Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-03 / 77. szám
Mikor lesz a városnak új címere? Bonyhád város vezetői már tavaly elhatározták, hogy a településnek új címerre van szüksége. Bonyhád mezőváros 1798-as pecsétcímerének motívumait igyekezett megőrizni a város új címerének a megtervezésekor Kontár Juraj. — A figura, a vadember maradt a fő mondanivaló. Testére vadkomló tekeredik, kezeiben a két kultúrnövény, gabona illetve szőlő - kezdi a bemutatást az alkotó. — Hányszor kell véleményeztetni egy címert a véglegesítésig? — Addig, amíg el nem fogadják teljes mértékben olyannak, amilyenre elkészítette az alkotó. Az első zsűriztetésen akadtak „nem szerencsés” jelzők bizonyos motívumokra. Szerettük volna a lehető legjobban az eredetire hasonlító címert elfogadtatni, hogy minél több megőrződjön a múlt értékeiből. Problémát jelentett azonban, hogy nem tudták megmondani, a konzol, amelyen áll az alak, heraldikailag elfogadható-e. Az értékelés szerint a vadember talajon kell hogy álljon. — Tehát új terv készült, újra zsűri elé. A legújabb címerterv — Ez esetben az volt a zsűri véleménye, hogy nem fontos a talapzat, attól függ, mennyire ragaszkodik hozzá a város. A színek megfeleltek. A végső variáció pedig: egy lebegő figura talaj nélkül, heraldikailag, színben, kompozícióban és a motívumok megfogalmazásában egyaránt szabályos. — Mit jelent az Ön számára, hogy immár a negyedik címert 1 tervezheti Tolna megyében ? — Tulajdonképpen plusz tehernek is mondhatnám. Óriási felelősséggel jár, hiszen nem szabad hibát elkövetni, a maximumot kell nyújtani az alkotónak. Ráadásul, ha lakóhelyéhez közel folytat alkotó tevékenységet valaki, akkor még csak el sem bújhat a kritikák elől. Az új bonyhádi címer körülbelül száz aktív óra alatt készült el, nem számítva a gondolataimat, amelyek sokat csa- pongtak a téma körül. — A címerkészítés azt jelenti, hogy az alkotónak jártasnak kell lennie a heraldikában is? — A grafikus csak a heraldika jelképeivel és a képarányokkal foglalkozik. Hogy tartalmilag mi van egy címeren, az a grafikust nem érdekli annyira. Egyébként elég nehéz „műfajnak” tartom a címergyártást. Ezért is van szükség több szakemberre, mert egy grafikus nem ismerheti teljes mértékben a heraldika tudományát. Az új címer elkészült, de még nem tudni, hogy a képviselők mikor fogadják el. Máté Réka Városavató, húsz évvel ezelőtt A húsz évvel ezelőtti városava- tóról a címlapon kezdődő írásban igen nagy terjedelemben számolt be a Tolna Megyei Népújság 1977. április 1-jei száma: „Ha rendelkezésre állt volna megfelelő nagyságú hely, Bonyhádnak apraja, nagyja ott lett volna tegnap délelőtt azon a tanácsülésen, amelyen Cseterki Lajos, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára átadta a várossá nyilvánítás oklevelét. A városavató ünnepi tanácsülést azonban az esemény nagyságához mérten különösen kicsiny filmszínházban rendezték meg, így a zászlódíszbe öltöztetett Bonyhád lakóinak meg kellett elégedniük azzal, hogy képviselőikként jelen vannak a városi tanács tagjai, országgyűlési képviselek, kívülük pedig a megye, a város, a járás állami és tömegszervezeti életének vezetői, továbbá a helyi és megyei gazdasági szervek vezetői.” 1 ! ' A tudósító leírta, kik kaptak helyet az ünnepség elnökségében: Cseterki Lajos mellett ott volt K. Papp József, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, dr. Papp Lajos, a Minisztertanács Tanácsi hivatalának elnöke, Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, Vass Istvánná, az Elnöki Tanács Tagja, Daradics Ferenc országgyűlési képviselő, az MSZMP járási bizottságának első titkára. A vendégeket az akkori tanácselnök, dr. Hegedűs János köszöntötte, majd az elnöki tanács titkára mondott - a lapban terjedelmesen idézett - beszédet. „Ahogy haladtunk előre a szocializmus építésével, úgy alakult ki Bonyhád mai arculata, társadalmi szerkezete, gazdasági rendje, erős gyáriparral, szilárd szövetkezeti iparral, fejlett szocialista mezőgazdasággal, élénk kereskedelemmel” u- mondta Cseterki Lajos, aki akkor optimistán nézett a jövőbe: „A város-falu települési rendszert fokozatosan felváltja egy új rend, amely többé már nem a régi értelemben vett városokat és falvakat foglalja magába, mert a falvak városiasodásával megszűnik a városi és falusi élet ma még meglévő különbsége.” A szónok a várossá nyilvánítás okmányát Hegedűs