Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-12 / 109. szám

1997. május 12., hétfő Gazdaság 7. oldal „Tavaly is ennyiért adtam, pedig azóta minden drágább lett” Késik a palánták kiültetése Régi-új kapcsolatok. Ma érkezik hazánkba az egykori KGST-országok és a volt szovjet köztársaságok nem­zeti gyáriparosait és vállal­kozóit tömörítő nemzetközi szervezet delegációja. A 25 országban működő szerve­zet küldöttsége a hagyomá­nyos üzleti partnerek kap­csolatainak újraélesztéséről folytat tárgyalásokat az ipari és a közlekedési tárca veze­tőivel. Brókermérleg. A hazai brókercégek tavaly 4885 milliárd forint értékben for­galmaztak értékpapírokat a tőzsdén és a tőzsdén kívüli piacon. Az összforgalomból több mint 4000 milliárd fo­rintot képviselt az állampa­pírok kereskedelme. Sör - számítógéppel. Eredeti állapotában állítot­ták helyre a Kőbányai Sör­gyár ipari műemlék jellegű főzőházát. A patinás épület­ben a régi gyártósort kom­putervezérlésű automaták váltották föl. így, Dreher Antal több mint 100 éves receptje alapján, az alap­anyag előkészítésétől az er­jesztésig minden műveletet számítógépek dirigálnak. A habzó Dreher-italokat egyébként ezentúl forma- tervezett barna palackokban forgalmazzák. Új üzem Záhonyban. Be­fejező szakaszba érkezett a záhonyi különleges gazda­sági övezetben az aranyos­apáti húsfeldolgozó építése. Az avatásig hátralévő idő­ben megkötik a szerződése­ket a térség állattenyésztői­vel, akiktől a tervek szerint évi 100 ezer sertést vásárol­nak majd. Egyelőre paprikából, paradi­csomból és uborkából van dömping. Szinte alig találni sárga- és görögdinnye-, kara­lábé-, karfiol-, padlizsán-, zel­lerpalántát. A szekszárdi piacon annak néztünk utána, hogy mire van kereslet, mennyiért adják, és miért késtek az idén a palán­tákkal a termelők? Úgy tűnik, mindenki elége­detlen. A termelők panaszkod­nak, hogy az elhúzódó hideg miatt sok palánta elfagyott, új­ból kellett vetni, a gázolaj egyre drágább, sokba kerül tehát a fó­liázás, miközben az árak a tava­lyiak. A piaci asztalokra kitett kíná­lat zöme felnyurgult paprikapa­lánta, némelyiken már kisebb paprika is van. Az amatőr ker- tészkedők ezeket szívesen megvásárolják, mert úgy gon­dolják így előbb terméshez jut­nak, mondja az egyik avatott­nak látszó vásárló, pedig köny- nyen pórul járhatnak, teszi hozzá, mert a gyakorlat az, hogy kiültetés után ledobja a kispaprikát a palánta. * — Mért olyan kevés a diny- nyepalánta? - kérdeztem az egyik paksi termelőtől, akinek az asztalán rengeteg fajta van. — Nagyon sokan becsapód­tunk. A februártól március kö­zepéig tartó meleg miatt sokan korábban kezdtük az idén a dinnyét is. Majd ezt követte a tartós lehűlés és a fagyos éjsza­kák, bizony sok dinnyepalánta megfázott. De nem csak a dinnye sikerült rosszul, késik a paprika, a paradicsom kiülte­tése is, hiszen az elmúlt évek­ben pünkösdkor már árultuk a termést is. Most hol vagyunk ettől?! — Mit keresnek elsősorban a vásárlók? — Â fehér édes és a cse­resznyepaprika palántáit. Van aki ránk bízza, hogy milyen faj­tát ültessen, de volt olyan vásár­lóm is, aki a vetőmag csomago­lópapírját is elkérte, mert meg akart győződni arról, hogy va­lóban azt a fajtát veszi-e amire gondolt. FOTÓ: BAKÓ — Látom, hogy van olcsóbb és van drágább uborkapalán­tája is. — Igen, a hagyományos uborka ára 40-50 forint, a hol­land kígyóuborkáé viszont 150 forint. Volt aki szömyülködött, hogy van képem ilyen drága pa­lántát is árulni, de ebből a fajtá­ból egyetlen szem vetőmag 80 forint. — Sokan próbálkoznak fű- szerpaprika esetében a helyre vetéssel és ott nevelik fel a pa­lántákat is. — Ez normális időjárás ese­tén valóban be is válik, de az idén nem csak a hideg, de az a sok szél is kárt okozott. Gyak­ran még a vetőmagot is kifordí­totta a földből. — Hány féle paprikapalán­tája van? — Alba Regia fehér édes, ugyanebből a fajtából a fehérö- zön, a csüngő fűszer édes, a töl­teni való, a Táltos is keresett fajta, a fűszer felálló édes és a cseresznyepaprikák. Dunaszentgyörgyről érkezett egy másik termelő, akinél pad­lizsánpalántát is találtunk. — Hány palántát sikerült eddig eladni? — Annak ellenére, hogy ma piacnap van, keveset. Az a vé­leményem, hogy akinek pénze van, az nem ültet, hanem majd megveszi a kész termést és nem kínlódiK vele. Akinek meg nincs pénze, az csak szeretne vásárolni, de nem igazán tud. Két-három palánta a legna­gyobb tétel, amit egy vásárló megvesz. Sokszor kell ideutaz­nom a piacra mire elfogynak a palántáim. Arról nem is be­szélve, hogy tavaly is ennyiért árultam, 30-40-50 forint, attól függ, ki mit visz. Egy nagymama korú hölgy a palánták között válogatott ami­kor megszólítottuk: — Milyen fajtát keres? — A fehérözönt ismerem, az nálunk bevált. De nagyon drágállom a palánták árát. Egyet nem érdemes venni, de tíz palántát meg nem engedhe­tek meg magamnak, mert az már 400 forint. Arról nem is beszélve, hogy nem is biztos', hogy jól sikerül majd és ennyi pénzért meg már tudok venni annyi paprikát amennyire szük­ségem lesz. De szívesen elnéze­lődöm, ha pénzem nem is, időm van bőven. Mauthner Határidők cégvezetőknek Május 12.-A munkáltatók által levont szja-előleg befizetése. Május 15.- Jövedéki elszámolás;- a fogyasztási adó befizetése, visszaigénylése;- a fogyasztói árkiegészítés igénylése;-az útalap-hozzájárulás rende­zése;- mezőgazdasági támogatások igénylése;- a vizsgálatra kötelezett növé­nyi szaporítóanyagok bejelen­tése az illetékes növényvé­delmi, növény-egészségügyi és talajvédelmi feladatokat ellátó állomásnak. Támogatás a foglalkoztatás fenntartására A Munkaügyi Minisztérium a Munka-erőpiaci Alap foglal­koztatási alaprészéből úgyne­vezett foglalkoztatást fenntartó támogatást nyújt azoknak a munkáltatóknak, akiknek az egészségügyi hozzájárulás megfizetése aránytalanul nagy terhet jelent. A támogatás igénybevételének feltételeit a 6/1997. (IV. 3.) MüM rendelet tartalmazza. Támogatásra jogo­sult az az állami vállalat, tröszt, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyes jogi személyek vállalata, leányválla­lata, vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), erdőbirtokossági társulat, ön­kéntes kölcsönös biztosító pénztár, amely- 1996. január elseje és a támo­gatási kérelem benyújtása kö­zött eltelt időben folyamatosan működött,-az egészségügyi hozzájárulás bevezetéséből adódó többletki­adásának egy évre számított összege meghaladja a 100 ezer forintot,-az általa teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi átlagke­resete 1996-ban nem haladta meg a 40 ezer forintot,- az egészségügyi hozzájáru­lást folyamatosan fizette, nin­csen fél évnél régebben lejárt társadalombiztosítási, illetőleg munkaadói járulékfizetési tar­tozása, vagy a hitelező hozzájá­rult a tb-tartozás későbbi meg­fizetéséhez, kérelmében megha­tározza az 1997-re vállalt