Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. május 13., kedd Horn Drezdában A társadalmi és gazdasági átalakulás tapasztalatairól folytatott eszmecserét, és a gazdasági együttműködés fellendítéséről tárgyalt hétfőn Drezdában Horn Gyula magyar és Kurt Biedenkopf szász tartományi kormányfő. A két politikus tárgyalt az euroatlanti integrációs szervezetek tervezett keleti bővítéséről. A magyar miniszter- elnök kelet-németországi útjának első állomása Szászország, amellyel az utóbbi években sikerült ismét élénkíteni a kereskedelmi forgalmat. Ez jelenleg évi mintegy 240 millió márkát tesz ki. * Egyházfők találkozója. A moszkvai patriarchátus szerint még korai kész tényként kezelni, hogy II. János Pál pápa, katolikus egyházfő és II. Alek- szij, Moszkva és minden oroszok pátriárkája június közepén Grazban a keresztény egyházak második európai ökumenikus gyűlésén találkozik. Várják a magyar búzát Bulgáriában. A bolgár mezőgazda- sági miniszter kijelentette: „Inkább veszünk búzát Magyarországtól 190 dollárért tonnánként, mint az Egyesült Államoktól legkevesebb 210-ért.” A daytoni megállapodások végrehajtásának folytatására igyekezett rávenni a boszniai vezetőket Romano Prodi olasz miniszterelnök, aki egynapos látogatást tett Szarajevóban. * Isépy elhatárolódik. „Nem tudjuk és nem is kívánjuk vállalni Giczy György kereszténydemokráciától távol eső, politikai irányvonalnak nevezett cikcakkjait” - olvasható Isépy Tamás KDNP-s frakcióvezető és további tizenkét képviselő- társának hétfőn közzétett nyilatkozatában. A levél aláírói szerint a pártelnök saját hatalmi érdekét a párt érdekei fölé helyezi, a képviselőcsoport együttműködési szándékát folyamatosan elutasítja, a képviselőket engedelmességre köteles alattvalókként kezeli. Orvoskamarai közgyűlés. A Magyar Orvosi Kamara újabb egyeztetéseket tart szükségesnek a szaktárcával, még mielőtt az a kormány elé terjeszti az egészségügyi törvény tervezetét. Kökény Mihály népjóléti miniszter viszont már nem lát lehetőséget a tárgyalásokra. Munkaügyi ellenőrzés. Széles körű ellenőrzést kezdett hétfőn az építőiparban az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség. A terv szerint a 220 felügyelő két nap alatt 1000-2000 céget keres fel. Űj alapokra helyezték az orosz-csecsen kapcsolatokat Négyszáz év után végre béke? Két évig tartó tárgyalási folyamatra tett pontot az aláírás fotó: feb/reuter Békeszerződést írt alá hétfőn Borisz Jelcin orosz és Aszlan Maszhadov csecsen elnök. Jelcin szerint a megállapodás arra hivatott, hogy lezárja a mintegy 400 éves szembenállást. A jövőben Moszkva békés együttműködést folytat Groznijjal, mindenekelőtt gazdasági téren - szögezte le az orosz államfő. A kiszivárgott értesülések szerint mindamellett nincs szó Csecsenföld státusáról, ami korábban Moszkva és Groznij ellentéteinek fő forrása volt. Az öt pontból álló szerződésben Jelcin és Maszhadov leszögezte, hogy véget ért a sokéves szembenállás. Jelcin a találkozón hangsúlyozta, hogy a jövőben Moszkva kizárólag békés együttműködést folytat Groznijjal, mindenekelőtt gazdasági téren. Megerősítették: egyszer s mindenkorra lemondanak a katonai erő alkalmazásáról. Jelcin leszögezte, hogy a politikai megállapodással véget kell vetni a terrorcselekményeknek és a túszejtő akcióknak Csecsenföldön. Maszhadov megígérte, hogy a csecsen hatóságok elejét veszik a terrorcselekményeknek, és mindent megtesznek a túszok kiszabadításáért. A mostani megállapodást több mint kétéves tárgyalási folyamat előzte meg. A megbeszélések 1995 februáijában kezdődtek. Az EBESZ közvetítésével folytatott tárgyalások nyomán tavaly május 27-én Moszkvában Jelcin elnök Zelimhan Jandarbijev akkori csecsen elnökkel megállapodott ugyan a harci cselekmények befejezéséről és a rendezést célzó intézkedésekről, de a háború csak azután ért véget, hogy a csecsen fegyveresek tavaly augusztusban visszafoglalták Groznijt. * Borisz Jelcin hamarosan jóváhagy több rendeletet a kormányzati korrupció csökkentésére, a Gazprom földgázipari óriás ellenőrzésének megszigorítására és az állami pénzek kivonására a kereskedelmi bankokból, valamint