Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-29 / 99. szám
6. oldal 1997. április 29., kedd Hazai Tükör Isépy Tamásék pert nyertek Meg kell ismételni a tisztújítást a Kereszténydemokrata Néppártnál. A Legfelsőbb Bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében helyben hagyta a Fővárosi Bíróság elsőfokú határozatát Isépy Tamás és négy képviselőtársának a KDNP ellen indított perében. A bíróság tehát immár jogerősen is megsemmisítette a párt tavaly decemberi tisztújító választmányi ülésének határozatait. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Az indoklás szerint a választmány összehívása alapszabály-ellenesen, azaz törvény- sértő módon történt, ezért a testület által hozott határozatok is jogsértőek. A testületet ugyanis csak annak elnöke jogosult ösz- szehívni, tehát Giczy György pártelnök törvénysértő módon járt el, amikor az országos elnökség nevében összehívta a választmányt. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, hogy jelentős szabálysértés történt, ami döntően befolyásolta az OV határozatait. A bíróság csak a törvényességet vizsgálta, hangzott el, nem lehetett tekintettel arra, hogy a vitatott határozatok hogyan érintik a párt belső működését, társadalmi megítélését. Rubovszky György, a pert kezdeményező kereszténydemokrata képviselők egyike elmondta: a jogerős ítéletet tárgyalási alapnak tekinti. Bassola Zoltán, a KDNP jogi képviselője törvénysértőnek és alkotmányellenesnek nevezte az ítéletet. Füzessy Tibor ügy nyilatkozott: sürgősen el kell kezdeni a tárgyalásokat a másik féllel az új tisztújítás időpontjáról. A szocialisták hajlandók szavazni, de nemmel Bonyodalmak a napirend körül A parlament tegnapi ülésének kiemelkedő eseménye volt, hogy a koalíciós pártok nem támogatták, hogy a héten napirendre kerüljön Bruhács János jogászprofesszor alkotmánybíróvá választása. Az ellenzék azonban e nélkül nem fogadta el az egész napirendet (szavazatai nélkül határozat- képtelen volt a Ház). Mivel elfogadott napirend nélkül nem folytathatták volna az ülést, a szocialisták zárt ajtók mögött megváltoztatták véleményüket, s egy fél óra elmúltával beleegyeztek az alkotmánybíró-választás napirendre tűzésébe. Boross Péter (MDF) a kormányt terhelő közjogi kötelezettségekre és a parlament működésének nem kielégítő színvonalára hívta fel a figyelmet. Kifogásolta, hogy elsősorban a művelődési, a pénzügy- és a külügyminiszter ritka vendég a Házban, holott a kérdésekre, interpellációkra ők lennének kötelesek válaszolni, nem az államtitkár. Szóvá tette a poénkodó, néha gyűlölködő hangvételű, sokszor az igazmondás igényének sem megfelelő válaszokat. Kuncze Gábor belügyminiszter csak üdvözölni tudta, ha bármelyik politikus parlamenti hangnem- és stílusváltást sürget. Érdemes azonban elgondolkodni azon - mondta -, hogy ha van gyűlölködés, azt ki szítja. Isépy Tamás (KDNP) a magyar társadalom lelki egészségének fokozatos romlásáról szólt, aminek okai szerinte a teljes értékvesztés, a kisközösségi és nemzeti azonosságtudat széthullása, a család felbomlása, a nevelés tekintélyvesztése, az oktatás lerombolása, az egészségügy szétverése, a szociális biztonság hiánya, az életszínvonal csökkenése, a kilátástalanság nyomasztó érzése. Kökény Mihály népjóléti miniszter valós veszélynek tartotta az érzelmi zavarokon alapuló megbetegedések és a szenvedélybetegségek terjedését, ezt azonban a társadalmigazdasági átmenet velejárójának nevezte. S. A. Az információgyűjtést is szabályozza az új törvény Demokratikus határőrség A határőrizeti törvényjavaslat keddi végszavazásával befejeződik a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek működésének törvényi szabályozása. A polgárok biztonságát szavatoló szervezetek - a rendőrség, a honvédség, a tűzoltóság, a polgári védelem és a határőrség - a demokratikus normák szerint kötelesek működni - mondta hétfőn Kuncze Gábor belügyminiszter, akinek véleménye szerint az új szabályozás minden polgár számára hozzáférhetően és számon kérhetően fogalmazza meg a határőrség feladatait illetve hatósági jogköreit. Mint a miniszter rámutatott: a társadalmi nyilvánosság ellenőrzése mellett végre törvény tisztázza az államhatárral kapcsolatos fogalmakat, az ott követendő magatartási szabályokat, továbbá azt, hogy mely tevékenységekhez kell igénybe venni a határőrség cselekvő hozzájárulását. Feladatköre egyúttal kibővül a közbiztonság erősítésével. A törvényjavaslat pontosan meghatározza a határőr intézkedési jogosultságát, valamint azt is, hogy mikor, milyen kényszerítő eszközöket