Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-05-06 / 79. szám
1997. április 5., szombat Megyei Körkép 3. oldal Jár-e munkanélküli segély az őstermelőknek? A sorrendre oda kell figyelni Az tény, hogy a falun élők tudnak legnehezebben elhelyezkedni, hiszen helyben kevés a munkalehetőség, a közeli városban viszont nem szívesen foglalkoztatnak bejárókat. Ugyanakkor a vidékieknek annyiból könnyebb, hogy a kiskertben megtermelhetik legalább azt, ami a megélhetésükhöz szükséges. De mi van akkor, ha kicsit több terem és értékesíteni is szeretné a termelő? Ha már van őstermelői igazolványa, akkor jár-e munkanélküli segély a kérelmezőnek? A megyei munkaügyi központ jogi osztályán Dr. Kaiser Katalin osztályvezetőt kérdeztem arról, hogy mire számíthatnak azok, akik őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek? — Mivel mi is többször találkoztunk már ezzel a helyzettel, ezért a szomszédos megyék munkatársaival együtt próbáltunk kialakítani egy közös gyakorlatot, ugyanis a Munkaügyi Minisztériumban tervezik ugyan, de még nem született meg az az állásfoglalás, mely ezt a kérdést egységesen rendezné. A mezőgazdasági őstermelő fogalmának a bevezetése azt is jelenti, hogy olyan magánszemélyekről van szó, akik saját szükségleteiken felül, értékesítési célú termelést is folytatnak, különben nem váltották volna ki az őstermelői igazolványukat. Ennélfogva az őstermelő így kereső tevékenységűnek minősül. Ugyanakkor munka- nélküli járadékra az a személy jogosult, aki nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat. — Ez tehát azt jelenti, hogy a mezőgazdasági őstermelő, aki a családi szükségletein felül értékesítésre is termel, munkanélküli járadékra nem jogosult? — Igen, de ha a munkanélküli járadékos kiváltja az őstermelői igazolványát - mert megteheti - akkor nem kell megszüntetni részére a járadék folyósítását. Természetesen ennek feltételei vannak, melyek a következők: a munkanélküli, őstermelői tevékenységéből származó jövedelme, havonta, nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 50 százalékát, vagyis a 8500 forintot, valamint bejelentési kötelezettségének is eleget tett a munkaügyi központ felé. — Ha jól értettem először kell munkanélkülinek lenni, majd őstermelőként is tevékenykedhet az érintett. De hogyan tudják azt ellenőrizni, hogy havonta valóban csak 8500 forint bevételt ért el a terménye értékesítésével, vagy mennyire merev ez a határ, hiszen ha valaki értékesít egy disznót akkor megugrik a havi bevétele, pedig lehet, hogy egész évben csak ennyire futotta neki? — A bevételét a központ valóban nehezen tudná ellenőrizni. Teljes egészében rá van bízva az érintettre, hogy mit nyilatkozik, de az itt feltüntetett adatok helyességéért a munka- nélküli felel. — Fordítva előfordulhat-e, hogy először kiváltja a termelő az őstermelői igazolványát, majd jelentkezik a munkaügyi hivatalban járadékért? — Nem, mert ebben az esetben az őstermelői igazolvány kiváltását a járadék szempontjából kizáró körülményként kell értékelni. Mauthner A megye adottságai kiválók (Folytatás az 1■ oldalról.) A megye adottságai a szántóföldi növénytermesztésben kie- melkedőek, mondta Czuczor Ferenc, aki azt is hozzátette, hogy ehhez az IKR is hozzájárult azzal, hogy segítette és a jövőben is segíteni kívánja a termelők eredményes gazdálkodását. Az elmúlt években, a termőföldek privatizációja után, ismét szép eredményeket tudnak felmutatni a termelők. Természetesen a hazai eredményeket leginkább úgy lehet értékelni, ha összehasonlítjuk más európai országokéval. Az uniós csatlakozás jegyében Brüsszelben elkészítették azt a jelentést, melyben a szomszédos országokét hasonlították a magyar viszonyokhoz. Ezt ismertette Czuczor Ferenc, az IKR területi igazgatója. Két mutatót emeltek ki a jelentésben, az egyik a