Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-26-27 / 97. szám
1997. április 26., szombat Magazin 13. oldal Emikor pedig még nagyobb sokaság gyülekezett hozzá, elkezdett beszélni: „Ez a nemzedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás próféta jele”. Lk. 11,29. Jónás ott ül a pusztában, Ninive mellett, a várostól biztonságos távolságban tanyája és a bokor árnyékában, döbbenten és füstölögve mérgében. Milyen Isten az Úr? Szegény szolgáját odaerőlteti a nagyvárosba, kihirdetted vele a végítéletet Ninive pusztulásáról, megtérnek és erre megkegyelmez neki. Pedig ő mindent beleadva, olyan erővel hirdette a város pusztulását, hogy már szinte látta a szemei előtt a katasztrófát és magát, amint feladatát elvégezve hajóra száll hazafelé. Jónás összekevert valamit. Azonosította magát megbízójával. Az isteni hatalmat magáénak érezte, önző emberi értelme alá vetve. Mélységesen lenézte a pogány niniveieket és ez az ellenséges érzésű ember vált jellé a városlakók számára, az ő hatására gyakoroltak mélységes bűnbánatot. Jónás csak pár napot töltött közöttük, Jézus éveken át munkálkodik. Az ellenséges Jónás jellé vált, az embereket szerető Jézust megfeszítik. A mai embernek már nehéz újat mondani. Belefásultunk a hírek özö- nébe, nem kapjuk fel a fejünket egy újabb „csodás” tömegpusztító fegyver előállítására, fáradtan bólintunk a sokmilliós csalásokra, cinikusan hallgatjuk a világ jobbításán, országunk előbbre juttatásán ügyködő politikusaink újabb és újabb zseniális ötleteit. Önvédelemre rendezkedünk be, hiszen fenn kell maradnunk és ebből a magatartásból nehéz kilépni. Az alapvető érdekeink védelme azt sugallja, hogy ne mozduljunk ki az „áldott” félhomályból, ne mutassuk meg magunkat a többieknek, hiszen akkor teljesen kiszolgáltatottá válunk és a védekezés egyre nehezebb lesz. Persze mi sem látunk egészen tisztán, hiszen a félhomályban csak sejthetjük az árnyakat, a körvonalakat, de hát valamit valamiért. Mi ez a valami, amire ennyire kell vigyáznunk? Az életünk során kialakult rutin? Az ügyes lavírozás képessége? Ezek a hamis értékek bizony nem kísérhetnek végig életünkön. Egy pillanat alatt kiderül az ilyen házról ingatagsága, pedig verítékkel építettük, annyi reményt fűztünk hozzá, úgy gondoltuk, hogy ez a mi életünk. Óh, csak jönne valami nagy, különleges isteni jel, amit megkapva, megértve, a világról lemondva, átadhatnánk magunkat Istennek. De semmi... így érezhették a zsidók is Jézus idejében, pedig ő közöttük élt, ott volt, a szemük láttára tett mindent. És mindez „kevésnek” bizonyult. Valami nagyobbra vártak. Sajnos népünkben már ezt a nagy várakozást sem érzem, csak valami fásult letargiát, ami a tartalmatlan, üres életet reklámozza. Keresztyén életünkben megelégszünk azzal, hogy a többiekhez viszonyítva élünk, értékelünk és ezzel megelégszünk Ha a másik nem mozdul én sem teszem, ha a másik öt Miatyánkot mond akkor én is ötöt, de inkább hatot. Ez a mentalitás kizárja a Krisztusra figyelés minden lehetőségét. Európa azon kesereg, hogy a keresztyén alapokon állva lassan elfeledjük Jézust, a harmadik világban pedig milliószámra csatlakoznak az általunk tudatlanoknak, vadaknak nevezett emberek Krisztushoz Csak ő lehet a jel ebben a lelki sivárságban élő korban. Hiszen azt a hírt