Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-03 / 77. szám

Mikor lesz a városnak új címere? Bonyhád város vezetői már tavaly elhatározták, hogy a településnek új címerre van szüksége. Bonyhád mezővá­ros 1798-as pecsétcímerének motívumait igyekezett meg­őrizni a város új címerének a megtervezésekor Kontár Juraj. — A figura, a vadember ma­radt a fő mondanivaló. Testére vadkomló tekeredik, kezeiben a két kultúrnövény, gabona il­letve szőlő - kezdi a bemutatást az alkotó. — Hányszor kell vélemé­nyeztetni egy címert a véglege­sítésig? — Addig, amíg el nem fo­gadják teljes mértékben olyan­nak, amilyenre elkészítette az alkotó. Az első zsűriztetésen akadtak „nem szerencsés” jel­zők bizonyos motívumokra. Szerettük volna a lehető leg­jobban az eredetire hasonlító címert elfogadtatni, hogy minél több megőrződjön a múlt érté­keiből. Problémát jelentett azonban, hogy nem tudták megmondani, a konzol, ame­lyen áll az alak, heraldikailag elfogadható-e. Az értékelés szerint a vadember talajon kell hogy álljon. — Tehát új terv készült, újra zsűri elé. A legújabb címerterv — Ez esetben az volt a zsűri véleménye, hogy nem fontos a talapzat, attól függ, mennyire ragaszkodik hozzá a város. A színek megfeleltek. A végső variáció pedig: egy lebegő fi­gura talaj nélkül, heraldikailag, színben, kompozícióban és a motívumok megfogalmazásá­ban egyaránt szabályos. — Mit jelent az Ön számára, hogy immár a negyedik címert 1 tervezheti Tolna megyében ? — Tulajdonképpen plusz tehernek is mondhatnám. Óriási felelősséggel jár, hiszen nem szabad hibát elkövetni, a ma­ximumot kell nyújtani az alko­tónak. Ráadásul, ha lakóhelyé­hez közel folytat alkotó tevé­kenységet valaki, akkor még csak el sem bújhat a kritikák elől. Az új bonyhádi címer kö­rülbelül száz aktív óra alatt ké­szült el, nem számítva a gondo­lataimat, amelyek sokat csa- pongtak a téma körül. — A címerkészítés azt je­lenti, hogy az alkotónak jártas­nak kell lennie a heraldikában is? — A grafikus csak a heral­dika jelképeivel és a képará­nyokkal foglalkozik. Hogy tar­talmilag mi van egy címeren, az a grafikust nem érdekli annyira. Egyébként elég nehéz „műfaj­nak” tartom a címergyártást. Ezért is van szükség több szak­emberre, mert egy grafikus nem ismerheti teljes mértékben a he­raldika tudományát. Az új címer elkészült, de még nem tudni, hogy a képvise­lők mikor fogadják el. Máté Réka Városavató, húsz évvel ezelőtt A húsz évvel ezelőtti városava- tóról a címlapon kezdődő írás­ban igen nagy terjedelemben számolt be a Tolna Megyei Né­pújság 1977. április 1-jei száma: „Ha rendelkezésre állt volna megfelelő nagyságú hely, Bonyhádnak apraja, nagyja ott lett volna tegnap délelőtt azon a tanácsülésen, amelyen Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának titkára átadta a várossá nyilvánítás ok­levelét. A városavató ünnepi tanácsülést azonban az ese­mény nagyságához mérten kü­lönösen kicsiny filmszínházban rendezték meg, így a zászló­díszbe öltöztetett Bonyhád la­kóinak meg kellett elégedniük azzal, hogy képviselőikként je­len vannak a városi tanács tag­jai, országgyűlési képviselek, kívülük pedig a megye, a város, a járás állami és tömegszerve­zeti életének vezetői, továbbá a helyi és megyei gazdasági szervek vezetői.” 1 ! ' A tudósító leírta, kik kaptak helyet az ünnepség elnökségé­ben: Cseterki Lajos mellett ott volt K. Papp József, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi hiva­talának elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, Vass Ist­vánná, az Elnöki Tanács Tagja, Daradics Ferenc országgyűlési képviselő, az MSZMP járási bi­zottságának első titkára. A ven­dégeket az akkori tanácselnök, dr. Hegedűs János köszöntötte, majd az elnöki tanács titkára mondott - a lapban terjedelme­sen idézett - beszédet. „Ahogy haladtunk előre a szo­cializmus építésével, úgy ala­kult ki Bonyhád mai arculata, társadalmi szerkezete, gazda­sági rendje, erős gyáriparral, szilárd szövetkezeti iparral, fej­lett szocialista mezőgazdaság­gal, élénk kereskedelemmel” u- mondta Cseterki Lajos, aki ak­kor optimistán nézett a jövőbe: „A város-falu települési rend­szert fokozatosan felváltja egy új rend, amely többé már nem a régi értelemben vett városokat és falvakat foglalja magába, mert a falvak városiasodásával megszűnik a városi és falusi élet ma még meglévő különb­sége.” A szónok a várossá nyilvání­tás okmányát Hegedűs János­nak adta át, aki meghatottan mondott köszönetét