Jánosnak adta át, aki meghatottan mondott köszönetét a korabeli tudósítás szerint imigyen: „ — Nagyon büszkék vagyunk a városi rang elnyerésére és ígérem, rászolgálunk a címre ezután következő közös munkánkkal.” A bonyhádi KISZ-esek köszöntője a lap tudósítójában az újdonsült város egyik épületének feliratát idézte, miszerint „Bonyhádot várossá építettük, most építsünk várost”. Erről pedig a mai krónikásnak nem jut eszébe más, mint a jeles újságíró, Ordas Iván - többhe- lyütt megjelent - írása, amely arról szólt, hogy Bonyhádot várossá festették. Annál is inkább, mert sokan ma is így gondolják. De maradjunk még az avatóünnepségnél, amelyen felszólalt K. Papp József, Daradics Ferenc és Nedók Pál, a szekszárdi tanács elnöke, aki „elismerően szólt arról, amit a város ünnepi hangulata árul el, hogy a megye harmadik városának lakossága milyen sok mindent tett lakóhelyéért.” Az ünnepi tanácsülés akkor a Himnusszal kezdődött és az In- temacionáléval végződött. Ezt követően a vendégek „két panorámabusszal járták be Bonyhádot.” ... Jegyzet ______________ írta: Hangyái János • • Ünnepeltünk A ki ott volt, láthatta: a várossá avatás húszéves évfordulója nem lett a városlakók ünnepe. Miért? Az okokat bizonyára ahányan vagyunk annyiféle helyen keressük. Akifigyelte a képviselő-testületi üléseket, már régóta rosszat sejtett. Az asztal két oldaláról kétféleképp beszéltek az évfordulóról. Halasszuk el, várjuk meg a huszonötöst, akkor ünnepeljünk rendesen — így az egyik oldal. Becsüljük meg magunkat, azzal, hogy ünnepiünk - emígy a másik. E vita természetes - ha a dolgok mögé gondolunk. Nagyobb baj, hogy a bonyhádi polgárokat nem kérdezték: ők mit akarnak? Akarnak-e új címert és ha igen, mikor? Akarnak-e utcaszínházai - ami állítólag anyagi okok miatt maradt el - vagy akamak-e tűzijátékot? (Netán görögtüzet?) Szóval, hogyan akamak-e ünnepelni. A jelek szerint a bonyhádiak nem akartak ünnepelni. Legalábbis így nem. Máshol szólunk a bonyhádi alkotók kiállításának defektjeiről, itt legyen elég csak annyi: kár a nívós koncertért, amit kevesen tiszteltek meg figyelmükkel! Ugyanakkor - hosszú még az év - eddig nem volt egy olyan program sem, amely tömegeket mozgatott volna meg. Egy jó buli, ahol beszélgetett, sörözött, vagy sakkozott volna a képviselő és a melós, a milliomos és a munkanélküli, pusztán azon az alapon, hogy ugyanaz a város az otthonuk. A bonyhádiakat ugyanúgy elkerülte az ünnep, mint húsz évvel ezelőtt. A protokoll megvolt, elmúlt. Wemau köszönti Bonyhádot A várossá avatás huszadik évfordulóján Jochen Un- gethüm, Wernau alpolgármestere is köszöntötte a bonyhádiakat. Egy város nemcsak közigazgatás. Egy város létezik, alakul és felelősséggel tartozik azért, hogy a jövő elvárásainak is megfeleljen. Bonyhádnak a környező településekre is gondolnia kell - mondotta a vendég, majd emlékeztetett: más motivációval de ugyanazzal a céllal alakított kapcsolatot a két város. — Az embereket akartuk közel hozni egymáshoz, hogy megismerhessék egymás kultúráját. Az Önök németajkú lakosságának a partnere akartunk lenni, de közben Önök közül sokaknak gazdasági érintkezés eszköze lett a német nyelv. Örömmel tapasztaljuk, hogy a bonyhádi üzemek igen aktívan kapcsolódnak be a nyugati gazdasági élet vérkeringésébe. A két város sokat megvalósított a kitűzött célok közül, annak ellenére, hogy mindkét településen óriási problémákkal küszködünk. Ezek eltérő problémák, de azért párhuzamok is megfigyelhetők. Bízom benne, hogy a kórházat sikerül Önöknek megfelelő módon fejleszteni és a kiJochen Ungethüm alakult városképet sikerül gazdagítaniuk - mondta Ungethüm úr. A delegáció tagja Iris Bohlen hivatalvezető, és Ali Freistädter, az ottani egyesületek szövetségének vezetője. Csütörtökön csatlakozik a küldöttséghez Roger Kehle, a város polgármestere. Lapunk érdeklődésére az alpolgármester elmondta: július 20-án avatják fel Wema- uban az új városközpontot. Az ünnepségre nemcsak a hivatalos delegációt várják el, hanem remélik, hogy Bonyhád lakói közül is sokan ellátogatnak a német partnervárosba. - háj Ez a közönség nem az a közönség. A várossá avatás huszadik évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi képviselő-testületi ülés nézői... fotó: gottvald karoly A várossá avatás pillanata: Cseterki Lajos átadja a várossá nyilvánítás okmányát Hegedűs János tanácselnöknek. archív, bakó jenő felvétele
