Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

1997. április 29., kedd Megyei Körkép 3. oldal oiiKcmTers|Br*™ szmpsfteleyi zió fo/iíTanyítoya I 0% előleggel havi részlet: 2620 Ft-tól ELEKTRO MARKT ELEKTRO MARKT A VIDÉK LEGNAGYOBB MŰSZAKI ÁRUHÁZLÁNCA Szekszárd, »bsailámAíit<l7</4U-33í; Paks,hintettjyin-»i;j 0 |i Kaposvár, i Mit Illa Kupit W: 12/315-959; BtljO,SMli ulti Tel.: 79/422-Í90; DmiaüiVCr0i,lnhriin,liltiHLii.R!il.:ll/3l)7i(__________ inmBP'ww ÓIM ARRAL Május 3-án SZOMBATON 9-12 óráig NYITVA! 2 EV GARANCIA 20 literes H—PBP ISAUDIklÁlT ADUIK • 28 cm-es forgótányérral • 1000 W grill • Energiatakarékos fél- és ecoprogran kapcsoló •12 program gyapjúprogrammal • Öntisztító szűrő • Ajtónyitás gombnyomásra HEG NÉLKÜL LEHETI SSÍheti 0% előleggel havi részlet: 3040 Ft-tól TERMÉKÜNKET RÉSZLETRE Tourlnform Iroda Dombóváron (Folytatás az 1. oldalról.) Mielőtt az iroda ajtaját elzáró nemzetiszín szalagot Katona Béla, az Országos Idegenfor­galmi Bizottság elnöke az MSZP alelnöke átvágta volna, Tóth Attila, Dombóvár polgár- mestere mondott ünnepi beszé­det. A polgármester hangsú­lyozta, hogy a városnak és kör­nyékének egyaránt kedvezőek földrajzi adottságai s az idegen- forgalmi fejlesztésben Dombó­váron környezetkímélő munka­helyteremtési lehetőséget is lát. Noha - mondta a polgármester - Dombóvár, Gunaras kiváló adottságokkal, megfelelő egész­ségügyi háttérszolgáltatásokkal rendelkező, gyógyidegenforga- lomra alkalmas fürdő az orszá­gos területfejlesztési koncepció­ban a gyógyfürdők között meg sem említik. Ez is jelzi, hogy a nyitás, vagyis a lehetőségek megmutatása, megismertetése mennyire fontos eleme az ide­genforgalomnak. A rövid ün­nepséget követően számos résztvevővel idegenforgalmi fó­Az új idegenforgalmi iroda rumot tartott a helyi művelődési házban Katona Béla és Medgyes István a Magyar Turizmus Részvénytársaság elnöke. Ők rövid tájékoztatót adtak, majd az idegenforgalmi szakemberek és a turizmus térségi fejlesztésében érdekeltek kérdéseire válaszol­tak. A dombóvári Tourlnform Iroda nyitásának apropóján a vá­rosba érkező vendégek ezután megtekinthették Gunaras fürdőt, még a május 1-i nyitás előtt, va­lamint látogatást tettek a Dal- mandi Rt. idegenforgalmi ágaza­tát jelentő Sütvényben is.-nagy­Felhívás keringőre, vagy: mennyit ér egy csokipapír? (Folytatás az 1. oldalról.) Később azt mondta, hogy ha nem ismerem el a lopást, kiírja a nevem a boltban, de ha lefek­szem vele, elfelejti az egészet. Az adó-visszafizetés kapcsán az üzletvezető ismét felemlítette azt a bizonyos csokiügyet. Előbb történt azonban más is.- Általában a raktárban dol­goztam. Többször bejött és mu­togatta magát, azt mondta, hogy elégítsem ki.- Hogy reagált rá?- Elzavartam, de nem ilyen szóval, mert féltettem a munka­helyem. Állítólag többekkel megcsinálta.- Nem gondolt arra, hogy feljelentse?- Nem akartam, hogy a fér­jem megtudja, ő nem is tudom, mit tett volna. Odamegy és meg­veri. # A vonal végén fiatalasszony hangja. Ágnes - már szintén nem dolgozik a boltban -, nem kapott „konkrét” ajánlatot.- Nekem csak célozgatott - mondja -, hogy milyen jó a fér­jemnek, hogy olyanokat csinál­hat velem, amiket más férfi nem. Végül is nem ezért jöttem el, ta­láltam egy jobban fizető állást. Amíg ott dolgoztam, többször mondta, hogy ha táppénzre me­gyek, vissza se jöjjek. Máskor azt akarta, hogy menjek el a kert­jébe dolgozni, amire nem voltam hajlandó. Én senkinek a csics- kása nem leszek. Anita húszforma, magas, barna lány, divatos, magas talpú fekete csizmában. Egy hétig volt eladó.- Velem azt csinálta, hogy mindig „arról” kérdezősködött. Hogy voltam-e már valakivel, van-e fiúm, meg ilyenek. Ami­kor egyedül voltam a raktárban, megfogta a kezem, rátette a kezét a derekamra. Olyankor megfog­tam és levettem. Egyszer elvitt árubeszerzésre. Akkor sem volt más témája, csak a szex, meg azt mondogatta, hogy üljek hozzá közelebb.