a korabeli tudósítás szerint imigyen: „ — Nagyon büszkék va­gyunk a városi rang elnyerésére és ígérem, rászolgálunk a címre ezután következő közös mun­kánkkal.” A bonyhádi KISZ-esek kö­szöntője a lap tudósítójában az újdonsült város egyik épületé­nek feliratát idézte, miszerint „Bonyhádot várossá építettük, most építsünk várost”. Erről pedig a mai krónikásnak nem jut eszébe más, mint a jeles új­ságíró, Ordas Iván - többhe- lyütt megjelent - írása, amely arról szólt, hogy Bonyhádot vá­rossá festették. Annál is inkább, mert sokan ma is így gondolják. De maradjunk még az avató­ünnepségnél, amelyen felszólalt K. Papp József, Daradics Fe­renc és Nedók Pál, a szekszárdi tanács elnöke, aki „elismerően szólt arról, amit a város ünnepi hangulata árul el, hogy a megye harmadik városának lakossága milyen sok mindent tett lakóhe­lyéért.” Az ünnepi tanácsülés akkor a Himnusszal kezdődött és az In- temacionáléval végződött. Ezt követően a vendégek „két pano­rámabusszal járták be Bony­hádot.” ... Jegyzet ______________ írta: Hangyái János • • Ünnepeltünk A ki ott volt, láthatta: a várossá avatás húszéves évfordulója nem lett a városlakók ünnepe. Miért? Az okokat bizonyára ahányan vagyunk annyiféle helyen keressük. Akifigyelte a kép­viselő-testületi üléseket, már régóta rosszat sejtett. Az asztal két oldaláról kétféleképp beszéltek az évfordulóról. Halasszuk el, várjuk meg a huszonötöst, akkor ünnepeljünk rendesen — így az egyik oldal. Becsüljük meg magunkat, azzal, hogy ünnepiünk - emígy a másik. E vita természetes - ha a dolgok mögé gondo­lunk. Nagyobb baj, hogy a bonyhádi polgárokat nem kérdezték: ők mit akarnak? Akarnak-e új címert és ha igen, mikor? Akar­nak-e utcaszínházai - ami állítólag anyagi okok miatt maradt el - vagy akamak-e tűzijátékot? (Netán görögtüzet?) Szóval, ho­gyan akamak-e ünnepelni. A jelek szerint a bonyhádiak nem akartak ünnepelni. Leg­alábbis így nem. Máshol szólunk a bonyhádi alkotók kiállí­tásának defektjeiről, itt legyen elég csak annyi: kár a nívós kon­certért, amit kevesen tiszteltek meg figyelmükkel! Ugyanakkor - hosszú még az év - eddig nem volt egy olyan program sem, amely tömegeket mozgatott volna meg. Egy jó buli, ahol beszélgetett, sörözött, vagy sakkozott volna a képviselő és a melós, a milliomos és a munkanélküli, pusztán azon az alapon, hogy ugyanaz a város az otthonuk. A bonyhádiakat ugyanúgy elkerülte az ünnep, mint húsz évvel ezelőtt. A protokoll megvolt, elmúlt. Wemau köszönti Bonyhádot A várossá avatás huszadik évfordulóján Jochen Un- gethüm, Wernau alpolgár­mestere is köszöntötte a bonyhádiakat. Egy város nemcsak közigaz­gatás. Egy város létezik, ala­kul és felelősséggel tartozik azért, hogy a jövő elvárásai­nak is megfeleljen. Bonyhád­nak a környező településekre is gondolnia kell - mondotta a vendég, majd emlékeztetett: más motivációval de ugyan­azzal a céllal alakított kapcso­latot a két város. — Az embereket akartuk közel hozni egymáshoz, hogy megismerhessék egymás kul­túráját. Az Önök németajkú lakosságának a partnere akar­tunk lenni, de közben Önök közül sokaknak gazdasági érintkezés eszköze lett a né­met nyelv. Örömmel tapasz­taljuk, hogy a bonyhádi üze­mek igen aktívan kapcsolód­nak be a nyugati gazdasági élet vérkeringésébe. A két város sokat megvaló­sított a kitűzött célok közül, annak ellenére, hogy mindkét településen óriási problémák­kal küszködünk. Ezek eltérő problémák, de azért párhuza­mok is megfigyelhetők. Bízom benne, hogy a kór­házat sikerül Önöknek megfe­lelő módon fejleszteni és a ki­Jochen Ungethüm alakult városképet sikerül gazdagítaniuk - mondta Un­gethüm úr. A delegáció tagja Iris Bohlen hivatalvezető, és Ali Freistädter, az ottani egyesületek szövetségének vezetője. Csütörtökön csatla­kozik a küldöttséghez Roger Kehle, a város polgármestere. Lapunk érdeklődésére az alpolgármester elmondta: jú­lius 20-án avatják fel Wema- uban az új városközpontot. Az ünnepségre nemcsak a hi­vatalos delegációt várják el, hanem remélik, hogy Bony­hád lakói közül is sokan ellá­togatnak a német partnervá­rosba. - háj ­Ez a közönség nem az a közönség. A várossá avatás huszadik évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi képviselő-testületi ülés nézői... fotó: gottvald karoly A várossá avatás pillanata: Cseterki Lajos átadja a várossá nyilvánítás okmányát He­gedűs János tanácselnöknek. archív, bakó jenő felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents