Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05-06 / 79. szám

1997. április 5., szombat Megyei Körkép 3. oldal Jár-e munkanélküli segély az őstermelőknek? A sorrendre oda kell figyelni Az tény, hogy a falun élők tudnak legnehezebben elhe­lyezkedni, hiszen helyben ke­vés a munkalehetőség, a kö­zeli városban viszont nem szívesen foglalkoztatnak be­járókat. Ugyanakkor a vidé­kieknek annyiból könnyebb, hogy a kiskertben megter­melhetik legalább azt, ami a megélhetésükhöz szükséges. De mi van akkor, ha kicsit több terem és értékesíteni is szeretné a termelő? Ha már van őster­melői igazolványa, akkor jár-e munkanélküli segély a kérelme­zőnek? A megyei munkaügyi központ jogi osztályán Dr. Kai­ser Katalin osztályvezetőt kér­deztem arról, hogy mire szá­míthatnak azok, akik őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek? — Mivel mi is többször ta­lálkoztunk már ezzel a helyzet­tel, ezért a szomszédos megyék munkatársaival együtt próbál­tunk kialakítani egy közös gya­korlatot, ugyanis a Munkaügyi Minisztériumban tervezik ugyan, de még nem született meg az az állásfoglalás, mely ezt a kérdést egységesen ren­dezné. A mezőgazdasági őstermelő fogalmának a bevezetése azt is jelenti, hogy olyan magánsze­mélyekről van szó, akik saját szükségleteiken felül, értékesí­tési célú termelést is folytatnak, különben nem váltották volna ki az őstermelői igazolványu­kat. Ennélfogva az őstermelő így kereső tevékenységűnek minősül. Ugyanakkor munka- nélküli járadékra az a személy jogosult, aki nem áll munkavi­szonyban és egyéb kereső tevé­kenységet sem folytat. — Ez tehát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági őstermelő, aki a családi szükségletein felül ér­tékesítésre is termel, munkanél­küli járadékra nem jogosult? — Igen, de ha a munkanél­küli járadékos kiváltja az ős­termelői igazolványát - mert megteheti - akkor nem kell megszüntetni részére a járadék folyósítását. Természetesen ennek feltételei vannak, melyek a következők: a munkanélküli, őstermelői tevékenységéből származó jövedelme, havonta, nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 száza­lékát, vagyis a 8500 forintot, valamint bejelentési kötelezett­ségének is eleget tett a munka­ügyi központ felé. — Ha jól értettem először kell munkanélkülinek lenni, majd őstermelőként is tevé­kenykedhet az érintett. De ho­gyan tudják azt ellenőrizni, hogy havonta valóban csak 8500 forint bevételt ért el a terménye értékesítésével, vagy mennyire merev ez a határ, hi­szen ha valaki értékesít egy disznót akkor megugrik a havi bevétele, pedig lehet, hogy egész évben csak ennyire fu­totta neki? — A bevételét a központ va­lóban nehezen tudná ellen­őrizni. Teljes egészében rá van bízva az érintettre, hogy mit nyilatkozik, de az itt feltüntetett adatok helyességéért a munka- nélküli felel. — Fordítva előfordulhat-e, hogy először kiváltja a termelő az őstermelői igazolványát, majd jelentkezik a munkaügyi hivatalban járadékért? — Nem, mert ebben az esetben az őstermelői igazol­vány kiváltását a járadék szem­pontjából kizáró körülmény­ként kell értékelni. Mauthner A megye adottságai kiválók (Folytatás az 1■ oldalról.) A megye adottságai a szántó­földi növénytermesztésben kie- melkedőek, mondta Czuczor Fe­renc, aki azt is hozzátette, hogy ehhez az IKR is hozzájárult azzal, hogy segítette és a jövőben is se­gíteni kívánja a termelők ered­ményes gazdálkodását. Az elmúlt években, a termőföldek privati­zációja után, ismét szép eredmé­nyeket tudnak felmutatni a terme­lők. Természetesen a hazai ered­ményeket leginkább úgy lehet ér­tékelni, ha összehasonlítjuk más európai országokéval. Az uniós csatlakozás jegyében Brüsszel­ben elkészítették azt a jelentést, melyben a szomszédos országo­két hasonlították a magyar viszo­nyokhoz. Ezt ismertette Czuczor Ferenc, az IKR területi igazga­tója. Két mutatót emeltek ki a