- Beszélt erről másnak?- Otthon elmondtam apunak, aki ezek után nem engedett visz- sza dolgozni. Az üzletvezető alacsony, ko­paszodó, negyvenes férfi. Ami a 3.015 forintot illeti, készségesen válaszol. 1996-ban megadóztat­ták a minimálbért, de a dolgo­zóktól nem vonta le a teljes sze­mélyi jövedelemadót. Ezt min­den tavalyi dolgozójától vissza­kérte. Tiszta sor. Más kérdés, hogy zsebből fizetett.- Most mondja meg, mikor cselekszem vele jót: ha levonom az adót akkor, és kap 12 ezer fo­rintot, vagy ha kiegészítem a fi­zetését, és kap tizenhatot? Ez nem olyan kirívó törvénytelen­ség, mindenki így csinálja. A „csoki-ügyről”:- Hosszabb ideje figyeltem már, mert sorozatban tűnt el sok minden a raktárból. Nem csak egy csoki. Végül ő is beismerte, hogy lopott.- Tanúk eló'tt?- Igen, két tanúm is van rá.- ők is eladók?- Igen. , - Megnevezné őket?- Nem szívesen. Ha „oda” kerülne a dolog, nekem is kell még adu a kezembe. (Márta egykori kolléganője nem nyilatkozik. Azt mondja: a többiek sem. Ő legalábbis nem szeretne beleavatkozni az ügybe. A „beismerés” állítólag úgy tör­tént, hogy Márta lehajtotta a fejét és sírt.) Ami az azt követőeket, a zsarolást, az ajánlatokat illeti: az üzletvezető szerint kitaláció az egész. A lányokra csak nehezen emlékszik vissza. Annyian dol­goztak már itt.- Ha ilyet csináltam volna, akkor megkérdezem: a többi el­adónak miért nem tettem ajánla­tokat? Legalább ötvenen meg­fordultak már az üzletben.- Tudja - teszi hozzá magya­rázatképpen -, a női alkalmazot­tak hajlamosak néha bizonyos előnyökért „úgy” viselkedni, és ha ezek az előnyök, elmaradnak, így reagálnak. #- Mindezt azért mondtam el, hogy ez az ember ne tegye meg másokkal, amit velem csinált - mondja Márta. - Szerintem nincsenek beteges hajlamai, csak azt hiszi, hogy, mert van pénze, mindent megtehet. Tóth Ferenc Hírek Elfogták a betörőt Betörtek a hétvégén a Szek­szárdi Húsipari Rt. parkoló­jánál lévő büfébe. A betörő­nek nem volt túl nagy sze­rencséje, mindössze némi édességet, cigarettát és vál­tópénzt talált. A szekszárdi rendőrök viszont rekord gyorsasággal elfogták a 35 éves L.I.-t és őrizetbe vet­ték, mivel a férfit más bűn- cselekmények elkövetése miatt körözték. Kopogtatott a rabló Nem lehet elég óvatosnak lenni, főleg, ha valaki egye­dül él, ezt példázza az alábbi eset is. Dombóváron az el­múlt hét végén este fél ki­lenckor egy férfi bekopogta­tott egy családi házba, majd a szabad hívásra benyitott. A magatehetetlen háziasz- szony látva, hogy a látogató ismeretlen, megpróbálta ki­utasítani, de a férfi fellökte az idős asszonyt, majd a la­kást átkutatta és 20 ezer fo­rintot elvitt. Dombóvári óvodavész Az erős széllel kísért vihar Dombóváron két óvodánál is gondot okozott szomba­ton. A Bezerédj utcai kis­dedóvónál egy kidőlt fát kellett eltávolítaniuk a vá­rosi tűzoltóknak, míg a Százszorszép óvodánál le­tört fa ágait távolították el. Szépirodalom németül és angolul Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár a Goethe Intézet­nek köszönhetően a buda­pesti nemzetközi könyvkiál­lítás anyagából több száz német és angol nyelvű szép- irodalmi és szakirodalmi kö­tettel gyarapodott. A szer­zemények - számos egye­dülálló darabbal - ma és holnap 9 órától 18 óráig te­kinthetők meg az intézmény nyelvstúdiójában. Szerb együttes a néptánctalálkozón A hétvégén Szekszárdon megrendezett néptánctalál­kozón a magyar és német néptáncosok mellett bemu­tatkozott a medinai Sárénác Szerb Táncegyüttes is. A felnőtt és gyermek csoport­ból álló együttes művészeti vezetője Konrád Krisztina és Toláci József, kísérő a dusnoki Tambura Zenekar. Halászok között a Lofoten-szigeteken Dávid Ibolya északi útja Norvégia neve magyarra fordítva északi utat jelent, s valóban, ettől „fentebb” már nemigen található ország Európában. A