hektáronkénti pénzbeli hozam, a másik a munkaerő ára. Ha Magyarországon a hektáronkénti pénzbeli hozamot 100 %-nak tekintjük, akkor Csehországban ez 62, Szlovákiában 59, Romániában 90, Bulgáriában 53, Lengyelországban 73 %. A munkaerő ára (a hazai 100 %-hoz képest) Lengyel- országban 24, Romániában 24, Bulgáriában 30, Csehországban 61, Szlovákiában 54 %, vagyis alacsonyabb, mint nálunk. Ezt követően a szakemberek a New Holland Fiat termékeit, gépeit ismerhették meg, melynek kizárólagos forgalmazója az IKR. Az előadások után gyakorlati gépbemutatókra is sor került a szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet területén, ahol maguk az érdeklődők is kipróbálhatták az erő és munkagépeket. Mauthner Távol Európától (6.) A legoptimistább ember: Szalóky K. Attila Szalóky K. Attiláról a társai egyhangúan állítják, ő a csapat lelke. Aki csak optimistán látja a dolgokat, a mélypontról ő mozdítja ki a többieket. A lehetetlenben is hisz, az elképzelhetetlent is megvalósítja. Huszonkét éve búvár, kora alig haladja meg ezt az időt. Az Octopus Tengeri Régészeti Egyesület elnöke, az expedíció magyar vezetője. Nős, a három hónapos Sebastian édesapja. ' — Attila, honnan tudtál az elsüllyedt hajókról? — Búvárként a vizek állat- és növényvilága mellett egyre jobban érdekeltek történelmünk hullámsírba veszett emlékei. 1995. nyarán egy baráti beszélgetést hallva - melyet dr. Faragó István és Brankovits István folytatott - érzem, itt a nagy lehetőség! Az említett urakat akkor még nem ismertem, később mutattak be nekik, de akkor rögtön kértem őket, üljünk le és beszélgessünk az elsüllyedt hajókról. Ecseteltem elképzeléseimet, s azt a véleményeket miszerint képesek lennénk mi, magyarok is egy project kidolgozására és megvalósítására. Csak mosolyogtak rajtam, nem hitték, hogy van keresnivalónk ezen a területen. Szerencsére lelkesedésem átragadt rájuk is, meggyőztem őket, ha nagyon akarják és bíznak magukban, mindent meg lehet csinálni. A legközelebbi találkozóra már konkrét tervekkel érkeztünk. A sok-sok országból, amik a kutatás szempontjából szóba jöhettek, végül kettő mellett tettük le a voksunkat: Dél-Afrika és < a Fülöp-szigetek mellett. Dr. Wilfredo Ronquello-val a Mandai Maritime Múzeum igazgatójával ígéretes tárgyalásokat folytattunk, amikor egy természeti katasztrófa keresztülhúzta terveinket. ’95 szeptemberében fél Manilát elsöpörte egy hatalmas tájfun. így maradt a másik kapcsolat. Drs. Bruno Werz-cel, a Fokvárosi Egyetem vízalatti régészet tanszékvezetőjével beszéltünk, elképzeléseinket faxon is elküldtük neki. ő ugyanezen úton közölte a kutatás feltételeit: jelöljük meg a konkrét munkát, írjuk le jövőbeni terveinket is. Kiemelte, hogy csak akkor folytathatunk feltárásokat, ha szigorúan betartjuk az ország törvényeit és szakemberek - régész, restaurátor, stb. - is lesznek a csapatban. Régi búvárismeretségem segítségével kerestem meg a feladatra megfelelő embereket. Végül 60-70 jelölt közül került ki a húsz főből álló csoport. A célom az volt, hogy több legyet üssek egy csapásra: lehetőleg szakterületük legjobbjai legyenek, s legyenek egyben búvárok is. Ez utóbbi kitétel az Egyesület ügyvivőire azért nem vonatkozik. Elhatározásomat olyany- nyira sikerült megvalósítanom, hogy társaim feleségei is mind búvárok, többük szakmáját is hasznosítani tudjuk munkánk során. A következő lépés a konkrét hajó kiválasztása volt. Ezért 1996. februárjában többedma- gammal kiutaztunk Fokvárosba, ahol a múzeumok és a levéltár írásos anyagai közt kerestük a referenciamunkának is megfelelő hajót - mindenképpen be akartuk bizonyítani, hogy bár se tengerünk, se óceánunk nincs, mégis jól felkészült búvárok vagyunk. A régi iratok, rakománylisták mellett támogatókat is kellett találnunk. Több, mint félezer tárgyalás után tíz nagy