je­lentésben, az egyik a hektáron­kénti pénzbeli hozam, a másik a munkaerő ára. Ha Magyarorszá­gon a hektáronkénti pénzbeli ho­zamot 100 %-nak tekintjük, ak­kor Csehországban ez 62, Szlo­vákiában 59, Romániában 90, Bulgáriában 53, Lengyelország­ban 73 %. A munkaerő ára (a ha­zai 100 %-hoz képest) Lengyel- országban 24, Romániában 24, Bulgáriában 30, Csehországban 61, Szlovákiában 54 %, vagyis alacsonyabb, mint nálunk. Ezt követően a szakemberek a New Holland Fiat termékeit, gé­peit ismerhették meg, melynek kizárólagos forgalmazója az IKR. Az előadások után gyakor­lati gépbemutatókra is sor került a szekszárdi Aranyfürt Mezőgaz­dasági Szövetkezet területén, ahol maguk az érdeklődők is ki­próbálhatták az erő és munkagé­peket. Mauthner Távol Európától (6.) A legoptimistább ember: Szalóky K. Attila Szalóky K. Attiláról a társai egyhangúan állítják, ő a csapat lelke. Aki csak optimistán látja a dolgokat, a mélypontról ő mozdítja ki a többieket. A le­hetetlenben is hisz, az elkép­zelhetetlent is megvalósítja. Huszonkét éve búvár, kora alig haladja meg ezt az időt. Az Octo­pus Tengeri Régészeti Egyesület elnöke, az expedíció magyar ve­zetője. Nős, a három hónapos Sebastian édesapja. ' — Attila, honnan tudtál az elsüllyedt ha­jókról? — Búvárként a vi­zek állat- és növényvi­lága mellett egyre job­ban érdekeltek törté­nelmünk hullámsírba veszett emlékei. 1995. nyarán egy baráti be­szélgetést hallva - me­lyet dr. Faragó István és Brankovits István folytatott - érzem, itt a nagy lehetőség! Az említett urakat akkor még nem ismertem, később mutattak be nekik, de akkor rögtön kértem őket, üljünk le és beszélges­sünk az elsüllyedt hajókról. Ecseteltem elképzeléseimet, s azt a véleményeket miszerint képesek lennénk mi, magyarok is egy project kidolgozására és megvalósítására. Csak moso­lyogtak rajtam, nem hitték, hogy van keresnivalónk ezen a területen. Szerencsére lelkese­désem átragadt rájuk is, meg­győztem őket, ha nagyon akar­ják és bíznak magukban, min­dent meg lehet csinálni. A leg­közelebbi találkozóra már konkrét tervekkel érkeztünk. A sok-sok országból, amik a ku­tatás szempontjából szóba jö­hettek, végül kettő mellett tet­tük le a voksunkat: Dél-Afrika és < a Fülöp-szigetek mellett. Dr. Wilfredo Ronquello-val a Mandai Maritime Múzeum igazgatójával ígéretes tárgya­lásokat folytattunk, amikor egy természeti katasztrófa ke­resztülhúzta terveinket. ’95 szeptemberében fél Manilát elsöpörte egy hatalmas tájfun. így maradt a másik kapcso­lat. Drs. Bruno Werz-cel, a Fokvárosi Egyetem vízalatti régészet tanszékvezetőjével beszéltünk, elképzeléseinket faxon is elküldtük neki. ő ugyanezen úton közölte a kuta­tás feltételeit: jelöljük meg a konkrét munkát, írjuk le jövő­beni terveinket is. Kiemelte, hogy csak akkor folytathatunk feltárásokat, ha szigorúan be­tartjuk az ország törvényeit és szakemberek - régész, restau­rátor, stb. - is lesznek a csa­patban. Régi búvárismeretsé­gem segítségével kerestem meg a feladatra megfelelő em­bereket. Végül 60-70 jelölt kö­zül került ki a húsz főből álló csoport. A célom az volt, hogy több legyet üssek egy csa­pásra: lehetőleg szakterületük legjobbjai legyenek, s legye­nek egyben búvárok is. Ez utóbbi kitétel az Egyesület ügyvivőire azért nem vonatko­zik. Elhatározásomat olyany- nyira sikerült megvalósíta­nom, hogy társaim feleségei is mind búvárok, többük szakmá­ját is hasznosítani tudjuk mun­kánk során. A következő lépés a konkrét hajó kiválasztása volt. Ezért 1996. februárjában többedma- gammal kiutaztunk Fokvá­rosba, ahol a múzeumok és a levéltár írásos anyagai közt ke­restük a referenciamunkának is megfelelő hajót - minden­képpen be akartuk bizonyítani, hogy bár se tengerünk, se óce­ánunk nincs, mégis jól felké­szült búvárok vagyunk. A régi iratok, rakománylisták mellett támogatókat is kellett talál­nunk. Több, mint félezer tár­gyalás után tíz nagy