hozza, hogy az ember nincs egyedül, Isten felénk fordult. Nem igaz az hogy csak a magad erejére szorulsz a földi küzdelmek között. Kell-e ennél több? Hiszen életünk tartalmat kap, feladata lesz, tehát nem élünk hiába. Fel kell tenni a kérdést, fontos-e számunkra ez az isteni jel? Fontos-e Jézus Krisztus? Amen. Johann Gyula Rejtett értékeink Veresmarti Intő s Tanító Mihály: Levél... „Aki hinni akar, nem siet” - idézte Pázmány Péter a Biblia szavait a nem sokkal előbb még katolikusfaló hírében állott, de megtérni kívánó prédikátornak, aki a mai értékelés szerint megtérése históriájában megírta „az első teljesen és végig önálló fogalmazású, eredeti magyar szépprózai művet, egyben barokk prózairodalmunk első tipikus hajtását”. Nemeskürty István és Pázmány szavai ugyanarra a férfiúra vonatkoznak, aki a Baranya megyei Veresmarton (ma: Vörösmart) született 1572-ben reformátusnak. Az Európa- szerte híres tolnai iskola tanulójaként nemcsak kiválóan művelt ifjúvá serdül, hanem Borégető Miklós nevű tanárától hitvitázástant is tanul: „a disputatióban e féle cigánko- dásokat, mint valami főtudományt regulákkal tanította s íratta velünk” - meséli meglett férfi korában. A debreceni kollégiumi évek alatt odáig megy vallási fanatizmusa, hogy az 1593-ban török ellen hadbain- duló diáktársainak azt mondja: „én nem megyek, mert a török ellen vagyon még had, de ha pápisták ellen lészen, jószívvel elmegyek ... minden igyekezettel azon lészek, hogy miattam közülük sok meghaljon; azután én is az Úristennek vígan adom lelkemet”. Annál inkább hihető, hogy mindez így volt, mivel ő maga írta meg akkori érzéseit másfél évtized múlva. Szintén tőle tudjuk, hogy testi adottságai révén akár végre is hajthatta volán tervét: „Látod, oly kézzel- lábbal vagyok, hogy kaszára- kapára vagy kardra-kopjára termöttem inkább, hogysem pennára; vasat esztendeig tovább is elpengethetek; vársöprést, kertásást, egyéb munkát felvehetek; egy nyommá sem megyek”. Talán így is lett volna, ha a ceglédi, kecskeméti, majd körösi iskolamesterként és prédikátorként működő Veresmarti híveivel nem kényszerül 1599-ben a Nyitra közeli Örményre menekülni. Ott For- gách Ferenc katolikus püspök, mivel türelemre hasztalan intette, a nyitrai várban fogságba vetette. Persze nem valami talpig vasban sínylődést képzeljünk, hanem inkább szelíd szobafogságot, amelyben For- gách jeles katolikus írók műveit viteti a „rabnak”. Előbb nem nyúl hozzájuk, utóbb elolvassa a könyveket, kétségei támadnak, amelyekre - az ordítozó vitákat elkerülve - írásbeli vitát indítványoz hittársainak. Ezt hiába kéri, s hosszas vívódás után 1610. augusztus 15-én megtér. Plébános, majd kanonok lesz, fontos szerepe van a térítésben és az egyházi birtokok rendbetételében. Jutalmul, elismerésül nevezik ki 1627. augusztus 12-én bátai apáttá. Néhány év múlva nemcsak a javadalma iratait szerzi vissza, henem készen áll a végül 1639-ben megjelent Intő s Tanító Levél; Mellyben, a régi keresztyén hitben, a Bátaiakat erősíti Apáturuk... - hogy a féloldalas könyveimnek csak a lényegét idézzük. „Forog pedig ezeket irtomban nekem eszemben” - írja a műben -, „amint ti szoktátok mondani, hogy hosszúnyelű kapával nem jó kapálni. Melylyel azt jelentitek, hogy távolról a gondviselés nem oly hasznos; hanem örökségéhez