Tolnai Népújság, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-03 / 77. szám
2. oldal Világtükör 1997. április 3., csütörtök Hazai Tükör Göncz Árpád Rio de Janeiró- ban megkezdte kéthetes latinamerikai látogatását. A köztársasági elnök Brazílián kívül Argentínát, Paraguayi és Mexikót is felkeresi. Kovács László kairói tárgyalásain szorgalmazta, hogy magyar vállalatok is bekapcsolódhassanak az egyiptomi fejlesztési programokba: a vasúti és közúti közlekedés, a szállítás, a villamosenergia-termelés és a mezőgazdaság korszerűsítésébe. Dél-Egyiptomban második Nílus-völgyet létesítenek, amely több millió embernek biztosít majd megélhetést. Gyökeresen megváltoztak a Romániában élő kisebbségek életlehetőségei - jelentette ki a Bukarestben tartózkodó Max van der Stoel. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa kijelentette: most következhet az az időszak, amikor a megoldásokat is érvényesíteni kell a jogi keretek megváltoztatásával. Havel ellenzi a népszavazást a NATO-belépésről. A cseh elnök a referendumot egyenesen ostobaságnak tartja. A közvélemény-kutatások - eltérően Lengyelországtól és Magyarországtól - inkább NATO-ellenes hangulatot tükröznek. * Felszólítás lemondásra. Az SZDSZ javasolja, hogy a Ház- bizottság szólítsa fel G. Nagyné Maczó Ágnest, az Országgyűlés kisgazdapárti alelnökét, mondjon le közjogi méltóságáról - olvasható abban a levélben, amelyet Pető Iván, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke küldött Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. A Kisgazdapárt elnöksége tegnap közzétett állásfoglalásában kategorikusan visszautasította Pető Iván kezdeményezését. Nem titkosak az adatok. Cser Ágnes, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főigazgatója helytelenül értelmezte az érvényes jogszabályokat, amikor egy sajtótájékoztatón elzárkózott a kórházi ágyszámcsökken- tésekről szóló első fokú határozatok ismertetésétől. Már csak egy hónap. Befejező szakaszába érkezett az Országos Diákparlament szervezése. Az általános és középiskoláknak elküldött meghívásokat az intézmények fele elfogadta. Májusban előreláthatóan mintegy két és fél ezer fiatal lesz Budapest vendége - közölte a diákparlament titkársága. Katonáink nem mennek Albániába Mind a hét parlamenti párt egyetért a Horn-kabinet döntésével Ezúttal Horn és Torgyán is azonos véleményen volt FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Nem vesznek részt magyar katonák az albániai hadműveletekben - jelentette be a hét parlamenti párt vezetőjével folytatott tegnap délutáni konzultáció után Horn Gyula miniszterelnök. Mint mondta, bízik abban, hogy a döntés nem árthat az akciót szervező olasz kormány és a hazánk között régóta fennálló jó kapcsolatnak, s nem befolyásolja az Albániába induló humanitárius küldemények célba érkezését sem. A kormányfő elmondta, hogy az olasz fél már kedden szerette volna megtudni, számíthat-e 250 katonánk Albániába vezénylésére, de arról nem tájékoztatták a magyar felet, hogy béketeremtés, vagy béke- fenntartás lenne-e a feladatuk. Horn - több ország, valamint Brüsszel véleményének kikérése után - a köztársasági elnökkel, a kormánytagokkal és a Koalíciós Egyeztető Tanács tagjaival is konzultált. Ennek alapján úgy vélte: helyesebb, ha nem veszünk részt a tervezett akcióban. A tegnapi parlamenti találkozó után, mint mondta, kifejezetten megnyugvással tölti el, hogy mind a hét párt vezetője osztotta véleményét. Indoklásában a miniszter- elnök kiemelte: az albániai válság súlyos belpolitikai hiba következménye, az ottani vezetés dolga tehát, hogy e konfliktust mielőbb feloldja. Bármilyen külső beavatkozás negatív előjelű példaként szolgálhat a kelet-közép-európai térségben, amitől nekünk, magyaroknak különösen tartózkodnunk kell. Takács Mariann FOTÓ: FEB/REUTER Újabb merényletek Egymást vádolják a szemben álló felek a kiújult terrorakciókért a Közel-Keleten. A palesztinok közül sokan úgy gondolják, hogy a merénylőket izraeli ügynökök bérelték fel. Jeruzsálem - úgymond - így akarja elterelni a figyelmet a zsidó településpolitikáról. A Palesztin Hatóság illetékese elmondta: szemtanúk szerint az egyik robbanást egy izraeli katonai dzsipből kidobott tárgy okozta. A palesztin rendőrség ugyanakkor a keddi öngyilkos merényletekkel kapcsolatban harminc Dzsi- hád-tagot őrizetbe vett. Az Arab Liga külügyminiszterei - kifejezve az izraeli településpolitika miatt érzett csalódásukat - Kairóban tartott ülésükön úgy döntöttek, hogy a kapcsolatok befagyasztását és a gazdasági bojkott újbóli bevezetését javasolják, mert így akarják ráirányítani a nemzetközi közvélemény figyelmét arra a „mérhetetlen kárra, amelyet magatartásával Izrael okozott a békefolyamatnak”. A szíriai külügyminiszter Madridban felszólította Európa államait, hogy segítsenek megmenteni a közel-keleti békefolyamatot. Egy elesett rendőr temetése Jelcin és Lukasenko aláírta az államszerződést Az orosz elnök visszakozott Oroszország és Belorusszia államfője szerdán a Kremlben aláírta a két ország államszövetségi szerződését. Az orosz államfő csak az államszerződés jóváhagyása előtti utolsó pillanatban jelentette be, hogy a rövidített változatot írják alá, a végső rendelkezések tervezetét pedig széles körű vitára bocsátják. A két ország ugyan nem egyesül egymással, de politikai, katonai és gazdasági téren a lehető legszorosabbra fűzi kapcsolatait. Elképzelések szerint a két volt szovjet tagköztársaság legfelsőbb tanácsot hozna létre, amelynek tagságát a két ország vezető politikusai alkotnák, és ők határoznák meg a közös politikai irányvonalat is. Ugyancsak egyeztetnék gazdasági és katonai tevékenységüket, közös energia- és szállítási rendszert alakítanának ki, s az sem elképzelhetetlen, hogy közös pénzt vezetnének be. Sajtótájékoztatóján azonban Borisz Jelcin kifejtette: „Nincs szándékunkban sietni a gazdasági és a pénzügyi területen. Az egységes pénz bevezetéshez még hosszú az út.” Megfigyelők szerint az orosz elnök azért visszakozott, mert Oroszországban főként a reformista politikusok ellenzik az államszövetséget. Ellenzéki vélemények az energiaprivatizációról Nemzeti érdekből - stop Az MDF, a KDNP és a Fidesz azt szeretné, ha a kormány az Országgyűlés elé terjesztené megvitatásra az energiaipar privatizációjával kapcsolatos elképzeléseit. A három ellenzéki párt azt is szeretné, ha a nemzetgazdasági szempontból stratégiai jelentőségű, jelenleg még többségi állami tulajdonban lévő vállalatok továbbra is állami tulajdonban maradnának. Tegnapi budapesti, közös sajtótájékoztatójukon Demeter Ervin (MDF) az energiaszektor privatizációjának azonnali leállítását és a privatizációs törvény módosítását sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaprivatizáció évtizedekre kiható, visszafordíthatatlan folyamat, ezért annak széles körű parlamenti egyetértésen kell alapulnia. Latorcai János keresztény- demokrata honatya Nemzeti Energetikai Társaság létrehozását javasolta a még többségi állami tulajdonban lévő vállalatok, így például a Magyar Villamos Művek Rt. állami tulajdonban tartására. Kosa Lajos fideszes képviselő biztonságpolitikai szempontokra hivatkozva is fontosnak tartotta, hogy Magyarországnak legyen a nemzeti érdekeket érvényesítő energiapolitikai stratégiája. Figyelmeztetett: elképzelhető, hogy a következő kormányzatnak korlátozásokat kell majd bevezetnie a gázfogyasztásban, amiért a mostani kormány a növekvő igények ellenére nem épít ki megfelelő tárolókapacitást. 531 százalékos árfolyamon kelt el a Takarékbank Színvonalas vidéki bank A privatizáció eddigi történetének rekordárfolyamán, 531 százalékon, 4,4 milliárd forintért kelt el a Takarékbank Rt. 61 százalékos tulajdonrésze. Az esemény mérföldkő lehet a vidéki Magyarország életében, ahol a Takarékbank kétmilliós ügyfélköre él. A nyertes vevő a Deutsche Genossenschaft Bank (DG) 56, a magyar Hungária Biztosító öt- százalékos tulajdoni hányadhoz jutott. A pénzintézet elnöke elmondta: ilyen árat eddig nemhogy bankért, de nagyobb vállalatért sem fizettek. Ennek három oka van: a takarékszövetkezet jelentős vidéki