szponzort is sikerült megnyerni ügyünk­nek. — Szerencsére. És hány hajó „kellette magát”? — A Tábla-öbölben, ahol kutatni szerettünk volna, negyvennyolc kereskedelmi és hadihajó süllyedt el az elmúlt évszázadokban. Ebből nyolc­nak ismertük a pontos pozíció­ját s végül az 1806-ban dicste­len véget ért holland hadihajót, a Bato-t választottuk. Ekkor már erre a hajóra dolgoztuk ki a projectet. A részletes ütem­tervet Werz és Faragó urakkal készítettük. Bruno a helyi te­repviszonyokat ismerte, mi pedig a csapat munkaképessé­gével és a rendelkezésünkre álló technikai eszközök meny- nyiségével és minőségével voltunk tisztában. „Csak” eny- nyi előkészítő munka szüksé­geltetett ahhoz, hogy megkap­juk a kutatáshoz és a feltárás­hoz az engedélyt. A zöld utat adók között van Jaco Boshoff úr, a Fokvárosi Maritime Mú­zeum igazgatója; munkánk be­fejezéséig ő képviseli a dél-af­rikai kormányt. Ő választja ki a felhozott leletekből az orszá­gát megillető részt, mely a tár­gyak maximum ötven száza­léka. — Reméljük, hogy Tolna megye is részesül a Bato ra­kományából. — A restaurált tárgyak be­mutatásának premierje Szek- szárdon lesz, majd Budapest, a Nemzeti Múzeum a következő állomás. Innen indul világkö­rüli útra a feltárt anyag. Eddig 8-9 ország jelezte, hogy szíve­sen fogadná a vándorkiállítást. Ezt még alaposan meg kell szervezni, hisz a gyűjtemény többezer darabból fog állni. Épp ezért az állandó kiállításra is ennek megfelelően kell he­lyet találnunk. Ezzel kapcso­latban beszéltem már Bach Jó­zsef úrral, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökével. Ajánlata szerint erre a célra az ozorai várkastély lenne a legmegfele­lőbb, a gyűjteményre külön múzeumot tudnának itt létre­hozni. Remélem a megvalósí­tásnak nem lesz semmi akadá­lya! — Kicsit más téma: napok óta nagy a zsivaj az udvarban. — Végre megérkeztek a fe­leségek, gyerekek is! Három hónapi távoliét után újra lát­hatjuk egymást. Tizenkét hét telt el nélkülük. Nemcsak komfortosab lett - főzés, mo­sás, takarítás - így az élet, de lényegesen megnőtt a munka intenzitása is. Mint már emlí­tettem, mindegyik hölgy búvár is, merülnek ve­lünk, segítenek a Bato tisztításában, a leletek felszínre ho­zatalában. — Ti vagytok az első és egyetlen kül­földi kutatócsoport Dél-Afrika partjai­nál. Kérlek, mutasd be pár szóval az Egyesület otthon maradt tagjait, kik hazulról segítik munkátokat. — Örömmel. Dombóvári Tibor vízalatti operatőr, mindent tud, amit a víz alatti filmezés­ről tudni lehet; dr. Fazekas László jo­gász, az Egyesület ügyes-bajos dolgait intézi; Kisbán Lajos az Octo­pus főtitkára, az expedíció magyarországi menedzsere; dr. Morgós András a Nemzeti Múzeum főrestaurátora, világ­hírű „lelet-tartósító”; Németh Szabolcs tengerbiológus-bú- vár, tőle tanultuk, hogy milyen élőlényekkel találkozhatunk az óceánban és hogyan viszo­nyuljunk hozzájuk; Straub De­zső színész, neki a médiame­nedzselés jutott osztályrészül; végül testvérem Szalóky Dé­nes búvártechnikai-szer ké­szítő, ő „eszkábálta” össze például a speciális fotóállvá­nyunkat is. — Májusban-júniusban be­fejeződik ez a project. Mi lesz a csapattal? — Készülünk a követke­zőre! Egy kereskedelmi hajó a „célpontunk”, pontos koordi­nátáit még be kell mérnünk. Természetesen ezt a kutatást is engedélyeztetni kell, az admi­nisztrációban már jártasabbak vagyunk, bízom benne, hogy erre a pályázatra, a Bato-n végzett munkánk alapján is, szintén zöld utat kapunk. V. Günszler Beáta (Támogatók: Varga Trans- Fer Kft., Samsonite Kft, Gemenc Volán Rt, Terra Kft, Sooter’s Fotó, Jantner Fotó, Népbolt RT, Ibusz Rt. Eximpo-Trade Kft. A Szalóky család Belügyi dolgozók béremelése Dombodban tartja ülését csü­törtök estétől szombat délig a Belügyi Dolgozók Szakszerve­zete Intéző Bizottsága. A rendezvényről dr. Bárdos Juditot főtitkárt kérdeztük. — Azt tervezzük, hogy az idén öt regionális