közelmúltban dr. Dávid Ibolya országgyűlési képviselő egy parlamenti küldöttség tagjaként látogatott el a normannok utódainak vadregényes, fjordokkal szabdalt földjére. — Korábban egyszer már jártam Norvégiában, de a mos­tani utazás alkalmat adott arra is, hogy igazi különlegesség­ként betekintsek egy norvég ha­lászközösség életébe - kezdte élménybeszámolóját dr. Dávid Ibolya. — A norvég parlament házelnök asszonyának köszön­hetjük azt az utat, mely az északon található Lofoten-szi- getekre vezetett. Egy olyan te­lepülés faházában laktunk, me­lyet halászok béreltek. Éppen a tőkehal-idény kellős közepén érkeztünk, s lehetőséget kap­tunk arra, hogy tevékenyen résztvegyünk ezeknek a termé­szet által megedzett emberek­nek a munkájában. Bár megte­hetnék - miután az ország az olajkincsnek köszönhetően el­képesztően gazdag - , hogy modem, a feldolgozást és a konzervdobozolást már a fedél­zeten elvégző hajókkal vágja­nak neki a tengernek, mégsem ezt teszik: a hagyományokhoz ragaszkodva kis lélekvesztők- kel vágnak neki a háborgó óce­ánnak, s a kifogott tőkehalat az asszonyok és a gyerekek segít­ségével - afféle falusi szövet­kezeti formában - közösen tisz­títják, darabolják és szárítják. Jómagam is beöltöztem, gumi­csizmát húztam, s így kísértem figyelemmel a munkát. Először is kivágják a halak nyelvét, mert az rántva csemegének számít. A tisztítás és filézés után minden haldarabot meg­sóznak, s így szállítják az or­szág más vidékeire. Ámít pedig nem sóznak meg, azt kiszárít­ják: Észak-Norvégiában nem paprika lóg az eresz alatt, ha­nem hal. Itt, az északi részen olyan a klíma - hideg, de napos - , hogy nem is annyira szárad, mint inkább szikkad a hal, s et­től lesz igazán ínyencfalat a tengeri étkek kedvelői szá­mára. -szó­Zöld út a borhamisítóknak (Folytatás az 1. oldalról.) A laikusban felmerül a kér­dés, hogy mi az oka annak, hogy tehetetlenek a hatóságok és nem tudják kiszűrni a hami­sítványokat? A bennfentesek szerint nem is akaiják, a bel­földi piac fel van osztva, meg­van annak a néhány nagy „ter­melőnek” a saját területe. Mert, hogy nem tömegekről van szó, csupán néhány vállalkozóról. Nézzük, mi kell ahhoz, hogy a bor a boltokba kerülhessen? Először is engedély kell az OBI-tól (Országos Borminősítő Intézet), ahová hat üveggel kell bevinni, majd egy nyomtat­ványt kitölteni arról, hogy az itt leadott borból még mennyi van odahaza. (Hogy a mennyiség valóban megvan-e azt nem el­lenőrzik, és azt sem, hogy van-e ültetvénye a kérelmezőnek, ha esetleg ő is úgy vásárolta fel a szőlőt, van-e feldolgozója, stb.) Hétezer forint laborvizsgálati költség befizetése után 3 héten belül megadják az engedélyt és a minősítést. Ezt követően már csak kapcsolat kérdése, hogy a bor mikor kerül a boltokba. Az eddigi gyakorlat szerint ha előfordul, finoman fogal­mazva „nem minőségi” bor, akkor is csupán pár tízezer fo­rintos mértékű szabálysértési bírság szabható ki. Ez az eljárás valóban nem lehet visszatartó erő. Sokan hivatkoznak arra, hogy nehezen tettenérhető a borhamisítás. Lehet, hogy naiv a kérdés, de az nem lenne jár­ható út, ha a boltokban a ható­ság lefoglalna (kifizetne) egy­egy kanna bort, és azt ellen­őrizné? Ha valóban hamisít­ványról van szó, akkor a szállí­tónál vizsgálatot rendelhetné­nek el. Ehelyett azon álmélko- dunk, hogy bizonyos települé­seken, városokban milyen ha­talmas mennyiségű cukor fo­gyott egy év alatt, ami ugyan felkeltheti az ember érdeklődést de önmagában nem bizonyít semmit. Amíg a vizsgálatok elmarad­nak, addig maradnak a gyanú- sítgatások és a magyar bor hír­nevén is csorba eshet, akár kül­földön is. Igaz, ebben ismét csak a szőlő és bortermelők buknak majd bele, a hamisítók legfel­jebb keresnek az olaj és a bor után egy újabb területet, aminek még lesz piaca. -mau

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents