Tolnai Népújság, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-02 / 101. szám

2. oldal Világtükör Hazai Tükör 1997. május 2., péntek Jövőre 3 százalékkal nő a nyugdíjak reálértéke Olcsóbb autópályák épülnek A nyugdíjreformról és az au­tópálya-építés tízéves prog­ramjáról, valamint alkot­mánymódosításról döntött szerdai ülésén a kormány. A parlament elé terjesztik a nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó törvényjavaslat­csomagot - határozta el szerdai ülésén a kabinet. A kormány­ülés után Medgyessy Péter pénzügyminiszter elmondta: a határozat azután született meg, hogy az Érdekegyeztető Ta­nácsban lefolytatott tárgyalást követően a szociális partnerek kedden tudomásul vették a nyugdíjreform koncepcióját. 1998-ban az infláció mérté­két 3 százalékkal meghaladó, tehát mintegy 16 százalékos nyugdíjemelés lesz. Az özvegyi nyugdíjak rendszerében végre­hajtandó változtatások eredmé­nyeként az emelés mértéke még magasabb lehet. Lotz Károly közlekedési, hír­közlési és vízügyi miniszter az autópálya-program megvalósí­tására vonatkozó döntésről számolt be: eszerint 1998 és 2007 között 120 kilométernyi új autópálya és 265 kilométer­nyi autópályává fejleszthető gyorsforgalmi út épül, jelentős állami részvállalással, tehát az autósok számára a jelenleginél jóval olcsóbban, kilométeren­kénti 7-10 forintos áron. Jövőre a legsürgetőbb feladat az M7-es Budapest-Balatonvi- lágos közötti szakaszának fel­újítása lesz, ami mintegy 10 milliárd forintot igényel. Kiss Elemér, a Miniszterel­nöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára beszámolt arról, hogy az alkotmánymódosításba nem kerül be az a kitétel, mely szerint a választásokat a parla­ment mandátumának negyedik évében, májusban kell tartani. Erre a választójogi törvény módosítása során térnek vissza. Az alaptörvényben végrehaj­tandó változtatások így csak a népszavazásra, az igazságszol­gáltatásra és a menedékjogra fognak kiterjedni a kormány javaslata szerint - mondta el az államtitkár. Kellenek az ombudsmanok Első alkalommal számoltak be munkájukról az Ország- gyűlés előtt az ombudsma­nok. A beszámolókat minden parlamenti párt elfogadta. Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosa elmondta, hogy az általa befejezett 2336 vizsgálat során 317 esetben állapítottak meg alkotmányos visszásságot; 477 ajánlást fogalmaztak meg, s ezek mintegy 80 százalékát el­fogadták az érintettek. Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet az alkotmányos mulasztásra a ki­sebbségek parlamenti képvise­letével kapcsolatban. Majtényi László adatvédelmi biztos elmondta: az a cél, hogy az állampolgár maradjon „át­láthatatlan” mind az állam in­tézményei, mind pedig a piac hatalmasságai számára, miköz­ben az állami intézmények vál­janak üveggé a polgár kíváncsi tekintete előtt. , Mindhárom ombudsman be­számolójának elfogadását java­solták az illetékes bizottságok és a parlamenti pártok. Választások bombariadóval A brit Munkáspárt győzelmét jósolják Példátlan biztonsági intézke­dések közepette zajlott le csü­törtökön a nagy-britanniai ál­talános választás. Becslések szerint a választásra jogosult 44 millió brit polgár­nak jóval több mint nyolcvan százaléka járult az urnák elé május elsején. A közzétett elő­zetes adatok a 18 éve ellenzék­ben politizáló Munkáspárt győ­zelmét valószínűsítették. A konzervatívok a legrosz- szabbul alighanem Skóciában járnak, ahol a harminc százalék körüli országos átlaggal szem­ben a szavazóknak legfeljebb a 19 százalékát tudhatják maguk mögött. Mindez azonban csak korlátozott hatást gyakorol az országos adatokra, mert Skócia lakossága alig ötmillió a 48 milliós Angliával szemben. Csütörtökön a BBC helyi irodájával ismeretlen telefonáló közölte: több robbanószerkezet is ketyeg autókba rejtve Belfast területén, illetve a repülőtéren. A rendőrök két gyanús jármű­vet átvizsgáltak, de pokolgépet nem találtak. À Scotland Yardnak és az elhárításnak a legnagyobb fej­fájást a kampány utolsó szaka­szában az okozta, hogy miképp előzze meg a brit anyaország­ban a korábbi hetek sorozatos bombariadóinak megismétlő­dését a választás napján. Majálisok a Városligetben Sört, virslit, piros szegfűt már nem adnak ingyen Immáron hagyományosnak mondható május 1-jei ünnepsé­gét a Magyar Szocialista Párt a Városligetben tartotta, ahol két fórum között olyan előadóművészek szórakoztatták a több