aláírja azt a rendeletet, amely az állami tisztségviselőket és családtagjaikat jövedelem- és va- gyonbevallásra kötelezi. Horn: arról nem tehet egy politikus, mert innen-onnan tájékoztatást kapott Kemény voltam, nem indulatos Nemcsak külföldön, hanem egyre inkább itthon is elismerik a kormány erőfeszítéseinek eredményeit, ezért politikánkon nem vagyok hajlandó változtatni - mondta Horn Gyula miniszterelnök, amikor szokásos havi sajtókonferenciáján a Ferenczy Europress arról kérdezte: miért reagált meglepő indulatossággal az MSZP szociáldemokrata platformjának a miniszterelnök távozását is feszegető felvetéseire?-Kemény voltam, nem indulatos - tette hozzá -, mert hiszem, hogy önmarcangolás és vádaskodás helyett a platformnak segítenie kellene megmagyarázni, mit, miért teszünk ebben az országban. Nem a személyemet ért támadás, hanem a kormánypolitika irányvonalának megkérdőjelezése lepett meg. Az ügynöktörvénnyel kapcsolatban kifejtette, hogy csak azért nem vonható felelősségre egy politikus, mert annak idején - mint ő is - „innen-onnan” tájékoztató anyagokat kapott. A rossz jogszabály megváltoztatását ennek ellenére sem fogja kezdeményezni. Horn többször is említette, hogy olykor útszéli stílusban vitatkoznak a parlamenti képviselők ahelyett, hogy összefognának például a szélsőségek ellen. Úgy gondolja: a ’98-as választásokon csupán 4-5 párt jut majd be a t. Házba, ezért az egymás közti nyitottság megkerülhetetlen lesz. Az egyházakkal folytatott tárgyalások céljáról elmondta: nem európai elvárás, hanem belső igény, hogy a jövőben egységes rendező elv szerint jussanak költségvetési támogatáshoz az egyházak, hogy oktatási intézményeik ne szenvedjenek tovább hátrányt, s hogy rendben visszakapják ingatlanjaikat. Mit tesz a kormány a népesség csökkenésének megállítására? Leszögezte: konkrét intézkedésekre, például a család- támogatások reálértékének megőrzésére, esetenként (a nyugdíjaknál) növelésre van szükség. Takács Mariann Hírháttér Az Unió „katonai karja99 A Nyugat-európai Unió (NyEU) miniszteri tanácsának ülése a legtöbbször rutineseménynek számít. A tegnap Párizsban megkezdődött kétnapos találkozó azonban (amelyen ma a „társult partnerként” felvett Magyarországot Kovács László külügy- és Keleti György honvédelmi miniszter képviseli), a jelek szerint eltér az átlagostól, és emiatt a ráirányuló nemzetközi figyelem is élénkebb. A NyEU-ülés ugyanis nyitánya lehet annak az eseménysorozatnak, amelynek során a nyugat-európai integrációs szervezetek majd mindegyike áttekinti jövője alapkérdéseit. A NyEU-vita után, május-június táján az Európai Unió többször is csúcsszinten tárgyalja meg a belső reformfolyamatot, a maastrichti egyezmény felülvizsgálatát. Július elején, a madridi találkozón pedig a NyEU- hoz szorosan kötődő NATO kibővítése, ezzel pedig a földrész biztonságpolitikai arculatát átrajzoló döntések várhatók. Vannak azonban nyitott kérdések is. Tisztázatlan, milyen jövőt szánnak a szervezetnek. Párizs és Bonn az EU-ba való fokozatos beolvasztását szorgalmazza, ám London és a semlegesek ellenzik ezt. Kissé ködösek azok a nagy léptékű tervek is, hogy a NyEU az atlanti tömb egyfajta európai pilléreként működhetne. S hiába született elvi egyetértés a NyEU hadműveleti lehetőségeiről, ha konkrét esetekben (lásd Albánia) nem jött létre a szükséges konszenzus a tagok között a beavatkozásról. Hosszú idő eltelik még tehát, míg a NyEU valóban a Európa „fegyveres karjává" válhat. szondy Az ellenzék is üdvözölte a kisvállalkozói programot Ki rúgta fel az egyezséget? A parlamentben Szájer József (Fidesz) és Balsai István (MDF) azt tették szóvá napirend előtt, hogy a kormánypártok egyoldalúan módosítani akarják az alkotmányt, holott 1995 májusában aláírtak egy egyezséget, miszerint apránként nem módosítgatják az alaptörvényt. À koalíciós pártok szerint az ellenzék azért zárkózik el a módosításoktól, hogy ezzel is gátolja a kormányzás munkáját. Az ellenzék a moratórium tervezett felrúgását azzal magyarázza, hogy a hatalom képviselői a jövő évi választásokon lehetséges bukásukat akarják tompítani az alkotmány egyoldalú átszabásával. Egymásra mutogatás követte a felszólalásokat: a koalíció szerint a KDNP és az MDF rúgta fel a megállapodást 1996 decemberében, amikor nem szavazta meg az új alkotmány koncepcióját, az ellenzék szerint pedig a kormány és a szocialista frakció kiemelkedő személyiségeinek tavalyi nem szavazata gátolta meg az alapelvek elfogadását. Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár szerint az ország működéséhez sok olyan jogszabályt kell elfogadni, amihez az alkotmány kis mértékű, a demokráciát nem csorbító módosítására van szükség. Barsiné Pataki Etelka (MDNP) üdvözölte azt a csomagtervet, amelyet a kormány a kis- és középvállalkozások fejlesztésére nyújtott be. Javasolta, hogy a Ház sürgősen határozzon e cégek közterheinek csökkentésével. S.Á. Megkezdődött az Akadémia 160. közgyűlése / Átalakuló kutatóintézetek Bár a közvélemény az idén talán minden korábbinál nagyobb figyelemmel fordul a máskor csupán protokollárisnak számító esemény felé, szokatlan módon, zárt üléssel vette kezdetét hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 160. közgyűlése. Glatz Ferenc, az Akadémia elnöke a délelőtti zárt ülést követően számolt be arról, hogy a közgyűlés résztvevőinek túlnyomó többsége elfogadta az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa és a kilenc tagú Konszolidációs Bizottság együttes határozati javaslatát. Ismételten megerősítette: egyetlen kutatóintézetet sem szüntetnek meg, csak összevonások lesznek. A konszolidáció végrehajtására az Akadémia költségvetése ez évre 600 millió forint célzott támogatást kapott, és jövőre is számíthatnak ennyire. Elsősorban az újjáalakuló akadémiai kutatóintézetek működési feltételeit, informatikai infrastruktúráját szeretnék javítani. Az elnök szerint a most elfogadott határozati javaslatról lehetősége volt minden érintettnek véleményt mondania. A változtatásoktól minőségileg magasabb szintű kutatásokat, a kutatók számára pedig kedvezőbb munkalégkört, s jobb körülményeket várnak. A kormány benyújtotta törvényjavaslatát az új nyugdíjrendszerről Senki sem járhat rosszabbul A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az űj nyugdíj- rendszerről szóló törvényjavaslatát, amelyről a jövő héten kezdődhet a vita. A képviselők várhatóan a nyári szünet előtt elfogadják a mai gyakorlatot megváltoztató jogszabályt.-Csupán néhány és alapvetően kedvező változást hoz majd a reform a jelenlegi nyugdíjasoknak - hangsúlyozta Akar László, a Pénzügyminisztérium államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján. Az 1998-tól bevezetendő kombinált nyugellátási rendszerbe a pályakezdőknek lesz kötelező belépniük, a 2009. január 1. után nyugdíjba vonulók nagy része szabadon választhat a ma ismert, de korszerűsített, úgynevezett fel- osztó-kirovó és az új vegyes szisztéma között. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a reformot követően az egyéni befizetési terhek nem növekednek. Az elkövetkezendő években a kormányzat a reálbérek és így a nyugdíjak reálértékének növekedésére számít. Ha adott évben az előbbi mégis csökkenne, az új indexálási szabályok szerint a nyugdíj kevésbé veszítene értékéből. Az egyedülállóak számára kedvező változás az özvegyi nyugdíj megállapításának új rendszere. A tervezet szerint jogosultak lesznek házastársuk özvegyi nyugdíjának egy részére akkor is, ha saját jogon is részesülnek ellátásban. A reform igazán azokat érinti, akik 1998. január 1-jé- től pályakezdőként állnak munkába. Ők, illetve utánuk a munkáltatójuk a járulékoknak mintegy háromnegyedét a társadalombiztosítási alapba, egynegyedét pedig kötelezően a magán nyugdíjpénztárakba fizetik be. Megkötés - a többi között - számukra, hogy a nyugdíjjogosultságot 20 év járulékfizetési idővel szerezhetik meg. A sajtótájékoztatón elhangzott az is: a kötelező nyugdíj- pénztárak megjelenésével nem sorvadnak el az önkéntes pénztárak. (deregán) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Trónkövetelőn nem fog a gombostű • Ha a hadúr keringőt parancsol • Lehelje ki a ráncait • Hagytam magam, jó volt Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin!
