Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-21 / 92. szám
1997. április 21., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Ünnepi műsorral kedveskedett a szülőknek, támogatóknak a dunaszentgyörgyi Vadrózsa Népi Együttes szombaton délután a Faluházban. A helyi általános iskola szakköreként működő kis néptáncosok, citerások két éve alakult csapata sokadszorra bizonyította: érdemes volt létrehozni az együttest. A műsor nagy sikert aratott, többször csattant fel a vastaps. A bevétel pedig talán lehetővé teszi, hogy a nyári táborozás megvalósuljon, ahol tovább bővíthetik eddig megszerzett tudásukat a szentgyörgyi „vadrózsák”. FOTÓ: BAKÓ JENÓ Német napok Keszőhidegkúton. Kellemes meglepetés - e szavakkal jellemezte tapasztalatait Peter Finger, a felsőbajorországi Waakirchen polgármestere a Keszőhidegkúton eltöltött hétvége után. Mint mondta, annak ellenére, hogy a községben kis lélekszámú németség él, erősen őrzik hagyományaikat. Waakirchen 14 főből álló delegációja abból a célból töltött három napot a községben, hogy szentesítsék a két település közti partneri viszonyt, amelyet a belecskai származású, jelenleg Waakirchenben élő Michael Mayer kezdeményezett. A vendégek megtekintették a tavaly kialakított sváb tájházat. Képünkön a helyi német hagyományőrző együttes az alkalomból adott műsora. fotó: bakó jenö A középiskolák beiskolázási gondokkal küszködnek, ugyanakkor szükség van a jó - többek között mezőgazda- sági - szakemberekre - hangzott el a lengyeli mezőgazda- sági szakképzés kezdetének ötvenedik évfordulója tiszteletére tartott ünnepségen szombaton az Apponyi Sándor Szakképző Iskolában. A nagyszabású rendezvényen több száz egykori diák és tanár vett részt. Szombat reggel emlékmisével kezdó'dött az ötvenedik évforduló programja a lengyeli templomban. Az istentisztelet után megkoszorúzták a névadó, Apponyi Sándor sírját. Az emlékünnepséget a ragyogó napsütésben az iskola udvarán tartották. Ezen dr. Tóth György igazgató felidézte az iskola történetét, kiemelve, hogy az fennállása óta több, mint 23 ezer szakembert adott az agrá- riumnak. Idén 111 tanuló tesz érettségi vizsgát, hetvennyolcán pedig szakmunkás-bizonyítványt szereznek. Az iskolát fenntartó megyei közgyűlés nevében Temesi Ágnes méltatta az iskola tevékenységét, kiemelve, hogy az ott folyó munka több szempontból is példa lehet. Dr. Wallendums Árpád, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese szintén méltatta az in(Folytatás az 1. oldalról) Az elsősegélynyújtó versenyen a Kolping Szakiskolában, az iskola ifjú vöröskeresztesei, valamint a Vöröskereszt Szekszárd Városi Szervezetének munkatársai kitűnően látták el feladatukat. Az udvaron Mész László mentőtiszt, Haas Sándor gépkocsipilóta és Békeft András mentőszakápoló a mentőautót mutatta be az érdeklődőknek. A Szent István Házban az ÁNTSZ munkatársainak - Markó Aranka, Lafferton Marianna, és dr. Vendégh Magdolna - pillanatnyi szabadidejük sem volt, mindig érkeztek érdeklődők ingyenes koleszterinszint-, vér- nyomásmérésre és tanácsadásra. A nagyteremben a véradóállomás rajzpályázatának anyagából színvonalas kiállítás kínált látnivalót. A Tolnai Népújság munkatársaival is itt találkozhattak az érdeklődők. Az udvaron Faddi Varga János királyi szakács irányításával a főzőverseny résztvevői babból készítettek finom ételeket. Itt a gyerekeket játékos programokkal várták, a legkisebbekkel Beréti Zsuzsa papírt hajtogatott, a nagyobbaktézményben folyó munkát. A közoktatásügy problémáiról szólva rámutatott: az általános iskolák mind kevesebb tanulót bocsátanak ki. Ezért a középiskoláknak beiskolázási gondjaik vannak. Másrészt a jövő szempontjából igen fontos lenne, ha megfelelő számú szakembert tudnának képezni. Dr. Dudits Dénes akadémikus, egyetemi tanár, a Szegedi Biológiai Kutatóintézet igazgatója figyelmeztetett: hazánknak a jó éghajlat és a termőföld mellett az egyik legfontosabb erőforrása a szellemi tőke. Az európai integrációban pedig csak úgy tudunk részt venni, ha a minőségi termelést célozzuk meg. Az öregdiákok nevében Mészáros József gimnáziumi tanár beszélt. Tolna megye romániai testvérmegyéjének, Albának az üdvözletét az ottani közgyűlés nak Keszthelyi Krisztina lufifújóversenyt, kérdezz-felelek játékot rendezett. Csepeli