ezer egybegyűltet, mint Zoltán Erika, Csepregi Éva és Aradszky László. A rendszerváltás óta először ünnepelt kö­zösen az öt szakszervezeti tömörülés. A kereszténydemokra­ták a szociális feszültségekről rendeztek konferenciát. A nép mulatott, de csak a saját pénzén, mivel - amint azt Gál Zoltán, az Országgyűlés el­nöke elmondta - az ingyensör és -virsli ideje lejárt, erre már nem futja a kasszából. A Ház elnöke a nyugdíjkor­határ emelésével kapcsolatban kijelentette: erre éppen az ad reális alapot, hogy az egész­ségügyi ellátás folyamatosan javult az elmúlt időszakban, il­letve az emberek megenged­hetik maguknak, hogy pihen­jenek, egészségesen éljenek. Jánosi György, az MSZP alelnöke a kormány és az MSZP kapcsolatáról annyit 30 százalékkal, miközben a gyári munkásoké alig emelke­dett, elmondta: az európai or­szágokban is ehhez hasonlíta­nak a keresetarányok, s nem ahhoz, ami korábban volt jel­lemző. A közalkalmazottak, köztisztviselők még most sin­csenek jól fizetve, s valamiből nekik is élniük kell - szögezte le Kiss Péter. Ma is érvényesek május 1. gondolatai. Ezekkel a szavak­kal nyitotta meg Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fórumának elnöke a rendszerváltás óta először az öt szakszervezeti konföderá­szakszervezetek segítségével lehet kiharcolni, csak összefo­gással, egységben képesek ér­dekeik érvényesítésére. A szakszervezeti színpadot felkereste Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke is. Újság­írók kérdéseire válaszolva el­mondta: a szociális piacgazda­ság milyenségét nem csupán a szociális juttatásokon kell le­mérni, hanem azon is, hogy miként oldják fel a gazdaság résztvevői az újra és újra je­lentkező konfliktusokat. Május 1-jét választotta a Kereszténydemokrata Néppárt arra, hogy konferenciát ren­dezzen a szociális feszültsé­gekről. A szabadversenyes kapitalizmus mindenhatósá­gával szemben a szolidaritás eszméjének fontosságát han­goztatta Giczy György, a KDNP elnöke.' Pozsgay Imre szerint nem yflVCrr. Szakszervezeti és pártpolitikusok a sátorban FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY mondott, hogy az jó, annak el­lenére, hogy a párt nem rejti véka alá véleményét a kor­mány esetleges hibás intézke­déseivel kapcsolatban. Ami az MSZP-t ért korrupciós váda­kat illeti, az alelnök hozzá­tette: sajnos, ők sem kerülték el, hogy olyanok is beférkőz­zenek soraikba, akik becste­lenséget követtek el. Persze - folytatta Jánosi -, a mai Ma­gyarországon gazdasági lobbyk uralkodnak, s nyilván­valóan a politikába is bele kí­vánnak szólni. Ezért nem meg­lepő, hogy megkömyékezik a politikusokat. Ez a tény azon­ban senkit sem mentesít a fele­lősség alól - zárta gondolatait a szocialisták alelhöke. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter arra a kérdésre, vajon a közalkalmazotti bérek miként nőhettek egy év alatt mintegy ció részvételével megrende­zett ünnepséget a budapesti Városligetben. Sándor László, az MSZOSZ elnöke rámutatott: üzenetér­tékű ez az együtt ünneplés. Amikor a munkavállalók ne­héz helyzetben vannak, akkor a szakszervezeti erőket az együttműködésre kell fordí­tani. Most jutottak el idáig az egyes szakszervezetek. A bér­ből, fizetésből élők, a nyugdí­jasok türelemmel viselték a rendszerváltás óta rájuk háruló terheket. Hatalmas vagyoni különbségek alakultak ki. Ám a változáshoz ma már rendel­kezésre áll a gazdasági háttér, így a bankok után e rétegek is joggal számítanak konszolidá­ciójukra. Sándor László felhívta a fi­gyelmet, hogy ezeket a válto­zásokat csak együttesen, a volt tévedés a rendszerváltás. A jelenlegi feszültségek nem az átalakulás tényéből, hanem az elitek felelőtlen magatartá­sából adódnak. Sajnálatosnak tartotta ugyanakkor, hogy nem alakult ki jövőképpel bíró egység az ellenzéki oldalon sem, ezért jelenleg nincsenek meg egy eredményes kor­mányváltás feltételei. Gyulay Endre megyéspüs­pök az erkölcsi megújulás kérdését állította előadásának középpontjába. A magyar állam súlyosan beteg, korrupt, polgáraival szemben tisztességtelen, a par­lamenti demokrácia mai rend­szere pedig fejlődésünk gát­jává vált. Ezt Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke mondta csütörtökön a Hősök terén, a vörös és nemzeti színű zász­lókkal felvonuló tömeg előtt. Munkás- és érdekvédelem. Az MSZP nem távolodott el a baloldali értékektől. Minden vita ellenére a párt döntő több­sége a munkavállalók