alkalmazhat. Az információgyűjtés és adatkezelés jogszerűségének kérdéseit ugyancsak rendezni kívánja az elfogadandó törvényjavaslat - jelentette ki a belügyminiszter. Aranyág a televízióban Immár harmadik alkalommal rendezi meg május első vasárnapján, vagyis anyák napján a Magyar Televízió 1-es csatornája az Aranyág című jótékonysági műsort. Az egész napos műsor célja, hogy magánemberektől és cégektől gyűjtött felajánlásokból támogassa azokat a gyermek- gyógyászati intézményeket, amelyek pénzügyi helyzetük miatt nem tudnának hozzájutni a gyógyításhoz feltétlenül szükséges eszközökhöz. A műsor alatt és az azt követő időszakban beérkező pénzbeli és tárgyi adományok elosztásáról az Aranyág Alapítvány Kuratóriuma dönt, a beérkezett pályázatok elbírálása után. A reggel 10 órától hajnali 1 óráig tartó műsor alatt telefonon, faxon és e-mailen keresztül fogadják a felajánlásokat, amelyeket folyamatosan kiírnak a képernyőre. À műsor keretében többek között körkapcsolást láthatnak a nézők a Magyar Televízió körzeti stúdióiból, illetve a Szerencsekerék és az Ön dönt című műsorok is kapcsolódnak az Aranyág témájához. Lesz gyermek-kívánságműsor, és este negyed 9-kor kezdődik a Gála, melyben mintegy 250 szereplő lép fel. A műsor alatt árverést tartanak Rózsa György vezetésével. Az 1995-ös és a tavalyi műsorok eredményeként több mint 140 millió forintnyi pénzbeli és tárgyi adomány gyűlt össze. Célzottan és címezve: hat év alatt 400 milliárd forint Ivóvízre, kórházra, iskolára Az önkormányzatok sok egyéb mellett két jelentős támogatásban, a címzett, valamint a célzott támogatásban részesülhetnek. Az előbbi megfelelő pályázat benyújtása után adható, az utóbbi viszont alanyi jogon jár a költségvetés által előirányzott keretből. Darázs Imrénét, a Belügyminisztérium főosztályvezetőhelyettesét e támogatási rendszer eredményeiről kérdeztük. Az 1991-ben alkotott ön- kormányzati törvény írta elő az 1992-ben módosított rendszert. Hat év alatt a települések összesen 170 milliárd forint támogatásban részesültek, s ezzel 400 milliárdos beruházás valósult meg, illetve van folyamatban. Az egyes beruházások 30-40 százalékos támogatottságot élveznek, a többit az önkormányzatoknak maguknak kell fedezni. A kistelepülések nehezebben tudják előteremteni a beruházásokhoz szükséges „saját részt”, ám ha társulnak egymással, akkor a támogatás 10, illetve 1000 lakosnál kisebb település esetén 20 százalék- ponttal növekszik. Az önkormányzatoknak az elmúlt hat évben saját bevételükből és a központi pénzekből kialakult költségvetése összesen 4000 milliárd forint volt. Ebből 400 milliárdot e két támogatási rendszer mozgósított. Az egész országban - néhány elenyésző lélekszámú települést kivéve - megoldódott az egészséges vízellátás. A támogatások segítségével az önkormányzatok talán a legtöbbet kórházrekonstrukcióra költöttek, és mintegy 2 milliárd forintot fordítottak gépek és műszerek korszerűsítésére, pótlására. Egy másik program keretében befejeződött azoknak az iskoláknak a bővítése is, amelyek nem tudták helyben biztosítani az alsó tagozatos általános iskolások oktatását. Felépült 700 tornaterem is. Koós Tamás Közös munka, több eredmény Együttműködési megállapodás az ORFK és a VPOP között int h & I* v. I*., A két szervezet között három éve létrejött együttműködési megállapodás megújított változatát írta alá hétfőn Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség Országos parancsnoka és Forgács László vezérőrnagy, országos rendőr- főkapitány. Az aláírást megelőzően a testületek vezetőinek közös értekezletén Forgács László elmondta: egyrészt az utóbbi években megjelent új jogszabályok, valamint a Központi Bűnüldözési Igazgatóság létrejötte indokolta a korábbi megállapodás újrafogalmazását. Másrészt sajnálatos tény, hogy a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem és a feketegazdaság jelenléte fokozódik Magyarországon. Arnold Mihály kifejtette: a két szervezet együttműködése nem csupán lehetőség, hanem törvényből adódó kötelezettség is. Hozzátette: a szoros kapcsolattartás nemcsak a jogsértések megelőzésében, megszakításában és felderítésében hozhat eredményeket, hanem a rendőrség, valamint a vám- és pénzügyőrség munkatársi gárdája szakismereteinek bővítésében is. A korábbi együttműködési szerződés alapján elért eredményekről az ORFK és a VPOP több vezetője szólt elismeréssel. Különösen az olajhamisítási ügyek, a jövedéki termékekhez fűződő visszaélések és a gépkocsilopások leleplezésében hozott számos sikert a közös munka. Leszögezték: a gazdasági hátterű bűnügyek felderítése a két szervezet közös fellépése nélkül az esetek többségében lehetetlenné válna. Az értekezletet követően - a rendőrség napja alkalmából - Arnold Mihály pénzjutalomban részesítette Kiss Ernőt, a KBI vezetőjét és egyik munkatársát. Európa illúziók nélkül. Történelmi lehetőség kínálkozik arra, hogy Magyarország hosszú távon biztosíthassa helyét egy, problémái ellenére dinamikus közösségben - jelentette Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának vezetője „Az Európai Integrációról - illúziók nélkül” című nemzetközi konferencián. Király Béla kitüntetése. Király Béla vezérezredest életútja elismeréseként Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremmel tüntette ki Göncz Árpád. Az elismerést az államfő hétfő délelőtt nyújtotta át. Titkos Nyírfa. Elképzelhetetlen, hogy az Információs Hivatal országgyűlési képviselőket is érintő, úgynevezett Nyírfaakciójának teljes dokumentációját nyilvánosságra hozzák - vélekedett hétfőn Nikolits István, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter. Tabajdi Csaba elégedett. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének új vezetősége hétfőn Budapesten tárgyalt Tabajdi Csabával, a Miniszterelnökség politikai államtitkárával. Tabajdi a találkozó után újságírók előtt kifejtette: elégedett, hogy a belső viták helyett végre érdemi kérdésekre koncentrálhatnak. / Csert elküldték, de marad. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöksége a testület hétfői közgyűlését megelőző ülésén nem foglalkozott Cser Ágnes főigazgató felmentésével. Simsa Péter alelnök úgy nyilatkozott: a főigazgató felmentését az elnökség a múlt héten megerősítette. Nem tárgyalnak tovább. A Vasutasok Szakszervezete felfüggeszti a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban való részvételét, mert úgy véli, hogy a tanács funkciója „kiürült” - áll a szervezet közleményében, amelyet hétfőn tett közzé. Cannes-i díszvendégek. Az 50. Cannes-i Filmfesztivál rendezőbizottsága díszvendégnek hívta meg Törőcsik Marit és Jancsó Miklóst. Törőcsik 1976- ban nyerte el a legjobb színésznő diját, Jancsó pedig 1979-ben kapott életműdíjat a legjelentősebb európai film- fesztiválon. Ünnepi menetrend. A személyszállító vonatok május 1- jén, 2-án és 3-án a munkaszüneti napokra érvényes menetrend szerint közlekednek. Április 30-án a pénteki napokon szokásos rend szerint, május 4- én vasárnapi, május 5-én pedig a hétfői menetrend szerint üzemel a vasút. a Tolnai Népújság, Szekszárd, liszt Ferenc tér 3. címre május 2-ig eljuttatja a díj befizetését (soronként 100 Ft) igazoló feladóvevénnyel együtt, azok üdvözletét, jókívánságait május 3-án megjelentetjük újságunkban. ÉLJEN KEDVEZŐ AIÁNIATUNKKAL! 100 Ft 200 Ft 300 Ft 400 Ft 500 Ft 600 Ft 700 Ft 800 Ft Támogatások munkanélkülieknek Helyes döntés volt a megyékre bízni a gazdálkodást A Munkaerő-piaci Alapból támogatott programok keretében 240 ezer ember foglalkoztatását sikerült elősegíteni az elmúlt évek során. Mi sem bizonyítja jobban e forma hatékonyságát, mint hogy tavaly az alap révén mintegy 18 milliárd forintot biztosított a költségvetés a munkanélküliség felszámolására. Többek között ebből támogatták az állástalanok képzési, átképzési programjait, a közhasznú munkák költségeit, a pályakezdők munkába állítását, új munkahelyek megteremtését. Iker László, a Munkaügyi Minisztérium főtanácsosa a munkahelyteremtéssel kapcsolatban elmondta, hogy kötelező központi program már évek óta nincs, új álláshelyek létrehozására a megyék között felosztott úgynevezett decentralizált keretek szolgálnak. A megyei munkaadók, munkavállalók és az önkormányzat képviselőiből alakult megyei munkaügyi tanácsok döntenek arról, hogy a keretből mennyit használnak fel a különféle elképzelések megvalósításának a segítésére. A főtanácsos többek között emlékeztetett rá, hogy olyan programokhoz, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását, a megyék tavaly összesen 832 millió forint támogatást nyújtottak és ezzel 25 és fél ezer munkanélkülit juttattak munkához. Érdemes megfigyelni, hogy meglehetősen nagyok az eltérések a megyék között. Tolnában, Borsod-Abaúj-Zemplénben 50 ezer, Bács-Kiskun megyében 60 ezer forint felett, míg Hevesben 15 ezer, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében átlagban 10 ezer forint alatti ösz- szegért tudtak egy-egy állástalan számára munkalehetőséget létesíteni. Ez is azt bizonyítja, hogy helyes volt a pénzek elosztását a megyékre bízni, a helyi viszonyokat ugyanis helyben ismerik a legjobban. Koós
