek. Újvári Gizella A külföldi érdekeltségű cégek importja meghaladja az exportukat Hozott anyagból dolgoznak Magyarországon tavaly a részben vagy egészben külföldi tu­lajdonban lévő cégek tevékenységéből származott a 2,6 mil­liárd dolláros külkereskedelmi hiány 97 százaléka - állítja a Privatizációs Kutatóintézet a külföldi működőtőke-beáramlás hatásait elemző összefoglalójában. A vizsgálat során az intézet arra a következtetésre jutott, hogy a külföldi tulajdonban lévő cégek nemhogy csökkentenék, hanem inkább növelik a külkereske­delmi deficitet. A nem hazai érdekeltségű cégek 1995-ben a magyar ex­port 58,1 százalékát termelték meg, ezzel szemben az import 62 százalékát hozták az or­szágba. Külkereskedelmük hi­ánya ebben az évben 2,24 mil­liárd dollár volt, az összes ma­gyar deficit 92 százaléka. Ta­valy a szóban forgó cégek kivi­tele 8-9, behozatala 10-11 mil­liárd dollár volt. A kutatók szerint a hiány nö­vekedésének egyik fő oka, hogy a külföldi vállalkozások magyarországi termelésük be­indításakor szinte minden eset­ben kénytelenek jelentős beru­házásokat végezni, ami foko­zott gép- és beszerzésimportot vált ki. Megállapították, hogy a beruházások egy részének célja a piacszerzés volt, vagyis a be­fektető túlnyomórészt külföl­dön s csak részben itthon gyár­tott termékeket értékesít. Az okok között lehet szá­molni azzal is, hogy az eddig beérkezett mintegy 16 milliárd dollárnyi külföldi működötö­kének mintegy egyharmada kapcsolódik a privatizációhoz és a privatizációval kapcsolatos egyszeri költségeket az elmúlt években számolták el. A deficit okozója továbbá, hogy elsősor­ban a külföldi tulajdonban lévő üzleti szektor bővül. A kutatók ezért azt javasol­ják, hogy a kormányzat ösztö­nözze az exportkapacitást te­remtő beruházásokat, és tartóz­kodjon a belföldi monopóliu­mok eladásától. Egyben teremt­sen további széles körű lehető­ségeket a hazai beszállítói kör bővítésére, támogassa a kis- és középvállalkozásokat. Sínbusszal a jövőbe A MÁV tervei szerint száz sínbusz állhat üzembe Ma­gyarországon 1999-ig. A sínbuszok magyar-német kooperációban történő gyár­tásáról tett szándéknyilatko­zatot Peter Witt, a DW A AG vezérigazgatója, Széles Gá­bor, az Ikarus Rt. elnöke és Sándor János, a MÁV Szol­noki Járműjavító Kft.-jének igazgatója. A dokumentumot Horn Gyula miniszterelnök kelet-németországi látogatá­sakor írták alá Bautzenben. A MÁV a sínbuszokat mel­lékvonalakra szánja. A jár­művek megrendelésénél a közbeszerzési törvény előírá­sainak is eleget kell tenni. A tervezett együttműkö­désnek már jó előzményei vannak. A német DWA a Miskolci Tiszavas Kft.-vel közösen, jórészt Magyaror­szágon gyártja az eltolható oldalfalú vasúti kocsikat. Ha­sonlóképpen közös gyártásra készülnek az érdekeltek a sínbuszok gyártásánál is. A tervek szerint a sínbu­szokat más kelet-közép-euró- pai, illetve FÁK-beli orszá­gokban is megpróbálják érté­kesíteni. A gyártás finanszí­rozásához a Kreditanstalt für Wiederaufbau nyújtana hitelt a MÁV-nak. A sínbusz prototípusa jú­lius közepén érkezik Magyar- országra, Kaposvár és Máté­szalka térségében próbálnák ki. A MÁV Rt. szerint a soro­zatgyártás megkezdése után 1999 végéig száz jármű áll­hatna forgalomba a hazai vasútvonalakon. Későn érnek a zöldségek A Földművelésügyi Minisz­térium legfrissebb jelentése szerint a rapszodikus időjá­rás következtében mintegy kéthetes késésben van a ta­vaszi vetésű növények és a zöldségfélék fejlődése. A fó­liák alatt nevelt palánták is megsínylették a viszontag­ságos időjárást. A szaktárca szerint a gazdál­kodók az idén növelni kíván­ták a borsó, a tavaszi árpa és a zab vetésterületét, ám a ked­vezőtlen időjárás miatt nem sikerült bevetniük a tervezett nagyságú terület egészét. A már kikelt növények egyenet­lenül, lassan fejlődnek. Csök­ken a burgonya és a cukor­répa vetésterülete, a kukori­cáé várhatóan nem változik. A hideg és csapadéksze­gény időjárás miatt a szabad­földi zöldségek is egyenetle­nül és késve keltek ki. A nagy erejű szél sok helyütt magos­tól elhordta a lazább szerke­zetű talajréteget, s kibontotta a bakhátakat. A homokverés több vidéken elpusztította a kiültetett palántákat. A vetés- terület 15-20 százalékán a szélkár miatt meg kell ismé­telni a vetést illetve a palántá­zást. A termelők többsége fólia alatt palántázott, vagy inkább várt a kiültetéssel. Náluk a növények fejlődése tíz-tizen- négy napos késésben van. A berendezések fűtési költsége az áprilisra tervezettnek két- háromszorosa volt. U. G.

Next

/
Thumbnails
Contents