érdekvé­delmét tartja szem előtt - hang­súlyozta Horn Gyula szocialista pártelnök-miniszterelnök az MSZP Országos Munkás- és Érdekvédelmi Tagozatának szerdai fórumán. Vita Tabajdival. A ma­gyar-ukrán alapszerződés vég­rehajtásáról és a Határon Túli Magyarok Hivatala tevékeny­ségéről tárgyalt szerdán az Or­szággyűlés külügyi bizottsága. A tájékoztatást követő vita so­rán Csóti György, a testület MDF-es alelnöke azzal vádolta meg Tabajdi Csabát, hogy be­számolójában választási kam­pányt folytatott, s nem szólt a magyar-magyar csúcson meg­fogalmazódott éles kritikákról. Büntetőeljárási reform. Az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az új büntetőeljárásról szóló törvény tervezete. Az igazságszolgáltatási reform egyik legfontosabb részét ké­pező kódex 555 paragrafusból áll. Hamarosan megkezdődik a törvénytervezet közigazgatási egyeztetése, valamint szakmai vitája. A tervek szerint a kor­mány május végén vagy június elején dönt a tervezet Ország- gyűlés elé tévesztéséről. Orbán tárgyalásai. Az ellen­zéki együttműködésről, a NATO-bővítésről és az európai integrációról tárgyalt budapesti találkozóján Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Rudolf Sei- ters, a német CDU/CSU frak­cióvezető-helyettese. Kampányreszcly. Az agrár- törvény tervezete jó esetben egy-másfél hónapon belül a parlament elé kerül, ha viszont erre csak az ősszel kerül sor, akkor a törvény könnyen a pár­tok választási kampányának ál­dozata lehet - monta Kis Zol­tán, a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára egy szegedi gyűlésen. A kábítószer ellen. A drog- fogyasztás elleni küzdelem ha­tékonyabbá tétele érdekében az állami, önkormányzati és civil szervezetek munkájának össze­hangolását sürgette a kábító­szer-fogyasztásról rendezett szerdai parlamenti nyílt napon Gál Zoltán házelnök. Az össze­fogás szükségességét a vitában felszólalók is megerősítették. A miniszterelnök emléke. Több százan emlékeztek Antall Józsefre a Veszprém megyei Palóznakon, ahol 1993. április 30-án avatta fel a faluházat a néhai miniszterelnök. Azóta az emlékhelyet minden évfordu­lón fölkeresik a család tagjai, a barátok és tisztelők. Anyák napja előtt. A honvédségnél szerdán köszöntötték azokat az édesanyákat, akik­nek legalább öt gyermeke teljesített katonai szolgálatot. Fodor István a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára és Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök nyújtott át jutal­mat és virágcsokrot az édesanyáknak, majd díszebédet adtak tiszteletükre, fotó: feb/diósi imre Hírek külföldről 93 párt vállalja a megmérettetést A boszniai helyhatósági választásokra 93 párt je­lentkezett. A muszlim-horvát föderáció területén és a boszniai Szerb Köztársaságban szeptember 13-án járulhatnak a polgárok az urnákhoz. A je­lentkezők között 48 olyan párt van, amely na­gyobb múltra tekint vissza, míg 45 politikai szer­vezet első alkalommal kíván jelölteket indítani. Klaus Kinkel Bukarestben „Ügyvédje” lesz Románia euroatlanti integráció­jának, jelentette ki Klaus Kinkel Bukarestben. A német külügyminiszter úgy ítéli meg, hogy az or­szág jó úton jár ahhoz, hogy komolyan vegyék, de „hátra van még a reform megvalósításának ap­rómunkája”. Kinkéit hétszáz német vállalkozó kísérte el romániai útjára. Japán kitüntetés Kosa Ferencnek Kitüntetést kapott Tokióban Kosa Ferenc film­rendező. A Magyar-Japán Baráti társaság tiszte­letbeli elnökének, képviselőnek az arany és ezüst csillaggal ékesített Szent Kincs nevű érdemren­det ítélték oda a „magyar-japán barátság és a kul­turális kapcsolatok elmélyítése terén szerzett ér­demeiért”. / Észak-koreai emberrablók Emberrablásokat követett el Tokió szerint Észak- Korea. A japán rendőrség szerint a phenjani kormány tíz japán állampolgár, köztük egy 13 éves kislány elrablásáért felelős. Az ügyek tisztá­zásáig Japán nem részesíti élelmiszersegélyek­ben Észak-Koreát. Az amerikai külügyminiszté­rium Észak-Koreát a „terrorizmust támogató” hét ország között tartja nyilván. Újfasiszta felvonulások Nagy erők mozgósításával akadályozta meg a német rendőrség, hogy újfasiszták több városban felvonulásokat tartsanak. A lipcsei rendezvényt némi huzavona után a hatóságok betiltották, ám ennek ellenére több száz szélsőjobboldali gyűlt össze a megmozdulás tervezett helyszínén. Több mint százötven bőrfejűt őrizetbe vettek.

Next

/
Thumbnails
Contents