lakossági ügyfélköre, a bank sikeres tevékenysége, valamint Magyarország gazdasági megítélésének javulása. A DG-vel egyébként a takarékszövetkezet kétmilliós vidéki ügyfélköre is jól jár: hamarosan európai szintű szolgáltatáshoz juthat. Kiss Endre, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke a vevőt megfelelőnek tartja, mert a bank Németországban is a takarékszövetkezeti mozgalom elismert, vezető pénzintézete. EU-szótár Közös agrárpolitika Az Unió tizenöt tagállama a gazdaság minden egyes témakörében egyezteti, ösz- szehangolja politikáját. így van ez a mezőgazdaságban is: a Közös Agrár- politika (angol rövidítése: CAP) célja a termelékenység növelése, az agrárpiacok védelme, továbbá a mező- gazdaságban-dolgozók méltányos jövedelmi viszonyainak garantálása. Az exporttámogatási rendszer keretében az EU- tagállamok mezőgazdasági termelői számára Brüsszel kiegyenlíti a közösségi és a világpiaci ár közötti külön- bözetet. A legnagyobb tétel az Unió költségvetésében az agrárágazat támogatása: általában meghaladja a büdzsé negyven százalékát. A támogatás mértéke természetesen függ a termék rendeltetésétől és előállításának időszakától is. Remények és kételyek A nemzetállamok sok százéves szembenállása a harmadik évezred elején remélhetőleg már a múlté. Európa egyesül, s Magyarország is e félmilliárdos közösség előnyeit élvezi majd. „Bár csatlakozásunkat az Európai Unióhoz a lakosság több mint kétharmada támogatja, a felmérések szerint mintegy 53 százaléka csak minimális ismeretekkel rendelkezik az integrációról” - mondta Pataki István helyettes külügyi államtitkár Az Európai Unió - az állampolgárok közössége című nemzetközi konferencián. A magyarok 89 százaléka mindamellett úgy véli: áldozatokat kíván, hátrányokkal is jár az EU-tagság. A tájékozottak jól ismerik a rossz híreket az unióról, hiszen róluk bőven ír a sajtó. Habsburg Ottó, az Európai Parlament tagja nemrég egy sajtó- beszélgetésen kifejtette: „Nyugaton az emberek már megszokták a jót, ami rendben van, arról keveset írnak az újságok. Az ifjabb nemzedék nem is tud fogalmat alkotni háborúról, vagy diktatúráról. A Balkánon, Közép-Európában azonban ez még a jelen, de legalábbis a közelmúlt.” Az európai lelkesedés ezért is nagyobb a földrész keleti felében, ahol rendezett viszonyokat, jólétet, demokráciát, a határok átjárhatóságát várják a belépéstől. De vajon nem fizetünk-e túl nagy árat a beilleszkedésért? Nem csorbulnak-e a nemzeti érdekek? - kérdezik sokan. Való igaz, a brüsszeli EU-köz- pont olyan, merőben új feltételeket szab, amelyek teljesítése külön „befektetést” követel. A ragaszkodás a megszokotthoz viszont hosszabb távon nem szolgálná a nemzeti érdeket. Nálunk főként az agrárágazatban dolgozók fogalmazzák meg azt az aggályt, hogy a mezőgazdaság kilátásai siralmasak. Holott még most is, jól átgondolt agrárpolitika híján is hazánk az egyetlen volt szocialista ország, amelynek a mező- gazdasága aktívumot tud felmutatni az EU-val szemben - hangzott el az Euration Alapítvány egyik eszmecseréjén. Toronyi Attila TI T7 / •! EuroKromka Európa-napok falun Április és május folyamán mintegy harminc magyar településen tartanak Európa-napokat vidéki fiataloknak. A rendezvénysorozat nyáron a zánkai agrárifjúsági fesztivállal fejeződik be. Kell-e privatizáció? Sok, csatlakozásra váró országban gondolják azt, hogy a privatizáció az uniós tagság egyik elengedhetetlen követelménye. Az Európai Dialógus című kiadvány következő száma arra mutat rá, hogy a liberalizálás nem azonos a magánosítással. Tolószékes turizmus Az EU „kormánya”, az Európai Bizottság kézikönyvben hívja fel az utazási irodák figyelmét arra, hogy nem törődnek eléggé a mozgáskorlátozottakkal, a gyengén látókkal és a hallássérültekkel. A kontinensen ezért ma még több mint 30 millióan kénytelenek lemondani az utazás örömeiről. Harc a savas esővel Az EU 15 tagországa közös stratégiát fogadott el az úgynevezett savas eső kárainak mérséklése végett: elsőként a hőerőművek kén-dioxid-kibocsátásának maximumát határozzák meg.