gazdának közel kell forgolódni. Ugyanis a lovat is a-gazda szeme hizlalja. A mezőnek is legzsiro- sabb ganéja a gazda lába nyoma. Mint a kapálás pedig, meg az szerént az orvoslás is nem oly hasznos, a tanítás is messziről nem oly foganatos. Noha hiszem azért, hogy nekem is köztetek élőszóval tanítani foganatosabb volna; mindazáltal ne engedjétek, hogy messze földről írásba foglalt oktatásom is nálatok haszontalan legyen”. Tudta, hogy milyen hangot üssön meg: „Szólásom pedig ebben az együgyü közönségnek szavajárásához formáltam”, ennek érdekében számos korabeli szólást, történeteddé még gúnydalt is közölt. Szellemesen érvel, hogy „hitnek, bornak öregje jó”, de mesél saját szőlőpásztorkodása élményeiről meg az ellenfél prédikátorokról is, akik „mikor látták sülyedésöket, pökik tenyeröket, s elfogyatván oroszlán bélésöket, rókabőrrel szűcsölik mentéjüket”. Az 1645-ben elhunyt bátai apátúr egykori műve - kellő magyarázattal - ma is élvezetes olvasmány lehetne egy új kiadásban. Dr. Töttős Gábor Istentiszteletek a hétvégén Szekszárdi Római katolikus szentmisék. Belváros: Szombat; 18.00. Vasárnap: 9.00, 11.00, 18.30 óra. Újváros: Szombat: 17.30. Vasárnap: 7.30,10.00. Református istentiszteletek. Vasárnap: 9.00 óra Kálvin tér, (gyermekistentisztelet), 10.00 Kálvin tér. 18.00 Kálvin tér. Evangélikus istentiszteletek. Vasárnap: 9.3Ö Luther-tér. (minden hónap második vasárnapján német áhitat). 10.00 Luther tér. Baptista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Dózsa Gy. u. 1. Vasárnap: 9.30 Dózsa Gy. u. 1. Metodista istentiszteletek. Szerda: 17.30 óra Munkácsy u. 1. Szombat: 16.00 Munkácsy u. 1. (gyermekistentisztelet). Vasárnap: 17.30 Munkácsy u. 1. Paks Római katolikus szentmisék. Jézus Szíve Nagytemplom: Hétköznap: 6.30, 7.00 órakor. Szombat: 18 óra. Vasárnap: 7.00, 9.00, 10.00 (gyermek és diákmise), 18 óra. Szentlélek Újtemplom. Kedd, csütörtök: 17.00 óra. Szombat: 17 óra. Vasárnap: 8.00 (gyermek és diákmise), 11.15 óra. Bejártam Tolnát-Baranyát III. Bonyhád 1. Kinek a fia volt „Bonyha” vezér? 1. Koppányé, 2. az erdélyi Gyuláé, X Csanádé. 2. Milyen nemzetiségű lakosok éltek Bonyhádon a 18. század végén? 1. magyarok, németek, zsidók, székelyek, szerbek, 2. magyarok, németek, zsidók, szerbek, székelyek, románok, X. magyarok, németek, zsidók, szerbek. 3. Miért indultak el a szervezett betelepítések? 1. a török által elpusztított falvak újratelepítésére, 2. falusi turizmus biztosítására, 3. a reformáció terjesztésére. 4. Ki volt az 1848/49-es szabadságharc legendás tábornoka, Tolna megyei hőse, Bonyhád szülötte? 1. Vörösmarty Mihály, 2. Perczel Mór, X. Perczel Béla. 5. Mikor és kitől kapott mezővárosi rangot Bonyhád? 1. 1801. Ferenc császár, 2. 1872. II. József király, X. 1852. Ferenc József császár. 6. A 19. század közepéig melyik birtokos családoknak volt meghatározó szerepük? 1. Perczel, Fördős, Csapó, 2. Be- nyovszky, Gindly, Perczel, X. Apponyi, Dőry, Perczel. 7. A 20. század elején országos jelentőségű üzemeket létesítettek Bonyhádon. Mik voltak ezek? 1. zománcgyár, cipőgyár, 2. selyemgyár, cipőgyár, 3. bőrgyár, zománcgyár. 8. Nagy romantikus költőnk 1817-től kilenc évig tartózkodott Bonyhádon. Ki ő és kinél lakott? 1. Vörösmarty - Teslér Lászlónál, 2. Petőfi - Egyed Antal tudós papnál, X. Vörösmarty - a Perczel családnál. 