szponzort is sikerült megnyerni ügyünknek. — Szerencsére. És hány hajó „kellette magát”? — A Tábla-öbölben, ahol kutatni szerettünk volna, negyvennyolc kereskedelmi és hadihajó süllyedt el az elmúlt évszázadokban. Ebből nyolcnak ismertük a pontos pozícióját s végül az 1806-ban dicstelen véget ért holland hadihajót, a Bato-t választottuk. Ekkor már erre a hajóra dolgoztuk ki a projectet. A részletes ütemtervet Werz és Faragó urakkal készítettük. Bruno a helyi terepviszonyokat ismerte, mi pedig a csapat munkaképességével és a rendelkezésünkre álló technikai eszközök meny- nyiségével és minőségével voltunk tisztában. „Csak” eny- nyi előkészítő munka szükségeltetett ahhoz, hogy megkapjuk a kutatáshoz és a feltáráshoz az engedélyt. A zöld utat adók között van Jaco Boshoff úr, a Fokvárosi Maritime Múzeum igazgatója; munkánk befejezéséig ő képviseli a dél-afrikai kormányt. Ő választja ki a felhozott leletekből az országát megillető részt, mely a tárgyak maximum ötven százaléka. — Reméljük, hogy Tolna megye is részesül a Bato rakományából. — A restaurált tárgyak bemutatásának premierje Szek- szárdon lesz, majd Budapest, a Nemzeti Múzeum a következő állomás. Innen indul világkörüli útra a feltárt anyag. Eddig 8-9 ország jelezte, hogy szívesen fogadná a vándorkiállítást. Ezt még alaposan meg kell szervezni, hisz a gyűjtemény többezer darabból fog állni. Épp ezért az állandó kiállításra is ennek megfelelően kell helyet találnunk. Ezzel kapcsolatban beszéltem már Bach József úrral, a Tolna Megyei Közgyűlés elnökével. Ajánlata szerint erre a célra az ozorai várkastély lenne a legmegfelelőbb, a gyűjteményre külön múzeumot tudnának itt létrehozni. Remélem a megvalósításnak nem lesz semmi akadálya! — Kicsit más téma: napok óta nagy a zsivaj az udvarban. — Végre megérkeztek a feleségek, gyerekek is! Három hónapi távoliét után újra láthatjuk egymást. Tizenkét hét telt el nélkülük. Nemcsak komfortosab lett - főzés, mosás, takarítás - így az élet, de lényegesen megnőtt a munka intenzitása is. Mint már említettem, mindegyik hölgy búvár is, merülnek velünk, segítenek a Bato tisztításában, a leletek felszínre hozatalában. — Ti vagytok az első és egyetlen külföldi kutatócsoport Dél-Afrika partjainál. Kérlek, mutasd be pár szóval az Egyesület otthon maradt tagjait, kik hazulról segítik munkátokat. — Örömmel. Dombóvári Tibor vízalatti operatőr, mindent tud, amit a víz alatti filmezésről tudni lehet; dr. Fazekas László jogász, az Egyesület ügyes-bajos dolgait intézi; Kisbán Lajos az Octopus főtitkára, az expedíció magyarországi menedzsere; dr. Morgós András a Nemzeti Múzeum főrestaurátora, világhírű „lelet-tartósító”; Németh Szabolcs tengerbiológus-bú- vár, tőle tanultuk, hogy milyen élőlényekkel találkozhatunk az óceánban és hogyan viszonyuljunk hozzájuk; Straub Dezső színész, neki a médiamenedzselés jutott osztályrészül; végül testvérem Szalóky Dénes búvártechnikai-szer készítő, ő „eszkábálta” össze például a speciális fotóállványunkat is. — Májusban-júniusban befejeződik ez a project. Mi lesz a csapattal? — Készülünk a következőre! Egy kereskedelmi hajó a „célpontunk”, pontos koordinátáit még be kell mérnünk. Természetesen ezt a kutatást is engedélyeztetni kell, az adminisztrációban már jártasabbak vagyunk, bízom benne, hogy erre a pályázatra, a Bato-n végzett munkánk alapján is, szintén zöld utat kapunk. V. Günszler Beáta (Támogatók: Varga Trans- Fer Kft., Samsonite Kft, Gemenc Volán Rt, Terra Kft, Sooter’s Fotó, Jantner Fotó, Népbolt RT, Ibusz Rt. Eximpo-Trade Kft. A Szalóky család Belügyi dolgozók béremelése Dombodban tartja ülését csütörtök estétől szombat délig a Belügyi Dolgozók Szakszervezete Intéző Bizottsága. A rendezvényről dr. Bárdos Juditot főtitkárt kérdeztük. — Azt tervezzük, hogy az idén öt regionális ülést tartunk, s