átla­gos statisztikai létszámát,-a felszámolás alatt álló gaz­dálkodó szervezetnek a hitele­zőkkel kötött egyezségét jóvá­hagyta a bíróság. A támogatás iránti kérelmet 1997. május 31-éig kell benyúj­tani a megyei munkaügyi köz­pont illetékes kirendeltségéhez, j Budapesten pedig a Fővárosi ! Munkaügyi Központ IV. kér., Kassai u. 24/B szám alatti ki- rendeltségéhez. Ha a munkál­tató által teljes munkaidőben foglalkoztatottak 1996. évi át­lagkeresete nem haladta meg a 20 ezer forintot, az egészség- ügyi hozzájárulás megfizetésé­ből adódó - egy évre számított- többletkiadások 70 százaléka adható támogatásként. Ha az át­lagkereset 20 és 30 ezer forint között volt, a támogatás a több­letkiadások 50 százaléka lehet, 30-40 ezer forint közötti átlag- keresetnél pedig a többletkiadá­sok 20 százalékáig folyósítható támogatás. A munkaügyi miniszter - a Munka-erőpiaci Alap foglal­koztatási alaprészében rendel­kezésre álló összegre és a felté­teleknek megfelelő kérelmek számára tekintettel - a támoga­tás mértékét a többletkiadások 90, 80, illetve 50 százalékára emelheti. A támogatás mérté­kének emeléséről augusztus 15- ig kell dönteni. A munkaügyi központ legkésőbb július 31-ig folyósítja a támogatás első fél­évre járó részét. A harmadik negyedévi részt október 31-ig, a negyedik negyedévit 1998. ja­nuár 31-ig fizetik ki. Zombán ’96-ban a részjegy után 26 százalék volt az osztalék Megduplázta előző évi eredményét a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet Évzáró küldöttgyűlésre hívta pénteken 16 órára a zombai művelődési házba a 632 tagot képviselő küldötteket a Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet igazgatósága. Könnyű helyzetben volt dr. Antal György elnök, ügyvezető igazgató, aki az igazgatóság 1996-ról szóló jelentését ismer­tette. Megtudhatták a küldöttek, a szövetkezet kamatpolitikájá­val arra törekedett, hogy a ver­senytársaknál jobb kondíciók­kal álljon ügyfelei rendelkezé­sére. A rugalmas kamatkezelé­sük is hozzájárult ahhoz, hogy valamennyi egységük a forrás­A polgármester a takarékról — Szulimán Fe­rencet, a község polgármesterét arról kérdeztük, hogy mit jelent egy ilyen erős takarékszövetke­zet a zombai em­berek és a hivatal életében. — A Zomba és Vidéke Taka­rékszövet a vidék meghatározó bankja. Jó üzlet- politikájának kö­szönhetően a több szektorban dolgozó vállal­kozók igényeit maximálisan kielégíti. Élvezi a hitelt igénylők bizalmát. A ta­karékszövetkezet vezetősége jól választotta meg a pénzügyi stratégiáját és azt diplomatiku­san hajtja végre. Következete­sen figyelemmel kísérik a vál­tozásokat, azokat felkészülten vátják. Az önkormányzat ki­mondottan vállalkozóbarát, ezért is megnyugtató, hogy a vállalkozók mögött ilyen stabil pénzintézmény áll. 1996. ja­nuár 1-től az önkormányzat és intézmé­nyei számláját is Zombán vezetik. Előtte nagyon jó, korrekt kapcsolatunk volt az OTP Szekszárdi Fiókjával, a gázbekötések idején még irodával is ki­települtek. A váltá­sunkat, dönté­sünket iga­zolta az elmúlt év, még rugal­masabbá vált a pénzforgal­munk, szükség esetén a megfe­lelő eljárás gyorsításával akár percek alatt pénzhez juthattunk. A Zomba és Vidéke Taka­rékszövetkezet munkája, ered­ményessége mellett azért is szimpaükus az önkormányza­tunknak, mert vezetésével az évek során korrekt kapcsolatot alakítottunk ki, tanácsaikat, ja­vaslataikat hasznosítani tudtuk. gyűjtés területén