9. Ki írta le elsőként Bonyhád mezőváros történetét? 1. Kná- bel Vilmos, 2. Egyed Antal, X. Galambos Ferenc. 10. Kik voltak a Davidovics testvérek? 1. sportolók, 2. antifasiszta ellenállók, X. kereskedők. 11. Ki alapította a bonyhádi zománcgyárat? 1. Perczel Béla, 2. Pétermann Jakab, X. Glaser Gyula. 12. Ki volt Pór (Bauer) József? 1. gimnázium igazgató, 2. római katolikus apátplébános, X. földbirtokos. 13. Kinek a nevéhez fűződik a németek betelepítése? 1. Kun Ferenc, 2. gróf Mercy, X. Kli- egl Sándor. 13+1. Ki volt Winkler Mihály? 1. építész, 2. régész, X. római katolikus apátplébános. Bátaszék 1. Melyik az a szerzetesrend, amely először „Szent Márton hegyén”, majd az ország számos pontján alakítja ki közösségeit? 1. bencések, 2. ferencesek, 3. pálosok. 2. Melyik rend alapította „Ci- kádort”? 1. bencések, 2. jezsuiták, X. ciszterciek. 3. Melyik uralkodó idejében alapították a cikádori apátságot? 1. I. Béla, 2. II. Géza, X. II. Endre. 4. Melyik uralkodó korában telepítették be a 18. század első felében Bátaszéket? 1. V. Ferdinánd, 2. II. József, X. III. Károly. 5. Ki népesítette be német telepesekkel? 1. gróf Mercy, 2. Mérey Mihály, X. Jány Jakab. 6. Milyen stílusban épült a város központjában emelkedő templom? 1. neoreneszánsz, 2. neogótikus, X.-eklektikus. 7. A század elején hány bátaszéki kőműves dolgozott Törökországban és Iránban? 1. közel 400, 2. több mint 600, X. közel 150. 8. Melyik bukovinai faluból telepítették a bátaszéki székelyeket? 1. Istensegíts, 2. Jó- zseffalva, X. Fogadjisten. 9. Hol található a „Schwäbische Türkei”, a „Sváb Törökország”? 1. Dél-Dunántúlon, 2. Vas megyében, X. Sopronban. 10. Kiről nevezték el a bátaszéki gimnáziumot? 1. II. Géza, 2.1. Béla, X. II. Endre. 11. Hány vasútvonal csomópontja Bátaszék? 1. kettő, 2. négy, X. hat. 12. Ki gyűjtötte össze, s állította ki a község tárgyi emlékeit? 1. Wosinsky Mór, 2. dr. Csanády György, X. dr. Sümegi József. 13. Mely mesterek készítették a hordókat? 1. bognár, 2. kádár, X. asztalos. 13+1. Ki volt a védőszentje a szőlőhegynek? 1. Szent György, 2. Szent Mihály, X. Szent Orbán. A totón karikázzátok be, vagy húzzátok alá a helyes választ, majd vágjátok ki a totót és úgy küldjétek be az alábbi címre (csak eredeti - nem fénymásolt - újságkivágást fogadunk el): „Bejártam Tolnát-Baranyát”, Gyermekek Háza, 7100 Szekszárd, Bajcsy-Zs. u. 8. A forduló beküldési határideje május 4. A versenyre való felkészítést segítő irodalomról lapunk április 19-i, szombati számában találtok jegyzéket. A következő forduló totóját lapunk május 3-i számában találhatjátok meg, Szekszárdra és Tolnára vonatkoznak majd a kérdések. Jótanács a fogorvosnak Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére: 7101. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény.! Beküldési határidő: május 9. Az április 12-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Hogy te mindig milyen kényelmes tudsz lenni! ” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Bánki Ferenc 7081. Simon- tomya, Petőfi Sándor utca 68/a., Mező Sándomé 7100. Szekszárd, Alisca utca 11. 1/15, Jankó László 7099. Felsőnyék, Kossuth Lajos utca 93., Köteles Imréné 7191. Hőgyész, Dózsa György utca 30., Lipics Istvánná 7084. Pincehely, Dózsa György utca 46.