ülést tartunk, s megpróbáljuk egy asztalhoz ültetni a megyei vezetőket, a tűzoltó parancsnokokat és a he­lyi szakszervezeti tisztségvise­lőket. Dombodba Tolna, Bara­nya, Somogy, Veszprém és Fe­jér megye képviselőit hívtuk meg, és a Somogy megyében lévő lovasbázis vezetését. Itt van Veszprém, Baranya és Tolna megye tűzoltóparancs­noka. Megpróbáljuk megbe­szélni a munkavállalók szem­szögéből a munkáltatókat érintő problémákat, ugyanak­kor nyíltságot kérünk a munkál­tatóktól abban, hogy mit várnak el a szakszervezettől. — Mi valósult meg az ígért 18 százalékos béremelésből? — A konfliktus abból ered, hogy van olyan állami vezető, aki 18 százalékos béremelésről beszél, más meg 17 százalékos kereset-növekedésre hivatko­zik. A Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsá­ban a megállapodás 17 százalé­kos keresetnövekedésről szólt, a közalkalmazotti szférában. A tény, hogy a Belügyminiszté­rium területén mindösszesen tíz százalékos béremelés volt az idén. Ezt nem tudjuk elfogadni, májusra újabb érdekegyeztetést hívtunk össze. 1992-től szá­mítva mintegy 50-60 százalé­kos a reálbércsökkenés a bel­ügyi közalkalmazottaknál. — A szakszervezetnek nem­csak közalkalmazottak a tagjai. — Mi minden területen jelen vagyunk, csak a diplomás köz- tisztviselőknél valósult meg a 17 százalékos kereset-növekedés, másoknál csak mintegy 10 volt. A hivatásos állományban, nagy átlagban már megvalósult az említett kereset-növekedés, s nekik lesz még novemberben 30 százalékos pótlék a szolgálati törvény értelmében. Persze ők sem keresnek sokat, s minden területen van még hiány az ígért béremelésből. — Milyen témákkal foglal­kozik még az intéző bizottság. — Az idei feladatok megbe­szélése mellett az arculat meg­újításával foglalkozunk. Ihárosi Giczy már újságíróként is hivatkozott Pozsgayra Változó magyar valóság Nincs különösebb mögöttes tartalma annak, hogy tegnap Szekszárdon, a Művészetek Házában Pozsgay Imre együtt tartott előadást Giczy Györggyel. Egyszerűen arról van szó, hogy a debreceni KLTE politológus professzora eleget tett a keresztényde­mokraták meghívásának, a KDNP pedig ezt örömmel nyugtázta, hiszen a közös fel­lépés mindkét felet erősítheti. A két ismert politikus az elő­adás előtt sajtótájékoztató kere­tében fejtette ki nézetét a mai magyar valóságról. Pozsgay Imre többek között elmondta, hogy a társadalom gazdasági, politikai és morális válságban vergődik. A változtatás - azaz a kormány leváltása - érdekében nemzeti, demokratikus alapon megteremtett összefogásra van szükség. Nem az a kérdés, hogy ki megy, hanem az, hogy ki jön - hangsúlyozta Pozsgay Imre, rámutatva arra, hogy azok győznek, akik átgondolt ter­vekkel állnak a társadalom elé. A saját politikai színeváltozá­sait firtató kérdésekre azt vála­szolta, hogy jómaga a látszat el­lenére kevesebbet változott, mint a politikai környezet. Mert ki gondolta volna ’89-90-ben, hogy a kapitalista privatizációs programot éppen a szocialisták fogják végrehajtani? Ki gon­dolta volna, hogy a '90-94 kö­zött regnáló kormány teljesít­ményét most többre lehet érté­kelni, mint a mostaniét? Egyébként Pozsgay Imre nem saját magát nem érti, hanem azt, hogy miért vannak még most is emberek olyan helyen, ahova nem valók. Giczy György szerint a vál­tozó magyar valóság ellenére Pozsgay Imre mindig is olyan értékekről beszélt, amilyenekre bízvást lehetett építeni. A KDNP elnöke egykoron, mint katolikus újságíró is hivatkozott arra, amit Pozsgay Imre egy- egy beszédében megfogalma­zott. Adná az Isten, hogy sok ilyen hiteles politikusa lenne Magyarországnak - mutatott a mellette ülő Pozsgay Imrére Giczy György. A KDNP elnöke mondan­dója további részében hitet tett a gyökeres - elsősorban gazda­sági és erkölcsi - fordulat mel­lett, sürgetve az igazi demokrá­cia, az igazi rendszerváltozás megvalósítását. -szá-

Next

/
Thumbnails
Contents