kiemelkedő eredményeket ért el. A fiókok közötti kigyenlítődési folyamat mellett egyre inkább szembe­tűnő a szekszárdi kirendeltség dinamikus fejlődése. Az elmúlt évben minden vá­rakozást felülmúlt az átutalási és vállalkozási számlák növe­kedése, az előbbiből 650, az utóbbiból 380 a növekedés. Az egyre szaporodó vállal­kozói kör nemcsak számláit ve­zeti a szövetkezetnél, hanem mind gyakrabban a hitelt is ott veszi fel. Ezért megpróbálják a hitelkérelmeket gyorsan, ru­galmasan elbírálni. A takarékszövetkezet a be­számolási időszakban 202.732 M/Ft bevétellel, 182.907 M/Ft kiadással és 19.825 M/Ft ered­ménnyel zárta a gazdasági évet. Az eredmény alakulásánál fon­tos kiemelni, hogy a szövetke­zet takarékos gazdálkodást folytatott. A bevételek növekedésében meghatározó volt a hitelezési tevékenység jelentős felfutta­tása és az ebből adódó kamat és kezelési költség, a bevételek, valamint az, hogy a szövetkezet a hitelezéssel fel nem használt forrásait jó hozamú államköt­vényekben helyezte el. Zombai unicum A Zomba és Vidéke Taka­rékszövetkezet a mezőgaz­dasági vállalkozók támoga­tásában kiemelkedik a me­zőnyből. Ezt jelzi az is, hogy a vállalkozók képvise­lőiből - ritkaságnak számí- tóan - az igazgatóság mel­lett működő mezőgazdasági bizottságot hoztak létre, melynek elnöke az igazga­tósági ülések állandó meg­hívottja. Zombán a vállal­kozói forgalom 80 százalé­kát a mezőgazdaság adja. A beszámoló után a fel­ügyelő bizottság jelentését Zakk Jánosné terjesztette a kül­döttek elé. Ezután ismét dr. An­tal György következett, aki a takarékszövetkezet 1997. évi üzletpolitikai célkitűzéseiről beszélt. Eszerint fontos felada­tuk, hogy 1997-ben a lakossági pénzügyi szolgáltatásokban el­ért pozícióik további erősítése mellett a körzetükben tevé­kenykedő vállalkozások részére vonzó konstrukciókat dolgoz­zanak ki. Kiemelt figyelmet kí­vánnak fordítani a mezőgazda- sági vállalkozókra, finanszíro­zásukra, a velük való kapcsolat- tartásra. Minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy Zomba a mezőgazdaság­ból élőket maximálisan kiszol­gálja. A küldöttgyűlés döntött az alapszabály módosításáról, elfogadta a könyvvizsgáló je­lentését. Néhány hozzászólás után újabb öt évre megválasz­tották a tisztségviselőket. (X) Nemesvári László a hitelekről Három éve vagyok, Felsőná- nán főállású vállalkozó. Kez­detben máshol próbálkoztam hitelek felvételével, roppant nehézkesen ment a dolog. He­tekbe tellett míg az 50 oldalas kérelmemet elbírálták, pedig nem nagy összegeket kértem, így aztán nem a megfelelő időben és nem megfelelő mennyiségben jutottam pénz­hez. Mikor átpártoltam a Zomba és Vidéke Takarék- szövetkezethez, meglepőd­tem, hogy itt milyen gyorsan, egyszerűen, egy nap alatt elin­tézték az ügyemet. Itt is meg­kérik a biztosítékokat, de sze­mélyes a kapcsolat, ismernek mindenkit, a kérelmező csa­ládját, hátterét, tudják, hogy kinek lehet hitelt adni. Nekem jelenleg hosszúlejá­ratú gépvásárlási és éves ter­melési hitelem van. Megválasztott tisztségviselők Igazgatóság Elnök: dr. Antal György. Alelnök: Marsai János. Ta­gok: Fazekas Ferencné, Ke­lemen Gergely, Sági József, Sebestyén András, Szűcs József. Felügyelő bizottság Elnök: Lakatos Klára. Ta­gok: Vaíjú Lajosné, Zakk Jánosné, Faludi Gábor, Se­bestyén Béla. Hezőgazdasági bizottság Elnök: Nemesvári László. Tagok: Kaufmann Henrik, ifj. Török János. I

Next

/
Thumbnails
Contents