Attila vöröskeresztes aktivista pedig sebimitációt készített a gyerekeknek. A kolpingosok színes tűpárnáiból, és a rendőrség által felajánlott narancsból is jutott a gyereknek. Nagy sikert aratott a Hra- bovszky utcában megrendezett gyorsító verseny. A leggyorsabbaknak ajándék volt a jutalom. Most pedig lássuk az eredményeket: Közlekedésbiztonsági vetélkedő: I. korcsoportban: 1. Német Péter, 2. Teleki Gergő, 3. Kaiser Ferenc. II. korcsoportban: 1. Pfeifer Sándor, 2. Rik- kers Katalin, 3. Fehér Miklós. A helyezetteket a rendőrfőkapitányság könyvvel jutalmazott. Az elsősegélynyújtó versenyen ugyancsak két korcsoportban hirdettek eredményt, itt a Vöröskereszt városi szervezete ajándékát vehettek át a helyezettek. I. korcsoportban: 1. Teleki Gergő, 2. Horváth Ivett, 3. Jékel Boglárka. II. korcsoportban: 1. Dobránszki Gábor, 2. Szalók Anita, 3. Nagy Erika. A gyorsító verseny első öt helyezettje a tagja, Vasile Ursu hozta el. Az ünnepségen került sor az Apponyi alapítvány által életre hívott Apponyi-díj átadására. A tanárok közül az idén Ettig Beatrix kapta az elismerést. A kitüntetett, akinek nagy része van az iskola arculatának alakításában, 14 esztendeje dolgozik az intézményben. A szakiskola nyugdíjasai közül Nőth János, egykori gazdasági vezető valamint Fábián András igazgató kaptak Apponyi emlékérmet. A színes programban verset mondtak az iskola jelenlegi és egykori diákjai, tanárai, valamint nagy sikert aratott az iskola tánckara és néptánc együttese. A délutáni agrároktatási fórumon az országban működő társintézmények vezetői tanácskoztak a mezőgazdasági oktatás aktuális kérdéseiről. Hangyái Véradó Állomás ajándékát kapta: 1. Csajági József, 2. Fejős Gábor, 3. Pusztai Attila és Lacza István, 4. Fehér Miklós. A főzőverseny zsűrije - Csallóközi Gábomé, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Dél- Dunántúli Régiójának elnöke, Csapó Jenő (Gasztronómiai Társaság ínyenc Klub), Hepp Ádám (Német Nemzetiségi Egyesület), Faddi Varga János királyi szakács és Keszthelyi Károly (Kolping Szakiskola) - hosszas értékelés után döntött: 1. Mohácsi János (káposztás paszuly), 2. Nyéki Gábor és csapata (parász- tai csülkös bab), 3. Horváth József (csülkösbab bogyiszlói módra). Ők a Tolnai Népújság ajándékait vehettek át. A 4. helyen végzett Sárvári János (füstölt csülkös bableves) a Kolping Szakiskola ajándékát kapta. A Bajai Sugovica különdíját, egy kétszemélyes ebédet, Mohácsi János nyerte el. A további helyezettek a Tolnai Népújságtól egy-egy üveg bort kaptak ajándékba. Az okleveleket, és az emléklapokat a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör készítette. (pt) Hírek Közbiztonságról, vagyonról A város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről ad tájékoztatást dr. László Antal, a rendőrkapitányság vezetője a bonyhádi képviselő-testület április 24- én, csütörtökön délután 3- kor kezdődő ülésén. A tanácskozáson meghallgatják a tavalyi költségvetés zárszámadásáról szóló előterjesztést és a diáktáborokról szóló helyzetjelentést. Horváth József előléptetése Április 19-én Győrben került sor az 1997. évi Rendőrség Napja központi ünnepségére, amelyen Kuncze Gábor belügyminiszter Horváth József rendőr-alezredest, a Tolna megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesét rendőrezredessé léptette elő. Testépítő bemutató A címmel ellentétben nem sportról, hanem színházi produkcióról van szó, hiszen a dombóvári szakmunkásképző intézet Testépítő Műhelye mutatja be április 22-én a dombóvári művelődési ház kiselőadójában az Oidipusz király című kamaradrámát este hat és hét órától. A belépés díjtalan. Jól sikerült mözsi jótékonyság Pénteken este nagy sikerű - a mözsi iskola SZMK-ja és diákönkormányzata által szervezett - jótékonysági est zajlott a zsúfolásig megtelt helyi művelődési házban. A műsorban felléptek a helyi iskolások, a mözsi német nemzetiségi utánpótlás tánccsoportok, a tolnai zeneiskola fúvószenekara. A bevételt - mintegy 70 ezer Ft-ot - számítógép vásárlásra fordítják. Zenével zárulnak a Pedagógiai napok A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet által szervezett Tavaszi pedagógiai tanácskozások rendezvénysorozatának utolsó programja ma 14 órától várja az érdeklődőket Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola földszinti előadótermében. A Budapestről érkező dr. L. Nagy Katalin Zenei nevelésünk az ezredfordulón címmel tart előadást. Újvárosi tavasz Szekszárdon A Lewende Opelugmuseum Távol Európától (18.) Drs. Bruno Werz szánt meg bennünket. Mivel ő is egész héten merült a csapattal, látta, hogy programunkat késő délután vagy este bonyolítjuk. Anita és Áttila már holt fáradtak voltak a késői fekvéstől és a korai keléstől. Bruno úgy gondolta, ránk fér egy kis pihentető kirándulás a hét végén. Nagyon titokzatos volt, csak annyit árult el, hogy kilencre értünk jön, addigra legyünk készen. ígéretéhez híven reggel meg is érkezett a Toyotájával. Ismeretlen utakon hajtottunk, még Attilának sem volt elképzelése arról, merre járhatunk. Egy mentsége volt a hollandusnak: gyönyörű tájakon vezetett. Csinos kis városkákat hagytunk magunk mögött, amikor feltűnt a négy kilométer hosszú Hugenotta alagút. A végén kibukkanva a Wemmershoek- hegy csúcsait és völgyeit csodálhattuk. A hatalmas viaduktról a mélybe tekintve elakadt a lélegzetünk. Nem is volt any- nyira érdekes a cél, csak minél tovább tartson az út! Erre nem lehetett panaszunk, 150 kilométert autóztunk. A hegyek hűvöséből a Breed folyó világába értünk, ahol nem ritka az 50-55 Celsius fok. Szerencsénk volt: alig kúszhatott fel a hőmérő higanyszála negyven fok fölé. Mi is lehetett volna más a kirándulás végcélja, mint Worcester, az említett völgy „fővárosa” a gyümölcsösökben, szőlőkben és kulturális örökségekben gazdag település, s itt az Élő Szabadtéri Múzeum. A skanzen, ahol az első holland telepesek életével ismerkedhetünk meg. Komolyan meghatódtam, hogy Bruno mennyire ragaszkodik nacionáléjához, hogy meg akarta mutatni, nemcsak a munka jogán van itt. Érdemesnek tartott bennünket arra, hogy talán legbensőbb érzéseit tárja föl előttünk. Feltételezte, elviseljük a hosz- szú utat, a hőséget, csak, hogy elbüszkélkedhessen őseivel. A belépőjegy árában egy kupica rövidital is bennefoglal- tatott. Tetszés szerint lehetett választani a gyümölcspálinkák és likőrfélék közül. Aztán egy vetítőterembe vonultunk, ahol az automata diavetítő képről- képre bemutatta mit fogunk látni. A kísérőszöveg magnószalagról szólt; német nyelven kértük az ismertetőt. Mielőtt elindultunk a falut körüljárni, felkerestük a toalettet (már megint): megdöbbenésünkre egy széles ágyat láttunk benne. Hamar kiderült mi célt szolgál: ide fektetik a hőgutát kapott látogatókat. A szabadtéri múzeumban is meghökkentünk: mintha egy eldugott magyar faluba látogattunk volna! Csak itt kétszáz évvel ezelőtt voltak ilyen viszonyok. Bekukkantunk a dohánybarakkba, a szappan- és gyertyafőző konyhába, a kovácsműhelybe, a füstölőbe, a borospincébe. A lakószobába, az ebédlőbe, azol biztos ami biztos, puska lógott a falon. Majd’ mindenütt „telepesek” is ügyködtek, korabeli ruhákban. A disznóólban igazi malacok röfögtek, furcsa, nyomott orral túrták a sarat, rövid, cémavé- kony lábakkal kocogtak hűvösebb helyre. Afrikába kellett jönnünk, hogy fussunk a gúnárok elől. Minden zugfőzde megirigyelné azt a hatalmas réz pálinka-lepárolót, ami sajna már nem működik, és akkora, hogy nem fér el a házban. A gyanútlan Nándival Bruno megkóstoltatta a fekete- bors-fa termését. A fedett teremben eredeti ekhós szekereket, hintókat, határokat, konflisokat állítottak ki. A nagy szövőgépen valaki félbehagyta a munkát, már sosem készül el a kockás gyapjútakaró. Szemléltető táblákon tanulmányoztuk a juhok fajtáit, mellékletként az irhájukból volt egy-egy csomó. Az iparosok, földművesek szerszámait is szemügyre vettük. S megállapíthattuk, szükséghelyzetben az embernek nevezett élőlény igenis feltalálja magát. Megteremti a létezéséhez szükséges feltételeket, eszközöket. Aztán egyes nációk rohamléptekkel fejlődnek. Tanulhatunk tőlük. A melegtől elpilledve a múzeum éttermében kerestünk felüdülést. Az uzsonna után az enyhet adó fák alatt kortyolgattuk kávénkat. Hiába. Majdnem elbóbiskoltunk. Lábainknál ba- romfik kapirgáltak, teknősök araszoltak. Béke honolt és nyugalom. Sajnos nem tartott sokáig az édeni állapot, haza kellett indulni. V. Gänszler Beáta Támogatók: Varga Trans-Fer Kft, Samsonite Kft, Gemenc Volán Rt, Sooter’s Fotó, Jantner Fotó, Tolnamed Rt. Múltidéző a lengyeli szakképzőben