megpróbáljuk egy asztalhoz ültetni a megyei vezetőket, a tűzoltó parancsnokokat és a helyi szakszervezeti tisztségviselőket. Dombodba Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém és Fejér megye képviselőit hívtuk meg, és a Somogy megyében lévő lovasbázis vezetését. Itt van Veszprém, Baranya és Tolna megye tűzoltóparancsnoka. Megpróbáljuk megbeszélni a munkavállalók szemszögéből a munkáltatókat érintő problémákat, ugyanakkor nyíltságot kérünk a munkáltatóktól abban, hogy mit várnak el a szakszervezettől. — Mi valósult meg az ígért 18 százalékos béremelésből? — A konfliktus abból ered, hogy van olyan állami vezető, aki 18 százalékos béremelésről beszél, más meg 17 százalékos kereset-növekedésre hivatkozik. A Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsában a megállapodás 17 százalékos keresetnövekedésről szólt, a közalkalmazotti szférában. A tény, hogy a Belügyminisztérium területén mindösszesen tíz százalékos béremelés volt az idén. Ezt nem tudjuk elfogadni, májusra újabb érdekegyeztetést hívtunk össze. 1992-től számítva mintegy 50-60 százalékos a reálbércsökkenés a belügyi közalkalmazottaknál. — A szakszervezetnek nemcsak közalkalmazottak a tagjai. — Mi minden területen jelen vagyunk, csak a diplomás köz- tisztviselőknél valósult meg a 17 százalékos kereset-növekedés, másoknál csak mintegy 10 volt. A hivatásos állományban, nagy átlagban már megvalósult az említett kereset-növekedés, s nekik lesz még novemberben 30 százalékos pótlék a szolgálati törvény értelmében. Persze ők sem keresnek sokat, s minden területen van még hiány az ígért béremelésből. — Milyen témákkal foglalkozik még az intéző bizottság. — Az idei feladatok megbeszélése mellett az arculat megújításával foglalkozunk. Ihárosi Giczy már újságíróként is hivatkozott Pozsgayra Változó magyar valóság Nincs különösebb mögöttes tartalma annak, hogy tegnap Szekszárdon, a Művészetek Házában Pozsgay Imre együtt tartott előadást Giczy Györggyel. Egyszerűen arról van szó, hogy a debreceni KLTE politológus professzora eleget tett a kereszténydemokraták meghívásának, a KDNP pedig ezt örömmel nyugtázta, hiszen a közös fellépés mindkét felet erősítheti. A két ismert politikus az előadás előtt sajtótájékoztató keretében fejtette ki nézetét a mai magyar valóságról. Pozsgay Imre többek között elmondta, hogy a társadalom gazdasági, politikai és morális válságban vergődik. A változtatás - azaz a kormány leváltása - érdekében nemzeti, demokratikus alapon megteremtett összefogásra van szükség. Nem az a kérdés, hogy ki megy, hanem az, hogy ki jön - hangsúlyozta Pozsgay Imre, rámutatva arra, hogy azok győznek, akik átgondolt tervekkel állnak a társadalom elé. A saját politikai színeváltozásait firtató kérdésekre azt válaszolta, hogy jómaga a látszat ellenére kevesebbet változott, mint a politikai környezet. Mert ki gondolta volna ’89-90-ben, hogy a kapitalista privatizációs programot éppen a szocialisták fogják végrehajtani? Ki gondolta volna, hogy a '90-94 között regnáló kormány teljesítményét most többre lehet értékelni, mint a mostaniét? Egyébként Pozsgay Imre nem saját magát nem érti, hanem azt, hogy miért vannak még most is emberek olyan helyen, ahova nem valók. Giczy György szerint a változó magyar valóság ellenére Pozsgay Imre mindig is olyan értékekről beszélt, amilyenekre bízvást lehetett építeni. A KDNP elnöke egykoron, mint katolikus újságíró is hivatkozott arra, amit Pozsgay Imre egy- egy beszédében megfogalmazott. Adná az Isten, hogy sok ilyen hiteles politikusa lenne Magyarországnak - mutatott a mellette ülő Pozsgay Imrére Giczy György. A KDNP elnöke mondandója további részében hitet tett a gyökeres - elsősorban gazdasági és erkölcsi - fordulat mellett, sürgetve az igazi demokrácia, az igazi rendszerváltozás megvalósítását. -szá-